Egyes édesítőszerek növelhetik a vérrögképződés kockázatát: mire figyelj?

A modern táplálkozási irányzatok hívószavai gyakran a cukormentesség és a kalóriacsökkentés. Évek óta keresünk olyan alternatívákat, amelyek lehetővé teszik számunkra az édes íz élvezetét anélkül, hogy a vércukorszintünk drasztikusan megemelkedne, vagy felesleges plusz kalóriákat vinnénk be. A cukorhelyettesítők, legyenek azok mesterségesek vagy természetes alapúak, beépültek a mindennapi étrendünkbe, a reggeli kávétól kezdve, a diétás üdítőkön át egészen a sütőipari termékekig. Ez a kényelem azonban új kérdéseket vet fel az egészségünket érintő hosszú távú hatásokkal kapcsolatban, különösen a szív- és érrendszeri kockázatok tekintetében.

Az édesítőszerek piaca folyamatosan bővül, és bár kezdetben forradalmi megoldásnak tűntek a cukorbetegség kezelésében és a súlykontrollban, az elmúlt években megjelent tudományos eredmények arra utalnak, hogy nem minden cukorhelyettesítő ártalmatlan. Különösen egy, a természetes cukoralkoholok közé tartozó vegyület került a figyelem középpontjába, amelynek fogyasztása egyes vizsgálatok szerint összefüggésbe hozható a vérrögképződés fokozott kockázatával. Ez a felfedezés alapvetően írja felül azt a feltételezést, hogy a kalóriamentes édesítő a legjobb választás.

Miért fordulunk az édesítőszerekhez, és mi a rejtett kockázat?

A fogyasztók többsége azért választja a cukorhelyettesítőket, mert szeretné elkerülni a hagyományos cukorral járó negatív egészségügyi következményeket, mint például az elhízást, a 2-es típusú cukorbetegséget vagy a fogszuvasodást. Az édesítőszerek gyakran nulla vagy minimális kalóriát tartalmaznak, nem emelik meg jelentősen az inzulinszintet, így ideálisnak tűnnek a diétázók és cukorbetegek számára. A választék széles: a szukralóztól és aszpartámtól kezdve, a sztevián át, egészen a cukoralkoholokig.

Azonban a legújabb kutatások, amelyek elsősorban a cukoralkoholok egy speciális csoportjára fókuszáltak, megkongatták a vészharangot. Ezek a vegyületek kémiailag részben cukrokhoz, részben alkoholokhoz hasonlítanak, és sokan azért kedvelik őket, mert ízük és állaguk jobban közelít a hagyományos cukorhoz, mint a mesterséges alternatívák. A vérrögképződés szempontjából kritikus pont az, hogy hogyan metabolizálódnak ezek az anyagok a szervezetben, és milyen mértékben befolyásolják a vérlemezkék működését.

Az eritrit: a leginkább vitatott cukoralkohol

Az elmúlt évek egyik sláger édesítőszere az eritrit (E 968) volt. Ez a cukoralkohol természetesen előfordul gyümölcsökben, például körtében és szőlőben, de iparilag is előállítják. Népszerűségét annak köszönheti, hogy szinte kalóriamentes (kb. 0,2 kcal/g), nem okoz vércukorszint-emelkedést, és az emésztőrendszer általában jól tolerálja, ellentétben például a xilittel vagy a maltitollal, amelyek nagyobb mennyiségben hasi panaszokat okozhatnak.

Az eritrit különösen kedvelt lett a ketogén diétát és az alacsony szénhidráttartalmú életmódot folytatók körében. Sütéshez is kiváló, mivel jól karamellizálódik és stabil marad magas hőmérsékleten. Éppen ez a széles körű elterjedtség tette fontossá a mélyreható vizsgálatát, különösen miután egy nagyszabású amerikai tanulmány felhívta a figyelmet a lehetséges kardiovaszkuláris kockázatokra.

A tudomány álláspontja: hogyan hat az eritrit a vérre?

