Milyen esetekben van szükség Dévény-tornára? A gyógytornászom elmagyarázza

Amikor először szembesülünk azzal, hogy a kisbabánk mozgásfejlődése nem a nagykönyv szerint alakul, vagy a gyermekorvos javasolja a további vizsgálatot, szülőként azonnal beindul a szorongás. Mi lehet a baj? Miért pont a mi gyermekünk? Ilyenkor sokszor felmerül a Dévény-torna, vagy hivatalos nevén a Dévény Speciális Manuális Technika – Gimnasztika Módszer (DSGM) szükségessége. De vajon mikor indokolt ez a speciális gyógytorna, és miben különbözik a hagyományos babatornától? Forduljunk szakértőhöz: a tapasztalt gyógytornászok pontosan látják, hol húzódik a határ a normál variáció és a beavatkozást igénylő eltérés között.

A Dévény-módszer nem egy univerzális edzésprogram, hanem egy rendkívül célzott, diagnosztikus alapokon nyugvó terápia. A lényege az, hogy nem a már kialakult tüneteket próbálja korrigálni passzív gyakorlatokkal, hanem a probléma gyökerét keresi, ami szinte mindig a születés körüli időszakban szerzett, úgynevezett perinatális sérülésre vezethető vissza. A cél az idegrendszer és az izomzat közötti kommunikáció helyreállítása, hogy a gyermek a saját, teljes potenciáljának megfelelően tudjon fejlődni.

A Dévény-módszer filozófiája: több, mint egyszerű torna

A szülői aggodalomra gyakran az a válasz érkezik, hogy „majd kinövi”, vagy „minden baba más tempóban fejlődik”. Bár ez utóbbi igaz, a DSGM alkalmazása olyan esetekben indokolt, ahol a mozgásfejlődési eltérés oka nem egyszerű tempókülönbség, hanem egy konkrét, finom sérülés, ami gátolja az izomzat és az idegrendszer optimális működését. Ebben a módszerben a gyógytornász nem passzív mozgásokat végez a babával, hanem speciális, manuális technikákat alkalmaz az izmok és inak területén.

A Dévény-torna alapvető eltérése a hagyományos fejlesztő tornáktól abban rejlik, hogy a kezelés fókuszában a kötőszöveti rendszer, az inak és az izmok eredési pontjai állnak. A terapeuta célja, hogy ezeken a pontokon keresztül felszabadítsa azokat az idegpályákat, amelyek a születéskor elszenvedett trauma miatt blokkolódtak. Ez a blokk okozza az eltérő izomtónust, az aszimmetriát vagy a mozgásmintázat zavarát.

A Dévény-módszer nem tanítja a mozgást, hanem lehetővé teszi azt. A sérült idegpályák felszabadításával a baba idegrendszere újra képes lesz a helyes mozgásminták kiadására.

A DSGM sikerének kulcsa a pontosság és a korai beavatkozás. Minél hamarabb kezdődik a kezelés, annál nagyobb az esély a teljes és maradéktalan rehabilitációra, hiszen a csecsemők idegrendszere rendkívül plasztikus. A kezelés során tapasztalt, apró, de határozott mozdulatok célja a sérült terület ingerlése, ezzel az idegrendszer ösztönzése a helyes működésre.

Miért van szükség speciális beavatkozásra a csecsemőknél?

A csecsemőkori mozgásfejlődés egy rendkívül komplex folyamat, amely szigorú sorrendet követ. A helyes mozgásminták kialakulása alapvető a későbbi finommotoros képességek, a testtartás és a koordináció szempontjából. Ha ebben a sorrendben zavar keletkezik, az hosszú távú hatással lehet a gyermek egész életére, beleértve az iskolai teljesítményt és a sportképességet is.

