Áttekintő Show
Amikor egy új élet érkezésére készülünk, a szülői felelősség számtalan kérdést vet fel, amelyek messze túlmutatnak a babaszoba berendezésén és a pelenkaválasztáson. Az egyik legmélyebb, jövőbe mutató döntés, amivel a leendő szülők szembesülhetnek, az őssejtlevétel és -tárolás lehetősége. Ez a technológia, amely néhány évtizede még a tudományos-fantasztikus irodalom része volt, mára valóságos, kézzelfogható eszközzé vált a modern orvoslásban. De vajon valóban megéri ez a jelentős befektetés, és milyen valós egészségügyi előnyöket kínál a gyermekünk számára a jövőben?
A döntés meghozatalához elengedhetetlen, hogy ne csak a marketing ígéreteket, hanem a szigorú szakmai tényeket is megismerjük. Ez a téma sok szülőben vegyes érzéseket kelt: egyszerre ébreszt reményt és bizonytalanságot. Célunk, hogy a rendelkezésre álló tudományos ismeretek és az aktuális magyarországi szabályozások fényében segítsünk eligazodni ezen a komplex területen.
Mi is az őssejt, és miért olyan különleges?
Az őssejtek a szervezetünk legkülönlegesebb sejtjei, a biológiai építőkövei. Két alapvető tulajdonságuk teszi őket egyedülállóvá: képesek önmagukat korlátlanul megújítani, és képesek differenciálódni, azaz bármilyen más típusú specializált sejtté (például idegsejtté, izomsejtté vagy vérsejtté) átalakulni. Ez a kettős képesség adja az őssejtek gyógyászati potenciálját.
A köldökzsinórvérben és a köldökzsinór szövetében található őssejteket két fő típusra oszthatjuk. Az egyik a hematopoetikus őssejt (HSC), amely a vérképző rendszer alapja. Ezek a sejtek felelnek a vörösvértestek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék folyamatos termeléséért. A HSC-ket már több évtizede sikerrel alkalmazzák hematológiai és onkológiai betegségek kezelésében.
A köldökzsinórvér őssejtjei „tisztábbnak” és fiatalabbnak számítanak, mint a felnőtt csontvelőből nyert őssejtek, ráadásul immunológiailag éretlenebbek, ami csökkenti az esetleges transzplantációs kilökődés kockázatát.
A másik fontos típus a mezenchimális őssejt (MSC), amely a köldökzsinór szövetében (az úgynevezett Wharton-kocsonyában) található. Az MSC-k képesek csont-, porc-, zsír- és izomsejtekké alakulni, és jelentős gyulladáscsökkentő és immunmoduláló hatással bírnak. Ezek jelentik a legnagyobb ígéretet a regeneratív orvoslás területén, bár alkalmazásuk még nagyrészt klinikai vizsgálatok fázisában van.
A köldökzsinórvér levétele egy egyszeri, megismételhetetlen lehetőség, hiszen a baba megszületése után ez a biológiai anyag azonnal elveszíti funkcióját, és a placentával együtt kidobásra kerül, hacsak a szülők nem döntenek a megőrzés mellett. Ez a mintavétel során nyert biológiai anyag a gyermek, és bizonyos esetekben a családtagok számára is egyedülálló biológiai biztosítékot jelenthet.
A köldökzsinórvér ereje: a levétel folyamata lépésről lépésre
Sok szülő számára a levétel folyamata jelenti a legnagyobb bizonytalansági faktort. Fontos tisztázni: a köldökzsinórvér levétele egy egyszerű, rutinszerű eljárás, amely sem az anyára, sem a babára nem jelent semmilyen kockázatot vagy fájdalmat.
A procedúra a baba megszületése után, a köldökzsinór elvágását követően történik, amikor a placenta még az anya méhében van, vagy már megszületett. A szülészorvos vagy a képzett szülésznő fertőtlenítő oldattal megtisztítja a köldökzsinórt, majd egy steril gyűjtőkészletben található tű segítségével vért vesz a köldökzsinór visszérből. Ez a folyamat mindössze néhány percet vesz igénybe.
A levett köldökzsinórvér mennyisége általában 50 és 150 ml között mozog. A gyűjtés sikere nagymértékben függ a szülés körülményeitől. Ha például sürgősségi császármetszésre kerül sor, vagy ha a köldökzsinór túl rövid, esetleg sérült, a levétel meghiúsulhat. Ezt a tényt minden őssejttároló bank előre rögzíti a szerződésben.
