Glutén bevezetése babáknál: amit eddig nem mondtak el – időzítés, mennyiség, kockázatok

Amikor a hozzátáplálás izgalmas, olykor ijesztő fejezetéhez érkezünk, számtalan kérdés merül fel. Melyik zöldség legyen az első? Mikor jöhet a gyümölcs? De van egy élelmiszercsoport, amely sokkal több szorongást okoz, mint a többi: a glutén. Évek óta tartja magát az a hiedelem, hogy a glutén bevezetése egyfajta orosz rulett, ahol a rossz időzítés vagy a túl nagy mennyiség azonnal cöliákiát okozhat. Ideje, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, és a legfrissebb tudományos ajánlások alapján megvizsgáljuk, hogyan tehetjük ezt a lépést a lehető legnyugodtabban és legbiztonságosabban.

A szülői aggodalom teljesen érthető. A gluténnel kapcsolatos információáradat gyakran ellentmondásos, és a cöliákia, mint autoimmun betegség súlyossága joggal ijeszti meg az édesanyákat. Az elmúlt évtizedek kutatásai azonban jelentősen átformálták a korábbi nézeteket, és ma már sokkal rugalmasabb és megnyugtatóbb megközelítést alkalmazhatunk a búza, árpa és rozs bevezetésére.

Miért vált a glutén a hozzátáplálás mumusává?

Ahhoz, hogy megértsük a mai óvatosság okát, érdemes visszatekinteni a glutén élettani szerepére. A glutén valójában a búza, rozs és árpa magjában található fehérjekomplex, amely a sikérképződésért felelős, és amely nélkül a kenyér nem lenne rugalmas. A glutén két fő fehérjecsoportból áll: a gliadinból és a gluteninből. A problémát a gliadin okozza, különösen annak egy bizonyos frakciója, amely a genetikailag hajlamos egyéneknél kiváltja az autoimmun reakciót, a cöliákiát.

A cöliákia egy krónikus, szisztémás autoimmun betegség, amely a vékonybél nyálkahártyáját károsítja, ha a beteg glutént fogyaszt. Ez a károsodás gátolja a tápanyagok felszívódását, ami hosszú távon fejlődési zavarokhoz, vérszegénységhez és súlyos emésztési problémákhoz vezethet. Az elmúlt évtizedekben a diagnosztikai módszerek fejlődése miatt megnőtt a felismert esetek száma, ami érthető módon megnövelte a szülői fókuszt a megelőzésre.

A gluténérzékenység és a cöliákia közötti különbség

Fontos tisztázni a terminológiát. Amikor gluténnel kapcsolatos problémákról beszélünk, három fő kategóriát kell megkülönböztetnünk. Először is, a cöliákia, amely egy autoimmun betegség. Másodszor, a búzaallergia, amely egy klasszikus, IgE-mediált allergia, melynek tünetei a bőrtünetektől a légúti problémákig terjedhetnek. Harmadszor pedig a nem cöliákiás gluténérzékenység (NCGS), amelyről kevesebbet tudunk, de tünetei hasonlóak lehetnek a cöliákiához, ám autoimmun reakció és bélkárosodás nélkül zajlik. A hozzátáplálás során elsősorban a cöliákia megelőzésére fókuszálunk, mivel ez a legsúlyosabb, krónikus állapot.

A korábbi ajánlások, amelyek a glutén bevezetését a lehető legkésőbbre, akár 12 hónapos kor utánra javasolták, abból a feltételezésből indultak ki, hogy a késleltetés ad időt a bélrendszer érésére, ezzel csökkentve a cöliákia kialakulásának esélyét. Ma már tudjuk, hogy ez a stratégia nemcsak hogy nem hatásos, de bizonyos esetekben akár növelheti is a kockázatot.

A nagy időzítés kérdése: mikor ideális a glutént bevezetni?

A glutén bevezetésének időzítése volt az a terület, ahol a tudomány a legnagyobb változáson ment keresztül. Az 1990-es években még az volt a javaslat, hogy minél tovább kerüljük a glutént, de a nagy európai tanulmányok, mint például a DIPP, a PreventCD és az ALLEGRO vizsgálatok, átírták a szabályokat.