A legtöbb esetben a probléma a születés pillanatában gyökerezik. Egy nehéz szülés, a köldökzsinór nyaki körbefutása, vagy akár egy hosszas kitolási szak is okozhat olyan apró, de jelentős sérüléseket az idegrendszerben, amelyeket szabad szemmel nem láthatunk. Ezek a sérülések nem feltétlenül bénulást okoznak, hanem elsősorban az izmok tónusát befolyásolják, ami megakadályozza a szimmetrikus és korának megfelelő mozgások kivitelezését.

A gyógytornász feladata, hogy felismerje ezeket az eltéréseket, még mielőtt azok fixálnák magukat a baba mozgásmintájában. Egy csecsemőnél, aki még nem tudja verbalizálni a fájdalmát vagy kényelmetlenségét, a mozgás az egyetlen kommunikációs eszköz. Ha egy baba csak az egyik oldalára fordul szívesen, vagy csak az egyik kezét használja intenzíven, az már komoly jelzés lehet, ami azonnali figyelmet igényel.

A perinatális sérülés fogalma és jelentősége

A perinatális sérülés kifejezés a szülés körüli időszakban (a terhesség 28. hetétől a születés utáni 7. napig) bekövetkező bármilyen károsodást jelöli, amely hatással van a baba idegrendszerére vagy mozgásszervrendszerére. Bár sokan csak a súlyos esetekre (pl. oxigénhiányos állapot) gondolnak, amikor sérülésről beszélünk, a DSGM szempontjából elegendő egy sokkal finomabb trauma is.

Ez a trauma gyakran a nyaki gerincszakaszt érinti. A szülési folyamat során fellépő húzó vagy nyomó erők apró elmozdulásokat, feszültségeket okozhatnak, amelyek zavarják a központi idegrendszer és a végtagok közötti idegi kommunikációt. Ennek következménye lehet az izomtónus eltérése – akár túl feszes (hypertonia), akár túl laza (hypotonia) izomzat.

A DSGM egyik legnagyobb előnye, hogy képes kezelni azokat az apró, de kritikus sérüléseket, amelyek más terápiákkal nehezen vagy egyáltalán nem korrigálhatók. A célzott, mélyre ható manuális technika segít feloldani a blokkokat, ezzel helyreállítva a megfelelő idegi impulzusátvitelt. Ez a folyamat létfontosságú, mert ha a baba hibás mozgásmintát rögzít, azt később sokkal nehezebb, vagy csak részlegesen lehet korrigálni. A gyógytorna itt nem csak rehabilitáció, hanem prevenció is a későbbi ortopédiai problémák ellen.

Mikor gyanakodjunk? A korai jelek és tünetek

Szülőként gyakran nehéz eldönteni, mi az, ami még belefér a normál fejlődésbe, és mi az, ami már szakértői beavatkozást igényel. A DSGM-et alkalmazó gyógytornászok azt javasolják, hogy a szülők figyeljenek az alábbi, apró jelekre, amelyek már az első hetekben, hónapokban felbukkanhatnak. Az időben történő diagnózis jelenti a kulcsot a sikeres terápiához.

Az egyik leggyakoribb jel az aszimmetria. Ha a baba feje mindig ugyanabba az irányba fordul, vagy csak az egyik oldalán fekszik szívesen, esetleg csak az egyik kezével nyúl a játékokért. Ez a preferált oldalhasználat 3 hónapos kor alatt már komoly gyanúra ad okot. Ugyanígy figyelemfelkeltő, ha a baba törzse kificamodottnak tűnik, esetleg „C” alakban fekszik, és nem tudja magát kiegyenesíteni.

Fontos jel lehet a mozgásfejlődési mérföldkövek elérése körüli bizonytalanság is. Például, ha a baba nem emeli a fejét stabilan 3 hónapos korára, vagy ha a forgás elmarad vagy hibás mintával történik. Különösen figyelni kell arra, ha a baba mozgás közben nem használja a végtagjait szimmetrikusan, vagy ha a mozgása darabos, merev, vagy éppen ellenkezőleg, nagyon laza és erőtlen.

