Áttekintő Show
A hűtő vagy a kamra mélyén megbúvó, néhány napja vagy hete lejárt élelmiszer látványa sokunkban okoz bűntudatot és fejtörést. Vajon még megehetem? Vagy azonnal a kukába kell dobnunk? Az élelmiszerpazarlás ma már globális probléma, és a háztartásokban keletkező felesleg jelentős része éppen abból fakad, hogy nem értjük pontosan, mit is jelentenek a csomagoláson található dátumok. Pedig sok esetben a lejárt élelmiszerek is tökéletesen fogyaszthatók, ha megfelelő körülmények között tároltuk őket.
Az a tévhit, hogy a dátum lejárta utáni másodpercben az étel mérgezővé válik, mélyen gyökerezik a fogyasztói tudatban. Valójában az élelmiszeripar két teljesen eltérő kategóriát használ, amelyek között óriási különbség van élelmiszerbiztonsági szempontból. Ennek megértése az első lépés ahhoz, hogy csökkentsük a felesleges kidobott élelmiszerek mennyiségét és felelősségteljesebben vásároljunk.
A minőségmegőrzési idő lejárta után az élelmiszer minősége romolhat, de általában még biztonságosan fogyasztható. Ezzel szemben a fogyaszthatósági idő szigorú biztonsági határt jelöl.
Két dátum, ami nem ugyanaz: minőség és biztonság
A magyar és uniós szabályozás kétféle jelölést különböztet meg: a minőségmegőrzési időt (angolul: Best before) és a fogyaszthatósági időt (angolul: Use by). Ez a két fogalom a kulcs ahhoz, hogy eldönthessük, mi mehet a kukába, és mi kerülhet még az asztalra. Sajnos a legtöbb fogyasztó ezt a két kategóriát egy kalap alá veszi, ami hatalmas pazarlást eredményez.
A minőségmegőrzési idő (MMI) azt az időpontot jelöli, ameddig az élelmiszer – bontatlan csomagolásban és megfelelő tárolási feltételek mellett – megőrzi elvárt minőségét. Ez a dátum a termék ízére, állagára, színére és tápanyagtartalmára vonatkozik. Ide tartoznak a tartós élelmiszerek, például a tészta, a rizs, a konzervek, a méz, vagy a száraz fűszerek. Ezek a termékek az MMI lejárta után is fogyaszthatók, de előfordulhat, hogy már nem olyan ropogósak vagy ízesek, mint frissen. Ez a kategória adja a lejárt élelmiszerek listájának zömét.
Ezzel szemben a fogyaszthatósági idő (FÉI) sokkal szigorúbb. Ez a dátum az élelmiszerbiztonságot garantálja, és általában a gyorsan romló termékeken található meg, mint a friss húsok, a halak, a felvágottak, vagy a hűtött készételek. Ha a FÉI lejárt, az étel fogyasztása már kockázatos lehet, mivel a kórokozók (például Listeria vagy Salmonella) elszaporodhatnak benne. Ezt a dátumot szigorúan tartsuk be, még akkor is, ha az étel látszólag rendben van.
A tudatos vásárló és konyhatündér pontosan tudja, hogy a szavatossági idő (ami a köznyelvben mindkét dátumot jelenti) nem egyenlő a kidobási idővel. Ha egy termék MMI-je járt le, a fogyasztás előtt elegendő az érzékszervi vizsgálat: nézzük meg, szagoljuk meg, tapintsuk meg. Ha semmi gyanúsat nem észlelünk, nagy valószínűséggel biztonsággal megehetjük.
Miért dobunk ki annyi élelmiszert? A pszichológiai határ
A modern társadalomban a bőség illúziója és a kényelem iránti igény vezetett el ahhoz a gyakorlathoz, hogy a legkisebb bizonytalanság esetén is inkább a kukát választjuk. A dátumok szigorú betartása mögött nem csak a jogi szempontok állnak, hanem a gyártók önvédelme és a fogyasztói elvárások is. A gyártók gyakran biztonsági ráhagyással adják meg a minőségmegőrzési időt, hogy garantálják a termék optimális állapotát a feltüntetett időtartam alatt.
A kutatások szerint az EU-ban a háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mintegy 10%-a közvetlenül a dátumok félreértelmezéséből származik. Ezt a pazarlást lehetne elkerülni, ha a fogyasztók tájékozottabbak lennének, és bíznának a saját érzékszerveikben. A vizuális ellenőrzés, a szaglás és a tapintás sokkal megbízhatóbbak lehetnek a tartós élelmiszerek esetében, mint egy nyomtatott dátum.