A jelenlegi nemzetközi konszenzus, amelyet az ESPGHAN (Európai Gyermek Gasztroenterológiai, Hepatológiai és Táplálkozási Társaság) is támogat, a következőképpen foglalható össze: a glutén bevezetését ne halasszuk el 7 hónapos kor utánra, de ne is kezdjük el 4 hónapos kor előtt.

A 4 és 7 hónapos kor közötti ideális ablak

A legújabb kutatások szerint a glutén bevezetésének ideális időszaka a 4 és 7 hónapos kor közötti időszak. A korábban hangsúlyozott „kritikus ablak” elmélete, amely szerint pontosan 6 hónapos kor előtt, szoptatás alatt kell bevezetni a glutént, mára megdőlt. Az ESPGHAN 2020-as állásfoglalása kimondja, hogy nincs olyan bizonyíték, amely alátámasztaná, hogy a cöliákia megelőzhető lenne kizárólag a bevezetés idejének szigorú korlátozásával.

A kulcs a fokozatosság és a kis mennyiség. Az immunrendszer ekkor van a leginkább felkészülve a toleranciára, és a gyomor-bél traktus is eléggé érett ahhoz, hogy megbirkózzon az új fehérjékkel. A 4 hónapos kor előtti bevezetés növelheti a kockázatot, mivel a bélfal még áteresztőbb, és az immunrendszer még kevésbé kifinomult a toleranciára.

Hogyan néz ki ez a gyakorlatban? Ha a hozzátáplálást 6 hónapos korban kezdjük el, a glutént is bevezethetjük az első hetekben, a zöldségek és gyümölcsök után. Ne érezzük magunkat nyomás alatt, hogy a 4. hónapban azonnal el kell kezdeni, ha a baba még nem áll készen. A 6. hónap körüli időszak tökéletesen megfelel a legtöbb babának.

Szoptatás és glutén: a védőpajzs mítosza

Évekig tartotta magát az a dogma, hogy a glutén bevezetését mindenképpen a szoptatás alatt kell megtenni, mert az anyatejben lévő antitestek és bioaktív anyagok védelmet nyújtanak a cöliákia ellen. Ez az elmélet rendkívül stresszes helyzetet teremtett azoknak az anyáknak, akik valamilyen okból nem tudtak szoptatni, vagy a hozzátáplálás kezdetén már leálltak vele.

A legújabb vizsgálatok (például a nagy svédországi és finnországi kohorsz vizsgálatok) azonban megkérdőjelezték ezt a szigorú összefüggést. Kiderült, hogy a szoptatás önmagában nem csökkenti szignifikánsan a cöliákia kockázatát a genetikailag hajlamos gyermekeknél.

Mit mond a tudomány a szoptatásról és a toleranciáról?

Bár a szoptatás nem nyújt egyfajta mágikus védelmet a cöliákia ellen, továbbra is rendkívül fontos szerepet játszik a baba általános immunrendszerének fejlődésében és a bélflóra egészségének megteremtésében. Az anyatejben lévő prebiotikumok és antitestek segítik a bélrendszer érését, ami közvetve támogathatja a tolerancia kialakulását az új ételekkel szemben, beleértve a glutént is.

Tehát, ha szoptatsz, folytasd nyugodtan a glutén bevezetése alatt. Ha tápszeres a baba, ne aggódj! A legfontosabb tényező a glutén mennyisége és a fokozatosság, nem pedig az, hogy a baba éppen a szoptatás időszakában van-e.

A mennyiség számít: hogyan adagoljuk a glutént?

A leggyakoribb szülői kérdés a ‘mennyit’ és a ‘meddig’. A korábbi ajánlások a „nagyon kis mennyiségre” fókuszáltak, ami a gyakorlatban nehezen volt értelmezhető. Ma már konkrétabb, bár rugalmas iránymutatások állnak rendelkezésre.

A lényeg az, hogy a glutént fokozatosan, kis adagokban vezessük be. Ne kezdjünk egyből teljes adag tésztával vagy fél szelet kenyérrel!

A kezdő adagok meghatározása

A bevezetés célja kezdetben nem a táplálás, hanem az immunrendszer „megismertetése” a fehérjével. Egy elfogadott kezdő adag a következő:

A napi bevezetés kulcsfontosságú. Ahhoz, hogy a baba immunrendszere valóban toleranciát alakítson ki, fontos, hogy a glutén rendszeresen, de kis dózisban érje a szervezetet. A bevezetés folyamata nem egy napos próba, hanem egy több hetes, napi rutin.

