Visszerek terhesség előtt: miért fontos kezeltetni őket a babavárás előtt?

Amikor egy nő elkezdi tervezni a családbővítést, számtalan dologra figyel: a folsav szedésére, a megfelelő testsúly elérésére, a stressz csökkentésére. Ezek a lépések mind a baba optimális fejlődését szolgálják, de van egy terület, ami gyakran háttérbe szorul, pedig alapvető fontosságú az anya egészsége és a terhesség zavartalan lefolyása szempontjából: a vénás rendszer állapota. Ha valakinek már a babavárás előtt is voltak visszerei, vagy hajlamos rájuk, kritikus jelentőségű, hogy még a fogantatás előtt foglalkozzon a problémával. A terhesség ugyanis egy olyan „stresszteszt” a keringési rendszer számára, ami a meglévő vénás elváltozásokat drámaian súlyosbíthatja.

A visszérbetegség, vagy orvosi nevén a krónikus vénás elégtelenség, nem csupán esztétikai kérdés. Ez egy progresszív betegség, melynek során a vénákban található billentyűk nem zárnak megfelelően, így a vér visszafelé áramlik, pangást okozva, ami a vénák kitágulásához és az érintett területek gyulladásos folyamataihoz vezet. Ha ezt az állapotot a babavárás előtt nem kezelik, a várandósság alatt fellépő fiziológiai változások következtében a panaszok súlyossága és a szövődmények kockázata is jelentősen megnő.

Amikor a tervezés a lábaknál kezdődik: a visszerek és a babavárás kapcsolata

A tudatos családtervezés ma már nem csak a genetikai szűrésről és a vitaminokról szól, hanem az anya teljes testi felkészítéséről. A visszerek sok nőnél már a húszas vagy harmincas éveikben megjelennek, különösen, ha van családi halmozódás, vagy ülő/álló munkát végeznek. Ha a terhesség előtt kezeletlen vénás elváltozások vannak jelen, az alapvetően megváltoztatja a várandósság alatti tünetek intenzitását. Egy anya, aki már eleve krónikus vénás elégtelenséggel küzd, sokkal erősebb lábfájdalommal, nehézláb érzéssel és éjszakai lábikragörccsel számolhat, mint az, akinek ép a vénás rendszere.

Az a tévhit él a köztudatban, hogy a visszér csupán kellemetlenség. Valójában azonban a terhesség alatt a visszerek súlyosbodása nem csak a komfortérzetet rontja. A megnövekedett nyomás és a megváltozott hormonális környezet miatt a kanyargós, kitágult erekben megnő a vér alvadási hajlama. Ez pedig komoly veszélyt rejt magában: a mélyvénás trombózis kialakulásának kockázatát. Ez a kockázat minden kismamánál fennáll, de jelentősen emelkedik, ha már a fogantatás előtt is volt vénás probléma.

A prekoncepcionális (fogantatás előtti) érsebészeti konzultáció során az orvos felméri a vénák állapotát, meghatározza a vénás elégtelenség fokát, és javaslatot tesz a legmegfelelőbb kezelési stratégiára. A modern, minimálisan invazív visszérkezelések lehetővé teszik, hogy a beavatkozást követően a gyógyulási idő rövidebb legyen, így a kismama felkészülten, egészséges vénás rendszerrel vághat bele a babavárásba.

Miért súlyosbodnak a visszerek a terhesség alatt? A hormonok és a mechanikai nyomás kettős támadása

A terhesség alatt a női test elképesztő változásokon megy keresztül, melyek mindegyike hozzájárul a visszerek súlyosbodásához. Két fő tényező játszik itt kulcsszerepet: a hormonális változások és a mechanikai nyomás növekedése.

A progeszteron hatása a vénákra

A várandósság korai szakaszától kezdve a szervezet nagy mennyiségű progeszteront termel. Ennek a hormonnak az egyik fő feladata a méh izomzatának ellazítása, ami elengedhetetlen a terhesség megtartásához. Sajnos azonban a progeszteron nem szelektív: a simaizmokra hat, beleértve a vénák falát is. A vénák fala ellazul, kitágul, ami csökkenti a vénabillentyűk zárókapacitását. Ha a billentyűk már korábban is sérültek voltak (visszérbetegség esetén), ez a tágulat még nagyobb mértékűvé válik, fokozva a vér visszaáramlását és a pangást.