Nézzük meg részletesen, melyek azok a lejárt élelmiszerek, amelyek a minőségmegőrzési idő lejárta után még hetekig, sőt, hónapokig biztonsággal fogyaszthatók. Ez a lista kategóriákra bontva segít a tudatos konyhai döntések meghozatalában.
A kamra alapvető kincsei: tartós élelmiszerek és a dátum
A kamra szekrényében lévő száraz élelmiszerek, alacsony víztartalmuk miatt, rendkívül hosszú ideig stabilak maradnak. A mikroorganizmusok szaporodásához vízre van szükségük, így ahol nincs nedvesség, ott a romlás is lassú.
Tésztafélék, rizs és száraz hüvelyesek
A száraz tészta, a rizs (fehér, basmati, jázmin) és a szárított hüvelyesek (lencse, bab, csicseriborsó) gyakorlatilag örökké eltarthatók, feltéve, hogy száraz, hűvös helyen, légmentesen záródó edényben tároljuk őket. A minőségmegőrzési idő lejárta után (ami általában 2-3 év) legfeljebb az állaguk változhat: a tészta esetleg kicsit törékenyebb lesz, vagy a rizs főzési ideje növekedhet.
A legnagyobb veszélyt ezeknél a termékeknél nem a romlás, hanem a kártevők jelentik. Ha a csomagolás sérült, vagy molyok, bogarak jutottak bele, azonnal ki kell dobni. De ha a csomagolás ép, és nem látunk benne semmilyen mozgást vagy elszíneződést, a lejárt élelmiszerek ezen kategóriája nyugodt szívvel fogyasztható, akár évekkel a dátum után is.
Konzervek és befőttek
A konzervek (bab, kukorica, paradicsom, tonhal) esetében a szavatossági idő a gyártási technológiából adódóan rendkívül hosszú, általában 2-5 év. A konzervek hőkezeltek, sterilizáltak és légmentesen zártak, ami megakadályozza a mikrobiális romlást.
A konzerv dobozának állapota a kritikus. Ha a doboz felpúposodott, rozsdás vagy szivárog, az a Clostridium botulinum baktérium lehetséges jelenlétére utalhat, ami rendkívül veszélyes. Ilyenkor azonnal dobjuk ki! De ha a doboz ép, és a belső tartalom felbontás után normálisnak tűnik (szín, szag), a konzerv akár több évvel a MMI után is megehető.
A felpúposodott konzervdoboz minden esetben vészjelzés! Ezt soha ne kóstoljuk meg, még ha a dátum nem is járt le.
Fagyasztott termékek
A fagyasztás leállítja a baktériumok szaporodását. Bár a fagyasztott zöldségek vagy húsok minőségmegőrzési ideje általában 6-12 hónap, ez leginkább az íz és az állag megőrzésére vonatkozik. Ha a termék sokáig volt fagyasztva, az ún. fagyasztási égés (jégkristályok okozta kiszáradás) miatt kiszáradhat, de ez nem teszi veszélyessé.
A kulcs a fagyasztási lánc folyamatossága. Ha a fagyasztott élelmiszer felengedett, majd újra lefagyasztották, az komoly élelmiszerbiztonsági kockázatot jelenthet. Ha a fagyasztó folyamatosan tartotta a -18°C-ot, a termékek a MMI után hónapokig fogyaszthatók.
A hűtő titkos túlélői: tejtermékek és tojás
A hűtött termékek esetén már a fogyaszthatósági idő és a minőségmegőrzési idő határán mozgunk. Itt a tárolási hőmérséklet a legfontosabb tényező.
Tojás: a vitatott szavatosság
A tojásokon általában 28 napos minőségmegőrzési idő van feltüntetve, a tojásrakás napjától számítva. A valóságban azonban a tojás sokkal tovább friss marad, ha megfelelően, hűtőben tároljuk. A héj porózus, de a belső hártya és a hűtés lassítja a baktériumok bejutását és szaporodását.
Hogyan ellenőrizzük a lejárt tojást? Végezzük el az egyszerű úszópróbát. Tegyük a tojást egy pohár vízbe:
- Ha a tojás az alján fekszik: teljesen friss.
- Ha a tojás az alján fekszik, de a hegye kissé felemelkedik: még friss, de hamarosan el kell fogyasztani.