A 2023-ban publikált, jelentős visszhangot kiváltó tanulmány (amelyet a Nature Medicine folyóiratban tettek közzé) azt vizsgálta, hogy a magas eritrit szint a vérben hogyan korrelál a főbb kardiovaszkuláris események (például szívroham, stroke) kockázatával. A kutatók azt találták, hogy azoknál az egyéneknél, akiknek a vérében magasabb volt az eritrit koncentrációja, jelentősen megnőtt a kockázata a későbbiekben bekövetkező súlyos szív- és érrendszeri problémáknak.

A mechanizmus, amelyen keresztül az eritrit potenciálisan hozzájárul a vérrögképződéshez, a vérlemezkék működéséhez kapcsolódik. A vérlemezkék, vagyis trombociták, létfontosságú szerepet játszanak a véralvadásban. Sérülés esetén összecsapzódnak, hogy elzárják a sérült eret. Ha azonban ez a folyamat túlműködik, vagy indokolatlanul aktiválódik, az patológiás vérrögök kialakulásához vezethet, ami elzárhatja az artériákat, és stroke-ot vagy szívrohamot okozhat.

A kutatások szerint az eritrit képes fokozni a vérlemezkék aktivitását és aggregációját. Más szóval, még kis mennyiségű eritrit fogyasztása is elegendő lehet ahhoz, hogy a trombociták „ragadósabbá” váljanak, és könnyebben tapadjanak össze. Ez különösen veszélyes azok számára, akiknek már eleve fennáll a trombózis kockázata, például túlsúlyosak, cukorbetegek, vagy korábban már érrendszeri problémájuk volt.

A vérrögképződés (trombózis) mechanizmusa és rizikófaktorai

Ahhoz, hogy megértsük, miért jelenthet problémát egy édesítőszer a vérkeringés szempontjából, érdemes röviden áttekinteni a vérrögképződés alapjait. A véralvadás (hemostasis) egy komplex, életmentő folyamat. A probléma akkor merül fel, ha a véralvadás nem megfelelő időben vagy helyen következik be. Ezt nevezzük trombózisnak.

A trombózis kialakulásának három fő tényezője van, amelyeket Virchow-triászként ismerünk:

1. Érfal károsodása (Endothel sérülés): Ez lehet fizikai trauma, vagy krónikus gyulladás (például magas vérnyomás vagy koleszterinszint miatt).
2. Véráramlás megváltozása (Stasis): Lassú véráramlás, például hosszú utazás, mozgáshiány, vagy bizonyos szívbetegségek esetén.
3. A vér összetételének megváltozása (Hypercoagulabilitas): Amikor a vér fokozottan hajlamos az alvadásra. Ide tartozhatnak genetikai tényezők, hormonális változások (például terhesség vagy fogamzásgátló szedése), és vélhetően egyes étrendi tényezők, mint a magas eritrit bevitel.

A tudományos feltételezések szerint az eritrit a harmadik ponton, a hypercoagulabilitas (fokozott alvadékonyság) révén hathat. Azzal, hogy növeli a vérlemezkék aggregációs hajlamát, még a meglévő, enyhe érfalkárosodás esetén is sokkal könnyebben és gyorsabban alakul ki rög.

A vérrögképződés kockázatát növelő édesítőszer különösen azoknál a betegeknél lehet kritikus, akik eleve magas rizikócsoportba tartoznak, például szívritmuszavarral, elhízással vagy metabolikus szindrómával élnek.

Mely édesítőszerben található meg az eritrit, és milyen formában?

Az eritrit gyakran nem önállóan, hanem más édesítőszerekkel keverve található meg a boltok polcain. Ez azért van, mert az eritrit édesítőereje csupán 60-80%-a a cukorénak. Ahhoz, hogy elérjék a cukorhoz hasonló édes ízt, gyakran kombinálják azt magas intenzitású édesítőkkel, mint például a szteviol-glikozidok (sztevia) vagy a szukralóz.

Hol találkozhatunk eritrittel a mindennapi életben?