Ez a hormonális hatás magyarázza, miért alakulnak ki a visszerek néha már az első trimeszterben, jóval azelőtt, hogy a méh mérete jelentősen megnőne. A vénák tágulékonysága miatt a lábak sokkal nehezebbek lesznek, a vizesedés (ödéma) korán megjelenik, és a már meglévő pókhálóvénák (seprűvénák) is látványosan elszaporodhatnak.

A megnövekedett vérmennyiség és a mechanikai akadály

A terhesség során a keringő vér mennyisége 30-50%-kal is megnövekszik, hogy megfelelően el tudja látni a méhet és a fejlődő magzatot. Ez a megnövekedett vérvolumen extra terhelést ró a vénás rendszerre. Képzeljük el, hogy a már eleve gyengélkedő csőrendszerbe hirtelen másfélszer több folyadékot pumpálunk. A vénák kitágulnak, a nyomás megnő.

A harmadik trimeszterben ehhez társul a növekvő méh mechanikai nyomása. A méh nyomást gyakorol a medence fő vénáira, különösen az alsó nagy véna (vena cava inferior) alsó szakaszára. Ez a nyomás akadályozza a vér visszaáramlását az alsó végtagokból a szív felé, ami tovább növeli a nyomást a lábak vénáiban. Ez a jelenség a magyarázat arra, miért tapasztalnak a kismamák gyakran extrém lábduzzanatot és nehézláb érzést a nap végén.

Ha a vénák már a terhesség előtt is kitágultak voltak és a billentyűk funkciója károsodott, ez a kettős terhelés – hormonális lazítás és mechanikai nyomás – garantálja, hogy a visszérbetegség nagymértékben progresszáljon. Súlyos esetekben ez a progresszió nem csak a lábakra korlátozódik, hanem kiterjedhet a gáttájékra és a szeméremtestre is, ami a szülés során is nehézségeket okozhat.

A kezeletlen visszerek lehetséges kockázatai a várandósság idején

A terhesség alatt fellépő vénás szövődmények nem csak a kényelmet rontják, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelentenek. Ezek a kockázatok különösen magasak azoknál, akiknél a terhesség előtt már fennállt a vénás elégtelenség.

Felületes visszérgyulladás (phlebitis)

A tágult, pangó vérrel teli visszerekben könnyebben alakul ki gyulladás. A felületes visszérgyulladás (más néven felületes thrombophlebitis) során a visszér egy szakasza megkeményedik, pirossá válik, és rendkívül fájdalmas. Bár ez az állapot általában nem életveszélyes, a terhesség alatt a kezelése korlátozott lehet, és jelentős fájdalmat okozhat az amúgy is megterhelt kismamának. Ezen felül, minden felületes gyulladásos folyamat növeli a mélyebben fekvő vénák érintettségének, azaz a mélyvénás trombózis kockázatát is.

Mélyvénás trombózis (MVT)

Ez a legsúlyosabb szövődmény, amely a terhesség alatt és a szülést követő hat hétben a leggyakoribb. A várandósság önmagában is prokoaguláns állapotot teremt (azaz fokozza a véralvadási hajlamot), ami a szülés közbeni vérzés minimalizálását szolgálja. Ha ehhez hozzáadódik a vénák tágulata és a vér pangása (amit a kezeletlen visszerek okoznak), a mélyvénás trombózis kialakulásának esélye drámaian megnő. Az MVT során vérrög képződik a mélyvénákban, ami elzárhatja a véráramlást.

A legfőbb veszélyt a tüdőembólia jelenti, amikor a vérrög egy darabja elszabadul és eljut a tüdőbe. A tüdőembólia a terhesség alatti és a szülést követő anyai halálozás egyik vezető oka. Ezért is létfontosságú, hogy a terhesség előtti visszér szűrés azonosítsa azokat a kismamákat, akik magas kockázatú csoportba tartoznak, és időben megtörténjen a kezelés vagy a megfelelő megelőzés.

A krónikus vénás elégtelenség (CVE) és a terhességi szövődmények

A krónikus vénás elégtelenség (CVE) egy tartós állapot, ami a vénás billentyűk károsodásából és a tartósan magas vénás nyomásból ered. Ha egy nőnél már a terhesség előtt is fennáll a CVE, az nemcsak a visszerek súlyosbodását okozhatja, hanem közvetve befolyásolhatja a terhesség kimenetelét is, bár ezen a téren még folynak a kutatások.