A levétel után a mintát azonnal egy speciális, hőmérséklet-szabályozott tárolóba helyezik. A mintát ezt követően a szülő által választott őssejtbank laboratóriumába szállítják. A szállításnak rendkívül gyorsnak kell lennie, ideális esetben 24-48 órán belül meg kell történnie, hogy a sejtek életképessége megmaradjon.
A laboratóriumi feldolgozás és a fagyasztás
A laboratóriumban a mintát alaposan megvizsgálják. Először meghatározzák a sejtkoncentrációt és a sejtek életképességét. Ezután történik a feldolgozás, amelynek során eltávolítják a plazmát és a vörösvértestek nagy részét, hogy csak a tiszta őssejteket tartalmazó frakció maradjon. Ezt a folyamatot volumenredukciónak nevezik.
A kulcsfontosságú lépés a fagyasztás, más néven krioprezerválás. Ahhoz, hogy a sejtek ne károsodjanak a fagyás során keletkező jégkristályoktól, speciális fagyásgátló anyagot (krioprotektánst) adnak a mintához. A mintákat ezután fokozatosan hűtik le, amíg el nem érik a rendkívül alacsony, általában -196 Celsius-fokos hőmérsékletet, amelyet folyékony nitrogénben tárolva biztosítanak. Ez a hőmérséklet garantálja, hogy a sejtek metabolikus aktivitása leálljon, és elméletileg évtizedekig, akár egy emberöltőn át is megőrizzék vitalitásukat.
A levétel sikerességét igazoló dokumentumot, valamint a tárolt sejtek számát és minőségét rögzítő minőségi tanúsítványt a szülők megkapják. Ez a dokumentáció a hosszú távú befektetés legfontosabb eleme.
Az őssejttárolás két fő típusa: a családi és a közösségi bankok
Mielőtt a szülők szerződést kötnének, el kell dönteniük, milyen típusú tárolást választanak. Az őssejtbankok két alapvető modellt kínálnak, amelyek gyökeresen eltérő célokat szolgálnak.
1. Családi (privát) őssejtbankok
A legtöbb magyar szülő ezt a modellt választja. A családi bankok esetében a mintát kizárólag a gyermek, vagy a szigorú immunológiai egyezés esetén annak elsőfokú rokonai (szülők, testvérek) számára tárolják. Ez a modell a személyre szabott egészségügyi biztosítás elvén működik.
- Előnyök: A minta azonnal rendelkezésre áll, ha szükség van rá. A tárolt őssejtek 100%-os szövettani egyezést mutatnak a gyermekkel, és nagy valószínűséggel kompatibilisek a testvérekkel is (kb. 25%-os eséllyel teljes egyezés, 50%-os eséllyel részleges egyezés).
- Hátrányok: Jelentős pénzügyi befektetést igényel (kezdeti feldolgozási díj és éves tárolási díj). A minta csak a család számára elérhető, nem járul hozzá a közösségi gyógyításhoz.
A családi őssejtbankok esetében a szülők tulajdonosai a mintának, és ők dönthetnek annak felhasználásáról. Ez a biztonságérzet, hogy a gyermek jövője szempontjából egyedi biológiai anyagot tartanak készenlétben, sokak számára megéri a költséget.
2. Közösségi (publikus) őssejtbankok
A közösségi bankok altruista célt szolgálnak. A szülők ingyenesen vagy jelképes összegért adományozzák a levett köldökzsinórvért egy központi raktárba. Ezek a minták bárki számára elérhetővé válnak, akinek szüksége van rá, és akivel a minta szövettanilag egyezik (HLA-kompatibilitás).
- Előnyök: Társadalmi szempontból értékes, hozzájárul az életmentő kezelésekhez. Ingyenes a szülők számára.
- Hátrányok: Ha a gyermeknek később szüksége lenne őssejtre, nincs garancia arra, hogy a saját, adományozott mintája elérhető lesz, mivel azt már felhasználhatták más célra.
Magyarországon a közösségi banki hálózat még fejlesztés alatt áll, és a privát tárolás dominál. Az őssejtek tárolásának megfontolásakor a szülőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a magánbankok elsősorban a családon belüli felhasználás esélyét maximalizálják.
Milyen betegségek kezelésében használható fel ma az őssejt?

Az őssejtterápia nem ígéret, hanem valóság a hematológia és onkológia területén. Jelenleg a köldökzsinórvérből nyert őssejtek felhasználása elsősorban a vérképző rendszer betegségeinek kezelésére korlátozódik. Világszerte több tízezer transzplantációt végeztek már köldökzsinórvér felhasználásával.
