Mikor és milyen hangszeren kezdjen tanulni a gyerek? Útmutató a választáshoz

Amikor a család úgy dönt, hogy ideje a gyermeket bevezetni a zene csodálatos világába, számtalan kérdés merül fel. Mikor van a megfelelő pillanat? Melyik hangszer illik leginkább a gyermek személyiségéhez és fizikai adottságaihoz? A zenei nevelés nem csupán egy hobbi; ez egy befektetés, amely fejleszti a kognitív képességeket, a finommotorikát és az érzelmi intelligenciát.

A hangszer választás gyereknek valóban nagy felelősség, hiszen a kezdeti élmények döntőek lehetnek abban, hogy a gyermek életre szóló kapcsolatot alakít-e ki a zenével, vagy csupán egy rövid kísérlet marad a tanulás. Szakértők szerint a kulcs a türelem, a rugalmasság és az, hogy a döntés a gyermek képességeihez és érdeklődéséhez igazodjon.

A zene hatása a gyermek fejlődésére

Mielőtt rátérnénk a konkrét hangszerekre és az ideális életkorra, érdemes megérteni, miért is olyan értékes a zenei képzés. A zenetanulás stimulálja az agy mindkét féltekéjét. A ritmus és a dallam feldolgozása, a kották olvasása és a hangszeren való játék összekapcsolja a logikai és a kreatív gondolkodást.

Kutatások igazolják, hogy azok a gyermekek, akik rendszeresen zenélnek, jobb eredményeket érnek el a matematikában és a nyelvi készségek terén. A zene fejleszti a koncentrációt, a memóriát, és ami talán a legfontosabb, megtanítja a kitartás értékét. Egy új darab elsajátítása azonnali sikerélményt nyújt, de a hosszú távú fejlődéshez elengedhetetlen a rendszeres, fegyelmezett gyakorlás.

A zeneoktatás nem arról szól, hogy virtuózt neveljünk, hanem arról, hogy a gyermek megismerje a fegyelem, a türelem és az alkotás örömét. Ez a kulcs a zenei intelligencia fejlesztéséhez.

Emellett a közös zenélés, legyen szó akár egy iskolai zenekarról vagy kamarazenei óráról, fejleszti a szociális készségeket, az együttműködési képességet és az empátiát. Megtanulják, hogyan hallgassanak a másikra, és hogyan illeszkedjenek be egy nagyobb egészbe.

Az ideális életkor: Mikor van készen a gyermek?

Nincs egyetlen varázsszám, ami meghatározná, mikor kezdjen hangszeren tanulni a gyerek. Az életkor függ a választott hangszertől, a gyermek fizikai és kognitív érettségétől, valamint az alkalmazott oktatási módszertől. Érdemes két nagy fázisra bontani a zenei nevelést: az előkészítő szakaszra (3-6 éves kor) és a hangszeres tanulás kezdetére (6 éves kortól).

Zenei előkészítő szakasz (3-6 éves kor)

Ebben az életkorban a gyermek még nem feltétlenül képes a hangszeres tanulás fegyelmére, de rendkívül fogékony a ritmusra, a dallamra és a zenei élményekre. Ez az időszak a zene iránti szeretet megalapozására szolgál.

A Kodály-módszeren alapuló zeneóvoda vagy zenebölcsőde kiválóan alkalmas erre. Itt a hangsúly a játékos éneklésen, a ritmusgyakorlatokon, a mozgáson és a zenei hallás fejlesztésén van. Nem szükséges még kottát tanulni vagy egy konkrét hangszerre koncentrálni, a cél az, hogy a gyermek belsőleg rezonáljon a zenére.

Ebben a korban a legegyszerűbb, ritmikus hangszerek (pl. csörgők, xilofon, kis dob) bevezetése is hasznos lehet, mivel ezek fejlesztik a motoros koordinációt és a ritmusérzéket anélkül, hogy túl nagy technikai elvárást támasztanának.

A hangszeres tanulás kezdete (6 éves kortól)

A legtöbb hangszer esetében a 6-8 éves kor tekinthető ideális kezdési időpontnak. Ekkorra a gyermek finommotorikája már kellően fejlett, képes hosszabb ideig koncentrálni, és az ujjak is elérik azt a méretet, ami lehetővé teszi a billentyűk vagy húrok megfelelő kezelését.