A tartósan fennálló, kezeletlen vénás pangás gyulladásos állapotot tart fenn a szövetekben. Ez a gyulladás – még ha lokális is – befolyásolhatja a szervezet egészét. A súlyos vénás elégtelenségben szenvedő kismamák gyakran szenvednek vénás fekélyektől vagy bőrelváltozásoktól (pl. barna elszíneződés, ekcéma), melyek kezelése terhesség alatt rendkívül nehézkes. A bőr integritásának sérülése növeli a helyi fertőzések kockázatát, ami a terhesség alatt kerülendő.

A legfontosabb szempont itt a mobilitás. A terhesség során kulcsfontosságú a rendszeres mozgás a jó vérkeringés fenntartásához és a trombózis megelőzéséhez. Azonban ha a visszerek miatt a lábak rendkívül fájdalmasak, duzzadtak, vagy gyulladtak, a kismama hajlamos lesz a pihenésre, a mozgás elkerülésére. Ez az inaktivitás tovább rontja a vénás pangást és növeli a vérrögképződés esélyét, egy ördögi kört hozva létre. A visszérkezelés terhesség előtt visszaadja a lábak könnyedségét, és lehetővé teszi a kismama számára, hogy aktív maradjon, ami alapvető a várandósság alatti egészségmegőrzésben.

A szakszerűen kezelt visszerekkel a kismama sokkal könnyebben viseli a terhesség fizikai terhelését, és a legtöbb esetben elkerülhető a súlyos, gyógyszeres kezelést igénylő vénás szövődmény.

Mikor keressük fel az érsebészt? A prekoncepcionális szűrés jelentősége

Sok nő azt gondolja, hogy a visszérkezelés csak a szülések után lehetséges, amikor már nem tervez több gyermeket. Ez a felfogás azonban elavult, és figyelmen kívül hagyja a terhesség alatti kockázatokat. Ideális esetben, ha egy nő tudja magáról, hogy hajlamos a visszerekre (pl. anyja, nagymamája is érintett), vagy már észlel magán tágult ereket, még a fogamzás előtt fel kell keresnie egy specialistát.

A prekoncepcionális érsebészeti szűrés célja a rizikófaktorok azonosítása és a problémás vénák kezelése, mielőtt a hormonális és mechanikai terhelés megkezdődne. Ez különösen fontos, ha a nőnek korábban volt már tünete, például visszatérő lábgörcs, lábödéma, vagy korábbi terhessége alatt már súlyosan romlott a vénás állapota.

Kinek javasolt a szűrés?

Bárkinek, aki babát tervez, és az alábbiak közül legalább egy igaz rá:

• Látható, kanyargós, kidudorodó visszerek a lábakon.
• Családi halmozódás (elsőfokú rokonoknál előfordult trombózis vagy súlyos visszérbetegség).
• Korábbi terhességei alatt extrém duzzanatot és fájdalmat tapasztalt.
• Álló vagy ülő életmódot folytat.
• Túlsúly.

Az érsebész konzultáció során nemcsak a látható visszereket vizsgálják meg, hanem felmérik a mélyvénás rendszer állapotát is. Ez a felmérés kulcsfontosságú, hiszen a látható felületi visszerek gyakran csak a mélyvénás elégtelenség tünetei. Ha a mélyebb problémát nem kezelik, a felületi kezelés csak rövid távú enyhülést hoz.

A vizsgálat magában foglalja a kórtörténet felvételét és egy alapvető fizikai vizsgálatot, de a legfontosabb diagnosztikai eszköz a vénás ultrahang (Doppler), amelyről a következő részben részletesebben is szó lesz.

Diagnosztikai módszerek a babavárás előtt: a vénás ultrahang (Doppler)

A visszérbetegség modern kezelése elképzelhetetlen pontos diagnózis nélkül. A vénás ultrahang vizsgálat, vagy más néven Doppler ultrahang, a gold standard a vénás rendszer funkciójának és anatómiájának felmérésében. Ez a vizsgálat teljesen fájdalommentes, non-invazív, és ami a legfontosabb a babatervezés szempontjából: semmilyen sugárterheléssel nem jár.

A Doppler ultrahang segítségével az érsebész képes:

1. A vénabillentyűk működésének ellenőrzése: Megállapítható, hogy a billentyűk zárnak-e, vagy van-e visszaáramlás (reflux). A reflux mértéke határozza meg a vénás elégtelenség súlyosságát.
2. A vénák átmérőjének mérése: Pontosan látható, mennyire tágultak ki a főbb törzsvénák (pl. a nagy és kis felületes visszér, vena saphena magna és parva).
3. Trombózis kizárása: A vizsgálat kizárja a már meglévő mélyvénás trombózist, ami elengedhetetlen a kezelés megkezdése előtt.
4. A kezelési terv meghatározása: Az ultrahang adja meg a pontos térképet arról, melyik vénát kell kezelni, és hol kell bevezetni a modern kezelőeszközöket.

