Áttekintő Show
Amikor a kisbaba megérkezik, a szülőszoba hirtelen csendje, majd az első felsíró hangja felülír minden fáradtságot és fájdalmat. Ez a pillanat a csoda, de egyben a legintenzívebb adaptációs időszak is a gyermek életében. A magzatvízből a levegőre való átmenet komplex folyamat, amely során a szakszemélyzet azonnal megkezdi a gyermek állapotának felmérését. Ezek az újszülöttkori vizsgálatok nem csupán rutinellenőrzések; a céljuk, hogy biztosítsák a zökkenőmentes alkalmazkodást, és időben felismerjék az esetleges, azonnali beavatkozást igénylő problémákat.
A szülők számára ez az időszak gyakran homályos, tele érzelmekkel és aggodalommal. Fontos tudni, hogy mi történik a babával az első percekben, órákban és napokban. A modern orvostudomány és a magyarországi protokollok rendkívül szigorúak és átfogóak, biztosítva, hogy minden újszülött megkapja a legmagasabb szintű ellátást. A cikkünkben részletesen áttekintjük, melyek azok a kulcsfontosságú ellenőrzések és szűrések, amelyekre a kórházi tartózkodás alatt sor kerül.
Az első percek varázsa és apgar-teszt
Ahogy a baba megszületik, azonnal megkezdődik az adaptáció. Az első sírás a tüdő működésének megkezdését jelzi. A szülésznő vagy a neonatológus azonnal megkezdi a csecsemő első vizsgálatát, miközben ideális esetben a baba már az édesanya mellkasán pihen, élvezve a bőrkontaktus nyújtotta biztonságot és meleget. Ez az első felmérés az Apgar-teszt, amely kritikus jelentőségű a légzési és keringési funkciók gyors értékelésében.
Az Apgar-tesztet Virginia Apgar amerikai aneszteziológus fejlesztette ki még 1952-ben. Ez egy gyors, objektív mérőszám, amelyet az élet első percében, majd az ötödik és a tizedik percben is elvégeznek. Öt kritériumot vizsgálnak, mindegyikre 0, 1 vagy 2 pont adható, így a maximális elérhető pontszám 10. Ez a pontszám segít eldönteni, hogy a babának szüksége van-e azonnali orvosi segítségre vagy beavatkozásra.
Az Apgar-teszt nem a baba jövőbeli intelligenciáját vagy egészségi állapotát jelzi, hanem kizárólag a méhen kívüli élethez való pillanatnyi alkalmazkodás sikerességét méri.
Az apgar-kritériumok részletesen
Az öt vizsgált szempont angol neveinek kezdőbetűi alkotják a „APGAR” mozaikszót, bár magyarul is könnyen megjegyezhető a kritériumok jelentése.
| Kritérium (Apgar) | 0 pont | 1 pont | 2 pont |
|---|---|---|---|
| Activity (Izomtónus) | Petyhüdt, tónustalan | Végtagok enyhe hajlítása | Aktív mozgás, élénk tónus |
| Pulse (Szívfrekvencia) | Nincs szívverés | Lassú (100/perc alatt) | Gyors (100/perc felett) |
| Grimace (Reflexingerlékenység) | Nincs válasz | Arckifejezés, grimasz (gyenge válasz) | Erős sírás, köhögés, tüsszentés (élénk válasz) |
| Appearance (Bőrszín) | Kékes-szürke, sápadt | Test rózsaszín, végtagok kékek (akrociánózis) | Teljesen rózsaszín |
| Respiration (Légzés) | Nincs légzés | Lassú, szabálytalan, gyenge sírás | Erős, rendszeres légzés, élénk sírás |
A 7-10 pont közötti érték jelzi, hogy a baba jól alkalmazkodott. A legtöbb újszülött 8-as vagy 9-es pontszámot kap az első percben, mivel a végtagok enyhe kékes elszíneződése (akrociánózis) miatt ritka a tökéletes 10-es. Az 5-7 pont közötti érték mérsékelt alkalmazkodási nehézséget jelez, míg a 4 pont alatti eredmény azonnali intenzív beavatkozást, légzéstámogatást igényel.
Az első beavatkozások: k-vitamin és szemcsepp
Miután az első Apgar-teszt megtörtént, és az újszülött stabil, sor kerül két alapvető, preventív jellegű beavatkozásra, amelyek rendkívül fontosak a későbbi egészség szempontjából.