A kottatanulás és az elméleti alapok elsajátítása is könnyebben megy ebben a korban, mivel a gyermek iskolai környezetben már hozzászokott a szimbólumok értelmezéséhez és az instrukciók követéséhez. Azonban fontos tudni, hogy egyes hangszerek, mint például a nagybőgő vagy a harsona, fizikai adottságok miatt csak későbbi életkorban (általában 10-12 éves kor körül) jöhetnek szóba.

A választás dilemmája: Szülői elvárások vs. Gyermeki érdeklődés

Gyakran előfordul, hogy a szülők saját beteljesületlen álmaikat szeretnék megvalósítani gyermekükön keresztül. Talán mindig is zongorázni akartak, vagy nagyszerű gitáros karrierről álmodtak. Bár a szülői támogatás kulcsfontosságú, a hangszer kiválasztásánál a gyermek érdeklődése kell, hogy legyen a fő szempont.

Ha a gyermek erősen vonzódik egy bizonyos hangszer hangjához, a belső motiváció sokkal erősebb lesz, mint ha egy „praktikus” vagy „szülői ajánlás” alapján választott hangszerrel kellene megbirkóznia. Figyeljük meg, milyen zenéket szeret hallgatni, melyik hangszer hangja ragadja meg a figyelmét, és melyik hangszeres előadókat csodálja.

Egy másik kritikus szempont a gyermek személyisége. Egy extrovertált, energikus gyermek talán jobban érezheti magát egy dob mögött, vagy egy fúvós hangszerrel, amely erőteljes, azonnali hangzást produkál. Ezzel szemben egy befelé forduló, elmélyült gyermek számára a zongora vagy a cselló nyugodt, elmélyült világa lehet a vonzó.

A legrosszabb döntés az, amikor a hangszer választása a szülői ambíciókon alapul. A gyermeknek kell szeretnie a hangszert, nem a szülőnek.

A hangszerválasztás gyakorlati szempontjai

Fontos a gyerek érdeklődése a hangszer kiválasztásában.
A gyerekek zenei fejlődését segíti, ha a választott hangszer tükrözi érdeklődésüket és személyiségüket.

Miután sikerült felmérni a gyermek érdeklődését és érettségét, jönnek a praktikus kérdések. Ezek a tényezők sokszor döntőek a kezdeti időszakban, különösen a költségek és a logisztika miatt.

Fizikai adottságok és méret

Számos hangszer esetében a méret a legfontosabb korlátozó tényező. Egy kisgyerek nem tud teljes méretű gitáron vagy hegedűn játszani. Szerencsére sok hangszer elérhető különböző méretekben (pl. hegedű: 1/8, 1/4, 1/2, 3/4 méret; gitár: 1/2, 3/4 méret). A megfelelő méret biztosítása elengedhetetlen a helyes testtartás és a technika kialakításához.

A zongora és a digitális szintetizátor előnye, hogy méretük állandó, de a billentyűkhöz való hozzáférés még a legkisebbek számára is könnyű. A fúvós hangszereknél fontos a tüdőkapacitás és a fogak állapota is. Például a rézfúvósok (trombita, kürt) esetében a maradó fogak megjelenése gyakran szükséges a helyes ajaktechnika kialakításához.

Költségek és helyigény

A zenei tanulás nem olcsó mulatság. A kezdeti befektetés magában foglalja a hangszer árát, a tartozékokat (tok, állvány, kották) és a rendszeres magánórák díját.

  • Kezdeti költség: Egy jó minőségű, kezdő hangszer ára jelentősen eltérhet. Egy használt, jó állapotú hegedű vagy gitár olcsóbb lehet, mint egy digitális zongora.
  • Bérlés: Vonósok és egyes fúvós hangszerek esetében érdemes megfontolni a bérlést, különösen ha a gyermek növekszik, és folyamatosan nagyobb méretű hangszerre van szüksége. Ez csökkenti a kezdeti pénzügyi kockázatot.
  • Helyigény: Egy akusztikus zongora vagy egy nagybőgő komoly helyet igényel. Egy fuvola vagy ukulele viszont könnyen tárolható. A digitális zongorák fejhallgatóval való használata nagy előny a társasházban élők számára, mivel minimalizálja a szomszédok zavarását.