Egy másik kritikus terület az izomtónus. A túl feszes baba gyakran feszíti magát hátra, ökölbe szorítja a kezét, és nehezen ellazítható. A túl laza baba (hypotónia) pedig „puha”, nehezen tartja meg a fejét, és az izmai ernyedtek. Mindkét véglet a DSGM indikációja lehet, hiszen mindkét esetben az idegrendszeri szabályozás sérült.

Az izomtónus zavarok szerepe a mozgásfejlődésben

Az izomtónus az izmok nyugalmi állapotban lévő feszültségi szintje. Ez a feszültség szükséges ahhoz, hogy a test megtartsa a helyes testtartást és készen álljon a mozgásra. Ha az izomtónus túl magas (hypertonia) vagy túl alacsony (hypotonia), az komoly akadályt jelent a csecsemő mozgásfejlődésében.

Hypertonia (fokozott izomtónus)

A hypertonia esetén a baba izmai túlzottan feszesek. Ezt a szülők gyakran úgy írják le, hogy a baba „merev”, „folyamatosan feszít”, vagy nehezen lehet ölbe venni, mert hátrafeszíti magát. A fokozott tónus gátolja a szabad mozgást, a forgást, és nehezíti a finommotorika kialakulását. Ez a feszesség gyakran a nyaki vagy a háti izmokban a legszembetűnőbb, ami hosszú távon rossz testtartáshoz, görnyedéshez, vagy éppen túlzott lumbális lordózishoz (homorításhoz) vezethet.

Hypotonia (csökkent izomtónus)

A hypotóniás babák izmai lazák, puhák, és kevésbé ellenállóak a gravitációval szemben. Ezek a babák jellemzően később érik el a mozgásfejlődési mérföldköveket, nehezebben tartják meg a fejüket, és gyakran tűnnek passzívnak. Bár a hipotónia kevésbé tűnik drámainak, mint a feszesség, ugyanúgy gátolja a központi idegrendszeri érést. A DSGM segítségével a terapeuta képes stimulálni az érintett izmokat és idegpályákat, segítve ezzel a megfelelő tónus kialakulását.

A Dévény-torna lényege az izomtónus zavarok kezelésében, hogy nem az izmot „erősíti” vagy „lazítja” közvetlenül, hanem a sérült idegpályát kezeli. A terápia során a gyógytornász az izmok inas részénél lévő receptorokat stimulálja, ezzel közvetlen üzenetet küld az agyba, hogy állítsa be újra a helyes izomtónust. Ez a precíz, manuális beavatkozás teszi a módszert egyedülállóan hatékonnyá.

A leggyakoribb diagnózisok, ahol a Dévény-torna elengedhetetlen

Bár a DSGM széles spektrumon alkalmazható, vannak olyan diagnózisok és tünetegyüttesek, amelyek esetén a szakemberek rutinszerűen javasolják a terápia megkezdését. Ezek a problémák általában már az első orvosi szűrővizsgálatok során kiderülnek, de a szülői megfigyelés is kulcsfontosságú.

Központi Idegrendszeri Sérülés (KISS szindróma)

A KISS (Kopfgelenk-Induzierte Symmetrie-Störung) szindróma a nyaki gerinc legfelső szakaszának elmozdulásából vagy feszültségéből eredő tünetegyüttes. Ez gyakran okoz súlyos aszimmetriát, ferde fejtartást, és a baba csak az egyik oldalra fordul. A DSGM a manuális technikáival rendkívül hatékonyan képes oldani ezt a feszültséget és helyreállítani a szimmetriát, mielőtt a hibás tartás fixálódna.