Miért a napi bevezetés? A kutatások azt mutatják, hogy a rendszertelen, nagy mennyiségű „lökések” sokkal nagyobb eséllyel váltanak ki immunválaszt, mint a rendszeres, folyamatosan adagolt kis mennyiség. A cél az, hogy a bélnyálkahártya immunsejtjei folyamatosan találkozzanak a gluténnal, és megtanulják azt ártalmatlan táplálékfehérjeként kezelni.

Hogyan növeljük a mennyiséget?

Miután sikerrel bevezettük a kezdeti, kis adagokat, fokozatosan növelhetjük a mennyiséget a baba igényeinek és a hozzátáplálás ütemének megfelelően. Ha a baba jól reagál, a 7-8. hónapra már bevezethetünk egy teljes gluténtartalmú étkezést (pl. egy búzadara alapú kását).

A mennyiségi növelésnél is figyeljünk a jelekre. Ha hasmenés, puffadás vagy szokatlan bőrreakció jelentkezik, álljunk meg, és konzultáljunk a gyermekorvossal vagy védőnővel, de ne vonjuk meg azonnal véglegesen a glutént (kivéve súlyos allergiás reakció esetén).

Milyen formában vezessük be a glutént? A textúra kihívásai

A glutén bevezetésének formája nagyban függ attól, hogy hagyományos pürés, vagy BLW (Baby-Led Weaning) módszerrel etetjük-e a babát. A legfontosabb, hogy a választott forma ne okozzon fulladásveszélyt, és a glutén jól emészthető legyen.

A hagyományos út: gabonapelyhek és búzadara

A legtöbb magyar kismama a búzadarával kezdi a glutén bevezetését. Ez kiváló választás, mert a búzadara gluténtartalma magas, de könnyen pépesíthető, és a tejben (anyatej, tápszer vagy víz) főzve könnyen emészthető állagot kapunk.

• Búzadara pép: Kezdetben csak egy fél teáskanálnyi száraz búzadarával főzzünk egy kis adag pürét vagy anyatejet. A masszát kóstoltassuk meg a babával, naponta egyszer.
• Gluténtartalmú gabonapelyhek: Speciális, babáknak szánt, gluténtartalmú instant gabonapelyhek is kaphatók. Ezek előnye, hogy a glutén gyakran már előemésztett formában van jelen, ami megkönnyítheti a felszívódást.

Egy másik népszerű, bár kissé elavult módszer, a piskóta vagy babakeksz beáztatása anyatejbe vagy tápszerbe. Ha ezt a módszert választjuk, válasszunk olyan terméket, amelynek cukor- és sótartalma minimális, vagy speciálisan csecsemők számára készült. Két-három hetes baba számára a cukrozott kekszek kerülendők.

A BLW megközelítés: kenyérhéj és tészta

A BLW módszerrel etetett babák esetében a glutén bevezetése történhet a baba által önállóan fogyasztható formában is:

• Kenyérhéj: A kenyér héja keményebb, kevésbé morzsálódik, így a baba jól tudja rágcsálni és szopogatni. Fontos, hogy ez egy puha, friss kenyér héja legyen, és mindig felügyelet alatt történjen. A cél, hogy a glutén a nyálkahártyával érintkezzen, nem feltétlenül az, hogy nagy mennyiséget lenyeljen.
• Tészta: Kisebb, jól megfőzött tésztadarabok (pl. csillagtészta, apró makaróni) adhatók a 7. hónap környékén, zöldségpürével összekeverve. A tészta állaga általában puha, könnyen pépesedik a baba szájában.

Bármelyik módszert is választjuk, a tisztaság és a biztonság a legfontosabb. Mindig tiszta, friss alapanyagokat használjunk, és soha ne adjunk a babának olyan ételt, amelyben lévő gluténtartalom túlzottan magas, vagy amely fulladásveszélyes (pl. nagy, száraz kenyérdarab).

A kockázatok mélyreható elemzése: cöliákia és gluténérzékenység

A glutén bevezetésével kapcsolatos legfőbb félelem a cöliákia kialakulása. Bár a bevezetés módja befolyásolhatja a betegség megjelenésének idejét, a tudomány egyértelműen kimondja, hogy a cöliákia kialakulását elsősorban a genetika határozza meg.