A hematopoetikus őssejtek (HSC) képesek újjáépíteni a beteg vagy sugárkezelés által károsított csontvelőt. Különösen fontos szerepük van a gyermekkori daganatos betegségek és a veleszületett immunhiányos állapotok kezelésében. Amikor a szülők az őssejt befektetés értékét mérlegelik, ezt a valós, jelenlegi felhasználási potenciált kell alapul venniük.
A jelenlegi standard terápiák fő területei:
- Leukémiák és limfómák: Akut limfoblasztos leukémia (ALL), akut mieloid leukémia (AML) és Hodgkin-kór. A nagy dózisú kemoterápia után a köldökzsinórvér őssejtek képesek helyreállítani a pusztuló csontvelőt.
- Veleszületett immunhiányos állapotok: Súlyos kombinált immundeficiencia (SCID), Wiskott-Aldrich szindróma.
- Csontvelő-elégtelenség szindrómák: Fanconi anémia, aplasztikus anémia.
- Örökletes anyagcsere-betegségek: Például a tárolási betegségek (mukopoliszacharidózis, leukodisztrófiák).
A köldökzsinórvér transzplantáció előnye, hogy a mintához gyorsabban hozzá lehet jutni, mint a csontvelő-donorhoz, és a fentebb említett immunológiai éretlenség miatt kevésbé szigorú HLA-egyezést igényel, mint a felnőtt donoroktól származó őssejtek. Ez különösen előnyös lehet a ritka szövettípussal rendelkező betegek számára.
Jelenleg a köldökzsinórvér őssejtjeit több mint 80 különböző diagnózis kezelésére alkalmazzák világszerte, amelyek többsége életveszélyes vérképzőszervi vagy immunrendszeri rendellenesség.
Fontos, hogy a szülők reális képet kapjanak a felhasználás esélyeiről. Bár a marketinganyagok gyakran kiemelik a széles spektrumot, a valós statisztikák azt mutatják, hogy a saját, tárolt minta felhasználásának valószínűsége a gyermek élete során alacsony (becslések szerint 1:200 és 1:2000 között mozog, függően a forrástól és a vizsgált betegségek körétől). Azonban ha a családnak van egy már meglévő, érintett tagja (például egy beteg idősebb testvér), az őssejtlevétel esélye és relevanciája drámaian megnő.
A regeneratív orvoslás ígérete: a jövőbeli alkalmazások
A magántárolás értékét jelentősen növeli a regeneratív orvoslás területén zajló intenzív kutatás. Ez a tudományág arra fókuszál, hogyan lehetne az őssejteket felhasználni a sérült szövetek és szervek helyreállítására, olyan betegségek kezelésére, amelyekre ma még nincs gyógymód.
A mezenchimális őssejtek (MSC), amelyeket a köldökzsinór szövetéből lehet leválasztani és tárolni, különösen ígéretesek. Jelenleg zajló klinikai vizsgálatok vizsgálják az MSC-k potenciálját a következő területeken:
Neurológiai és autoimmun betegségek
Az MSC-k gyulladáscsökkentő és immunmoduláló képessége miatt reménykednek abban, hogy hatékonyak lehetnek olyan krónikus állapotok kezelésében, mint:
- Cerebrális parézis (CP): Egyes vizsgálatok szerint a saját köldökzsinórvér őssejtek infúziója javíthatja a motoros funkciókat és a kognitív képességeket az érintett gyermekeknél.
- Autizmus spektrum zavarok (ASD): Bár a kutatás még korai fázisban van, az MSC-k alkalmazását vizsgálják az agyi gyulladás csökkentésére.
- Diabetes mellitus (1-es típusú): Az autoimmun folyamat leállítására és a hasnyálmirigy sejtjeinek védelmére irányuló kísérletek.
- Stroke és szívizom-károsodás: Az őssejtek célja a sérült szövet regenerálása, a hegesedés csökkentése és a funkció helyreállítása.
Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a kezelések jelenleg kísérleti jellegűek, és nem tartoznak a standard orvosi gyakorlatba. Egy magánbankban tárolt őssejt minta birtoklása azonban lehetővé teszi a család számára, hogy szükség esetén azonnal részt vehessen egy engedélyezett klinikai vizsgálatban, amint az elérhetővé válik.
