Szülői pótszabadság a gyerekek után: kinek és mikor jár pontosan?

A gyermekvállalás gyökeresen átalakítja az életünket, új dimenziókat nyit a szerepeinkben, de ezzel együtt járnak a mindennapi logisztikai kihívások is. A bölcsődei beszoktatás, a váratlanul felbukkanó nátha, vagy egy iskolai ünnepség mind olyan események, amelyek szükségessé teszik a szülők rugalmas rendelkezésre állását. A magyar jogrendszer szerencsére felismeri ezt a kettős terhelést, és a Munka Törvénykönyve (Mt.) meghatározott napokkal támogatja a dolgozó anyukákat és apukákat. Ezek a napok nem egyszerűen ajándékok, hanem jogi garanciák, amelyek segítenek a munka és a magánélet kényes egyensúlyának megtartásában. De pontosan kinek és mennyi extra szabadság jár, és mi a különbség a gyermekek száma alapján járó pótszabadság és az új, fizetés nélküli szülői szabadság között?

A szülői pótszabadság kérdésköre sokszor okoz félreértéseket, hiszen az elmúlt években több jogszabályi változás is történt. A legfontosabb, amit minden dolgozó szülőnek tudnia kell, hogy a gyermek után járó szabadság egy alapjog, amelyet a munkáltató nem vonhat meg, legfeljebb a kiadás időpontjában lehet eltérni a szülő kérésétől, de csak indokolt esetben. Ennek a jogi védettségnek a pontos ismerete elengedhetetlen a tudatos munkavállalói lét megéléséhez.

A gyermekek száma alapján járó alap pótszabadság

A Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) 118. §-a rögzíti azt a klasszikus pótszabadságot, amely a gyermekek számához és életkorához kötődik. Ez a jogosultság az egyik legfontosabb támogatás a kisgyermekes családok számára, és célja, hogy a szülők több időt tölthessenek a gyermekeikkel, vagy megoldhassák azokat a napi nehézségeket, amelyek a gyermekneveléssel együtt járnak.

Ezt a fajta szülői pótszabadságot minden 16 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő szülő igénybe veheti. Fontos tudni, hogy a jogosultság mindkét szülőt külön-külön megilleti, amennyiben mindketten munkaviszonyban állnak. Nem függ attól, hogy házasságban élnek-e, vagy hogy egy háztartásban nevelik-e a gyermeket. A döntő tényező az, hogy a szülői felügyeletet gyakorolják, és nevelik a gyermeket.

A pótszabadság mértéke a nevelt gyermekek számától függ. A jogszabály világosan meghatározza a napok számát, amely a következőképpen alakul:

• Egy gyermek esetén: évente 2 munkanap
• Két gyermek esetén: évente 4 munkanap
• Három vagy több gyermek esetén: évente összesen 7 munkanap

A számításnál a gyermekek számát össze kell adni. Ha valakinek például két gyermeke van, az 4 nap pótszabadságra jogosult, függetlenül attól, hogy az egyik gyermek 14, a másik pedig 6 éves. Amint a legidősebb gyermek betölti a 16. életévét, ő már nem számít bele a jogosultság alapjába, így a pótszabadság mértéke csökkenhet.

Hogyan történik az életkor számítása és az igénylés?

A pótszabadságra való jogosultság szempontjából kulcsfontosságú a gyermek életkorának pontos meghatározása. A jogszabály szerint a pótszabadság utoljára abban az évben jár, amelyben a gyermek betölti a 16. életévét. Ez azt jelenti, hogy ha a gyermek például szeptemberben tölti be a 16. életévét, a szülőnek az adott naptári évre még teljes mértékben jár a pótszabadság, nem csak arányosítva.

Az igényléshez szükséges dokumentáció általában a gyermek születési anyakönyvi kivonatának bemutatása, vagy annak másolata. Ezt a munkáltató a munkaviszony kezdetekor, illetve új gyermek születésekor bekérheti. Fontos, hogy a szülő maga kezdeményezze a pótszabadság érvényesítését, hiszen a munkáltató nem feltétlenül rendelkezik a legfrissebb információkkal a családi állapotról.

