Mennyi ideig tart a szex átlagosan? Amit a tudomány mond a valóságról

A szexualitás az emberi élet egyik legtitokzatosabb és leginkább félreértelmezett területe. Talán nincs még egy olyan téma, ami ennyi szorongást, összehasonlítást és titkos reményt keltene, mint az, hogy valójában mennyi ideig tart a szex átlagosan. A médiában, a filmekben és sajnos a közbeszédben is gyakran torzított kép él a „normális” szexuális együttlét hosszáról. Ez a torzítás pedig súlyos terhet ró a párokra, különösen a férfiakra, akik gyakran úgy érzik, egy láthatatlan, ámde szigorú időmérő ketyeg a hálószobában.

Szeretnénk ezt a témát tabuk nélkül, de a legnagyobb körültekintéssel és tudományos alapossággal megvizsgálni. Elengedhetetlen, hogy különbséget tegyünk a hollywoodi fikció és a valós, kutatásokkal alátámasztott adatok között. A cél nem az, hogy újabb teljesítménykényszert generáljunk, hanem éppen ellenkezőleg: felszabadítsuk a párokat a felesleges elvárások alól, és a mennyiség helyett a szexuális élmény minőségére helyezzük a hangsúlyt.

Miért foglalkoztatja ennyire a párokat a szex időtartama?

A szexuális teljesítmény mérése mélyen gyökerezik a társadalmi normákban és a férfiassággal kapcsolatos elvárásokban. Az időtartam egy könnyen mérhető, kvantifikálható tényező, ami azonnal alkalmassá teszi az összehasonlításra. Bár a szexuális élmény ezer tényezőből tevődik össze (intimitás, érzelmi kötődés, előjáték, utójáték, kommunikáció), a közvélekedés mégis hajlamos egyetlen mutatóra, a penetrációs időre redukálni a sikerességet.

A nők számára az időtartam gyakran a partner törődésének és képességének szinonimája lehet, különösen, ha figyelembe vesszük a női orgazmushoz szükséges időt. Mivel a nőknek jellemzően hosszabb stimulációra van szükségük a csúcspont eléréséhez, mint a férfiaknak, a túl rövidnek érzékelt szexuális együttlét könnyen frusztrációhoz vezethet, ami aztán a férfi teljesítménykényszerét csak tovább fokozza.

Ez az ördögi kör táplálja a tévhitet, hogy létezik egy „ideális” időtartam, amit el kell érni. Ha a párok ezt a láthatatlan mércét nem érik el, könnyen érezhetik magukat elégtelennek, ami hosszú távon a szexuális vágy csökkenéséhez és a párkapcsolati harmónia megromlásához vezethet. Az első lépés a probléma megoldása felé az, ha megértjük, mit mond valójában a tudomány a valóságról.

A szexuális időtartam tudományos meghatározása: mit mérünk pontosan?

Mielőtt bármilyen átlagot meghatároznánk, tisztáznunk kell, mit is értünk pontosan „szex” alatt, amikor időtartamról beszélünk. A tudományos kutatásokban a leggyakrabban használt és mért fogalom az Intravaginális Ejakulációs Latencia Idő (IELT). Ez a kifejezés rendkívül specifikus:

• Az időmérés a pénisz hüvelybe való behatolásának pillanatában kezdődik.
• Az időmérés a magömlés pillanatában fejeződik be.

Fontos hangsúlyozni, hogy az IELT nem tartalmazza az előjátékot, a csókolózást, a simogatást, a kölcsönös maszturbációt, vagy az utójátékot. Kizárólag a vaginalis penetráció időtartamára vonatkozik. Amikor a párok a hálószobában a „szex” egészéről beszélnek, általában a teljes intimitással töltött időre gondolnak, ami sokkal hosszabb, mint a puszta IELT.

A kutatók számára az IELT mérése elengedhetetlen a szexuális diszfunkciók, mint például a korai magömlés (PE) klinikai diagnosztizálásához. Azonban a hétköznapi életben ez a szigorú definíció gyakran félreértések forrása lehet, hiszen a szexuális kielégülés nem csak ezen a rövid időintervallumon múlik.

Egy másik, kevésbé standardizált, de a párok számára sokkal relevánsabb mérőszám az átlagos teljes szexuális együttlét ideje, ami magában foglalja az előjátékot és a befejezést is. Ez az időtartam jellemzően sokkal hosszabb, és sokkal nagyobb eltérést mutat a párok szokásai és preferenciái függvényében.