- Ha a tojás lebeg a víz felszínén: már régi, de valószínűleg még ehető (pl. keménytojásnak vagy sütéshez).
- Ha a tojás a felszínen úszik: a légbuborék túl nagy, a tojás valószínűleg romlott, dobjuk ki.
A tojás az MMI lejárta után akár 3-5 héttel is biztonságosan fogyasztható, ha alaposan átsütjük vagy megfőzzük.
Joghurt, tej és tejtermékek
A tejtermékek esetében a MMI lejárta után a savanyú illat jelzi a romlást, de ez nem feltétlenül jelent egészségügyi kockázatot. A joghurt és a kefir már eleve élő baktériumkultúrákat tartalmaz, amelyek savas környezetet teremtenek, ez pedig megnehezíti a káros baktériumok szaporodását.
A joghurt a MMI után 1-2 héttel is ehető, ha a tárolása során a tetején nem látható penész, és az illata kellemesen savanykás. A tej esetében a szag a döntő. Ha a tej savanyú, már nem iható, de főzéshez, sütéshez (pl. palacsintához) még felhasználható, mivel a hőkezelés elpusztítja a baktériumokat.
Kemény sajtok (pl. parmezán, cheddar): Ezek a sajtok alacsony víztartalmuk miatt rendkívül tartósak. Ha penészfoltok jelennek meg rajtuk, egyszerűen vágjuk le a penészes részt (minimum 2,5 cm vastagon), és a többi része biztonsággal fogyasztható. A penész általában csak a felszínen marad.
Puha sajtok (pl. brie, ricotta): Ezek gyorsan romlanak, és ha a MMI lejárt, vagy penészedést látunk, azonnal dobjuk ki. A puha sajtok esetében a penész a teljes termékbe behatolhat, komolyabb élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentve.
Ízesítők és fűszerek: a végtelen szavatosság mítosza
A konyhai alapanyagok, mint a só, cukor, ecet és méz, szinte elpusztíthatatlanok. Ezek a termékek nem romlanak meg, mivel a magas cukor- vagy sókoncentráció, illetve az alacsony pH érték (ecet) megakadályozza a baktériumok szaporodását.
Méz, cukor és só
A méz az egyetlen élelmiszer, amely a megfelelő tárolás mellett valóban soha nem jár le. Az alacsony víztartalom és a savas pH miatt a baktériumok nem tudnak szaporodni benne. Ha a méz kikristályosodik, az csak fizikai változás, mikrohullámú sütőben vagy meleg vízfürdőben újra folyékonnyá tehető.
A cukor (kristálycukor, porcukor) és a só szintén nem jár le. A problémát itt is a helytelen tárolás jelentheti, például ha nedvességet kapnak, és összecsomósodnak, vagy kártevők jutnak bele. De kémiai értelemben korlátlan ideig eltarthatók.
Száraz fűszerek és fűszerkeverékek
A szárított fűszerek nem jelentenek élelmiszerbiztonsági kockázatot, de a minőségmegőrzési idő lejárta után (ami gyakran 1-4 év) elveszítik aromájukat és ízüket. Még évekkel a dátum után is biztonsággal használhatók, de érdemes lehet nagyobb mennyiséget használni belőlük a kívánt íz eléréséhez.
| Élelmiszer | MMI utáni becsült eltarthatóság (megfelelő tárolásnál) | Ellenőrzési szempont |
|---|---|---|
| Tészta, rizs | Korlátlan (évek) | Kártevőmentesség, szárazság |
| Kemény sajtok | 4-6 hét | Penész (a felszínről levágandó) |
| Tojás | 3-5 hét | Úszópróba, szag |
| Konzervek | 1-2 év | Doboz épsége (ne legyen felpúposodva) |
| Joghurt | 1-2 hét | Szag, íz, penészmentesség |
| Fűszerek | Korlátlan (ízvesztés lehetséges) | Aroma intenzitása |
Olajok és zsiradékok
Az étolajok (pl. napraforgó, olíva) minőségmegőrzési ideje általában 1-2 év. Az olajok nem romlanak meg mikrobiológiailag, hanem megavasodnak, ami oxidáció eredménye. Az avas olajnak kellemetlen, keserű vagy fémes szaga és íze van, de kis mennyiségben fogyasztva nem mérgező, bár hosszú távon ronthatja az ételek minőségét.