A pótszabadság kiadására az éves szabadságolási terv részeként kerül sor. A szülőnek joga van meghatározni, hogy mikor szeretné kivenni ezeket a napokat, de a Munka Törvénykönyve lehetőséget ad a munkáltatónak is, hogy a kiadás idejét befolyásolja, figyelembe véve a cég működési érdekeit. Azonban a munkáltató nem utasíthatja el a pótszabadságot, mint jogot; csupán a konkrét időpontot módosíthatja, de köteles gondoskodni arról, hogy az adott naptári évben kiadásra kerüljön.

Amennyiben a munkaviszony év közben kezdődik vagy szűnik meg, a pótszabadság napjai is arányosan, az adott évben munkában töltött időhöz mérten járnak. Például, ha valaki július 1-jén kezd egy új munkahelyen, az éves pótszabadságának felére jogosult.

A fogyatékos gyermek után járó kiegészítő napok

A jogalkotó külön figyelmet szentelt azoknak a családoknak, ahol fogyatékossággal élő gyermeket nevelnek. Az ő esetükben a gyermek gondozása, orvosi ellátása és fejlesztése lényegesen több időt és energiát igényel a szülőktől. Emiatt a Munka Törvénykönyve további extra szabadságot biztosít, amely a gyermek számától függetlenül jár.

A fogyatékos gyermeket nevelő szülő évente további 5 munkanap pótszabadságra jogosult gyermekenként, amennyiben a gyermek után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak. Ez a kiegészítő szabadság a már említett, a gyermekek száma alapján járó pótszabadságon felül értendő. Tehát, ha valaki két gyermeket nevel, akik közül az egyik fogyatékos, akkor a 4 napos alapszabadság mellé további 5 nap jár, összesen 9 napot eredményezve.

A jogosultság megállapításához szükséges a megfelelő igazolás bemutatása. Ezt általában a magasabb összegű családi pótlék folyósítását igazoló dokumentummal lehet megtenni. Fontos, hogy a fogyatékosság tényét a munkáltató felé igazolni kell, de a munkáltató nem kérheti be a gyermek egészségügyi állapotára vonatkozó részletes orvosi dokumentációt, csak a jogosultságot alátámasztó hivatalos iratot.

A pótszabadság és a szülők közötti megosztás

Ahogy már említettük, a gyermekek után járó pótszabadság mindkét szülőnek jár, ha mindketten munkaviszonyban állnak. Ezt a jogot a szülők egymástól függetlenül gyakorolhatják. Nincs szükség arra, hogy a szülők megállapodjanak arról, ki veszi ki a napokat, vagy hogy arányosan osszák el. Ha egy házaspárnak két gyermeke van, az anyának is jár 4 nap, és az apának is jár 4 nap pótszabadság. Ez a független jogosultság nagyban segíti a családi logisztika tervezését.

Gyakori kérdés, hogy mi történik, ha a szülők külön élnek. A jogszabály a szülői felügyeletet gyakorló szülőnek biztosítja a pótszabadságot. Amennyiben a szülők megosztva gyakorolják a felügyeletet, mindkét szülő jogosult a szabadságra. Ha azonban a gyermek nevelését és felügyeletét csak az egyik szülő látja el, akkor csak ő élhet ezzel a joggal.

A pótszabadság kiadásának időpontját tekintve a munkáltatók kötelesek figyelembe venni a szülők igényeit, különösen a gyermekek szempontjából kritikus időszakokban (pl. iskolakezdés, nyári szünet). Bár a munkáltató a szabadság egy részének kiadásáról dönt, a pótszabadság esetében a szülői igényeknek nagyobb súlya van, mint az alapszabadság esetében. A cél, hogy a szülői kötelezettségek teljesítéséhez szükséges idő rendelkezésre álljon.

