Áttekintő Show
A várandósság kilenc hónapja a szervezet számára folyamatosan változó, intenzív munkaidőszak, ahol a tápanyagigények jelentősen megnőnek. Bár a folsav és a vas gyakran kerül a reflektorfénybe, van egy ásványi anyag, amely csendes, de alapvető szerepet játszik a magzat fejlődésében és az anya komfortérzetének megőrzésében: ez a magnézium. Szakértők egyöntetűen állítják, hogy a megfelelő magnéziumszint fenntartása nem csupán a kellemetlen lábgörcsök enyhítésére szolgál, hanem a terhesség zavartalan lefolyásának egyik pillére.
A magnézium az emberi test több mint 300 enzimreakciójában vesz részt, kritikus szerepet játszva az energiatermelésben, a fehérjeszintézisben, az ideg- és izomműködés szabályozásában, valamint a csontok egészségének fenntartásában. Terhesség alatt ennek a nélkülözhetetlen ásványi anyagnak a szükséglete drámaian megnő, hiszen a fejlődő magzatnak is nagy mennyiségre van szüksége a csontozat, az idegrendszer és a szervek kialakításához. Ha az anyai raktárak nem elegendőek, a test a meglévő magnéziumot a létfontosságú szervek felé csoportosítja át, ami hiánytünetekhez, legfőképpen izomproblémákhoz vezet.
Miért van szükség több magnéziumra a várandósság alatt?
A terhesség első pillanatától kezdve a szervezet sokkal gyorsabban használja fel a magnéziumot, mint a normál állapotban. Ennek több oka is van. Először is, a megnövekedett vérvolumen és a veseműködés megváltozása miatt fokozottabb a magnézium ürülése a vizelettel. Másodszor, a méh növekedése és a magzat fejlődése hatalmas építőanyag-igényt támaszt. A harmadik tényező pedig a hormonális változásokhoz kapcsolódik; a relaxin és az ösztrogén szintjének változása befolyásolja az ásványi anyagok metabolizmusát.
A magzat a terhesség előrehaladtával egyre nagyobb mennyiségű magnéziumot von el az anyai szervezetből a placentán keresztül. Különösen a harmadik trimeszterben, amikor a magzat intenzív növekedési fázisba lép, kritikus a megfelelő pótlás. Ekkor alakul ki a csontozat jelentős része, és ekkor építi be a baba a magnéziumot a saját raktáraiba. Ha az anya étrendje nem fedezi ezt a megnövekedett igényt, a hiányállapot elkerülhetetlenül kialakul.
Egy átlagos felnőtt nő napi ajánlott magnéziumbevitele körülbelül 310–320 mg, de ez a szám a terhesség alatt akár 350–400 mg-ra is emelkedhet, sőt, bizonyos esetekben – orvosi javaslatra – ennél is magasabbra. A gyakorlat azt mutatja, hogy a modern táplálkozás mellett sok kismama már a terhesség előtt is küzd enyhe magnéziumhiánnyal, ami a várandósság idején gyorsan súlyosbodhat.
A magnézium biológiai szerepe a terhes szervezetben
A magnéziumpótlás jelentősége messze túlmutat a puszta ásványi anyag bevitelen; ez egy komplex biokémiai támogatás a várandós test számára. Kiemelkedő szerepet játszik az izmok működésében, hiszen természetes kalcium-antagonistaként működik. Míg a kalcium felelős az izomrostok összehúzódásáért, addig a magnézium segíti azok elernyedését, azaz relaxációját. Ez az egyensúly kritikus fontosságú, különösen a simaizmok esetében, amelyek közé a méh izomzata is tartozik.
Ezenkívül a magnézium elengedhetetlen a megfelelő idegátvitelhez. Segít stabilizálni az idegsejtek membránjait, csökkentve az idegrendszer túlzott ingerlékenységét. Ez a hatás magyarázza, miért segíthet a magnézium nem csak az éjszakai lábgörcsökön, hanem a terhesség alatt gyakori feszültségen, ingerlékenységen és alvászavarokon is. A stresszhormonok termelődésének szabályozásával hozzájárul a mentális jóléthez, ami a várandósság érzelmileg megterhelő időszakában különösen értékes.
A magnéziumot nem véletlenül nevezik a „stressz ásványi anyagának”. Képes csökkenteni a kortizol szintet, ezzel segítve a kismamát a nyugodtabb és kiegyensúlyozottabb terhesség megélésében.