Billentyűs hangszerek: A zene alapjai

A zongora a leggyakrabban ajánlott hangszer a zenei tanulás megkezdésére. Ennek számos oka van, amelyek mind a zeneelméleti alapok elsajátítását segítik.

Zongora (akusztikus vagy digitális)

A zongora vizuálisan rendszerezi a zenét. A billentyűzet logikus elrendezése (mély hangok balra, magas hangok jobbra) és a fekete-fehér billentyűk mintázata azonnal érthetővé teszi a zenei struktúrát. Ez segíti a gyermeket a zeneelméleti fogalmak, a skálák és az akkordok megértésében.

A zongorázás fejleszti a két kéz független mozgását, ami kiválóan javítja a koordinációt és a kognitív feldolgozást. A gyermek egyszerre olvas két kottasort (violinkulcs és basszuskulcs), ami rendkívül komplex agyi tevékenységet igényel.

Előnyök:

  • Kiváló alap a zeneelmélethez.
  • Fejleszti a két kéz koordinációját.
  • Nincs szükség speciális méretű hangszerre.

Hátrányok:

  • Magas beruházási költség (akusztikus zongora).
  • Nagy helyigény.

Szintetizátor és digitális zongora

A modern digitális zongorák ma már kiváló alternatívát jelentenek az akusztikus hangszerekkel szemben. A kalapácsmechanikás billentyűzet (weighted keys) élethű játékérzetet biztosít, miközben a hangerő szabályozható, sőt, fülhallgatóval is gyakorolható. Ez ideális választás lehet a kezdeti években, különösen a lakásban élők számára.

Vonós hangszerek: Türelem és precizitás

A vonós hangszerek, mint a hegedű és a cselló, rendkívül gazdag hangzásvilágot kínálnak, de nagyfokú türelmet és precizitást igényelnek a kezdeti szakaszban.

Hegedű

A hegedűn való tanulás egyik legnagyobb kihívása az intonáció. A bundok hiánya miatt a gyermeknek rendkívül kifinomult hallásra van szüksége ahhoz, hogy a pontos hangot eltalálja. Ez az oka annak, hogy a hegedűoktatás kiválóan fejleszti a zenei hallást.

A hegedű tanulás optimális kezdési kora általában 5-7 év. Ekkor már képesek a kis méretű (pl. 1/8) hangszer helyes tartására. A kezdeti hangok gyakran nem túl kellemesek, ezért a szülői támogatás és a pozitív megerősítés elengedhetetlen a motiváció fenntartásához.

Cselló

A cselló a vonós hangszerek családjának mélyebb hangú képviselője, amely gyönyörű, melankolikus hangzással bír. A cselló előnye, hogy ülve játszanak rajta, ami némileg könnyebb a tartás szempontjából, mint a hegedű. Azonban a hangszer mérete miatt általában 7-8 éves kor az ideális kezdéshez.

Bár mindkét hangszer nehéz a kezdetekben, a vonósok elsajátítása kivételes fegyelmet és akaratot igényel, ami hosszú távon rendkívül hasznos készségeket ad a gyermeknek.

A hegedűtanulás a hallásfejlesztés csúcsa. Aki megtanul hegedülni, az a zene nyelvét a legprecízebb szinten sajátítja el.

Pengetős hangszerek: A népszerű választás

A gitár és az ukulele a legnépszerűbb választások közé tartoznak, különösen az idősebb gyermekek körében. Ezek a hangszerek azonnali sikerélményt nyújthatnak, mivel viszonylag hamar megtanulhatók az alapvető akkordok, ami lehetővé teszi a dalok kíséretét.

Gitár (klasszikus és akusztikus)

A klasszikus (nylonhúros) gitár a leggyakrabban ajánlott kezdő hangszer. A nylonhúrok puhábbak, kevésbé vágják a gyermek ujjait, mint az acélhúrok, ami csökkenti a kezdeti fájdalmat és frusztrációt. A kezdés ideális kora 6-8 év, a gyermek méretének megfelelő, kisebb gitárral (pl. 3/4 méret).

A gitár fejleszti a finommotorikát, mivel a két kéz teljesen eltérő feladatot végez: az egyik a húrokat pengeti, a másik a bundokat szorítja. A klasszikus gitár oktatás a kottából olvasást hangsúlyozza, míg a könnyűzenei gitároktatás inkább a tabulatúrára és az akkordokra fókuszál.