Mikor nem jár a hagyományos pótszabadság?

Fontos tisztázni, hogy a pótszabadság csak abban az esetben jár, ha a szülő ténylegesen munkaviszonyban áll. Azonban a jogszabály meghatároz olyan időszakokat is, amelyek munkaviszonyban töltött időnek minősülnek, még akkor is, ha a szülő éppen nem dolgozik.

A leggyakoribb esetek, amelyek félreértésre adhatnak okot:

1. CSED és GYED ideje alatt: Amíg a szülő CSED-en (Csecsemőgondozási díj) vagy GYED-en (Gyermekgondozási díj) van, az az időszak munkaviszonyban töltött időnek minősül, így a szülő jogosult a pótszabadságra. Ha valaki például a teljes évet GYED-en tölti, akkor is jár neki a teljes éves pótszabadság. Ezt a felhalmozott szabadságot a GYED lejárta után, a munkába való visszatéréskor kell kiadni.
2. GYES ideje alatt: A GYES (Gyermekgondozást segítő ellátás) ideje alatt a munkaviszony szünetel, de a jogszabály szerint ez az időszak is beleszámít a szabadságra jogosító időbe. Tehát a GYES-en lévő szülő is gyűjti a pótszabadságot.
3. Fizetés nélküli szabadság: Ha a szülő a gyermek 3 éves kora után fizetés nélküli szabadságon van (pl. a gyermek betegsége miatt), ez az időszak már nem minősül munkában töltött időnek, így erre az időszakra nem jár pótszabadság.

Lényeges, hogy a felhalmozott, de ki nem vett pótszabadság a munkába való visszatéréskor azonnal esedékessé válik. A munkáltató köteles azt az igénybevétel évét követő második év végéig kiadni. Ez különösen nagy mennyiségű szabadságot jelenthet azoknak, akik hosszú éveket töltenek otthon több gyermekkel.

A szülőnek a munkába való visszatérése után haladéktalanul tájékoztatnia kell a munkáltatót a felhalmozott szabadság iránti igényéről, és meg kell kezdeni a kiadás ütemezését. A ki nem vett pótszabadság pénzben történő megváltása főszabály szerint csak a munkaviszony megszűnésekor lehetséges.

A szülői szabadság: A 44 munkanapos új jogosultság

A 2023. január 1-jén hatályba lépett jogszabályi változások egy újfajta szülői jogot vezettek be, amit sokan tévesen azonosítanak a gyermekek száma után járó pótszabadsággal. Ez az úgynevezett szülői szabadság (Mt. 128/A. §) az EU irányelveknek való megfelelés miatt került bevezetésre, és egészen más célt szolgál, és eltérő feltételekkel jár, mint a fent részletezett pótszabadság.

Ez a szülői szabadság nem a gyermekek számához, hanem a gyermek életkorához kötődik, és maximum 44 munkanapot tesz ki. Fontos, hogy ez a szabadság fizetés nélküli szabadságnak minősül, de a jogalkotó garantálja, hogy erre az időszakra a szülő az adott időszakra számított távolléti díj 10 százalékára jogosult. Ez a kompenzáció egyfajta minimális anyagi támogatást jelent, de messze nem egyenlő a teljes fizetéssel, mint a hagyományos pótszabadság esetében.

Kinek jár a 44 nap szülői szabadság?

A jogosultság feltételei szigorúbbak, mint a hagyományos pótszabadságé:

1. A szülőnek legalább egy éve fennálló munkaviszonnyal kell rendelkeznie az adott munkáltatónál.
2. A szabadság a gyermek 3 éves koráig vehető igénybe.
3. A jogosultság mindkét szülőt megilleti, külön-külön 44 munkanap erejéig.