Torticollis (ferde fejtartás)

A torticollis, vagy ferde fejtartás, az egyik leggyakoribb indikáció. Ennek oka lehet az izomzat (pl. fejbiccentő izom) rövidülése vagy a nyaki gerinc sérülése. Ez nem csak esztétikai probléma, hanem komolyan befolyásolja a baba látását, térérzékelését és a mozgáskoordinációját. A kezeletlen ferde fejtartás később arc- és koponya aszimmetriához, valamint scoliosishoz (gerincferdüléshez) vezethet. A Dévény-torna célzottan kezeli a rövidült izomzatot és a kapcsolódó idegi blokkot.

Megkésett mozgásfejlődés

Ha a csecsemő 3-4 héttel vagy annál többel később éri el a mozgásfejlődési mérföldköveket (pl. fej megtartása, hasról hátra fordulás, kúszás, mászás), felmerülhet a DSGM szükségessége. Fontos hangsúlyozni, hogy nem minden késés igényel azonnal Dévényt, de ha a késés mellett az izomtónusban is eltérés tapasztalható, a terápia indokolt.

Koraszülöttek és veszélyeztetett csecsemők utógondozása

A koraszülöttek és az egyéb okokból veszélyeztetett csecsemők (pl. alacsony születési súly, súlyos sárgaság, intenzív ellátást igénylő állapot) esetében a DSGM szinte rutinszerűen javasolt, még akkor is, ha kezdetben nem mutatnak egyértelmű tüneteket. Ennek oka, hogy az idegrendszerük éretlenebb, és a korai stressz vagy a méhen kívüli élet megterhelése fokozottan kitetté teszi őket a fejlődési eltéréseknek.

A koraszülött babák gyakran mutatnak kezdetben fokozott izomtónust (hypertoniát), mivel a méhen kívüli környezetben hamarabb szembesülnek a gravitációval, mint ahogy az idegrendszerük felkészült volna rá. Ez a feszesség, ha nem kezelik, gátolja a későbbi mozgásfejlődést, és fixálhatja a rossz testtartást.

A DSGM terápia a koraszülöttek esetében a korrigált életkorhoz igazodik, de a kezelést érdemes minél hamarabb, akár már az első hetekben elkezdeni. A manuális technika segít az idegrendszer „felzárkóztatásában”, támogatva ezzel az idegsejtek érését és a mozgásért felelős pályák megfelelő kialakulását. A gyógytornász ebben az esetben a baba egyedi igényeit figyelembe véve, rendkívül finom és óvatos mozdulatokkal dolgozik.

A terápia nemcsak a fizikai fejlődésre van pozitív hatással, hanem a koraszülött babák idegrendszeri érzékenységét is csökkentheti, segítve ezzel a jobb alvást és a nyugodtabb viselkedést. Az időben megkezdett Dévény-torna nagymértékben csökkenti annak kockázatát, hogy a koraszülöttségből adódó kezdeti eltérések tartós problémákká váljanak.

Az aszimmetria és a ferde fejtartás kezelése (torticollis)

Az aszimmetria az egyik leggyakoribb ok, amiért a szülők a DSGM-hez fordulnak. Ideális esetben a baba mozgása és testtartása szimmetrikus, mindkét oldalát egyformán használja. Amikor a baba állandóan ugyanabban a pózban van, vagy csak az egyik oldalára fordul, az nem lustaság, hanem legtöbbször egy fizikai blokk jele.

A torticollis (ferde fejtartás) esetén a nyak egyik oldali izma (leggyakrabban a fejbiccentő izom) rövidül, vagy a nyaki csigolyák körüli feszültség miatt a baba nem tudja szabadon mozgatni a fejét. Ez a kényszertartás a koponya deformitásához (plagiocephalia) is vezethet, hiszen a baba mindig ugyanazon a ponton fekszik.

A Dévény-torna ebben az esetben célzottan oldja a feszültséget. A terapeuta a rövidült izom inas részét kezeli, ezzel stimulálva az izmot a nyúlásra és a feszültség oldására. Ez a módszer abban különbözik a passzív nyújtástól, hogy nem csak az izmot erőlteti, hanem az idegrendszernek ad utasítást a helyes tónus beállítására. Ennek köszönhetően a korrekció tartósabb és hatékonyabb.