A lejárt étolajok esetében a szagpróba a döntő. Ha az illat rendben van, még felhasználható. Az olívaolaj különösen érzékeny a fényre és a hőre, ezért érdemes sötét üvegben, hűvös helyen tárolni, hogy lassítsuk az avasodási folyamatot.
Pékáruk és édességek: mikor jelentkezik a baj?
A pékáruk és édességek eltarthatósága nagyban függ a víztartalomtól és a hozzáadott tartósítószerektől.
Kenyér és péksütemények
A friss kenyér fogyaszthatósági ideje rövid, de a romlás első jele, a penész, azonnal látható. Fontos: ha a kenyér egy részén penészt látunk, ne vágjuk le a penészes részt, és ne együk meg a többit! A penészgyökerek (micélium) a kenyér teljes belső szerkezetében elterjedhetnek, még ha nem is láthatóak.
A száraz, kemény kenyér azonban nem romlott, csak kiszáradt. Ezt fel lehet használni zsemlemorzsa, kruton vagy bundás kenyér készítéséhez. A kenyér eltarthatósága radikálisan növelhető fagyasztással. A fagyasztóból kivett, majd kiolvasztott kenyér minősége nagyságrendekkel jobb, mint a romlásnak indult, hűtőben tárolt kenyéré.
Csokoládé és édességek
A csokoládé minőségmegőrzési ideje hosszú, de idővel ún. zsírkiválás (fat bloom) vagy cukorkiválás (sugar bloom) jelenhet meg rajta. Ez a jelenség a csokoládé felszínén lévő fehér, fátyolos réteg formájában látható, és a hőmérséklet-ingadozás okozza. Bár esztétikailag rontja a termék minőségét, a csokoládé biztonságosan fogyasztható. A lejárt csokoládé felolvasztható és sütéshez felhasználható.
A kemény cukorkák, lekvárok (magas cukortartalom miatt), és a szárított kekszek is sokkal tovább eltarthatók, mint a MMI. A kekszek esetében a probléma legfeljebb az állag elvesztése lehet (megpuhulnak vagy megkeményednek).
Ne tévesszük össze a zsírkiválást a penésszel! A fehér réteg a csokoládén csak esztétikai hiba, a termék még ehető.
Gyümölcsök és zöldségek: a látvány a döntő
A friss termékek esetében a dátumok nem relevánsak; itt kizárólag a külső megjelenés, a tapintás és az illat számít. Bár nem rendelkeznek hivatalos MMI-vel, fontos tudni, mely részeket kell kidobni, és melyek menthetők meg.
Lágy gyümölcsök és penész
A magas víztartalmú gyümölcsök, mint a bogyós gyümölcsök (eper, málna) vagy a paradicsom, gyorsan penészednek. Ha penészt látunk rajtuk, az egész termést dobjuk ki, mivel a penész könnyen elterjed. A keményebb zöldségek (sárgarépa, burgonya) esetében, ha csak egy kis folt van rajta, azt levágva a többi rész felhasználható.
Alma és gyökérzöldségek
Az alma, a krumpli, a hagyma és a fokhagyma megfelelő, hűvös és sötét helyen tárolva rendkívül hosszú ideig eltartható. Ha az alma kissé ráncosodik, még mindig felhasználható sütéshez vagy kompóthoz. A burgonya esetében ügyeljünk a zöld elszíneződésre és a csírázásra. A zöld részek és a csírák szolanint tartalmaznak, ami mérgező lehet, ezért ezeket alaposan el kell távolítani.
A sárgarépa, ha megpuhul, visszanyerheti keménységét, ha hideg vízbe áztatjuk. Ez a „felélesztési” technika sok zöldségnél működik, ami megakadályozza a felesleges kidobást.
Amikor nincs pardon: a szigorú tiltólista

Bár a legtöbb lejárt élelmiszer esetében a józan ész és az érzékszervi vizsgálat segíthet, vannak olyan termékkategóriák, ahol a fogyaszthatósági idő lejárta után nem szabad kockáztatni, mivel a súlyos élelmiszerbiztonsági kockázat fennáll.
Friss húsok és halak
Ezek a termékek a legérzékenyebbek. A nyers hús és hal hűtőben tartva is gyorsan romlik, és a baktériumok (különösen a Salmonella, E. coli és Listeria) gyorsan elszaporodhatnak. Ha a fogyaszthatósági idő lejárt, még akkor is dobjuk ki, ha a szaga nem tűnik rossznak. A betegséget okozó baktériumok nem mindig járnak együtt kellemetlen szaggal.