A magzat fejlődése szempontjából a magnézium támogatja a DNS és RNS szintézist, amelyek a sejtek építőkövei. A megfelelő magnéziumszint hozzájárul a magzati növekedés optimális üteméhez és a velőcső záródási rendellenességek kockázatának csökkentéséhez, bár ez utóbbi területen a folsavé a főszerep. A magnézium jelenléte azonban elengedhetetlen a folsav hatékony felszívódásához és felhasználásához.
A görcsök és a magnézium hiány közvetlen kapcsolata
A terhességi lábgörcsök – főként az éjszakai, hirtelen fellépő, fájdalmas vádli-összehúzódások – a kismamák egyik leggyakoribb panasza. Bár a pontos okok komplexek lehetnek (ideértve a keringési változásokat és a megnövekedett testsúlyt), a magnézium hiánya a legfőbb kiváltó tényező. A hiány miatt az izomsejtek túlságosan ingerlékenyekké válnak, és hajlamosak a spontán, kontrollálatlan összehúzódásra.
Amikor a szervezetben nincs elegendő magnézium, a kalcium beáramlása az izomsejtekbe akadálytalanabbá válik. Ez a túlzott kalciumbeáramlás okozza az izom tartós összehúzódását, vagyis a görcsöt. A magnéziumpótlás célja, hogy visszaállítsa a kalcium-magnézium egyensúlyt, ezáltal csökkentve az izomrostok ingerlékenységét és elősegítve a vázizomzat relaxációját.
A terhesség során jelentkező görcsök 90%-a a második és harmadik trimeszterben jelentkezik, amikor a magzat növekedése miatt a legnagyobb a magnézium elvonás az anyai raktárakból.
Fontos elkülöníteni a vázizomzat görcseit a méh összehúzódásaitól. Bár a mechanizmus hasonló (mindkettő izomkontrakció), a lábgörcsök a magnéziumpótlásra látványosan és gyorsan reagálnak. Sok kismama már néhány napos kiegészítés után jelentős javulásról számol be. Ez a gyors hatás megerősíti a magnézium kulcsszerepét az izomfáradtság és a görcskészség csökkentésében.
A lábgörcsök mellett a magnéziumhiány okozhat még izomrángásokat, különösen a szemhéj körül, valamint általános izomfájdalmat és fáradtságot is. Ezek a tünetek gyakran csendesebbek, de ugyanúgy jelzik a szervezet segélykiáltását. A kismamák gyakran tévesztik össze az általános fáradtságot a hiányállapottal, ezért érdemes a tünetek teljes spektrumát figyelembe venni.
Túlmutatva a lábgörcsökön: magnézium és a méhizomzat

A magnézium egyik legfontosabb, de talán kevésbé ismert szerepe a terhesség alatt a méh simaizomzatának tónusának szabályozása. A méhizmok túlzott ingerlékenysége vezethet a terhesség korai szakaszában vetéléshez, később pedig koraszüléshez. A magnézium képes ellazítani a méh izomzatát, csökkentve ezzel a kóros összehúzódások gyakoriságát és intenzitását.
Emiatt a tulajdonsága miatt a magnéziumot gyakran alkalmazzák a koraszülés kockázatának kitett kismamáknál, mint támogató terápiát. Bár nem helyettesíti az életmentő orvosi beavatkozásokat, a megfelelő magnéziumszint fenntartása hozzájárulhat a méh „nyugalmához”. Ez különösen fontos a második és harmadik trimeszterben, amikor a kismamák gyakran tapasztalnak Braxton Hicks-féle összehúzódásokat.
A Braxton Hicks-összehúzódások – a méh „gyakorló” összehúzódásai – normálisak, de ha túl gyakoriak vagy fájdalmasak, az kényelmetlen lehet, és potenciálisan jelzi a méh túlzott ingerlékenységét. A megnövelt magnéziumpótlás sok esetben hatékonyan enyhíti ezeket a tüneteket, segítve a méhizomzat ellazulását és a terhesség zökkenőmentes folytatását a kiírt időpontig.
A magnézium bevitelének optimalizálása emellett befolyásolja a méh véráramlását is. A magnézium vazodilatátor hatású, vagyis tágítja az ereket, ezáltal javítja a vérkeringést a méhben és a placentában. A jobb véráramlás pedig több oxigént és tápanyagot jelent a magzat számára, támogatva annak optimális fejlődését és növekedését.