Genetikai hajlam: a HLA DQ2/DQ8 gének

A cöliákia kialakulásához elengedhetetlen a genetikai hajlam. A betegek túlnyomó többsége hordozza a HLA-DQ2 vagy HLA-DQ8 géneket. Ha a családban (szülők, testvérek) már diagnosztizáltak cöliákiát, a baba kockázata jelentősen megnő (kb. 10-15%).

Ha a család genetikailag érintett, a szülők gyakran szoronganak a bevezetés időzítése miatt. Korábban az volt a javaslat, hogy a magas kockázatú babáknál különösen szigorúan tartsák be a szoptatás alatti, kis mennyiségű bevezetést. Azonban a legújabb kutatások (pl. PreventCD) megmutatták, hogy a szigorú bevezetési protokoll sem akadályozza meg a cöliákia kialakulását a genetikailag hajlamos babáknál. Ez azt jelenti, hogy a betegség előbb-utóbb megjelenik, ha a genetikai és környezeti feltételek adottak, de a bevezetés időzítése csak a megjelenés idejét befolyásolja, nem magát a kockázatot.

A cöliákia tünetei babáknál

Ha a glutént bevezettük, nagyon fontos, hogy figyeljük a tüneteket. A cöliákia tünetei csecsemőkorban gyakran nem specifikusak, de a következő jelek utalhatnak a problémára:

1. Krónikus hasmenés vagy laza széklet: Fényes, zsíros, bűzös széklet (szteatorrhea) a zsír rossz felszívódása miatt.
2. Növekedési elmaradás: A baba súlya nem gyarapszik, vagy stagnál (főleg 6 hónapos kor után).
3. Hasi puffadás és fájdalom: Feszülő has, irritáltság, gyakori sírás.
4. Vashiányos vérszegénység: A tápanyagok rossz felszívódása miatt.
5. Viselkedésbeli változások: Fáradtság, levertség, irritáltság.

Ha a glutén bevezetése után ezek a tünetek huzamosabb ideig fennállnak, feltétlenül kérjük gyermekorvosunk segítségét. Soha ne kezdjünk el gluténmentes diétát orvosi diagnózis nélkül! A glutén megvonása megnehezíti a későbbi diagnózist, mivel a diagnosztikai tesztekhez (vérvétel, esetleg biopszia) szükség van a glutén fogyasztására.

Az immunológiai érés és a mikrobiom szerepe

A gluténnel kapcsolatos tolerancia kialakításában a bélflóra, vagyis a mikrobiom egészsége kulcsfontosságú. A baba bélrendszere a születés után rohamosan fejlődik, és a baktériumok összetétele nagyban befolyásolja, hogy az immunrendszer hogyan reagál az új fehérjékre.

A kutatások szerint a bélflóra diverzitása (sokfélesége) és egészsége segítheti a gluténnel szembeni toleranciát. A bélflóra zavarai, például korai antibiotikum-kezelés vagy súlyos gyomor-bélrendszeri fertőzések, eltolhatják az immunválaszt egy kevésbé toleráns irányba.

Ezért is fontos, hogy a hozzátáplálás során ne csak a gluténre fókuszáljunk, hanem a változatos étrendre is, amely támogatja a mikrobiom egészséges fejlődését. A rostban gazdag zöldségek és gyümölcsök bevezetése a gluténnel párhuzamosan hozzájárul a bélflóra megfelelő kialakulásához.

A bélrendszeri fertőzések és a glutén

Egyes tanulmányok felvetették, hogy a glutén bevezetését érdemes elkerülni, ha a baba éppen egy súlyos fertőzésen, különösen rotavírus fertőzésen esett át. A gyulladásos állapotban lévő bélnyálkahártya ugyanis fokozottan érzékeny lehet, és nagyobb eséllyel alakul ki immunválasz a gluténnal szemben. Bár ez nem ad okot a pánikra, érdemes megvárni a teljes felépülést, mielőtt elkezdenénk a glutén bevezetését.

Mit tegyünk, ha a baba nem fogadja el az első gluténtartalmú falatokat?

A hozzátáplálás során gyakori jelenség, hogy a baba az első kóstoláskor visszautasítja az új ízeket vagy textúrákat. Ez a glutén esetében sincs másként. A búzadara pép vagy a kenyérhéj íze és állaga teljesen új lehet számára.