A nagy számok: mennyi ideig tart a szex átlagosan a kutatások szerint?

A tudományos világban a leghitelesebb adatokat a hollandiai, amerikai és kanadai szexológusok által végzett, nagy mintán alapuló, időmérővel végzett tanulmányok szolgáltatják. Ezek a kutatások nem a párok szubjektív becsléseire támaszkodnak – ami köztudottan pontatlan –, hanem stopperórával mérték a penetrációs időt.

Az ász-tanulmányok eredményei

Az egyik leggyakrabban idézett, 2005-ben publikált átfogó nemzetközi tanulmány, amelyet 500 pár részvételével végeztek, elképesztő pontossággal határozta meg az átlagot. A párok egy éven keresztül stopperórát használtak a szexuális együttlétek során. Az eredmények megdöbbentőek voltak, különösen azok számára, akik a filmekből táplálkoznak.

A tudomány által mért, valós átlagos IELT: 5,4 perc.

Ez az 5,4 perces átlag a fiatal, egészséges, heteroszexuális párok széles spektrumát lefedi, különböző kultúrákból (Hollandia, Spanyolország, Törökország, Nagy-Britannia, USA). Ez az adat egy nagyon széles tartomány középértéke. A legrövidebb mért idő 30 másodperc volt, míg a leghosszabb 44 perc.

A szubjektív elvárások vs. a valóság

Érdekes kontrasztot mutatnak azok a felmérések, amelyek nem a valós időt, hanem a párok elvárásait mérték. Egy 2008-as amerikai felmérésben szexuálterapeutákat és a nagyközönséget kérdezték meg arról, szerintük mennyi ideig kellene tartania a szexnek:

Látható, hogy a valóság (5,4 perc) közelebb áll a „megfelelő” kategória alsó határához, mint a „kívánatos” tartományhoz. Ez a különbség a szubjektív elvárások és a biológiai realitás között okozza a legnagyobb frusztrációt a hálószobában.

A percek és a valóság: mi számít „rövidnek” vagy „hosszúnak”?

A szexuális együttlét hossza nem egy statikus érték; a párok életkora, egészségi állapota, az együttlét gyakorisága és a stressz szintje mind befolyásolják. Azonban a szexológia megpróbál klinikai határokat húzni, hogy segítsen a diszfunkciók azonosításában.

A túl rövid: a korai magömlés klinikai határa

A szexológusok és urológusok konszenzusa szerint a korai magömlés (PE) akkor diagnosztizálható, ha az IELT rendszeresen (az együttlétek több mint 75%-ában) kevesebb, mint 1–2 perc. Ez nem csak a férfi elégedetlenségét, hanem a partner frusztrációját is okozza, és gyakran együtt jár a kontroll elvesztésének érzésével.

Ha egy férfi szexuális együttlétei rendszeresen 3 perc körül mozognak, az nem tekinthető klinikai problémának, hanem az átlagos tartomány alsó, de még normális részének. A probléma sokkal inkább abban rejlik, hogy a pár elégedetlen-e az adott időtartammal.

A túl hosszú: a késleltetett ejakuláció

Bár ritkábban beszélnek róla, a túl hosszú szexuális együttlét is okozhat problémákat. A késleltetett ejakuláció (DE) akkor áll fenn, ha a férfi csak nagyon hosszú, kitartó stimuláció után (vagy egyáltalán nem) jut el a csúcspontra. Ez fárasztó lehet mindkét fél számára, és a hüvely kiszáradásához, kényelmetlenséghez vezethet.

A szexuálterapeuták szerint az a szexuális együttlét számít „túl hosszúnak”, ami 15–30 perc feletti penetrációt igényel, ami már fizikai kényelmetlenséget okoz. A cél nem a maratoni teljesítmény, hanem az, hogy mindkét partner elégedetten és kényelmesen fejezze be az együttlétet.

A pornó mítosza és a média torzító hatása

Nem lehet hitelesen beszélni a szexuális időtartam elvárásairól anélkül, hogy megemlítenénk a pornóipar hatását. A mainstream pornófilmek szándékosan torzított képet festenek a szexuális együttlétről, ahol a penetráció gyakran 20–30 percig is eltart, intenzív, akrobatikus mozdulatokkal kísérve, és mindkét fél azonnal, látványosan orgazmust ér el.