A szülőknek mérlegelniük kell, hogy az őssejttárolás nem a ma elérhető gyógyításról szól, hanem egy potenciális biológiai tartalékról, amelyet a jövő orvostudománya hasznosíthat. Ez a hosszú távú perspektíva az, ami indokolja a magas költségeket.
A szövetmérnökség és a személyre szabott orvoslás
A távoli jövőben az őssejtek az egyénre szabott gyógyászat alappilléreivé válhatnak. A kutatók dolgoznak azon, hogyan lehetne a páciens saját őssejtjeiből laboratóriumi körülmények között működőképes szerveket vagy szöveteket (például bőrt, porcot, vagy akár vesét) növeszteni. Ez a lehetőség kiküszöbölné a szervkilökődés kockázatát, mivel a saját sejtek a szervezet számára tökéletesen kompatibilisek.
Egy őssejt bank szolgáltatásának igénybevétele tehát egyfajta előfizetés a jövő orvoslására. Ez a döntés nem a jelenlegi betegségek elleni védelem, hanem a holnap gyógyítási lehetőségeinek maximalizálása.
Az őssejtlevétel időzítése: mikor és hogyan kell felkészülni?
A sikeres levétel kulcsa a megfelelő időzítés és a gondos előkészület. A döntést ideális esetben a harmadik trimeszter elején meg kell hozni, hogy legyen idő a szerződéskötésre és a gyűjtőkészlet beszerzésére.
A szerződéskötés és a felkészülés
Miután a szülők kiválasztották a megfelelő, OGYÉI által engedélyezett őssejtbankot, aláírják a szerződést, amely rögzíti a szolgáltatás feltételeit, a költségeket és a tárolás időtartamát (általában 20-25 év, meghosszabbítási opcióval).
A bank biztosítja a steril gyűjtőkészletet. Ezt a készletet a szülés helyszínére (kórházba vagy szülőszobára) kell vinni. Rendkívül fontos, hogy a szülést vezető orvost vagy szülésznőt előre tájékoztassák a szándékról, és meggyőződjenek arról, hogy a kórház engedélyezi és támogatja a procedúrát. Bár a köldökzsinórvér levétel ma már rutinnak számít a legtöbb magyarországi intézményben, a kommunikáció elengedhetetlen.
A szülés napján a gyűjtőkészletnek elérhetőnek kell lennie. A levételre csak azután kerülhet sor, hogy a baba biztonságosan megszületett, és a köldökzsinórt elvágták. A mintavétel nem befolyásolja a köldökzsinór késleltetett elvágásának lehetőségét, bár ennek időzítése a bankoknál eltérő lehet.
A késleltetett köldökzsinór-elvágás dilemmája
Az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt kap a késleltetett köldökzsinór-elvágás, ami azt jelenti, hogy a köldökzsinórt nem vágják el azonnal, hanem megvárják, amíg a vér nagy része átjut a babába. Ez bizonyítottan növeli a baba vasszintjét és védi őt a vérszegénységtől.
Ez a gyakorlat azonban kompromisszumot igényel az őssejtlevételnél. Ha túl sokáig várnak az elvágással, a köldökzsinórvér mennyisége, ami a levételre marad, jelentősen csökkenhet, vagy a levétel teljesen meghiúsulhat. A legtöbb bank és szakértő azt javasolja, hogy a késleltetés ne haladja meg az 1-3 percet, hogy mindkét előny (a baba egészsége és a megfelelő mennyiségű őssejt) maximalizálható legyen. A szülőknek ezt az egyensúlyt a szülészorvossal kell tisztázniuk.
Etikai dilemmák és a jogi környezet Magyarországon
Az őssejtek tárolása nem csupán orvosi, hanem komoly etikai és jogi kérdéseket is felvet. A szülőknek meg kell érteniük a tárolás jogi kereteit és azokat a felelősségeket, amelyek a mintatulajdonlással járnak.
A szabályozás és az OGYÉI szerepe
Magyarországon az őssejtbanki tevékenységet szigorú jogi szabályozás keretezi. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) felelős a bankok engedélyezéséért és rendszeres ellenőrzéséért. Egy bank kiválasztásakor alapvető fontosságú, hogy meggyőződjünk arról, rendelkezik-e a megfelelő magyarországi és nemzetközi akkreditációkkal (pl. AABB, FACT).
A jogszabályok egyértelműen rögzítik, hogy az őssejtek orvosi célú felhasználása csak engedélyezett és bizonyított terápiák keretében történhet. A kísérleti jellegű kezelések kizárólag klinikai vizsgálatok részeként engedélyezettek, szigorú orvosi felügyelet mellett. Ez védelmet nyújt a szülők számára a megalapozatlan ígéretek ellen.