Ne keverjük össze az íz visszautasítását az érzékenységgel!

Ha a baba elfordul, kiköpi, vagy egyszerűen nem érdekli a felajánlott gluténos étel, ne erőltessük. Tartsunk néhány nap szünetet, majd próbáljuk meg újra, esetleg más formában. A glutén bevezetésének sikere elsősorban a kitartáson és a türelmen múlik.

A bevezetés lassítása

Ha a baba a glutén bevezetése után enyhe emésztési zavarokat mutat (pl. enyhe puffadás, szélgörcs), ez lehet egyszerűen a bélrendszer reakciója az új, nehezen emészthető fehérjére. Ilyenkor érdemes lassítani a tempón, egy-két napig visszatérni a korábbi, kisebb adaghoz, majd ismét óvatosan növelni. Csak akkor álljunk le teljesen, ha súlyos, egyértelmű tüneteket tapasztalunk.

A szülői intuíció itt is sokat segít. Ha a baba vidám, jól alszik és a testsúlya is szépen gyarapszik, valószínűleg csak átmeneti alkalmazkodási nehézségről van szó.

Gyakran feltett kérdések a gluténnel kapcsolatban (FAQ)

A glutén bevezetésével kapcsolatban rengeteg tévhit kering, amelyekre muszáj konkrét válaszokat adni a szülői stressz csökkentése érdekében.

Mi van, ha 7 hónapos kor után vezetem be a glutént?

Bár a nemzetközi ajánlások a 4-7 hónapos kort jelölik meg az ideális időszaknak, a kutatások szerint a 7 hónapos kor utáni bevezetés nem jelenti automatikusan azt, hogy a baba cöliákiás lesz. A kockázatnövekedés viszonylag enyhe. Ha valamilyen oknál fogva csak később sikerült elkezdeni (pl. betegség vagy utazás miatt), egyszerűen kezdjük el a fokozatos bevezetést, amint lehet. Ne késleltessük tovább a félelem miatt.

Kell-e különbséget tenni a búza, árpa és rozs között?

Igen, mindhárom gabona glutént tartalmaz, és mindegyik potenciálisan kiválthatja a cöliákiát. A bevezetés szempontjából azonban a búza (pl. búzadara, búzaliszt) a leggyakoribb első gluténforrás, mivel ez a legkönnyebben feldolgozható. Miután sikeresen bevezettük a búzát, az árpa és a rozs is bevezethető a szokásos hozzátáplálási ütemben.

A zab gluténmentes gabona, de a feldolgozás során gyakran szennyeződhet búzával. Ha aggódunk a gluténérzékenység miatt, érdemes kezdetben garantáltan gluténmentes zabot választani, és a búzát külön, kontrolláltan bevezetni.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Orvoshoz kell fordulni, ha a glutén bevezetése után a baba súlyos tüneteket mutat, mint például:

• Súlyos, hosszan tartó hasmenés (több napig tartó)
• Fogyás, vagy a súlygyarapodás drasztikus lelassulása
• Súlyos hasi fájdalom, amelytől a baba vigasztalhatatlan
• Vér a székletben

Ezek a tünetek indokolják a gyermek-gasztroenterológiai kivizsgálást.

A glutén bevezetése speciális esetekben

Vannak helyzetek, amikor a glutén bevezetése különleges figyelmet igényel.

Magas genetikai kockázatú babák

Ha a család genetikailag érintett, a szülők gyakran kérnek genetikai tesztet a babának már csecsemőkorban. Bár a gének ismerete segíthet a szülői felkészülésben, a genetikai teszt nem ad választ arra, hogy kialakul-e a betegség, csak azt mutatja meg, hogy van-e hajlam rá. A cöliákiás géneket hordozók nagy része soha nem lesz beteg.

Magas kockázatú babáknál a legfontosabb a rendszeres, 6-12 havonta történő szűrővizsgálat (vérvétel) a gluténtartalmú étrend mellett, amíg elérik az iskoláskort. A bevezetést itt is a 4-7 hónapos ablakban, fokozatosan kell kezdeni.

Koraszülöttek és a glutén

A koraszülöttek esetében a bélrendszer éretlenebb lehet. A glutén bevezetését általában a korrigált életkorhoz igazítják, de a 6 hónapos korrigált életkor előtt nem javasolt elkezdeni. A csecsemőorvos vagy neonatológus tanácsát kell kérni, aki ismeri a baba egyedi fejlődését és esetleges bélrendszeri problémáit.