Ez a torzítás két fő problémát okoz:

1. A realitás elvárása: A férfiak és a nők is azt hihetik, hogy a „jó szex” csak akkor éri el a mércét, ha hosszú, intenzív és azonnali orgazmusokkal teli. Ez az elvárás teljesen figyelmen kívül hagyja az emberi biológia korlátait és az intimitás lényegét.
2. A teljesítménykényszer: A férfiak úgy érzik, ha nem képesek hosszú perceken át tartani az erekciót és kontrollálni a magömlést, akkor „hibásak”. Ez a stressz pedig önmagában is hozzájárulhat a korai magömléshez és az erekciós zavarokhoz.

A szexuálterapeuták és orvosok folyamatosan hangsúlyozzák: a pornó nem dokumentumfilm, hanem szórakoztatóipari termék, amelynek célja a vizuális izgalom, nem pedig a valós szexuális viselkedés bemutatása. A színészek képesek a hosszú együttlétre, mert gyakran használnak vágásokat, szüneteket, gyógyszereket és speciális technikákat, amelyek a valós életben nem fenntarthatók. A valóságban az 5,4 perces átlag az egészséges és normális.

Az előjáték jelentősége: a szex nem csak a penetráció

Amikor a párok a szexuális elégedettségről beszélnek, az időtartam gyakran háttérbe szorul, ha az előjáték megfelelő. Az előjáték nem csupán egy „bevezető” szakasz, hanem a szexuális együttlét elengedhetetlen része, különösen a nők számára.

Míg a férfiak a legtöbb esetben viszonylag gyorsan eljutnak az izgalmi állapotba, addig a nőknek hosszabb időre van szükségük mind fizikailag, mind pszichológiailag a felkészüléshez. Az előjáték során termelődő hormonok, a fokozódó intimitás és az érzelmi ráhangolódás teszi lehetővé, hogy a női test felkészüljön a penetrációra és az orgazmusra.

Mennyi ideig tart az ideális előjáték?

A kutatások szerint az átlagos előjáték időtartama széles skálán mozog, de a legtöbb nő számára 10–20 perc az ideális ahhoz, hogy kellőképpen izgalmi állapotba kerüljön. Ez az időtartam segít áthidalni a férfiak és nők közötti orgazmusbeli különbségeket.

Ha egy pár 5 perc IELT-vel rendelkezik, de 20 percnyi gyengéd és figyelmes előjáték előzi meg, az együttlét teljes időtartama 25 perc, ami a legtöbb pár számára mélyen kielégítő élményt nyújt.

Az előjáték során a fókusz nem a cél elérésén, hanem a kölcsönös élvezeten van. Ez az időszak lehetőséget ad a pároknak arra, hogy felfedezzék egymás testét, megbeszéljék vágyaikat (verbálisan vagy nonverbálisan), és valóban ráhangolódjanak egymásra. Egy hosszas, minőségi előjáték már önmagában is a szexuális elégedettség kulcsa, függetlenül attól, mennyi ideig tart maga a penetráció.

A női orgazmus időigénye és a „készenléti idő”

A szexuális időtartamról szóló beszélgetés elkerülhetetlenül felveti a női orgazmus kérdését. A legtöbb nő számára a klitorális stimuláció nélkül elért orgazmus ritka, és még a penetrációval kombinált stimuláció is hosszabb időt igényel, mint amennyit a férfiak átlagosan kibírnak.

Egy 2017-es kutatás szerint a nők átlagosan 13,46 percre van szükségük a szexuális együttlét kezdetétől a csúcspont eléréséig, ha az együttlét magában foglalja a klitorális stimulációt is. Ez az időtartam jelentősen meghaladja az 5,4 perces IELT átlagot.

A női orgazmus szakadéka (The Orgasm Gap)

Ezt a különbséget nevezik „orgazmus szakadéknak”. Ha a penetráció túlságosan gyorsan következik be, és a férfi hamar eléri a csúcspontot, a nő nagy valószínűséggel kielégítetlen marad. Ezért a tudomány is azt javasolja, hogy a párok ne a szexuális együttlétet tekintsék a célállomásnak, hanem a közös orgazmus elérését, amihez gyakran szükség van a penetráció előtti vagy alatti célzott klitorális stimulációra.