A tulajdonjog és a felhasználás
A családi őssejtbankok esetében a szülők a minta tulajdonosai mindaddig, amíg a gyermek nagykorúvá nem válik. Ezt követően a tulajdonjog és a felhasználásról való döntés joga átszáll a gyermekre. A tárolási szerződések általában rögzítik, hogy mi történik a mintával a szerződés lejáratakor, vagy ha a bank csődbe megy (ebben az esetben a mintát általában átadják egy másik, akkreditált banknak).
Etikai szempontból a legnagyobb kérdés az, hogy a tárolt őssejteket fel lehet-e használni a donor gyermek egészséges testvérének kezelésére, ha az adott testvér súlyos betegségben szenved. A válasz igen, amennyiben a szövettani egyezés megfelelő, és a kezelőorvos indokoltnak tartja. Ez a szolidaritás elve, ami az őssejttárolás egyik legerősebb motivációja lehet.
A befektetés mérlegelése: költségek, garanciák és a döntés súlya

Az őssejtlevétel és -tárolás jelentős pénzügyi kötelezettség. A szülőknek alaposan meg kell vizsgálniuk a költségeket és azt, milyen garanciákat nyújt a választott szolgáltató.
A költségszerkezet
A teljes költség két fő részből áll:
- Kezdeti feldolgozási és levételi díj (Processing Fee): Ez a díj fedezi a gyűjtőkészletet, a mintaszállítást, a laboratóriumi feldolgozást (sejtleválasztás, minőségellenőrzés) és az első év tárolási díját. Ez Magyarországon általában több százezer forintos nagyságrendű egyszeri kiadás.
- Éves tárolási díj (Annual Storage Fee): Ez fedezi a minta folyékony nitrogénben történő, folyamatos felügyelet melletti tárolását. Ez a díj évente fizetendő, a szerződés teljes időtartama alatt (20-25 év).
A teljes 20 éves időtartamra vetítve az őssejt befektetés összege meghaladhatja az 1-1,5 millió forintot. Ezért a döntést nem szabad elhamarkodottan meghozni, hanem hosszú távú pénzügyi tervezés részének kell tekinteni.
A „bio-biztosítás” értéke
Sok szülő az őssejttárolást egyfajta speciális egészségügyi biztosításként értelmezi. Bár a valószínűsége alacsony, hogy a gyermeknek szüksége lesz a mintára, ha mégis bekövetkezik a baj, a rendelkezésre álló, kompatibilis őssejt életmentő lehet, és nagyságrendekkel felgyorsíthatja a kezelés megkezdését.
A szülőknek fel kell tenniük maguknak a kérdést: milyen értéket képvisel számukra a potenciális életesély növelése egy súlyos betegség esetén? Mivel a köldökzsinórvér levétele egy egyszeri lehetőség, annak elmulasztása visszafordíthatatlan.
Az őssejtlevétel nem garancia a tökéletes egészségre, de egy olyan biológiai ‘mentőkötél’, amelyet a jövő orvostudománya egyre hatékonyabban használhat fel.
Garanciák és pénzügyi biztonság
Érdemes olyan bankot választani, amely pénzügyi garanciát vállal arra az esetre, ha a tárolt minta minősége nem megfelelőnek bizonyulna a felhasználáskor, vagy ha a minta felhasználása szakmailag indokolt, de a bank hibájából nem lehetséges. Egyes bankok pénzügyi kompenzációt vagy alternatív őssejtforrás beszerzését is vállalják ilyen esetekben.
A szerződés aláírása előtt alaposan át kell tekinteni az apró betűs részt, különös tekintettel a tárolás megszüntetésére, az éves díjemelésekre és a transzplantáció esetén felmerülő esetleges extra költségekre.
Gyakran ismételt kérdések az őssejtlevétellel kapcsolatban
A szülőkben felmerülő leggyakoribb kérdések gyakran a praktikumra és a biztonságra vonatkoznak. A válaszok segítik a megalapozott döntést.
Károsítja-e a levétel a babát vagy az anyát?
Határozottan nem. Mivel a köldökzsinórvér levétel a baba megszületése után történik, és a köldökzsinórból (ami már nem része a baba vérkeringésének) vesszük a vért, a procedúra teljesen fájdalommentes és kockázatmentes mindkét fél számára. Ez a legfontosabb különbség a felnőttkori csontvelő-levétellel szemben, amely invazív beavatkozás.