Készételek és deli termékek
A hűtött készételek, szendvicsek, saláták és felvágottak esetében is a FÉI a mérvadó. Ezek a termékek gyakran több összetevőből állnak, és nagy a felületük, ami kedvez a baktériumoknak. Különösen a vákuumcsomagolt felvágottak és a pástétomok jelentenek kockázatot a Listeria miatt, amely alacsony hőmérsékleten is szaporodhat.
Házi készítésű majonéz és tojás alapú szószok
A friss, házi készítésű, pasztörizálatlan tojásból készült szószok rendkívül gyorsan romlanak. Még hűtőben tárolva is maximum 2-3 napig biztonságosak. A szavatossági idő itt a legszigorúbban betartandó.
A biztonságos döntéshozatal 5 aranyszabálya
Ha egy élelmiszer minőségmegőrzési ideje lejárt, de úgy gondoljuk, még megmenthető, tartsuk be ezt az öt egyszerű lépést, mielőtt fogyasztásra kerülne a sor.
1. Ellenőrizd a tárolási körülményeket
Volt-e a termék folyamatosan a megfelelő hőmérsékleten tárolva? A tej, a tojás vagy a joghurt csak akkor menthető, ha a hűtő hőmérséklete folyamatosan 0-5°C között volt. Ha a termék hosszabb ideig a pulton volt, már ne fogyasszuk el, még ha a dátum nem is járt le.
2. A látvány a döntő
Nézzük meg alaposan a terméket. Látható-e penész, elszíneződés, vagy furcsa textúra? A penész nem mindig zöld vagy fehér; lehet fekete, rózsaszín, vagy szürke is. Ha folyadékréteg vált ki a termékből (pl. joghurtnál), azt öntsük le, és nézzük meg, mi van alatta.
3. Szaglás: a legfontosabb érzékszerv
A szag a leghatékonyabb eszköz a romlás megítélésére, különösen a tejtermékek és az olajok esetében. Ha a tej savanyú, a hús rothadó, vagy az olaj avas szagú, azonnal dobjuk ki. Ne kóstoljuk meg a gyanús szagú ételt!
4. Tapintás és állag
A hús vagy hal esetében a nyálkás, ragacsos tapintás a baktériumok elszaporodására utal. A zöldségeknél a puhaság vagy a szivacsosodás jelzi, hogy a termék már elvesztette minőségét.
5. Kóstolás (óvatosan, csak MMI-s termékeknél)
Ha az első négy lépésen sikeresen átment a termék (pl. száraz tészta, konzerv, kemény sajt), akkor jöhet az óvatos kóstolás. Ha az íz furcsa, idegen vagy keserű, ne együk meg, még ha nem is okoz azonnali rosszullétet.
Otthoni tárolás fortélyai: hogyan hosszabbítsuk meg az eltarthatóságot?
A lejárt élelmiszerek problémájának megelőzése sokkal hatékonyabb, mint a mentésük. A megfelelő tárolás kulcsfontosságú a minőségmegőrzési idő meghosszabbításában és az élelmiszerpazarlás minimalizálásában.
A hűtő megfelelő zónái
A hűtő hőmérséklete nem egységes. A legmelegebb rész az ajtó (ide kerülhetnek az italok és a fűszerkészítmények), a leghidegebb rész pedig általában a legalsó polc. A nyers húst és halat mindig ide tegyük, hogy a leghosszabb ideig frissek maradjanak, és ne csöpögjenek rá más élelmiszerekre.
Légmentes tárolás
A száraz élelmiszereket (liszt, rizs, tészta, kávé) érdemes kivenni az eredeti papírcsomagolásból, és légmentesen zárható üveg- vagy műanyag edénybe tenni. Ez megvédi őket a nedvességtől, a kártevőktől és az idegen szagoktól, így a minőségmegőrzési idő lejárta után is optimális marad a minőségük.
A FIFO elv alkalmazása
A FIFO (First In, First Out – Először be, először ki) elv lényege, hogy a régebben vásárolt termékeket mindig előre helyezzük a kamrában vagy a hűtőben, hogy azokat fogyasszuk el először. Ez segít megelőzni, hogy a termékek „elveszjenek” a mélyben, és elkerülhetővé válik, hogy lejárjon a szavatossági idő.