A hosszas szexuális együttlét titka valójában a figyelmes, hosszadalmas előjátékban és a penetráció alatti alternatív stimulációban rejlik. Ha a férfi képes a partnerére fókuszálni, és biztosítani a szükséges időt és ingereket, a szex időtartama mint probléma, megszűnik létezni.

Biológiai és fiziológiai tényezők, amelyek befolyásolják az időt

A szexuális időtartam nem pusztán akarat vagy technika kérdése; számos biológiai és fiziológiai tényező játszik szerepet abban, hogy egy férfi mennyi ideig képes kontrollálni az ejakulációt.

1. Életkor

Az életkor az egyik legfontosabb tényező. Ahogy a férfiak öregszenek, az ejakulációs készenléti idő (IELT) általában növekszik. Míg a húszas éveikben járó férfiak átlaga közelebb lehet a 4–5 perchez, addig az ötvenes-hatvanas éveikben járó férfiaknál a késleltetett ejakuláció is gyakoribbá válhat. Ez a hormonális változásokkal és az idegrendszer lassulásával magyarázható.

2. Szenzitivitás és idegi válasz

Egyes férfiak genetikailag érzékenyebbek a fizikai ingerekre. A fokozott péniszérzékenység gyorsabb orgazmushoz vezethet. A kutatások azt mutatják, hogy a korai magömlésben szenvedő férfiak gyakran magasabb szintű szenzoros érzékenységet mutatnak. Ez nem hiba, hanem biológiai adottság, amit technikákkal lehet kezelni.

3. Hormonok és neurotranszmitterek

A szerotonin, a dopamin és az oxitocin szintje jelentős szerepet játszik a szexuális válaszban és az ejakuláció kontrolljában. A szerotonin alacsony szintje például összefüggésbe hozható a korai magömléssel. Emiatt a szexuális diszfunkció kezelésében gyakran használnak olyan gyógyszereket, amelyek a szerotonin visszavételét gátolják (SSRI-k), ezzel megnövelve az IELT-t.

4. Általános egészségi állapot

Krónikus betegségek, mint a cukorbetegség, a szívbetegségek vagy a magas vérnyomás, mind befolyásolhatják a szexuális funkciót és az időtartamot. A rossz vérkeringés például nem csak az erekció fenntartását nehezíti meg, de az ejakuláció kontrollját is gyengítheti. Az egészséges életmód, a rendszeres testmozgás és a kiegyensúlyozott táplálkozás közvetlenül támogatja a kielégítő szexuális életet.

Pszichológiai aspektusok: stressz, szorongás és a teljesítménykényszer

A szexuális időtartam kérdése messze túlmutat a puszta biológián. A mentális állapot, a stressz és a pszichológiai tényezők gyakran sokkal erősebben befolyásolják a teljesítményt, mint bármilyen fizikai ok.

A teljesítménykényszer bénító hatása

A teljesítménykényszer a szexuális diszfunkciók egyik leggyakoribb oka. Ha egy férfi aggódik amiatt, hogy „megfelelő” ideig tart-e a szex, vagy képes lesz-e kielégíteni a partnerét, az a szorongás aktiválja a szimpatikus idegrendszert (a „harcolj vagy menekülj” választ). Ez a stresszreakció pedig gátolja a paraszimpatikus idegrendszert, ami az ellazulásért és az erekció fenntartásáért felelős.

A szorongás okozta feszültség miatt gyorsabb lehet a szívverés, szűkülhetnek az erek, és ez jelentősen lecsökkentheti az ejakulációs kontrollt. Paradox módon, minél jobban akar egy férfi „tartani”, annál gyorsabban jut el a csúcspontra.

Kapcsolati stressz és intimitás

A párkapcsolati problémák, a megoldatlan konfliktusok vagy az érzelmi távolság szintén negatívan hatnak az együttlét hosszára. Amikor a párok érzelmileg eltávolodnak egymástól, a szexuális együttlét mechanikusabbá, rutinszerűvé válik, és a ráhangolódás hiánya miatt mindkét fél kevésbé lesz elégedett az időtartamtól függetlenül.

A bizalom és az intimitás az IELT természetes meghosszabbítói. Ha egy férfi biztonságban érzi magát a partnerével, és tudja, hogy a minőség a fontosabb a percek helyett, a szorongás csökken, és ez automatikusan javítja az ejakulációs kontrollt.