A preeklampszia kockázatának csökkentése és a magnézium
A terhességi szövődmények közül a preeklampszia (terhességi toxémia) az egyik legveszélyesebb, amely magas vérnyomással, fehérjevizeléssel és súlyos esetben anyai és magzati egészségkárosodással járhat. A magnézium szerepe a preeklampszia megelőzésében és kezelésében régóta kutatott terület, és a tudományos eredmények rendkívül ígéretesek.
A magnézium több mechanizmuson keresztül is hozzájárulhat a preeklampszia kockázatának csökkentéséhez. Elsősorban vérnyomáscsökkentő hatása van, mivel ellazítja az erek simaizomzatát, csökkentve ezzel a perifériás érellenállást. Másodsorban, antioxidáns és gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal is rendelkezik, amelyek segítenek fenntartani az érfal egészségét, ami a preeklampszia kialakulásában kulcsfontosságú.
Súlyos preeklampszia vagy eclampsia (terhességi görcsroham) esetén a magnézium-szulfát intravénás adagolása a standard orvosi protokoll része. Ez a beavatkozás nem a magnéziumhiány pótlására szolgál, hanem a görcsrohamok megelőzésére és kezelésére, kihasználva a magnézium idegrendszeri stabilizáló hatását. Ez a tény önmagában is alátámasztja, mennyire kritikus szerepet játszik ez az ásványi anyag az anyai szervezet neurológiai és érrendszeri szabályozásában.
Bár az orális magnéziumpótlás nem helyettesíti az intenzív kórházi kezelést, a terhesség korai szakaszától megkezdett megfelelő bevitel támogathatja a vérnyomás normál szinten tartását és az érrendszer egészségét, ezzel potenciálisan csökkentve a súlyos szövődmények kialakulásának esélyét a veszélyeztetett kismamáknál. Természetesen a preeklampszia megelőzésében a rendszeres orvosi ellenőrzés és a szakorvosi utasítások betartása az elsődleges.
Mik a magnéziumhiány árulkodó jelei?
A krónikus, enyhe magnéziumhiány tünetei gyakran nem specifikusak, és könnyen összetéveszthetők a terhességi fáradtsággal vagy stresszel. Azonban van néhány jel, amely erősen utal arra, hogy a kismama szervezetének szüksége van kiegészítő magnéziumbevitelre.
A leggyakoribb tünetek közé tartozik az éjszakai lábgörcs, ami a vádliban vagy a talpban jelentkezik. Ezt kísérheti a „nyugtalan láb szindróma” is, amikor a lábak mozgáskényszere zavarja az alvást. Mivel a magnézium elengedhetetlen az izmok és az idegek relaxációjához, ezek a motoros tünetek a legszembetűnőbbek.
Neuro-pszichés tünetek is jelezhetik a hiányt. Ilyenek a fokozott ingerlékenység, a szorongás, a hangulatingadozások és a koncentrációs nehézségek. A magnézium hiánya csökkenti az idegrendszer stressztűrő képességét, ami felerősíti a terhességgel járó érzelmi hullámzást.
Fizikai jelek lehetnek még:
A magnéziumhiány gyakran okoz székrekedést is, mivel az ásványi anyag hiánya a bélfal simaizmainak összehúzódását és a perisztaltika lassulását eredményezi.
A székrekedés a terhesség alatt amúgy is gyakori probléma, de a magnéziumpótlás – különösen bizonyos formái – segíthetnek ezen a kellemetlenségen is, mivel a bélbe jutó magnézium vizet vonz magához, lágyítva a székletet.
Végül, ha a kismama gyakran tapasztal fejfájást vagy migrénes rohamokat, ez is utalhat alacsony magnéziumszintre. A magnézium segíti az erek ellazítását az agyban, és ezáltal csökkentheti a vazokonstrikció okozta fejfájásokat.
Magnéziumforrások: étrend és kiegészítők
Ideális esetben a szükséges magnéziummennyiség nagy részét az étrendből kellene biztosítani. Számos élelmiszer tartalmaz jelentős mennyiségű magnéziumot, amelyek beépítése a terhességi étrendbe alapvető fontosságú. A kiegyensúlyozott táplálkozás a pótlás első lépése.
Kiemelkedő magnéziumforrások:
- Sötétzöld leveles zöldségek: spenót, kelkáposzta.
- Magvak és diófélék: tökmag, mandula, kesudió.
- Teljes kiőrlésű gabonák: barna rizs, zab.
- Hüvelyesek: fekete bab, lencse.