• Nullkalóriás édesítő keverékek: Sok olyan asztali édesítőszer, amely szteviát vagy szerzetesgyümölcs kivonatot tartalmaz, valójában nagyrészt eritritet tartalmaz töltőanyagként és tömegnövelőként.
• Diétás és keto sütőipari termékek: Kenyerek, sütemények, kekszek, amelyek cukormentesnek vannak feltüntetve.
• Ízesített italok és energiaitalok: Egyes alacsony kalóriatartalmú vagy cukormentes üdítőkben is megtalálható.
• Fehérje porok és táplálékkiegészítők: Ízjavítóként használják, különösen a vaníliás és csokoládés ízeknél.
• Rágógumik és cukorkák: Cukoralkoholként szerepelhet az összetevők között.

A kismamák és a családok számára kulcsfontosságú, hogy megtanulják alaposan elolvasni az élelmiszerek összetevőinek listáját. Az eritritet az élelmiszeriparban az E 968 számmal jelölik. Ne hagyatkozzunk csak a termék előlapján lévő „cukormentes” vagy „természetes édesítővel” feliratokra.

Mire figyeljen, ha magas a trombózis kockázata?

Ha Ön, vagy a családjában valaki olyan egészségügyi problémával küzd, amely eleve növeli a vérrögképződés esélyét – mint például magas vérnyomás, magas koleszterinszint, túlsúly, terhességi cukorbetegség, vagy korábbi trombózis –, fokozott óvatosság indokolt az eritrit tartalmú termékekkel kapcsolatban.

A kockázat nem feltétlenül az egyszeri, minimális bevitelből származik, hanem a rendszeres, napi szintű fogyasztásból, amely hosszú távon állandóan magas eritrit szintet tart fenn a vérben. Ha valaki naponta fogyaszt diétás üdítőket, édesíti a kávéját eritrit alapú keverékkel, és emellett cukormentes süteményeket is eszik, könnyen elérheti azt a szintet, amelyet a tanulmányok összefüggésbe hoztak a fokozott trombocita aktivitással.

A kockázat minimalizálásának gyakorlati lépései:

1. Összetevők ellenőrzése (E 968): Váljon a címkék szkeptikus olvasójává. Különösen a „természetes édesítőszer” címkével ellátott termékeknél nézze meg, hogy az eritrit nincs-e az első három összetevő között.

2. Fókusz a teljes értékű táplálkozásra: Ha a cukorbevitel csökkentése a cél, próbáljon meg nem helyettesíteni, hanem egyszerűen csökkenteni. Szoktassa le magát és a gyermekeket a túlzottan édes ízekről.

3. Konzultáció orvossal: Ha vérhígító gyógyszereket szed, vagy ismert thrombophiliája (fokozott véralvadási hajlam) van, mindenképpen beszélje meg kezelőorvosával a cukorhelyettesítők használatát.

Más édesítőszerek és a vérrögképződés: van-e ok aggodalomra?

Fontos elkülöníteni az eritritet a többi népszerű édesítőszertől. Jelenleg a tudományos irodalom elsősorban az eritritre mutatott rá, mint amely közvetlenül befolyásolhatja a vérlemezkék működését. Ez nem jelenti azt, hogy a többi édesítőszer teljesen problémamentes, de a kockázati profiljuk más jellegű.

Aspartam (E 951)

Az aszpartam az egyik legrégebbi és legtöbbet vitatott mesterséges édesítőszer. Bár a közelmúltban a WHO egy ága lehetséges rákkeltőként sorolta be (2B kategória), a jelenlegi adatok nem utalnak arra, hogy közvetlenül növelné a vérrögképződés kockázatát. Aggályok merülnek fel azonban a mikrobiomra gyakorolt hatása, valamint a neurológiai mellékhatások (pl. fejfájás) miatt, különösen nagy dózisban.