Ukulele

Az ukulele az utóbbi években vált rendkívül népszerűvé, különösen a fiatalabb gyermekek körében (akár 5 éves kortól is). Négy húrja van, kisebb méretű, és puha nylonhúrokkal rendelkezik, így könnyebb megfogni és pengetni.

Az ukulele kiválóan alkalmas arra, hogy a gyermek megismerje az alapvető ritmusokat és akkordokat. Bár nem helyettesíti a komoly zenei képzést, remek belépő a pengetős hangszerek világába, és erősíti a zene iránti pozitív hozzáállást.

Fúvós hangszerek: Légzéstechnika és kitartás

A fúvós hangszerek tanulása nem csak a zenei képességeket, de a légzéstechnikát is fejleszti, ami jótékony hatással van a tüdőkapacitásra és az általános egészségre.

Furulya és fuvola

A furulya (blokkfurulya) gyakran az első fúvós hangszer, amivel a gyermek találkozik, néha már az iskolai zeneórákon. Viszonylag olcsó, könnyen kezelhető, és kiválóan alkalmas a kottaolvasás és a hangképzés alapjainak elsajátítására.

A komolyabb hangszeres tanulás a fuvola esetében általában 8-10 éves kor körül kezdődik. A fuvola megköveteli a megfelelő fogsort és a tüdőkapacitást. A fuvola előnye, hogy a hangszer mérete és súlya viszonylag kicsi, így könnyen hordozható.

Rézfúvós hangszerek (Trombita, Kürt)

Ezek a hangszerek általában csak későbbi életkorban (10-12 év) javasoltak, amikor a gyermek testi fejlődése már lehetővé teszi a hangszer súlyának megtartását és a megfelelő ajakizomzat kialakulását. A rézfúvósok kitartást és erős légzéstechnikát igényelnek, de a zenekarban való játék lehetősége nagy motivációt jelenthet.

Ütőhangszerek: Ritmus és energia

Az ütőhangszerek, különösen a dobok, vonzzák az energikus, jó ritmusérzékkel rendelkező gyermekeket. A dobok tanulása fejleszti a koordinációt, mivel a gyermeknek egyszerre kell a kezeit és a lábait használnia.

Dobok (akusztikus vagy elektromos)

A dobtanulás ideális kezdési kora 7-9 év. Fontos, hogy a gyermek kényelmesen elérje az összes dobtestet és a pedálokat. A dobolás rendkívül kielégítő, mivel azonnali, erőteljes hangot produkál.

A dobszerelés nagy zajt generál, ami komoly problémát jelenthet. Az elektromos dobszerelés (fejhallgatóval) kiváló megoldást nyújt a gyakorlásra, és ma már nagyon élethű játékélményt nyújtanak.

Kezdeti ritmushangszerek (Xilofon, Marimba)

Ezek a hangszerek már 5-6 éves korban bevezethetők. A xilofon vagy a metallofon kiválóan alkalmas a dallamok és a ritmus összekapcsolására, és fejleszti a kottaolvasást is. Mivel a hangok tisztán és azonnal megszólalnak, kevesebb frusztrációt okoznak, mint a vonósok vagy a fúvósok a kezdeti szakaszban.

A hangszerek összehasonlítása az életkor és a képességek alapján

Az alábbi táblázat segít a szülőknek áttekinteni, melyik hangszer mikor lehet optimális választás, figyelembe véve a fizikai és kognitív követelményeket.

Hangszer Ajánlott kezdési kor (év) Főbb előnyök Főbb kihívások
Zongora/Digitális zongora 6-8 Erős zeneelméleti alap, vizuális rendszerezés. Költség, helyigény, koordináció (két kéz).
Hegedű 5-7 Kiemelkedő hallásfejlesztés, hordozhatóság. Nehéz intonáció, kezdeti hangzás.
Klasszikus Gitár 6-8 Népszerűség, gyors sikerélmény (akkordok). Ujjbegy fájdalom, precíz kézpozíció.
Ukulele 5-7 Könnyű kezelhetőség, alacsony kezdeti frusztráció. Korlátozott zenei mélység.
Fuvola 8-10 Légzéstechnika fejlesztése, zenekari lehetőség. Tüdőkapacitás igény, fogak állapota.
Dobok 7-9 Ritmusérzék, koordináció, energia levezetés. Zajszint (elektromos dob javasolt), nagy helyigény.