Ez a szabadság elsősorban arra szolgál, hogy a szülő a gyermek első három évében, a legkritikusabb időszakban, rugalmasan tudjon időt szánni a gyermeknevelésre, akár a GYED lejárta után, akár a GYED ideje alatt is igénybe véve azt. Mivel ez a szabadság fizetés nélküli, a munkáltató számára kisebb terhet jelent, de a munkavállalónak tudatosan kell döntenie a kivételéről a 10%-os kompenzáció miatt.

A szülői szabadságot a szülő kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, legfeljebb 46 nappal a szülő kérését követően. A munkáltató legfeljebb két alkalommal halaszthatja el a kiadást, de ezt írásban, indokoltan kell tennie.

A kétféle szabadság megkülönböztetése – Kulcsfontosságú tudnivalók

A gyakorlatban a legnagyobb zavart a kétféle szülői jogosultság keverése okozza. Egy tapasztalt HR-szakember vagy kismama magazin olvasó számára elengedhetetlen a különbségtétel:

Az Mt. 118. § szerinti pótszabadság (2, 4, vagy 7 nap):

• Fizetett szabadság (teljes távolléti díj jár rá).
• A gyermek 16 éves koráig jár.
• A gyermekek számához kötött.
• CSED/GYED alatt is gyűlik.

Az Mt. 128/A. § szerinti szülői szabadság (44 munkanap):

• Fizetés nélküli szabadság (csak a távolléti díj 10%-a jár).
• A gyermek 3 éves koráig jár.
• Munkaviszonyban töltött minimum 1 év szükséges hozzá.
• Gyermekenként egyszer vehető igénybe.

A szülőknek tehát először mindig a teljes fizetéssel járó, gyermekek száma szerinti pótszabadságot érdemes maximálisan kihasználniuk, és csak utána mérlegelni a 44 napos, 10%-ban kompenzált szülői szabadságot, amennyiben a gyermek gondozása ezt indokolja.

Gyakorlati tanácsok a szabadságtervezéshez

A szülői pótszabadság hatékony kihasználása érdekében érdemes már az év elején beszélni a munkáltatóval. A szabadságok ütemezésekor a gyermekek után járó napokat célszerű azokra az időszakokra koncentrálni, amikor a legnagyobb szükség van rájuk: például a nyári szünet kezdetére, a téli szünetre, vagy a bölcsőde/iskola zárva tartásának idejére.

A munkáltató visszautasítása és a jogorvoslat

Bár a pótszabadság alapvető jog, a munkáltató a kiadás időpontját érintő kérését elhalaszthatja. Azonban a Munka Törvénykönyve szigorúan szabályozza, hogy a szabadságot a naptári évben ki kell adni, kivéve, ha a szülő a CSED/GYED/GYES után tér vissza. Ha a munkáltató indokolatlanul megtagadja a szabadság kiadását, a szülő munkaügyi jogvitát kezdeményezhet, mivel ez a jogszabály súlyos megsértésének minősül. Azonban a legtöbb esetben a nyílt kommunikáció és a közös tervezés elkerüli a konfliktushelyzeteket.

A szülőnek mindig írásban kell benyújtania a szabadság iránti igényét, rögzítve, hogy melyik fajta jogosultságot (alap szabadság vagy szülői szabadság) szeretné felhasználni. Ez segít a HR osztálynak a pontos nyilvántartás vezetésében és a távolléti díj korrekt számításában.

A szabadság ki nem adása és a pénzbeli megváltás

Főszabály szerint a szabadságot nem lehet pénzben megváltani. A jogszabály célja, hogy a szülő ténylegesen pihenhessen és időt tölthessen a családjával. Ettől a szabálytól csak két esetben lehet eltérni:

1. A munkaviszony megszűnésekor: Ha a munkaviszony megszűnik, és a szülőnek még van ki nem vett, felhalmozott pótszabadsága (például a GYES alatti időszakból), azt a munkáltató köteles pénzben megváltani.
2. A visszatérés utáni felhalmozott szabadság: A CSED/GYED/GYES utáni visszatéréskor felhalmozódott szabadságot a jogszabály szerint ki kell adni. Amennyiben ez a felhalmozott szabadság olyan mértékű, hogy a munkáltató nem tudja kiadni a visszatérést követő második év végéig, a fennmaradó részt pénzben ki kell fizetni.