Szukralóz (E 955)

A szukralóz szintén széles körben használt, hőstabil édesítőszer. Bár a kutatások nem mutatnak ki közvetlen összefüggést a trombózissal, a szukralóz hosszú távú, nagy mennyiségű fogyasztása negatívan befolyásolhatja a bélflórát és a glükóz anyagcserét, ami közvetve növelheti az általános gyulladásszintet – ez pedig egy ismert kardiovaszkuláris rizikófaktor.

Sztevia (Szteviol-glikozidok)

A sztevia, amely a sztevia növény leveléből származik, természetes édesítőszernek számít. Általában biztonságosnak tekintik, és nincs ismert közvetlen hatása a vérrögképződésre. Fontos azonban megjegyezni, hogy sok kereskedelmi forgalomban kapható sztevia termék tartalmaz eritritet vagy más töltőanyagot. Mindig ellenőrizzük a címkét!

Kismamák és gyermekek: különleges szempontok az édesítőszerek fogyasztásánál

A várandósság és a kisgyermekkor olyan időszakok, amikor a táplálkozás minőségére különösen nagy hangsúlyt kell fektetni. A kismamák esetében a vérrögképződés kockázata eleve magasabb a terhesség alatt bekövetkező hormonális és keringési változások miatt. A progeszteron növekedése és a méh nyomása a vénákra mind hozzájárulhatnak a vénás pangáshoz és a trombózis fokozott esélyéhez.

Tekintettel arra, hogy a terhesség alatt a véralvadási rendszer már eleve érzékenyebb, az eritrit bevitelének hatása különösen aggasztó lehet. Bár a kutatások nem fókuszáltak kizárólagosan a terhes nőkre, a szakértők általános ajánlása a mértékletesség, és ha lehetséges, a potenciálisan kockázatos édesítőszerek teljes elkerülése.

A terhesség alatti édesítőszer-fogyasztás dilemmája:

• Ha a kismama gesztációs diabéteszben szenved, az édesítőszer használata segíthet a vércukorszint kontrollálásában. Ebben az esetben a dietetikus vagy orvos által javasolt, biztonságosnak tartott alternatívát kell választani.
• A legbiztonságosabb megoldás, ha a kismama a természetes édesítőket (pl. méz, juharszirup) is csak nagyon korlátozottan, és a teljesen natúr édesítőket (pl. sztevia eritrit nélkül) választja.

Gyermekek esetében a helyzet annyiban más, hogy a hosszú távú hatások még kevésbé ismertek. Gyermekkorban a táplálkozás célja a növekedés és fejlődés támogatása, nem pedig az üres kalóriák helyettesítése. A gyermekeknek szánt termékekben, mint a fogkrémekben, vitaminokban és édességekben gyakran találkozni cukoralkoholokkal. A legfőbb cél az, hogy a gyermekek ne szokjanak rá a túlzottan édes ízekre, így a cukormentes pótlékok sem feltétlenül jelentik az ideális megoldást.

Az édesítőszer-fogyasztás pszichológiája: a túlzott biztonságérzet

Az egyik legnagyobb probléma, amit az édesítőszerek elterjedése hozott magával, az a téves biztonságérzet, amely a fogyasztókat hatalmába keríti. Ha egy termék „cukormentes” vagy „diétás”, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy korlátlanul fogyaszthatjuk anélkül, hogy az negatív egészségügyi következményekkel járna.

Ez a jelenség gyakran az ún. kompenzációs evéshez vezet, amikor az egyén egy diétás termék elfogyasztása után úgy érzi, megengedheti magának, hogy más, kalóriadúsabb ételt is fogyasszon. Azok, akik cukorhelyettesítőket használnak, gyakran nem csökkentik az édes íz iránti vágyukat, hanem fenntartják azt, ami hosszú távon megnehezíti az egészséges táplálkozási szokások kialakítását.

Hogyan minimalizáljuk a kardiovaszkuláris kockázatot édesítőszer nélkül?