Mikor jelentenek problémát a percek? A korai magömlés és a késleltetett ejakuláció

Bár az 5,4 perces átlag megnyugtató lehet, vannak esetek, amikor a szex időtartama már klinikai problémát jelez, ami szakember (szexuálterapeuta, urológus) segítségét igényli.

A korai magömlés (PE)

A PE az egyik leggyakoribb férfi szexuális diszfunkció. Akkor beszélünk róla, ha az ejakuláció rendszeresen, minimális szexuális stimuláció hatására, a férfi akarata ellenére, a penetráció előtt, alatt vagy közvetlenül utána következik be, és ez jelentős distresszt vagy kapcsolati nehézséget okoz.

Két típusa van:

• Élethosszig tartó (primer) PE: A férfi szexuális élete kezdete óta fennáll. Gyakran biológiai okokra, genetikai érzékenységre vagy idegrendszeri eltérésekre vezethető vissza.
• Szerzett (szekunder) PE: Később, egy normális időszak után alakul ki. Ezt gyakran pszichológiai okok (stressz, depresszió, teljesítménykényszer), kapcsolati problémák vagy fizikai egészségügyi változások (pl. pajzsmirigyproblémák) okozzák.

A kezelés magában foglalhatja a viselkedésterápiát (pl. Stop-Start technika), a szexuálterápiát, a helyi érzéstelenítő krémeket vagy bizonyos esetekben gyógyszeres kezelést (SSRI-k).

A késleltetett ejakuláció (DE)

A DE diagnózisa akkor merül fel, ha a férfi csak nagyon hosszú idő elteltével (pl. 30–45 perc után) vagy egyáltalán nem képes ejakulálni, annak ellenére, hogy szeretné, és megfelelő erekcióval rendelkezik. Ez is jelentős stresszt okozhat a párnak.

A DE okai gyakran összetettek:

• Gyógyszer mellékhatás: Bizonyos antidepresszánsok, vérnyomáscsökkentők vagy nyugtatók okozhatják.
• Pszichológiai okok: Teljesítménykényszer, szexuális bűntudat, vagy az, ha a partner nem elég vonzó (ez utóbbi a tudattalan tiltakozás jele is lehet).
• Fizikai okok: Cukorbetegség okozta idegkárosodás (neuropátia) vagy hormonszint ingadozás.

Mindkét diszfunkció esetén a legfontosabb lépés a nyílt kommunikáció és a szakember felkeresése. A szexuális problémák kezelhetők, és a szexuális elégedettség helyreállítható.

A kommunikáció szerepe: hogyan beszéljünk az időtartamról?

A szex időtartamával kapcsolatos elvárások és frusztrációk gyakran a kommunikáció hiányából fakadnak. A párok félnek beszélni a hálószobai élményeikről, mert félnek megsérteni a partnerüket vagy szembesülni a saját hiányosságaikkal.

Tippek a nyílt párbeszédhez

1. Térjünk el a percek számlálásától: A beszélgetést ne azzal kezdjük, hogy „túl rövid volt”, hanem azzal, hogy „Mitől éreznénk magunkat mindketten jobban?” Fókuszáljunk az érzésekre és az élményre, ne a stopperórára.

2. Használjunk „én” üzeneteket: Ahelyett, hogy a partnert hibáztatnánk („Te túl gyorsan fejezted be”), mondjuk el a saját igényeinket („Én még egy kicsit több időre vágyom, mielőtt eljutunk a csúcspontra”).

3. Beszéljünk az előjátékról: Kérdezzük meg, mi segít a partnernek a ráhangolódásban, és mennyi időre van szüksége a teljes ellazuláshoz. A célzott, minőségi előjáték már önmagában meghosszabbítja a teljes együttlét idejét.

4. Kölcsönös felelősség: A szexuális elégedettség nem csak a férfi feladata. A nő is felelős a saját izgalmi állapotáért és az orgazmusáért. A közös munka és a kísérletezés enyhíti a férfi teljesítménykényszerét.

A nyílt és támogató kommunikáció nem csak a szex időtartamát, hanem a kapcsolat érzelmi mélységét is javítja. A megbeszélés során a párok gyakran rájönnek, hogy a valóságban mindketten sokkal közelebb állnak az átlaghoz, mint azt korábban gondolták.