A kezelés során a gyógytornász figyelembe veszi a teljes testtartást, mivel a nyaki aszimmetria gyakran együtt jár a törzs vagy a medence területén lévő feszültségekkel. A cél a teljes test szimmetriájának helyreállítása, ami elengedhetetlen a helyes kúszás, mászás és járás kialakulásához.

A csípőízületi diszplázia és a Dévény-torna kapcsolata

A csípőízületi diszplázia (veleszületett csípőficam) a csípőízület fejlődési rendellenessége, amely a combcsont fejének és a csípőízületi vápának a nem megfelelő illeszkedését jelenti. Bár a súlyos esetek ortopédiai kezelést (például Pavlik-kengyelt) igényelnek, a DSGM kiegészítő terápiaként, vagy az enyhébb eseteknél önállóan is alkalmazható.

A csípőproblémák gyökere gyakran visszavezethető az izomtónus zavarokra, különösen a medence körüli izmok feszességére vagy lazaságára. A hypertonia esetén a feszült izmok „összehúzzák” a csípőízületet, akadályozva a combcsont fejének megfelelő beilleszkedését a vápába. Hypotonia esetén pedig a laza izomzat nem tartja stabilan az ízületet.

A Dévény-torna speciális manuális technikái segítenek a medence körüli izmok feszültségének oldásában, ezzel lehetővé téve a csípőízület optimális elhelyezkedését. A terápia során a gyógytornász a combcsont fejét tartó inakon és izmokon dolgozik, segítve ezzel a csípőízület stabilizálását és a porcállomány egészséges fejlődését. Ez különösen fontos a Pavlik-kengyel levétele utáni időszakban, a mozgásfejlődés felgyorsítására és a helyes mozgásminták rögzítésére.

A lábfej statikai problémái: lúdtalp és dongaláb korrekciója

A lábfej deformitásai, mint a dongaláb (pes equinovarus) vagy a súlyos lúdtalp (pes planus), szintén a DSGM hatókörébe tartoznak. Ezek a problémák nemcsak ortopédiai szempontból jelentenek kihívást, hanem a későbbi járásmintát és a gerinc statikáját is befolyásolják.

A veleszületett dongaláb egy komplex deformitás, amely a lábfej statikájának és a lábszár izmainak kóros állapotát jelenti. Bár a súlyos dongalábat gyakran gipszeléssel vagy Ponseti-módszerrel kezelik, a Dévény-torna a kezelés szerves része lehet. A manuális technika segít a rövidült inak és izmok rugalmasságának visszanyerésében, és optimalizálja a lábfej mozgását. A DSGM a teljes lábszárat kezeli, nem csak a lábfejet, mivel a probléma az idegrendszeri szabályozásban gyökerezik.

A lúdtalp csecsemőkorban természetes, de ha 2-3 éves kor felett is fennáll, és a boka befelé dől (pronál), vagy ha a gyermek lábfeje nem mutat hajlandóságot az ív kialakítására, a beavatkozás indokolt lehet. A gyógytornász célja ilyenkor nem a talp passzív erősítése, hanem az idegi kapcsolatok helyreállítása, amelyek az izmok helyes működéséért felelnek, ezáltal ösztönözve a lábboltozat aktív tartását.

A DSGM diagnosztikai folyamata: a vizsgálat lépései

A Dévény-torna megkezdése előtt elengedhetetlen a rendkívül alapos diagnosztikai vizsgálat. Ez a vizsgálat messze túlmutat a szokásos orvosi reflexvizsgálatokon, és a terapeuta szakértelmét igényli a finom eltérések felismerésében.