- Banán és avokádó.
- Étcsokoládé (magas kakaótartalmú).
Azonban a talajminőség romlása és az élelmiszer-feldolgozás miatt még a leggondosabban összeállított étrend sem garantálja minden esetben a terhesség alatt megnövekedett igény kielégítését.
Ezért a legtöbb szakorvos és szülésznő javasolja a magnézium étrend-kiegészítő formájában történő pótlását. Különösen igaz ez, ha a kismama már tapasztalja a hiánytüneteket, vagy ha veszélyeztetett terhességről van szó. A kiegészítés lehetővé teszi a pontos és ellenőrzött adagolást, biztosítva, hogy a magzat és az anya szervezete is hozzájusson a szükséges mennyiséghez.
A magnéziumpótlás bevezetése előtt azonban mindig konzultálni kell a kezelőorvossal, hogy az egyéni szükségleteknek és a terhesség aktuális állapotának megfelelő adagolást és formát lehessen kiválasztani. Önkényes, nagy dózisú pótlás nem javasolt.
Nem mindegy, milyen magnéziumot választunk: típusok és felszívódás

A gyógyszertárak polcain számos magnéziumkészítmény található, de ezek nem egyformák. A magnézium mindig valamilyen vegyület formájában van jelen, és a vegyület típusa döntő mértékben befolyásolja a felszívódás hatékonyságát, valamint a mellékhatások kockázatát.
Két fő kategóriát különböztetünk meg: a szervetlen és a szerves magnéziumsókat. Általánosságban elmondható, hogy a szerves formák (mint például a citrát, a biszglicinát vagy a laktát) sokkal jobban hasznosulnak a szervezetben, mint a szervetlen vegyületek (például az oxid vagy a szulfát).
A leggyakoribb magnéziumvegyületek terhesség alatt
| Vegyület neve | Felszívódás | Fő előnyei terhesség alatt | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Magnézium-citrát | Kiváló | Jó biológiai hasznosulás, enyhíti a székrekedést. | Nagyobb dózisban hasmenést okozhat. |
| Magnézium-biszglicinát | Nagyon jó | Magas biológiai hasznosulás, kíméletes a gyomorhoz, nyugtató hatás. | Ideális az idegrendszer támogatására és alvászavarok esetén. |
| Magnézium-laktát | Jó | Kíméletes, lassú felszívódású, jól tolerálható. | Kisebb elemi magnéziumtartalom. |
| Magnézium-oxid | Gyenge | Magas elemi magnéziumtartalom. | Rosszul szívódik fel, főként hashajtóként működik. Görcsök kezelésére kevésbé hatékony. |
A terhességi görcsök és a méhizomzat relaxációjának céljából a magnézium-citrát és a magnézium-biszglicinát a leginkább ajánlott formák. A biszglicinát, ahol a magnézium egy aminosavhoz (glicinhez) kötődik, különösen előnyös, mivel a felszívódás nem a magnéziumcsatornákon keresztül történik, így hatékonyabb és kevésbé irritálja a bélrendszert. Ráadásul a glicin maga is nyugtató hatású aminosav.
A kismamák gyakran tapasztalnak gyomorégést és emésztési zavarokat, ezért kulcsfontosságú, hogy olyan készítményt válasszanak, amely kíméletes a gyomorhoz. A kelátkötésű magnéziumok (mint a biszglicinát) általában a legkevésbé valószínű, hogy gyomorpanaszokat okoznak.
Mikor és mennyit? Az optimális magnéziumadagolás a trimeszterek szerint
Az optimális magnéziumadagolás a terhesség alatt nagymértékben függ az egyéni igényektől, a kísérő tünetektől és a terhesség aktuális szakaszától. Általában a pótlás a második trimeszterben válik a legkritikusabbá, amikor a magzat növekedése felgyorsul, de sok orvos javasolja már a terhesség elejétől a megelőző adagolást.
Adagolás és időzítés
1. trimeszter (Megelőzés): Ha nincsenek tünetek, elegendő lehet a napi 200–300 mg elemi magnézium. Ez segít feltölteni a raktárakat és ellensúlyozza a megnövekedett kiválasztást.
2. trimeszter (Növekvő igény): Ebben a szakaszban gyakran jelentkeznek először a lábgörcsök. Az adagolás emelhető 300–450 mg elemi magnéziumra. Ez az időszak kritikus a méhizomzat stabilitása szempontjából is.