K-vitamin pótlása
A K-vitamin esszenciális a véralvadáshoz szükséges fehérjék képzéséhez. Az újszülöttek K-vitamin raktárai rendkívül alacsonyak, mivel ez a vitamin nehezen jut át a placentán, és a bélflóra, amely a K-vitamin termeléséért felelős, még nem alakult ki megfelelően. Ez a hiányállapot a Veleszületett K-vitamin hiányos Vérzékenység (VKHV) kockázatát hordozza magában, ami életveszélyes belső vérzéseket okozhat, különösen az agyban.
Emiatt Magyarországon a protokoll szerint minden újszülött K-vitamin injekciót kap az első órákban, általában a combizomba. Ez a szúrási módszer biztosítja a maximális felszívódást és a vérzékenység elleni védelmet. Ez az egyszeri, nagy dózisú injekció fedezi a baba K-vitamin szükségletét a következő hetekre vagy hónapokra, a szoptatás vagy tápszeres táplálás megkezdéséig.
Szemcsepp alkalmazása
A második rutin beavatkozás a szemcsepp vagy kenőcs alkalmazása. Ez a prevenciós intézkedés célja, hogy megelőzze a szülés közben esetlegesen átadott bakteriális fertőzések okozta újszülöttkori kötőhártya-gyulladást (Ophthalmia Neonatorum). A leggyakoribb kórokozók a Chlamydia és a Gonorrhoea, amelyek súlyos esetben akár vakságot is okozhatnak. Bár ma már a legtöbb szülő anyai szűrésen esik át, ez a rutin továbbra is elengedhetetlen biztonsági lépés.
Az első 24 óra: a részletes fizikai vizsgálat
Az azonnali, életmentő felmérések után, általában az első 24 órán belül, a neonatológus vagy gyermekorvos elvégzi a részletes fizikai vizsgálatot. Ez a vizsgálat rendszerezett és alapos, tetőtől talpig átnézi a csecsemő minden rendszerét és szervét, rögzítve a baba méreteit és reflexeit.
Antropometriai mérések
A baba születési adatai, mint a súly, a hossz és a fejkörfogat mérése alapvető fontosságú. Ezek az adatok bekerülnek a baba dokumentációjába, és a későbbi fejlődés nyomon követésének alapját képezik. A méréseket gyakran egy táblázatba, az úgynevezett percentilis görbékre vetítik, hogy látható legyen, hol helyezkedik el a baba a korosztályához képest.
- Súly: A legtöbb újszülött 2500 és 4000 gramm között születik. A születés utáni napokban normális a súlyvesztés (fiziológiás súlyesés), ami általában a születési súly 5-10 százaléka lehet.
- Hossz: Általában 48-53 cm között mozog.
- Fejkörfogat: Körülbelül 33-37 cm. Ez az adat különösen fontos az agy fejlődésének ellenőrzése szempontjából.
A bőr és a fej vizsgálata
A bőr ellenőrzése során az orvos megvizsgálja a színt, a turgort (rugalmasságot) és az esetleges elváltozásokat. A lanugó (magzati szőrzet) és a vernix caseosa (magzatmáz) jelenléte, valamint az esetleges születési jegyek dokumentálása is ekkor történik. Kiemelt figyelmet kap a koponya vizsgálata, különösen a kutacsok (fontanellák) mérete és feszessége, valamint az esetleges szülési sérülések, mint például a sapkaödéma (caput succedaneum) vagy a fejvércsomó (cephalohematoma).
A szív és a tüdő vizsgálata
A szív és a tüdő hallgatózása a legfontosabb lépések közé tartozik. Az orvos a mellkas áthallgatásával ellenőrzi a légzési hangokat, a szívritmust, és keresi az esetleges szívzörejeket. Bár sok újszülöttnél van ártalmatlan, átmeneti zörej a keringés átállása miatt, a gyanús zörejek további kardiológiai vizsgálatot indokolnak.
A szívzörej hallatán nem szabad azonnal pánikba esni. A magzati keringés maradványaiból adódó zörejek gyakoriak, és legtöbbször maguktól megszűnnek az első napokban.
Hasi és nemi szervek vizsgálata
A hasi vizsgálat során tapintással ellenőrzik a belső szerveket, különös tekintettel a májra és a lépre. A köldökcsonk állapotát, és azt, hogy hány ér fut benne, szintén rögzítik. A nemi szervek ellenőrzése során fiúknál a herék leszállását, lányoknál pedig a hüvelyváladékot és az esetleges pseudo-menstruációt vizsgálják, amely az anyai hormonok hatására jelentkezhet, de teljesen normális jelenség.