A tudatos konyhai menedzsment nem csak a pénztárcánkat kíméli, hanem a környezetet is. Ha megértjük, hogy a lejárt élelmiszerek nagy része valójában még ehető, sokkal felelősségteljesebb döntéseket hozhatunk a vásárlás és a fogyasztás terén. Bízzunk a saját érzékszerveinkben, és ne hagyjuk, hogy egy nyomtatott dátum diktálja, mit dobjunk ki és mit ehetünk meg.
Részletes lista: lejárt élelmiszerek, amik sokáig eltarthatók
A következő lista a leggyakoribb tartós élelmiszereket tartalmazza, amelyek a minőségmegőrzési idő lejárta után is hosszú ideig biztonságosan fogyaszthatók, ha megfelelően tárolták őket.
Száraz alapanyagok
- Száraz tészta és rizs: Évekig elállnak. Ha nincs bennük kártevő, főzzük meg. A barna rizs esetében az olajtartalom miatt az avasodás veszélye nagyobb, de a fehér rizs szinte korlátlan.
- Száraz bab és lencse: A MMI után évekkel is ehető. Előfordulhat, hogy a főzési idő megnő, vagy soha nem puhul meg teljesen, de nem veszélyes.
- Liszt: Ha száraz, légmentes helyen tároltuk, a MMI után hónapokig használható. A teljes kiőrlésű lisztek a zsírtartalom miatt hamarabb avasodhatnak.
- Sütőpor és szódabikarbóna: Ezek nem romlanak, csak veszítenek hatékonyságukból. A lejárt sütőporral készült sütemény kevésbé fog megemelkedni.
Folyékony és kenhető termékek
- Ecet (fehér, borecet): Korlátlan ideig eltartható, mivel az ecetsav megöli a baktériumokat. Esetleg lerakódás képződhet az alján, ami nem ártalmas.
- Mustár: Bontatlan csomagolásban a MMI után 1-2 évvel is fogyasztható. Felbontás után a hűtőben tartandó, és a szag a döntő.
- Ketchup: A magas cukor- és savtartalom miatt rendkívül tartós. Bontatlanul sokáig eláll. Felbontva, hűtőben tartva, több hónapig használható.
- Méz: Korlátlan. A kristályosodás nem romlás.
- Juharszirup: Magas cukortartalma miatt hosszú ideig eltartható. Ha penész jelenik meg rajta, forraljuk fel, vagy dobjuk ki.
Kávé és tea
A kávébab, őrölt kávé és a tea a MMI után is biztonságosan fogyasztható, de elveszíti aromáját. A kávé akár évekkel a dátum után is iható, bár az íze laposabb lesz. A légmentes tárolás kritikus az aroma megőrzéséhez.
Fűszerek és tartós ízesítők
A szárított fűszerek és a só szintén biztonságosak. A chili por, paprika, curry por MMI után is használható, de érdemes gyakran ellenőrizni az aromájukat.
Az élelmiszerbiztonsági kockázat minimalizálása
A tudatosság nem azt jelenti, hogy felelőtlenül fogyasztjuk a gyanús ételeket, hanem azt, hogy tudományos alapon döntünk. Az élelmiszerbiztonság mindig elsődleges szempont. Különösen a kisgyermekes családoknak és a terhes kismamáknak kell szigorúbban betartaniuk bizonyos szabályokat, mivel ők érzékenyebbek a potenciális kórokozókra.
A fogyaszthatósági idővel jelölt termékek esetében a legkisebb bizonytalanság esetén is a kidobás a helyes döntés. Ne kockáztassunk olyan ételeknél, ahol a baktériumok szaporodása nem jár látható vagy szagolható jelekkel. Ezzel szemben a minőségmegőrzési idővel ellátott, száraz, savas vagy magas cukortartalmú termékeknél bátran hagyatkozhatunk az érzékszerveinkre.
A felelős élelmiszer-kezelés az előrelátó vásárlással kezdődik. Csak annyit vegyünk, amennyit reálisan el tudunk fogyasztani, és használjuk ki a fagyasztás adta lehetőségeket a hosszabb eltarthatóság érdekében. Így nem csak a lejárt élelmiszerek mennyiségét csökkentjük, hanem jelentősen hozzájárulunk a fenntartható háztartás működtetéséhez.
Ne feledjük: a dátumok csak tájékoztató jellegűek. A természet nem ismeri a naptári napokat. Egy jól tárolt, száraz élelmiszer nem fog egyik napról a másikra megromlani, csak mert lejárt a szavatossági idő. A kulcs a hűvös, száraz, légmentes tárolás és a rendszeres érzékszervi ellenőrzés.