A diagnózis felállításának első lépése a részletes anamnézis felvétele. A gyógytornász kikérdezi a szülőket a terhességről, a szülés körülményeiről, valamint a baba eddigi fejlődéséről, alvási szokásairól és mozgásmintáiról. Fontos információ, ha a baba sokat sír, nehezen táplálható, vagy egyértelműen preferálja az egyik oldalt.

Ezt követi a vizuális megfigyelés. A terapeuta megfigyeli a csecsemő spontán mozgását, a fejtartását, a törzs szimmetriáját, és azt, hogyan használja a végtagjait. A DSGM szakemberek speciális tudással rendelkeznek a korai mozgásminták elemzésében, és képesek felismerni azokat az apró, hibás sémákat, amelyek a sérülésre utalnak.

A legfontosabb lépés a manuális vizsgálat. A gyógytornász finoman, de határozottan átvizsgálja a baba izmait, inait, és gerincét, különös tekintettel a nyaki szakaszra és a medencére. Ezzel a speciális tapintással képesek azonosítani azokat a feszültségi pontokat és idegi blokkokat, amelyek a mozgászavart okozzák. A diagnózis felállítása pontosan meghatározza, mely inakon és izmokon kell dolgozni a terápia során.

A terápia menete: mi történik egy DSGM kezelésen?

Amikor a diagnózis megerősíti a Dévény-torna szükségességét, megkezdődik a terápia, melynek intenzitása és gyakorisága a sérülés súlyosságától függ. A legtöbb esetben a kezelések heti 1-2 alkalmat jelentenek, és rendkívül koncentráltak.

A kezelés során a baba általában anyatejes vagy tápszeres táplálás után, nyugodt állapotban van. A gyógytornász speciális padon, a baba testét megfelelő pozícióba helyezve kezdi meg a munkát. A terápia nem a baba által végzett aktív mozgásokból áll, hanem a terapeuta által végzett, mélyreható manuális beavatkozásból.

A DSGM lényege a pontosság. A terapeuta ujjaival, rendkívül pontosan megtalálja a sérült idegpályához tartozó inat, és azon keresztül stimulálja az idegrendszert. Ez a stimuláció néha fájdalmas lehet a babának, de ez a fájdalom nem a sérülés okozásából ered, hanem a blokk oldásából. A sírás gyakran a feszültség oldásának jele, ami a terápia szerves része. Fontos, hogy a szülő ebben a helyzetben is nyugodt maradjon, és bízzon a terapeuta szakértelmében.

A kezelés célja az, hogy az idegpályák szabaddá váljanak, és az izomtónus normalizálódjon. Amint ez megtörténik, a baba hirtelen képes lesz elvégezni azokat a mozdulatokat, amelyek korábban lehetetlenek voltak. Ez a „felszabadulás” gyakran látványos és azonnali változást hoz, például a ferde fejtartás megszűnését vagy a szimmetrikus mozgás megindulását.

A szülői együttműködés kulcsfontosságú szerepe

Bár a Dévény-torna kezeléseket kizárólag a szakképzett gyógytornász végezheti, a szülői együttműködés és a terápiás környezet megteremtése elengedhetetlen a sikerhez. A DSGM nem ad otthoni gyakorlatokat abban az értelemben, mint más fejlesztő tornák, de a szülői viselkedés és a baba kezelése a mindennapokban kritikus fontosságú.

A szülő feladata, hogy támogassa a terápia hatását. Ez magában foglalja a helyes tartási és fektetési módok betartását, amelyek segítenek fenntartani a szimmetriát és elkerülni a visszatérő feszültséget. A terapeuta tanácsot adhat a helyes emelésre, hordozásra és a fejlesztő játékokra vonatkozóan is, amelyek ösztönzik a helyes mozgásminták gyakorlását.

Különösen fontos a türelem és a kitartás. Bár a DSGM gyakran hoz gyors eredményeket, a teljes rehabilitációhoz időre van szükség, különösen a súlyosabb eseteknél. A szülőnek meg kell értenie, hogy a baba sírása a kezelés alatt nem a fájdalomról szól, hanem a feszültség oldásáról, és a terapeuta iránti bizalom fenntartása alapvető.