3. trimeszter (Maximális szükséglet): A görcsök és a Braxton Hicks-összehúzódások ekkor a leggyakoribbak. A napi adag elérheti a 400–600 mg elemi magnéziumot, különösen görcsös tünetek esetén. Orvosi felügyelet mellett, koraszülés veszélye esetén, ennél magasabb dózisok is szóba jöhetnek.
A magnéziumpótlást érdemes két részletben bevenni: egy adagot reggel, a másikat pedig este, lefekvés előtt. Az esti adag különösen fontos, mivel a lábgörcsök gyakran éjszaka jelentkeznek, és az esti bevitel segíti az izmok éjszakai relaxációját és a jobb alvást. A magnéziumot étkezés közben vagy után érdemes bevenni a jobb felszívódás és a gyomorirritáció elkerülése érdekében.
A „magnézium gát” tévhite
Sok kismama aggódik amiatt, hogy a magnézium szedése a terhesség végén gátolhatja a szülést. Ez a félelem abból ered, hogy a magnézium valóban ellazítja a méhizomzatot. Azonban a szülés megindulásáért felelős hormonális folyamatok (különösen az oxitocin termelése) sokkal erősebbek, mint a magnézium ellazító hatása. A magnéziumpótlás nem gátolja meg a szülés természetes megindulását, de segíthet megkülönböztetni a valódi fájásokat a korai, téves összehúzódásoktól.
A legtöbb orvos javasolja a magnézium folyamatos szedését a terhesség végéig, sőt, még a szülés utáni időszakban is, a regeneráció támogatására és a stressz csökkentésére.
Magnézium és B6-vitamin: a tökéletes páros
A magnézium és a B6-vitamin (piridoxin) szinergikus kapcsolatban állnak egymással, ami azt jelenti, hogy együtt sokkal hatékonyabbak, mint külön-külön. Ez a párosítás különösen ajánlott a várandósság alatt, nemcsak a görcsök kezelésére, hanem az általános idegrendszeri támogatásra is.
A B6-vitamin kulcsszerepet játszik a magnézium sejtekbe történő szállításában. A piridoxin segíti a magnézium bejutását a sejtfalon keresztül az intracelluláris térbe, ahol az ásványi anyag a biokémiai funkcióit kifejti. Ezáltal a B6-vitamin jelenléte jelentősen javítja a magnézium biológiai hasznosulását.
A B6-vitaminnak önmagában is számos előnye van terhesség alatt:
- Enyhíti a terhességi hányingert és reggeli rosszullétet (különösen az első trimeszterben).
- Fontos szerepet játszik az aminosavak metabolizmusában és a magzati idegrendszer fejlődésében.
- Hozzájárul a vörösvértestek képződéséhez.
Éppen ezért a legtöbb magas minőségű terhességi magnéziumkészítmény tartalmaz B6-vitamint is. Az ideális arány megtalálása kulcsfontosságú, ezért érdemes megbízható, kismamák számára fejlesztett terméket választani.
Az együtt szedett magnézium és B6-vitamin hatékonyabban csökkenti a stresszt és a szorongást is. A magnézium ellazítja az izmokat, a B6-vitamin pedig támogatja a szerotonin és dopamin termelődését, amelyek a hangulat szabályozásáért felelős neurotranszmitterek.
A magnéziumpótlás biztonsága és lehetséges mellékhatásai
A magnézium az egyik legbiztonságosabb kiegészítő a terhesség alatt, feltéve, hogy a javasolt adagolási tartományon belül maradunk. A szervezet nagyon hatékonyan szabályozza a magnéziumszintet, és a felesleget a vesék kiválasztják. Magnézium-túladagolás (hipermagnezémia) egészséges veseműködés esetén rendkívül ritka, és általában csak intravénás adagolás vagy súlyos vesebetegség esetén fordul elő.
A leggyakoribb mellékhatás a hasmenés vagy lágy széklet. Ez főként akkor jelentkezik, ha rossz felszívódású formát (pl. oxidot) szedünk, vagy ha az adag túl magas. A bélbe jutó, fel nem szívódott magnézium ozmotikusan vizet vonz magához, ami hashajtó hatású. Ha hasmenés jelentkezik, csökkenteni kell az adagot, vagy át kell váltani egy jobban hasznosuló, kíméletesebb formára, mint például a biszglicinát.
Egyes kismamák enyhe gyomorpanaszokat vagy hányingert tapasztalhatnak a magnézium bevétele után. Ez általában elkerülhető, ha a kiegészítőt étkezés közben vagy után veszik be, és ha kerülik a gyomrot irritáló szervetlen formákat.