Mennyi a minimális szükséges sejtszám a tároláshoz?
A mintában lévő nukleáris sejtek száma (TNC) kritikus tényező. Bár nincs univerzális minimum, a legtöbb transzplantációs központ legalább 2,5 milliárd TNC-t tart ideálisnak egy felnőtt transzplantációhoz. Egy gyermek számára természetesen kevesebb is elegendő lehet. A bankok általában csak akkor fogadják el a mintát tárolásra, ha az eléri a klinikai szempontból hasznosnak ítélt minimális sejtszámot. Ha a minta túl gyenge, a szerződés felbontásra kerül, és a szülők csak a feldolgozási díj egy részét, vagy a teljes összeget visszakapják, a szerződéstől függően.
Meddig tárolható az őssejt?
A jelenlegi tudományos konszenzus szerint a megfelelő krioprezerválás mellett az őssejtek biológiai aktivitása és életképessége elméletileg korlátlan ideig megőrizhető. A gyakorlatban a szerződések általában 20-25 évre szólnak, de a tárolás meghosszabbítható. A legrégebbi, sikeresen felhasznált őssejtminták is több évtizedesek voltak, igazolva a hosszú távú tárolás megbízhatóságát.
Használható-e a tárolt őssejt a szülők kezelésére?
Igen, de szigorú feltételek mellett. A szülőkkel történő transzplantációhoz 50%-os szövettani egyezés szükséges. Bár a gyermek őssejtje nem tökéletesen egyező (mint a sajátja lenne), a részleges egyezés is elegendő lehet bizonyos betegségeknél, köszönhetően az őssejtek immunológiai toleranciájának. Ez a lehetőség a családi őssejttárolás további előnye.
Az őssejtlevétel a családi egészségügyi stratégia részeként
Az őssejtlevétel kérdése túlmutat egy egyszerű orvosi beavatkozáson; ez egy tudatos döntés a családi egészségügyi stratégia részeként. A szülőknek mérlegelniük kell a jelenlegi tudományos tényeket, a jövőbeli potenciált és a pénzügyi terheket.
A megfelelő információ birtokában a döntés már nem a bizonytalanságról, hanem a proaktív tervezésről szól. A legfontosabb, hogy a szülők hiteles forrásból tájékozódjanak, kérdezzenek rá a bankok akkreditációira, a laboratóriumi eljárásokra és a minták tényleges felhasználási statisztikáira. Az őssejttárolás valóban egy befektetés a gyermek jövőjébe, amely reményt adhat, ha a legsúlyosabb egészségügyi kihívásokkal kell szembesülniük.
A modern orvostudomány rohamos fejlődése azt sugallja, hogy a ma tárolt őssejtek holnap olyan terápiák alapjai lehetnek, amelyekről ma még csak álmodunk. Ez a tudat adja a legnagyobb értéket ennek az egyedülálló biológiai anyagnak, amely a szülés pillanatában áll rendelkezésre.
Összehasonlító táblázat: HSC és MSC
A döntés meghozatalát segítheti a két fő őssejttípus felhasználási területének áttekintése:
| Jellemző | Hematopoetikus Őssejt (HSC) | Mezenchimális Őssejt (MSC) |
|---|---|---|
| Forrás | Köldökzsinórvér | Köldökzsinór szövet (Wharton-kocsonya) |
| Fő funkció | Vérképzés és immunrendszer helyreállítása | Szöveti regeneráció, gyulladáscsökkentés |
| Jelenlegi Terápia | Hematológiai/onkológiai betegségek (leukémia, anémia) | Korlátozott, főként klinikai vizsgálatok |
| Jövőbeli Potenciál | Génterápia, célzott gyógyszeres kezelések | Regeneratív orvoslás, autoimmun betegségek, idegrendszeri sérülések |
| Tárolási Díj Hatása | Alapcsomag része (csak vér) | Gyakran kiegészítő díj ellenében tárolható (vér + szövet) |
A legtöbb bank ma már a vér és a szövet együttes tárolását ajánlja, ezzel maximalizálva a gyógyászati felhasználás spektrumát. Ez a kettős tárolás jelenti a legátfogóbb őssejt befektetést.
Végül, a szülői döntés mindig személyes és egyedi. A tudományos tények ismerete, a pénzügyi lehetőségek mérlegelése és a családi egészségügyi kockázatok felmérése vezethet el a legmegfelelőbb válaszhoz arra a kérdésre, hogy megéri-e befektetni a gyermek biológiai jövőjébe.