A gyakorlás rutinjának kialakítása: A kulcs a sikerhez

A hangszer kiválasztása csak az első lépés. A valódi kihívás a rendszeres, hatékony gyakorlás beépítése a mindennapokba. A szakértők egyetértenek abban, hogy a minőség sokkal fontosabb, mint a mennyiség, különösen a fiatalabb gyermekek esetében.

A kezdeti lépések: Rövid, de gyakori gyakorlás

Egy 6-8 éves gyermek koncentrációs képessége korlátozott. A napi 10-15 perc fókuszált gyakorlás sokkal hatékonyabb lehet, mint egy heti egyszeri, 60 perces kényszergyakorlás. A cél, hogy a gyakorlás ne váljon teherré, hanem a napi rutin természetes részévé.

Amikor a gyermek idősebbé válik (kb. 10-12 éves kor), a napi gyakorlási idő fokozatosan növelhető 30-60 percre. A gyakorlás idejét érdemes fix időpontra tenni, hogy beépüljön a napirendbe. A délutáni pihenő utáni időszak gyakran ideális, mielőtt a fáradtság vagy más iskolai kötelezettségek elvonnák a figyelmét.

A szülői szerep a gyakorlásban

A szülő nem lehet a tanár, de lehet a támogató. Különösen a kezdeti években a szülőnek jelen kell lennie a gyakorlás során, hogy segítsen a fókusz fenntartásában, és dicsérje a努力t (erőfeszítést), nem csak az eredményt.

A gyakorlás során hasznos lehet, ha a szülő segít felosztani a feladatokat. Például: „Ma csak a 8. ütemet gyakoroljuk lassan, majd utána eljátszod a kedvenc darabodat.” Ez a struktúra segít a gyermeknek látni a célt és elkerülni a túlterheltséget.

Ne az eredményt dicsérjük, hanem az erőfeszítést. Ha a gyermek megtanulja értékelni a befektetett munkát, a motivációja belsővé válik.

A megfelelő tanár kiválasztásának jelentősége

A megfelelő tanár motiválhatja a gyerek zenei fejlődését.
A megfelelő tanár kiválasztása kulcsszerepet játszik a gyerek zenei fejlődésében és a tanulási kedv fenntartásában.

Egy hangszeres tanuló számára a tanár személyisége és szakmai felkészültsége talán még fontosabb, mint maga a hangszer. Egy rosszul megválasztott tanár örökre elveheti a gyermek kedvét a zenéléstől, míg egy inspiráló mentor életre szóló szenvedélyt ébreszthet.

Személyiség és pedagógiai módszer

A tanárnak rendelkeznie kell azzal a képességgel, hogy megértse a gyermek egyedi tanulási stílusát. Különösen a fiatalabb gyermekek esetében fontos, hogy a tanár játékos, türelmes és bátorító legyen. Kérdezzünk rá, milyen módszerekkel tanít, és mennyire rugalmas az órák felépítésében.

A klasszikus zeneiskolai rendszerek kiválóak a technikai alapok elsajátítására, de ha a gyermek könnyűzenére vagy jazzre vágyik, érdemes olyan magántanárt keresni, aki ebben a műfajban is jártas. Az a legfontosabb, hogy a tanár inspirálja a gyermeket, és segítse megtalálni a saját zenei hangját.

Próbaórák és kommunikáció

Mielőtt elköteleznénk magunkat egy tanár mellett, kérjünk egy próbaórát. Figyeljük meg, hogyan kommunikál a tanár a gyermekkel, és hogyan reagál a gyermek a tanár instrukcióira. A szülő és a tanár közötti nyílt kommunikáció szintén elengedhetetlen, hogy időben felismerjék a felmerülő nehézségeket vagy a motiváció csökkenését.

A motiváció fenntartása és a kudarc kezelése

Minden gyermek eljut arra a pontra, amikor a gyakorlás nehézzé válik, és fel akarja adni. Ez természetes része a tanulási folyamatnak. Ilyenkor a szülői támogatás és a stratégiák alkalmazása kulcsfontosságú.