Az újszülöttkori reflexek vizsgálata
A reflexek vizsgálata az idegrendszer érettségéről ad felvilágosítást. A veleszületett, úgynevezett primitív reflexek jelenléte kritikus, hiányuk vagy aszimmetriájuk idegrendszeri problémára utalhat. Ezek a reflexek az élet első hónapjaiban fokozatosan eltűnnek, átadva helyüket a tudatos mozgásoknak.
A legfontosabb reflexek:
- Kereső és szopó reflex: Ha a baba száját vagy orcáját megérintik, odakapja a fejét (kereső), majd a stimuláló tárgyat azonnal szívni kezdi (szopó).
- Fogó reflex (markoló reflex): Ha a baba tenyerébe ujjunkat helyezzük, erősen ráfog.
- Moro reflex (átkaroló reflex): Hirtelen hangra vagy a fej hirtelen hátraengedésére a baba kiterjeszti karjait, majd visszahúzza őket a testéhez, mintha át akarná ölelni magát.
- Lépegető reflex: Ha a babát függőlegesen tartjuk, és a talpát kemény felülethez érintjük, lépegető mozdulatokat végez.
A kötelező szűrővizsgálatok rendszere: a prevenció alapkövei
A újszülöttkori szűrővizsgálatok célja olyan ritka, de súlyos betegségek időben történő felismerése, amelyek korai kezelés hiányában visszafordíthatatlan károsodást okozhatnak. A magyarországi protokoll három fő szűrővizsgálatot ír elő a kórházi tartózkodás alatt: az anyagcsere-betegségek szűrését (sarokszúrás), a hallásszűrést és a szívbetegségek szűrését (pulzoximetria).
Sarokszúrás: a veleszületett anyagcsere-betegségek szűrése
A sarokszúrás az egyik legfontosabb szűrővizsgálat. Ezt a tesztet általában a baba 48-72 órás kora között végzik el, miután megkezdődött a táplálás, és a baba anyagcseréje már működik. Az időzítés kritikus, mivel túl korán végezve az eredmények pontatlanok lehetnek.
A teszt során az újszülött sarkából néhány csepp vért vesznek, amelyet speciális szűrőpapírra itatnak, majd laboratóriumba küldenek. A vérből több mint 25 különböző, veleszületett anyagcsere- és endokrin betegséget vizsgálnak.
A sarokszúrás eredményeinek pozitivitása nem jelent azonnal betegséget, de sürgős további vizsgálatokat tesz szükségessé. A korai diagnózis gyakran megelőzi a súlyos szellemi fogyatékosságot vagy életveszélyes állapotokat.
Mely betegségeket szűr a sarokszúrás?
A szűrési paletta folyamatosan bővül, de a legfontosabb szűrt betegségek a következők:
- Fenilketonuria (PKU): Enzimhiány, amely miatt a fenilalanin nevű aminosav felhalmozódik a szervezetben, súlyos idegrendszeri károsodást okozva. Korai diétával teljesen megelőzhető.
- Veleszületett pajzsmirigy alulműködés (Hypothyreosis): A pajzsmirigy nem termel elegendő hormont. Kezeletlenül szellemi fejlődési zavarhoz vezet. Hormonpótlással kezelhető.
- Galaktozémia: A galaktóz cukor lebontásának zavara. Kezeletlenül máj- és agykárosodást okoz.
- Cisztás fibrózis (CF): Súlyos, több szervet érintő genetikai betegség, amely elsősorban a tüdőt és az emésztőrendszert károsítja.
- Biotinidáz hiány: A biotin nevű vitamin felhasználásának zavara.
- Sarlósejtes anémia és más hemoglobinopátiák: Vörösvértestek rendellenességei.
- Közepes láncú acil-CoA dehidrogenáz hiány (MCAD): Zsíranyagcsere zavar, amely hirtelen halált vagy súlyos agykárosodást okozhat, különösen éhezés esetén.
A szülők általában csak hetekkel később kapnak visszajelzést a szűrés eredményéről. Ha az eredmény negatív (azaz nincs gyanú), nem küldenek értesítést. Amennyiben az eredmény gyanús, a szülőket azonnal értesítik a gyermekorvoson keresztül, és behívják a babát megerősítő vizsgálatokra.