A Doppler vizsgálat eredménye alapján az orvos pontosan meg tudja mondani, hogy a visszerek csak esztétikai problémát jelentenek-e (pl. seprűvénák), vagy komoly, mélyebben gyökerező vénás elégtelenség áll a háttérben. Ha a vizsgálat súlyos refluxot mutat ki, a terhesség előtti beavatkozás nem csupán javasolt, hanem erősen ajánlott. Egy alapos, részletes diagnosztika segít elkerülni a felesleges kezeléseket, és garantálja, hogy a beavatkozás a probléma gyökerét szüntesse meg.

Kezelési lehetőségek terhesség előtt: a minimálisan invazív megoldások

A visszérbetegség kezelése az elmúlt évtizedben forradalmi változáson ment keresztül. A korábbi, fájdalmas és hosszú felépülési idővel járó, hagyományos visszérműtét (stripping) helyett ma már a minimálisan invazív eljárások dominálnak. Ezek a módszerek helyi érzéstelenítésben, járóbeteg alapon végezhetők, és a felépülési idő rendkívül rövid, ami ideális a babavárásra készülő nők számára.

A fő cél minden esetben a problémás, refluxot mutató vénák lezárása, hogy a vér a mélyvénák felé terelődjön, és megszűnjön a pangás.

1. Endovénás lézeres abláció (EVLA) és rádiófrekvenciás abláció (RFA)

Ezek a hőkezelésen alapuló eljárások a leggyakrabban alkalmazott modern módszerek a nagy törzsvénák kezelésére. Ultrahang vezérléssel egy vékony katétert vezetnek a beteg vénába, amely hőenergiát (lézer vagy rádiófrekvencia) juttat a vénába, ami belülről elzárja azt. A szervezet ezután fokozatosan felszívja az elzárt eret. Az EVLA és RFA rendkívül hatékonyak, minimális hegképződéssel járnak, és lehetővé teszik a páciens számára, hogy a beavatkozás után szinte azonnal visszatérjen a normál életéhez.

Miért ideális ez a babavárás előtt? A kezelés véglegesen megszünteti a fő refluxforrást, így a terhesség alatt fellépő fokozott nyomás már nem tudja súlyosbíteni az alapbetegséget. A gyógyult vénás rendszer sokkal jobban ellenáll a terhesség okozta hemodinamikai változásoknak.

2. Szkleroterápia (habos vagy folyékony)

A szkleroterápia során egy speciális, irritáló anyagot fecskendeznek a beteg vénába. Ez az anyag károsítja a véna belső falát, ami hegesedéshez, majd a véna elzáródásához vezet. A szkleroterápia kiválóan alkalmas a kisebb, oldalági visszerek és a seprűvénák kezelésére. Súlyosabb, nagyobb vénák esetén habos szkleroterápiát alkalmaznak, melynek hatékonysága megközelíti a hőkezelését.

Bár a szkleroterápia önmagában is rendkívül hatékony, terhesség előtt különösen fontos, hogy a kezelést követően elegendő idő teljen el a teherbeesésig, mivel a befecskendezett anyagok a terhesség alatt ellenjavalltak.

3. Vénaragasztás (Venaseal)

Egy viszonylag új, de rendkívül ígéretes módszer a vénaragasztás, ahol egy speciális orvosi ragasztóanyaggal zárják el a beteg vénát. Ennek az eljárásnak az előnye, hogy nem igényel sem hőhatást, sem helyi érzéstelenítést a véna teljes hosszában, és a páciensnek sokszor még a kompressziós harisnyát sem kell hordania a beavatkozás után. Ez a módszer is kiválóan alkalmas a terhesség előtti visszérproblémák gyors és hatékony megoldására.

A kezelés időzítése: mennyi időt hagyjunk a gyógyulásra a teherbeesés előtt?

Ha a családtervezés során felmerül a visszérkezelés szükségessége, az időzítés kulcsfontosságú. A modern visszérkezelések gyorsak, de a vénák végleges lezáródása és a szervezet regenerációja időt vesz igénybe. Fontos, hogy a női szervezet teljesen felépüljön, mielőtt a terhesség jelentős terhelése megkezdődik.