Fontos, hogy a gyermekek után járó extra szabadság napjait a munkáltató köteles külön nyilvántartani, és a szülőt évente tájékoztatni a fennmaradó napok számáról. Ez a tájékoztatási kötelezettség segíti a szülőt a tudatos tervezésben.

Mi a helyzet a nagyszülői GYED és a pótszabadság viszonyával?

A nagyszülői GYED bevezetésével felmerült a kérdés, hogy a nagyszülő is jogosult-e a gyermek után járó pótszabadságra. A válasz egyértelműen nem. A Munka Törvénykönyve a pótszabadságot kifejezetten a szülői felügyeletet gyakorló szülőnek biztosítja, nem pedig a nagyszülőnek, még akkor sem, ha ő részesül a GYED ellátásban. A nagyszülői GYED célja a családi segítségnyújtás támogatása, míg a pótszabadság a szülő és a gyermek közötti jogi kapcsolaton alapul.

Ugyanakkor, ha a nagyszülő munkaviszonyban áll, és saját 16 éven aluli gyermeket nevel (akár az unoka testvérét), természetesen ő is jogosult a saját gyermekei után járó pótszabadságra. A nagyszülői GYED ténye azonban nem teremt jogosultságot az unoka után járó extra napokra.

További speciális esetek: Ikrek és nevelt gyermekek

A gyermekek számának meghatározásakor minden 16 éven aluli gyermek beleszámít a jogosultságba, függetlenül attól, hogy vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekről van szó. A nevelt gyermekek esetében az számít, hogy a szülői felügyeletet ténylegesen gyakorolja-e a szülő.

Ikrek és többes szülések: Ikrek esetében a gyermekek számát össze kell adni. Például, ha valakinek ikrei születnek, az már két gyermeknek számít, így a szülő 4 nap pótszabadságra jogosult már az első évtől kezdve. Ha a szülőnek már volt egy gyermeke, és ikrei születnek, az összesen három gyermeknek számít, ami 7 nap pótszabadságot jelent. Az extra szabadság napjai tehát gyorsan gyarapodhatnak többes szülés esetén, ami elengedhetetlen a kezdeti, intenzív gondozási időszakban.

Örökbefogadás: Az örökbefogadás ténye nem befolyásolja a pótszabadságra való jogosultságot, amint az örökbefogadó szülői felügyeletet gyakorol. A pótszabadság ugyanúgy jár, mintha vér szerinti gyermekről lenne szó.

A szülői pótszabadság rendszere egy komplex, de rendkívül fontos jogi eszköz a családi élet és a hivatás összehangolásában. A jogszabályok pontos ismerete és a munkáltatóval való nyílt kommunikáció a kulcsa annak, hogy a szülők élhessenek ezzel a joggal, minimalizálva a stresszt és maximalizálva a minőségi időt a gyermekeikkel.

A munka világába visszatérő kismamák és az apukák számára is létfontosságú, hogy tisztában legyenek a szabadság halmozódásának szabályaival, különös tekintettel a CSED/GYED alatt felgyűlt napokra. Ezek a felhalmozott napok jelentős segítséget nyújthatnak abban az időszakban, amikor a gyermek beszokik a közösségbe, vagy amikor a szülőnek újra fel kell vennie a munkatempót.

A szülői jogok folyamatosan fejlődnek, és a jogszabályok célja egyértelműen a családok támogatása. A gyermek utáni pótszabadság kihasználása nem csak jog, hanem felelősség is: felelősség a gyermeknevelés minőségéért és a saját mentális egészség megőrzéséért a munkaerőpiacon. A tudatosság és az időben történő tervezés lehetővé teszi, hogy a szülők a maximumot hozzák ki ezekből a napokból.