A legújabb kutatások szerint a cöliákia kialakulását nem a bevezetés időzítése, hanem a genetika és a bélflóra állapota határozza meg. A mi feladatunk csupán az, hogy a toleranciát támogató környezetet biztosítsunk.

A mindennapi gyakorlat: receptek és tippek a glutén bevezetéséhez

A glutén bevezetésének nem kell bonyolultnak lennie. Íme néhány egyszerű, biztonságos és ízletes módja annak, hogy a glutént beépítsük a baba étrendjébe.

1. Ultra-lágy búzadara pép (6 hónapos kortól)

Ez a módszer biztosítja, hogy a glutén rendkívül finom, könnyen emészthető formában jusson a baba szervezetébe.

• Kezdő adag: Fél teáskanál (kb. 3 g) finom búzadara, 50 ml anyatejjel vagy tápszerrel (vízzel is készülhet, de a tej lágyabbá teszi).
• Elkészítés: A tejet/vizet felforraljuk, majd folyamatos keverés mellett hozzáadjuk a búzadarát. Nagyon alacsony lángon főzzük, amíg besűrűsödik. Hagyjuk hűlni.
• Tipp: Kezdetben keverjük bele a baba már ismert zöldség- vagy gyümölcspüréjébe, hogy az íz ismerős legyen.

2. Gluténos zöldségpüré sűrítése

A glutén bevezetésének egyszerű módja, ha egy már ismert zöldségpürét (pl. édesburgonya, sütőtök) gluténtartalmú liszttel sűrítünk.

• Hogyan: Fél teáskanálnyi sima búzalisztet keverjünk el kevés vízzel, majd adjuk a zöldségpüréhez a főzés utolsó perceiben. Ezáltal a baba gluténhoz jut, miközben az íz és textúra nagy része változatlan marad.

3. A kétszeres sütés módszere (kenyér)

A kenyér bevezetésekor a legnagyobb veszély a morzsa és a fulladás. A kétszeres sütés (vagy kétszersült) módszere csökkenti a fulladásveszélyt és könnyebben emészthetővé teszi a glutént.

• Elkészítés: Szeleteljünk fel egy szelet fehér kenyeret, és süssük meg újra a sütőben, amíg teljesen kiszárad és kemény, ropogós kétszersültet kapunk.
• Adagolás: A baba rágcsálhatja a kemény darabot (szopogatja a glutént), de a kemény állag miatt nehezebben tud nagy darabot letörni.

A bevezetés során törekedjünk a változatosságra. Ne ragadjunk le kizárólag a búzadarapépnél. Amint a baba tolerálja az első kis adagokat, próbáljuk ki a tésztát, a zabkását búzával keverve, vagy a kis adagokat tartalmazó péksüteményeket.

A szülői stressz kezelése és a rugalmasság fontossága

A glutén bevezetése a hozzátáplálás egyik leginkább szorongással teli pillanata lehet. Fontos azonban emlékezni arra, hogy a modern tudomány már sokkal megnyugtatóbb képet fest. Nem kell mikromenedzselni minden falatot, és nem kell rettegni a 7 hónapos kor betöltésétől.

A gyermekek immunrendszere sokkal ellenállóbb és alkalmazkodóbb, mint gondolnánk. A legfontosabb, hogy a bevezetés nyugodt, pozitív légkörben történjen. A szülői stressz átragadhat a babára, ami megnehezítheti az új ételek elfogadását.

Bízzunk a gyermekünkben, bízzunk a fokozatosság erejében, és ami a legfontosabb: bízzunk a szakmailag megalapozott ajánlásokban, amelyek a szigorú korlátozás helyett a korai, kis adagokban történő, rendszeres bevezetést javasolják. Ez a rugalmas megközelítés a kulcs ahhoz, hogy a hozzátáplálás izgalmas, és ne ijesztő utazás legyen.

A glutén bevezetése egy újabb lépés a baba életében, amely a felnőtt étrend felé vezet. Ha a fokozatosság elvét követjük, és figyelünk a baba jelzéseire, minden esély megvan arra, hogy a tolerancia kialakuljon, és a család asztalára a későbbiekben ismét felkerülhessen a finom, foszlós kenyér.