Általánosságban az érsebészek azt javasolják, hogy a nagyobb beavatkozások (EVLA, RFA, hagyományos műtét) után legalább 3-6 hónap gyógyulási időt kell hagyni a fogamzás előtt. Ennek több oka is van:

1. A véna teljes elzáródása: A hővel kezelt véna falának teljes hegesedése és elzáródása (fibrotizációja) több hétig, sőt, hónapokig tarthat. A teherbeesés előtt meg kell győződni arról, hogy a kezelt véna már nem okoz refluxot.
2. Belső gyulladás megszűnése: Bármilyen beavatkozás helyi gyulladással jár. Bár ez minimális, fontos, hogy a szervezet teljesen megnyugodjon, mielőtt a terhességi hormonális változások megkezdődnek.
3. Utókezelések: Gyakran szükség van kiegészítő szkleroterápiára a kisebb, megmaradt oldalági visszerek kezelésére. Ezeket a kezeléseket is be kell fejezni a terhesség előtt.

A szkleroterápia esetén is javasolt legalább 2-3 hónapos szünet a teherbeesés előtt. Ennek oka, hogy a szklerotizáló anyagok terhesség alatt ellenjavalltak, és bár a szervezet gyorsan lebontja őket, biztonsági okokból érdemes kivárni a teljes kiürülést.

Életmódbeli változtatások és otthoni támogatás a sikeres kezelés után

A visszérkezelés önmagában nem garancia arra, hogy a terhesség alatt ne alakulnának ki új, kisebb visszerek. A terhesség fiziológiája ezt a kockázatot mindig magában hordozza. Azonban a sikeresen kezelt vénás rendszer sokkal ellenállóbb. A tartós eredmények és a terhesség alatti jó közérzet érdekében elengedhetetlen az életmódbeli támogatás.

1. Kompressziós terápia

Bár a visszerek kezelve vannak, a terhesség alatt a kompressziós harisnya viselése szinte minden esetben javasolt. A kompressziós harisnya kívülről nyomást gyakorol a láb szöveteire, ezzel támogatja a vénák működését, megakadályozza azok tágulását a megnövekedett vérvolumen hatására, és csökkenti az ödémát. A megelőzés szempontjából a terhesség korai szakaszától a szülésig, sőt, még utána is érdemes hordani, különösen utazáskor vagy hosszabb állás/ülés esetén.

2. Rendszeres mozgás

A vénás visszaáramlás fő motorja a lábizmok pumpafunkciója. A terhesség alatti rendszeres, alacsony intenzitású mozgás (séta, úszás, kismama jóga) létfontosságú. A mozgás aktiválja a lábszár izmait, amelyek összenyomják a mélyvénákat, segítve ezzel a vér szív felé áramlását. Ez csökkenti a pangást, és ezzel a trombózis kockázatát is.

3. Súlykontroll és táplálkozás

A túlzott súlygyarapodás extra terhelést jelent a vénás rendszerre. A terhesség alatti optimális súlykontroll nemcsak a vénák, hanem az egészség szempontjából is kulcsfontosságú. A rostban gazdag étrend segít megelőzni a székrekedést, amely hasüregi nyomást növel, és ezáltal a vénás visszaáramlást akadályozza.

A vénás egészséget támogató táplálékkiegészítők, mint például a diozmin vagy heszperidin tartalmú vénoprotektív szerek szedése is szóba jöhet, de ezek alkalmazását minden esetben meg kell beszélni a kezelőorvossal és a nőgyógyásszal, mivel a terhesség alatt szedhető szerek köre korlátozott.

A gát- és szeméremtesti visszerek (vulvális varixok) speciális esete

Egy különösen kellemetlen és ijesztő jelenség, ami a terhesség alatt jelentkezhet, a gát- és szeméremtesti visszerek (vulvális varixok) kialakulása. Ezek a visszerek a medence vénáinak tágulatából származnak, és közvetlenül kapcsolódnak a lábak vénás problémáihoz.

A vulvális varixok a terhességi hormonok, valamint a méh megnövekedett nyomása miatt alakulnak ki. Fájdalmasak lehetnek, különösen állás, járás vagy szexuális együttlét során. Bár ritkán okoznak komoly szövődményt (például ritkán repednek meg szülés közben), rendkívül ijesztőek és jelentősen rontják a kismama életminőségét.