A repertoár változatossága

A zeneiskolákban gyakran előfordul, hogy a gyermeknek olyan darabokat kell gyakorolnia, amelyek technikailag szükségesek, de zeneileg nem érdeklik. Ezt ellensúlyozandó, engedjük meg a gyermeknek, hogy válasszon olyan dalokat, amelyeket szívesen játszik. Legyen szó egy popslágerről, filmzenéről vagy népdalról, a kedvenc darabok gyakorlása fenntartja az örömet.

Szervezzünk kisebb fellépéseket otthon, családi körben. A nyilvános szereplés lehetősége – még ha csak a nagyszülők előtt is – rendkívül motiváló hatású lehet, mivel a gyermek látja, hogy a kemény munka meghozza gyümölcsét.

A kudarc elfogadása

A hangszeres tanulás során elkerülhetetlenek a hibák és a frusztráció. Tanítsuk meg a gyermeknek, hogy a hibák a tanulás részei, és ne hagyjuk, hogy a tökéletesség iránti vágy megbénítsa. Azt kell hangsúlyozni, hogy a fejlődés folyamatos, nem pedig pillanatnyi eredmény.

Ha a gyermek hosszú távon (több hónapig) teljesen elveszíti az érdeklődését, érdemes lehet szünetet tartani, vagy esetleg egy másik hangszer kipróbálását javasolni. Néha a probléma nem a zenével van, hanem a hangszerrel, ami nem rezonál a gyermek belső világával. A cél az, hogy a zene iránti szeretet megmaradjon, még ha a választott hangszer nem is volt a megfelelő.

A digitális eszközök szerepe a zeneoktatásban

A modern technológia számos lehetőséget kínál a zenei tanulás támogatására. A digitális eszközök nem helyettesítik a tanárt, de kiegészíthetik a gyakorlást és szórakoztatóbbá tehetik azt.

Zenei applikációk és gamifikáció

Számos interaktív alkalmazás létezik, amelyek segítenek a kottatanulásban, a ritmusérzék fejlesztésében és a hallásgyakorlatokban. Ezek az alkalmazások gyakran játékos formában (gamifikációval) ösztönzik a gyermeket a fejlődésre, ami különösen a fiatalabb korosztály számára vonzó.

A digitális zongorák és szintetizátorok gyakran rendelkeznek beépített oktatófunkciókkal, metronómokkal és felvételi lehetőségekkel, amelyek segítik az önellenőrzést és a fejlődés nyomon követését.

Online források és videók

A YouTube és más online platformok rengeteg oktatóanyagot és inspirációs forrást kínálnak. Bár ezek nem pótolják a személyes oktatást, segíthetnek a gyermeknek megismerkedni különböző stílusokkal, vagy kiegészítő magyarázatot találni egy nehéz technikához. Fontos azonban, hogy a szülő felügyelje az online tartalom minőségét és hitelességét.

Összegzés és a hosszú távú perspektíva

A hangszer választás gyereknek egy izgalmas utazás kezdete. A legfontosabb, hogy a szülők emlékezzenek arra, hogy a zenei tanulás célja a gyermek fejlődése, nem pedig a teljesítménykényszer. Legyünk türelmesek, támogatók, és ünnepeljük a kis lépéseket.

Ha a gyermek a kezdeti nehézségek ellenére is örömét leli a zenélésben, akkor megtalálta a helyes utat. A zene egy életre szóló ajándék, amely gazdagítja a lelket, fejleszti az elmét, és segít a gyermeknek jobban megérteni önmagát és a világot.

Ne feledjük, hogy a hangszeres tanulás nem csak a szólóelőadásokról szól. A zene közösségi élmény. A zenekarban, kórusban vagy kamarazenekarban való részvétel olyan szociális és együttműködési készségeket ad, amelyek felbecsülhetetlen értékűek lesznek a felnőtt életben.

A zeneoktatás gyerekeknek tehát nem csak technikai képzés, hanem jellemnevelés is. A ritmus, a harmónia és a dallam elsajátítása révén a gyermek megtanulja, hogyan teremtsen rendet és szépséget a saját életében.

Bármelyik hangszer mellett is döntenek végül, a legfontosabb, hogy a tanulás örömteli és támogató környezetben történjen, ahol a zene szeretete a fejlődés motorja.

0 Shares:
Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

You May Also Like