Az eritrit körüli aggályok rávilágítanak arra, hogy a legjobb stratégia a cukor csökkentésére nem a mesterséges helyettesítés, hanem a természetes, teljes értékű élelmiszerek előtérbe helyezése. Ha a család egészségét szem előtt tartjuk, érdemes a következőket tenni:

1. Az édes íz küszöbének csökkentése

Fokozatosan csökkentsük a hozzáadott cukor és az édesítőszer mennyiségét a kávéban, teában és a házi készítésű ételekben. A szervezet és az ízlelőbimbók viszonylag gyorsan alkalmazkodnak a kevésbé édes ízekhez.

2. Természetes édesítők, de mértékkel

Ha muszáj édesíteni, használjunk természetes alapú, minimálisan feldolgozott opciókat, mint például a datolya, a banán, vagy az alma. Ezek rostot, vitaminokat és ásványi anyagokat is tartalmaznak, így nem csak „üres kalóriát” viszünk be. A méz és a juharszirup is jobb választás lehet, mint a mesterséges anyagok, de magas kalória- és cukortartalmuk miatt ezeket is csak kis mennyiségben használjuk.

3. A bélflóra támogatása

A szív- és érrendszer egészsége szorosan összefügg a bélflóra állapotával. A prebiotikumokban és rostokban gazdag étrend (zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák) segíthet a gyulladás csökkentésében, ami közvetetten csökkenti a trombózis kockázatát is.

4. Hidratálás és mozgás

A megfelelő hidratáltság elengedhetetlen a vér optimális viszkozitásának fenntartásához, ami segít megelőzni a vér besűrűsödését és a pangást. A rendszeres mozgás pedig serkenti a vérkeringést, megelőzve a vérrögök kialakulását, különösen az alsó végtagokban.

A jövőbeli kutatások iránya és a szabályozás

Az eritrit körüli viták várhatóan felgyorsítják a cukorhelyettesítők hosszú távú kardiovaszkuláris hatásait vizsgáló kutatásokat. A jelenlegi szabályozások (például az FDA és az EFSA) az édesítőszereket általában biztonságosnak (GRAS – Generally Recognized As Safe) minősítik, de ezek a minősítések nagyrészt a rákkeltő hatások és az akut toxicitás szempontjából készültek, nem pedig a krónikus hatásokra, mint a vérlemezke aggregáció.

A szakértők most arra hívják fel a figyelmet, hogy a magas kockázatú csoportok esetében külön jelölést vagy figyelmeztetést kellene bevezetni. Ahogy a tudomány egyre több adatot szolgáltat, úgy válhat szükségessé a hatósági ajánlások felülvizsgálata, különös tekintettel az eritrit megengedett napi beviteli mennyiségére.

Addig is, amíg a hivatalos iránymutatások frissülnek, a tudatos fogyasztói magatartás marad a legjobb védekezés. Ne feledjük, hogy a kalóriamentesség nem egyenlő az ártalmatlansággal. Bár az édesítőszerek segíthetnek a kalóriacsökkentésben, az egészség szempontjából a legfontosabb a feldolgozott élelmiszerek minimalizálása és a természetes, rostban gazdag táplálkozás.

A vérkeringés és a szív egészségének megőrzése komplex feladat, amely túlmutat a cukorbevitel puszta helyettesítésén. A trombózis megelőzése egy életmódbeli döntés, amely magában foglalja a mozgást, a megfelelő hidratáltságot, a krónikus gyulladások csökkentését, és igen, a mesterséges adalékanyagok, köztük a potenciálisan kockázatos édesítőszerek okos és mértéktartó használatát.

Ha bizonytalan a saját vagy gyermeke étrendjében szereplő édesítőszerrel kapcsolatban, kérje ki dietetikus vagy háziorvos tanácsát. Egyéni egészségügyi állapot és a kockázati tényezők ismeretében lehet csak felelős döntést hozni a cukorhelyettesítők hosszú távú alkalmazásáról.

A szív- és érrendszer védelme érdekében érdemes visszatérni a nagymamáink által is ismert alapelvekhez: kevesebb feldolgozás, több friss alapanyag, és az édes ízeket is a természetben előforduló formájukban élvezni.