Miért fontos a prekoncepcionális kezelés ezen a téren?

Ha a nő lábán lévő visszerek a medencében lévő tágult vénákból táplálkoznak, és ez a lábakon látható, a terhesség előtti kezelés (pl. az elzáródott törzsvéna megszüntetése) csökkentheti a nyomást az alsó medencei vénákban. Bár a vulvális varixok nagy része a szülés után visszahúzódik, az alapvető vénás elégtelenség kezelése a terhesség előtt segíthet megelőzni, vagy legalábbis enyhíteni a kiterjedésüket a várandósság alatt.

Extrém esetekben, amikor a visszerek már a terhesség előtt is kiterjedtek a medence területén, az érsebész és a nőgyógyász szoros együttműködése szükséges a szülés módjának meghatározásához. A vulvális varixok kezelése – ha szükséges – általában a szülést követően történik, de a megelőzés érdekében a lábak vénás rendszerének rendbetétele alapvető lépés.

Hogyan segíthet a kompressziós terápia a várandósság idején?

Ahogy már említettük, a kompressziós harisnya viselése a terhesség alatt az egyik leghatékonyabb nem invazív eszköz a vénás problémák kezelésére és megelőzésére. Még a sikeres visszérkezelés után is elengedhetetlen a használata, tekintettel a vérvolumen növekedésére és a hormonális tágító hatásra.

A kompressziós harisnya szerepe

A kompressziós harisnyák különböző nyomáserősségűek lehetnek (CCL 1, CCL 2, stb.). A nyomás mértéke fokozatosan csökken a bokától felfelé, ezzel segítve a vénás vér visszaáramlását a szív felé. Fontos, hogy a kismama ne az első patikai polcon lévő támasztó harisnyát válassza, hanem orvosi kompressziós harisnyát, amelyet az érsebész javaslatára, pontos méretvétel alapján szerez be. A nem megfelelő méretű vagy erősségű harisnya nemcsak hatástalan, de akár árthat is.

A harisnya viselése:

• Minimalizálja a lábduzzanatot (ödémát).
• Csökkenti a nehézláb érzést és a fájdalmat.
• Stabilizálja a vénák falát, csökkentve ezzel a további tágulás esélyét.
• Jelentősen csökkenti a mélyvénás trombózis kockázatát.

A terhesség előtti szűrés és kezelés után az érsebész pontosan meghatározza, hogy a kismamának milyen erősségű és típusú harisnyára van szüksége a várandósság alatt. Ez a személyre szabott ajánlás biztosítja, hogy a vénás rendszer a lehető legjobb támogatást kapja a kilenc hónap alatt.

A szülést követő időszak: utókezelés és kontroll

A szülés utáni időszak (postpartum) is kritikus a vénás egészség szempontjából, mivel ekkor a legmagasabb a trombózis kockázata a véralvadási faktorok hirtelen változása miatt. Bár a terhesség előtti sikeres kezelés jelentősen csökkenti ezt a kockázatot, a kismamának továbbra is oda kell figyelnie a lábára.

Sok nő azt tapasztalja, hogy a szülést követően a duzzanat gyorsan apad, és az addig megjelent visszerek mérete is csökken, különösen azok, amelyek újonnan alakultak ki a terhesség alatt. Azonban a vénás rendszer terhelése még hónapokig fennállhat, különösen szoptatás alatt, ahol a hormonális hatások még jelen vannak.

A kezelés utáni kontrollvizsgálat elengedhetetlen. Ideális esetben a szülést követő 3-6 hónapban újra fel kell keresni az érsebészt egy Doppler ultrahang vizsgálatra. Ekkorra a szervezet hormonháztartása stabilizálódik, és az orvos pontosan fel tudja mérni, hogy a terhesség okozott-e maradandó károsodást, vagy szükség van-e kiegészítő utókezelésre.

Ha a terhesség alatt új seprűvénák vagy kisebb oldalági visszerek jelentek meg, azok kezelése (például szkleroterápiával) a szoptatási időszakot követően javasolt. A cél az, hogy a női test ne csak a terhességre, hanem a hosszú távú egészségre is felkészüljön. A visszérbetegség progresszív, de a tudatos tervezés, a prekoncepcionális kezelés és a szülés utáni kontroll segítségével a kismamák hosszú távon is megőrizhetik lábuk egészségét és esztétikáját. A babavárás előtti visszérkezelés nem luxus, hanem a felelős egészségtervezés része.