A szülői bizalom és a terapeuta iránti lojalitás a terápia egyik legerősebb motorja. A szülő otthoni támogatása nélkül a legprecízebb kezelés sem hozhat tartós eredményt.

A Dévény-torna hosszú távú hatása a fejlődésre

A DSGM nem csupán a csecsemőkori mozgásproblémákat oldja meg, hanem hosszú távú pozitív hatással van a gyermek egész fizikai és neurológiai fejlődésére. A korán korrigált izomtónus zavarok megakadályozzák a későbbi ortopédiai problémák, mint például a gerincferdülés (scoliosis) vagy a súlyos lúdtalp kialakulását.

Ha a gyógytorna időben és hatékonyan helyreállítja a szimmetriát és a helyes mozgásmintákat, a gyermek idegrendszere optimálisan fejlődik. Ez jobb testtudatot, koordinációt és egyensúlyérzéket eredményez. A gyerekek, akik átestek a Dévény-tornán, gyakran könnyebben tanulnak meg biciklizni, sportolni, és általánosságban jobb a nagymotoros fejlődésük.

Emellett a mozgásfejlődés és a kognitív funkciók szorosan összefüggnek. A helyes mozgásminták kialakulása támogatja az agykéreg érését, ami pozitív hatással van a figyelemre, a koncentrációra és a térbeli tájékozódásra. A DSGM segít abban, hogy a gyermek stabil fizikai alapokkal induljon el az iskolai élet felé.

Tévhitek és valóság: mit várhatunk el reálisan a módszertől?

Mint minden speciális terápiával kapcsolatban, a DSGM körül is keringenek tévhitek. Fontos tisztán látni, hogy mit tud nyújtani ez a módszer, és mikor van szükség kiegészítő terápiára.

Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy a Dévény-torna minden mozgásfejlődési problémát megold, függetlenül az okától. Valójában a DSGM elsősorban azokat a mozgászavarokat kezeli hatékonyan, amelyek a perinatális sérülésből erednek, és az izomtónus zavarában vagy a mozgásminták blokkolásában nyilvánulnak meg. Súlyos, veleszületett neurológiai betegségek (pl. cerebrális parézis) esetén a DSGM kiegészítő szerepet játszik, de nem helyettesíti a komplex rehabilitációt.

Egy másik tévhit, hogy a DSGM egy fájdalommentes babamasszázs. Ahogy már említettük, a blokkok oldása járhat átmeneti kellemetlenséggel és sírással. A szakemberrel való konzultáció és a bizalom elengedhetetlen annak megértéséhez, hogy ez a reakció a gyógyulási folyamat része.

Reálisan azt várhatjuk el a Dévény-tornától, hogy ha a terápia időben és szakszerűen zajlik, a legtöbb csecsemő esetében teljes mértékben helyreállítható a helyes mozgásfejlődés. A cél a 100%-os korrekció, ami azt jelenti, hogy a gyermek a terápia befejeztével képes lesz a korának megfelelő, szimmetrikus, harmonikus mozgások elvégzésére, megelőzve ezzel a későbbi ortopédiai problémákat és az idegrendszeri érési zavarokat. Ez a befektetés a gyermek jövőjébe, amely megalapozza az egészséges és kiegyensúlyozott életet.

A DSGM egy rendkívül speciális terület, amely kizárólag a módszerre képzett szakemberek által végezhető. Ha a gyermekorvos javasolja a vizsgálatot, vagy ha szülőként bizonytalanok vagyunk a baba mozgásfejlődését illetően, ne habozzunk felkeresni egy tapasztalt Dévény-gyógytornászt. Az időben történő felismerés és a célzott terápia a legjobb esélyt adja gyermekünknek a teljes gyógyulásra.