Mindig hangsúlyozni kell, hogy a magnéziumpótlásnak a terhesség alatt szakorvosi kontroll mellett kell történnie. Ha a kismama már szed más gyógyszereket, vagy krónikus betegsége van, különösen fontos az orvosi konzultáció. Például, ha a kismama a pajzsmirigyére szed gyógyszert, a magnéziumot legalább 2 óra eltéréssel kell bevenni, mivel befolyásolhatja a gyógyszer felszívódását.
Gyakori tévhitek a terhességi magnéziumfogyasztással kapcsolatban

A magnéziumpótlás körül számos tévhit kering, amelyek felesleges aggodalmakat kelthetnek a kismamákban. A tájékozott döntéshez fontos ezeket tisztázni.
Tévhit 1: A magnézium szedése elhízáshoz vezet
A magnézium egy ásványi anyag, nem tartalmaz kalóriát. Nincs közvetlen hatása a súlygyarapodásra. Sőt, mivel javítja az inzulinérzékenységet és részt vesz az energiatermelésben, közvetve támogathatja a testsúlykontrollt, bár természetesen nem helyettesíti az egészséges étrendet és mozgást.
Tévhit 2: Csak akkor kell szedni, ha görcs van
Bár a görcs a leglátványosabb hiánytünet, a magnézium szerepe ennél sokkal szélesebb körű. A megelőző pótlás kritikus fontosságú az optimális vérnyomás fenntartásához, a stresszkezeléshez és a méhizomzat stabilitásához. A hiánytünetek megjelenése már azt jelzi, hogy a szervezet tartalékai kimerültek. A folyamatos, alacsonyabb dózisú pótlás sokkal hatékonyabb a terhességi szövődmények megelőzésében, mint a magas dózisú „tűzoltás”.
Tévhit 3: Minden magnéziumkészítmény ugyanolyan
Ahogy korábban kifejtettük, ez messze nem igaz. Az oxid forma szinte alig szívódik fel, míg a szerves vegyületek (citrát, biszglicinát) biológiai hasznosulása kiváló. Ha a kismama a magnéziumpótlástól nem tapasztal javulást a görcsök terén, valószínűleg a vegyület formáján kell változtatni, nem pedig a dózison.
Tévhit 4: A magnézium túl sok kalciumot távolít el a szervezetből
Ez a tévhit félreértelmezi a kalcium-magnézium antagonizmust. A magnézium nem távolítja el a kalciumot, hanem segít szabályozni annak áramlását az izomsejtekbe és a csontokba. Valójában a megfelelő magnéziumszint elengedhetetlen a kalcium csontokba való beépüléséhez és a D-vitamin aktiválásához. A két ásványi anyag megfelelő aránya (általában 2:1 arányban a kalcium javára) kulcsfontosságú a csontok és az izmok egészségéhez.
A magnézium hosszú távú hatásai anyára és magzatra
A magnéziumpótlás előnyei nem érnek véget a szüléssel. Kutatások utalnak arra, hogy a megfelelő anyai magnéziumszint pozitívan befolyásolhatja a gyermek későbbi egészségét is. A magzat optimális fejlődéséhez szükséges magnéziumraktárak feltöltése hozzájárul a születési súly növeléséhez és az idegrendszer megfelelő kialakulásához.
Az anyai szervezet számára a szülés utáni regeneráció során is fontos szerepet játszik. Segít a kimerültség leküzdésében, támogatja a méh összehúzódását és visszaalakulását, valamint csökkenti a szülés utáni stressz és hangulati zavarok kockázatát. A szoptatás alatt is megnövekedett a magnéziumigény, mivel az ásványi anyag átjut az anyatejbe, támogatva a csecsemő növekedését.
Egy tudatos kismama számára a magnéziumpótlás nem egy választható extra, hanem a terhesség alatti jólét és a szövődmények megelőzésének alapvető része. A megfelelő forma, a helyes adagolás és a folyamatos orvosi konzultáció biztosítja, hogy ez a „csodás ásványi anyag” maximálisan kifejthesse jótékony hatását a várandósság minden szakaszában.
A magnézium az a csendes támogató, amely lehetővé teszi, hogy a kismama a terhesség fizikai terhei helyett a csodálatos élményre koncentráljon, nyugodt, görcsmentes éjszakákat és kiegyensúlyozott nappalokat éljen át.