Hallásszűrés: az otoakusztikus emisszió (oae)
A újszülöttkori hallásszűrés célja a veleszületett halláskárosodás korai felismerése. A statisztikák szerint 1000 újszülöttből 1-3 gyermek születik valamilyen fokú halláskárosodással, ami korai felismerés nélkül nagymértékben hátráltathatja a beszédfejlődést és a szociális interakciókat.
A szűrést a kórházi tartózkodás alatt, általában a születés utáni 24-72 órában végzik. A leggyakoribb módszer az Otoakusztikus Emisszió (OAE) vizsgálat. Ez a teszt teljesen fájdalommentes, gyors, és ideális esetben alvó babánál végzik.
Mi történik a vizsgálat alatt?
Egy apró, érzékeny mikrofonnal ellátott szondát helyeznek a baba külső hallójáratába. A szonda halk kattogó hangot bocsát ki, amely normál esetben stimulálja a belső fülben lévő szőrsejteket. Ezek a sejtek válaszként egy nagyon halk hangot (emissziót) bocsátanak ki, amit a mikrofon érzékel. Ha az emisszió mérhető, az azt jelenti, hogy a belső fül (csiga) és a középfül működik, és a baba valószínűleg jól hall.
Ha a teszt nem sikerül (az emisszió nem mérhető), az gyakran nem jelent feltétlenül halláskárosodást. Lehet, hogy csupán magzatvíz vagy vernix van még a fülben, vagy a baba nyugtalan volt. Ebben az esetben a tesztet 1-2 napon belül megismétlik. Ha a második teszt is sikertelen, a babát továbbküldik egy részletesebb, úgynevezett BERA (Brainstem Evoked Response Audiometry) vizsgálatra, amely már az agytörzsi válaszokat méri, pontosabb diagnózist adva a hallás állapotáról.
Pulzoximetria: a kritikus szívbetegségek szűrése
A pulzoximetria egy egyszerű, non-invazív módszer a vér oxigénszintjének mérésére. Ez a vizsgálat az elmúlt években vált kötelező szűrővizsgálattá számos országban, beleértve Magyarországot is, a kritikus veleszületett szívbetegségek (CCHD – Critical Congenital Heart Defects) korai felismerése érdekében.
Ezek a szívhibák olyan súlyosak, hogy azonnali beavatkozás nélkül életveszélyesek lehetnek. A hagyományos fizikai vizsgálat során ezek a rendellenességek nem mindig hallhatók zörejként, vagy csak későn jelentkeznek a tünetek (pl. a cianózis – kékes elszíneződés).
A vizsgálat menete és időzítése
A pulzoximetriát általában a születés utáni 24-48 órában végzik, amikor a keringés már stabilan átállt a méhen kívüli életre. Két ponton mérnek:
- Az egyik érzékelőt a baba jobb kezére (preduktális mérés) helyezik.
- A másik érzékelőt az egyik lábára (posztduktális mérés) helyezik.
A teszt során azt ellenőrzik, hogy a vér oxigéntelítettsége (Szaturáció, SpO2) megfelelő-e. Ha az oxigénszint mindkét ponton 95% feletti, és a két érték közötti különbség minimális (3% alatt), az eredmény negatív, azaz valószínűleg nincs kritikus szívbetegség.
Amennyiben a mérés alacsonyabb értéket mutat, vagy jelentős különbség van a kéz és a láb között, az felveti a szívprobléma gyanúját, és azonnali újszülöttkori kardiológiai konzultációra és szív ultrahangra van szükség.
Csípőszűrés és ortopédiai vizsgálat
Az újszülöttkori ortopédiai vizsgálatnak kiemelt szerepe van a veleszületett csípőficam (diszplázia) felismerésében. A diszplázia azt jelenti, hogy a csípőízület nem fejlődött ki megfelelően, és a combcsont feje nem illeszkedik stabilan a medence csontjához. Kezeletlenül súlyos mozgáskorlátozottságot okozhat, de korai felismeréssel egyszerűen, széles terpeszt biztosító pelenkázással vagy Pavlik-kengyellel gyógyítható.
Fizikai vizsgálat: ortolani és barlow manőverek
Az ortopédiai vizsgálat során az orvos speciális mozdulatokkal ellenőrzi a csípő stabilitását. Ezek az úgynevezett Ortolani és Barlow manőverek. Ezek a mozdulatok a csípőízület ki- és beugrását tesztelik. Ha az orvos kattanást vagy roppanást érez, az instabilitásra utal.
A csípő ultrahang (graf módszer)
Bár a fizikai vizsgálat fontos, az ultrahangos szűrés biztosítja a legnagyobb pontosságot. Magyarországon a protokoll szerint a csípő ultrahangot általában a baba 4-6 hetes korában javasolt elvégezni, de a kórházból való hazabocsátás előtt is történhet egy előzetes vizsgálat, ha az orvos indokoltnak látja.
A Graf-módszer alapján az ultrahanggal megmérik a csípőízület kialakulását jellemző szögeket. A kapott eredmények alapján a csípőt osztályozzák (pl. I/a, II/a, stb.). Ez a vizsgálat teljesen fájdalommentes, és rendkívül fontos a rejtett diszpláziák kiszűrésére.
A sárgaság monitorozása: bilirubin szint ellenőrzése
Szinte minden újszülött átesik valamilyen mértékű sárgaságon (icterus). Ez a jelenség a vörösvértestek normális lebomlásából származó sárga színű pigment, a bilirubin felhalmozódása miatt következik be. Az újszülöttek mája még éretlen, és nem tudja olyan gyorsan feldolgozni és kiüríteni a bilirubint, mint egy felnőtté.
Fiziológiás sárgaság
A legtöbb esetben (kb. 60-80%) a sárgaság úgynevezett fiziológiás, azaz normális élettani jelenség. Általában a második-harmadik napon kezdődik, a negyedik-ötödik napon éri el a csúcsát, majd fokozatosan elmúlik. A kórházban rendszeresen ellenőrzik a baba bőrét, szemfehérjéjét, és a bilirubin szintet.
Bilirubin mérés
A bilirubin szint ellenőrzésére ma már gyakran használnak egy non-invazív módszert: a transzkután bilirubin mérést. Egy speciális műszert a baba homlokára vagy mellkasára helyeznek, amely a bőrön keresztül méri a sárga pigment mennyiségét. Ez a mérés gyors és fájdalommentes. Ha az érték meghalad egy bizonyos küszöböt, vagy gyorsan emelkedik, vérmintát vesznek a pontosabb laboratóriumi eredmény érdekében.
Ha a bilirubin szint túl magasra emelkedik (hyperbilirubinaemia), fennáll a veszélye, hogy a bilirubin átjut az agyba, és komoly, visszafordíthatatlan károsodást (kernicterust) okoz. Ilyen esetben a babát fényterápiával (fototerápia) kezelik. A speciális kék fény segít lebontani a bilirubint, ami így könnyebben kiürül a szervezetből.
A védőoltások első lépései
A kórházi tartózkodás alatt, a szülők tájékoztatása és beleegyezése után, az újszülött megkapja az első védőoltásokat, amelyek a kötelező oltási rend részét képezik.
BCG oltás (tbc elleni védelem)
A BCG (Bacillus Calmette-Guérin) oltás a tuberkulózis (TBC) súlyos, szóródó formái ellen nyújt védelmet. Magyarországon a BCG oltás kötelező, és általában a születés utáni 4 napon belül megkapják a babák, még a kórházban. Az oltást a bal váll külső oldalába, a bőr rétegei közé adják.
Fontos tudni, hogy a BCG oltás helyén jellegzetes reakció zajlik le a következő hetekben, amely sebképződéssel és hegesedéssel járhat. Ez a normális immunválasz része, és azt jelzi, hogy az oltás hatékony volt.
Hepatitis b oltás
A Hepatitis B vírus ellen is megkapják az első oltást a babák a kórházban. Ez a vírus súlyos májbetegséget okozhat. Az oltási sorozat további adagjai a gyermek 1 és 6 hónapos korában következnek.
A neurológiai és szemészeti vizsgálatok mélysége
Bár a fizikai vizsgálat során már történik neurológiai felmérés a reflexek által, bizonyos esetekben vagy protokoll szerint a szemészeti és neurológiai vizsgálatok mélyebb szintű ellenőrzést kapnak.
Szemészeti szűrés
A szemészeti vizsgálat során az orvos a pupillareflexeket, a szemmozgásokat és a szem szerkezetét ellenőrzi. Kiemelt figyelmet fordítanak a vörös reflex vizsgálatára. Egy speciális műszerrel bevilágítva a baba szemébe, normál esetben a pupillán keresztül vörös visszfény látható, hasonlóan a fényképezőgép vakuja által okozott „vörös szem” effektushoz.
Ha a vörös reflex hiányzik, vagy fehér folt látható a pupillában, az súlyos problémára utalhat, mint például a veleszületett szürkehályog (cataracta congenita) vagy ami még ritkább, a retinoblasztóma (retina daganat). Ez azonnali szemészeti konzultációt igényel.
A neurológiai státusz finomhangolása
A reflexeken túl, a neonatológus figyeli a baba viselkedését, éberségét, sírásának jellegét, valamint a spontán mozgásmintázatokat. A szimmetrikus mozgások, a megfelelő izomtónus és a reakcióképesség mind a központi idegrendszer egészséges működésére utalnak. A kórházi tartózkodás alatt a csecsemő állandó megfigyelés alatt áll, és minden eltérést rögzítenek.
A méhen kívüli élethez való adaptáció dokumentálása
A kórházi tartózkodás során gyűjtött összes adatot, a súlytól kezdve az Apgar-pontszámon át a szűrővizsgálatok eredményéig, precízen rögzítik az újszülött dokumentációjában. Ez a dokumentáció képezi az alapját a későbbi gyermekorvosi és védőnői ellátásnak.
Az újszülött könyv és jelentősége
A szülők hazabocsátáskor megkapják az úgynevezett Újszülött Könyvet (vagy annak elektronikus megfelelőjét), amely tartalmazza a baba születési adatait, a kórházi diagnózisokat, a beadott oltásokat, a szűrővizsgálatok eredményeit (vagy azt, hogy milyen szűrések következnek még), valamint az otthoni ápolásra vonatkozó legfontosabb tanácsokat.
Ez a könyv létfontosságú, mert ez biztosítja az információ folytonosságát a kórház és az alapellátás között. Különösen fontos a D- és K-vitamin pótlással kapcsolatos utasítások pontos betartása.
D-vitamin pótlás
Bár a K-vitamin pótlása injekcióval történik, a D-vitamin pótlását már a kórházban elkezdik, és azt otthon is folytatni kell a gyermek hároméves koráig. A D-vitamin elengedhetetlen a kalcium felszívódásához, ezáltal a csontok és a fogak egészséges fejlődéséhez, valamint a D-vitamin-hiány okozta angolkór (rachitis) megelőzéséhez. A babák napi egy csepp D-vitamin készítményt kapnak, függetlenül attól, hogy szoptatottak vagy tápszerrel tápláltak.
Különleges esetek és további vizsgálatok
Bár a fentiek a rutinvizsgálatok, bizonyos esetekben a neonatológusok további, speciális vizsgálatokat rendelhetnek el.
Koraszülöttek vizsgálata
A koraszülöttek (a 37. terhességi hét előtt születettek) esetében a vizsgálatok rendje és mélysége eltér. Intenzív monitorozásra van szükség, beleértve a légzés- és szívritmus folyamatos ellenőrzését. Gyakran van szükség agyi ultrahangra (koponya ultrahang), mivel a koraszülöttek hajlamosak az agyvérzésre és a fehérállományi károsodásra. Emellett a koraszülöttek retinájának éretlensége miatt szemészeti szűrésre (ROP szűrés) is szükség lehet.
Anyai fertőzések hatása
Ha az édesanya bizonyos fertőzésekkel (pl. CMV, HIV, Hepatitis C, vagy bizonyos esetekben Streptococcus B) küzdött a terhesség alatt, a babát alaposabban vizsgálják, és szükség esetén azonnali antibiotikumos vagy antivirális kezelést kaphat, megelőzve a súlyos szövődményeket.
A GBS (B csoportú Streptococcus) szűrés, amelyet a terhesség végén végeznek, kritikus. Ha az anya pozitív, a babát szigorúan monitorozzák, és ha a fertőzés jelei mutatkoznak, azonnal megkezdik a kezelést, mivel a GBS súlyos újszülöttkori szepszist okozhat.
A kórházi napok alatt zajló vizsgálatok átfogó biztonsági hálót jelentenek. Bár a babázás első élménye tele van felejthetetlen pillanatokkal, a szülők megnyugtatására szolgál az a tudat, hogy a szakemberek minden tőle telhetőt megtesznek a gyermek egészséges indulásáért. A szülők feladata ezután kezdődik: a kapott információk gondos kezelése, a javasolt vitaminok adagolása, és a további szűrővizsgálatokon való részvétel.