Technikák és stratégiák a szexuális időtartam növelésére

Ha a pár elégedetlen az IELT-vel, vagy ha fennáll a korai magömlés problémája, számos bevált technika létezik, amelyek segíthetnek a kontroll javításában és az együttlét meghosszabbításában. Ezek a technikák a viselkedésterápia alapkövei.

1. Stop-start technika (Szünet-indítás)

Ezt a módszert James Semans szexuálterapeuta fejlesztette ki. A lényege, hogy a férfi megtanulja azonosítani azt a pontot, amikor már nagyon közel van az ejakulációhoz, és ilyenkor azonnal leállítja a stimulációt. Vár 30–60 másodpercet, amíg az izgalom alábbhagy, majd újra kezdi. Ezt a folyamatot 3–4 alkalommal megismételve jelentősen növelhető az IELT.

2. Szorítási technika (The Squeeze Technique)

Ezt a módszert Masters és Johnson fejlesztette ki. Amikor a férfi érzi, hogy az ejakuláció elkerülhetetlen, ő vagy a partnere erősen megfogja a pénisz végét, közvetlenül a makk alatt, és 10–20 másodpercig szorítja. Ez a fizikai nyomás csökkenti az erekciót és az ejakulációs késztetést. A szorítás feloldása után a stimuláció folytatható.

3. Megszakítás és pozícióváltás

A szexuális együttlét megszakítása és egy rövid szünet beiktatása (például egy gyors csók, egy gyengéd simogatás) segít lelassítani a tempót. Ezenkívül a pozícióváltás is segíthet. A kevésbé stimuláló pozíciók (pl. a nő van felül, ami lehetővé teszi a tempó kontrollálását) meghosszabbíthatják az IELT-t.

4. Kegel-gyakorlatok

Bár a Kegel-gyakorlatokat hagyományosan a nők számára ajánlják a medencefenék erősítésére, a férfiaknál is hatékonyak lehetnek az ejakuláció kontrolljának javításában. A medencefenék izmainak (pubococcygeus izmok) erősítése segít a magömlés akaratlagos visszatartásában.

5. Mentális fókuszváltás

Bár nem ez a legromantikusabb technika, a mentális figyelem elterelése segíthet. Ha a férfi túl izgatottnak érzi magát, rövid időre gondolhat valami semlegesre, vagy a légzésére fókuszálhat. Ez a figyelemelterelés segít megtörni az izgalmi csúcsot.

Ezek a technikák nem azonnal hatnak, hanem türelmet és gyakorlást igényelnek. Azonban a tudományos kutatások igazolják, hogy a következetes alkalmazásukkal az átlagos szex időtartam jelentősen növelhető.

A minőség előrébb való, mint a mennyiség: az intimitás újradefiniálása

A szexuális időtartamról szóló vita végül mindig arra a felismerésre vezet vissza, hogy a percek számlálása önmagában meddő vállalkozás. A párkapcsolat szempontjából nem az a fontos, hogy a szex 5, 10 vagy 15 percig tart-e, hanem az, hogy mindkét fél kielégültnek és szeretettnek érezze magát.

A magas minőségű szexuális életet nem a maratoni penetráció, hanem az alábbi tényezők határozzák meg:

1. Kölcsönös izgalom és ráhangolódás: Hosszú, figyelmes előjáték, amely biztosítja, hogy mindkét fél felkészüljön.
2. Érzelmi intimitás: A szexuális együttlét során a fizikai közelség mellett az érzelmi kötelék is megerősödik.
3. Kommunikáció és visszajelzés: Nyíltan beszélni arról, mi esik jól, és mi hoz örömet.
4. Utójáték (Afterplay): A szexuális együttlét utáni gyengéd érintés, ölelés és beszélgetés elengedhetetlen a biztonság és az elégedettség érzéséhez.

A tudomány egyértelműen kimondja: az átlagos penetrációs idő rövid, 5,4 perc. Ennek elfogadása felszabadító lehet, hiszen leveszi a terhet a teljesítménykényszeres férfiak válláról, és arra ösztönzi a párokat, hogy a fókuszt a teljes szexuális élményre helyezzék át, ami magában foglalja az érzelmi közelséget, a gyengédséget és a kölcsönös örömszerzést. A valóság az, hogy a minőség mindig felülmúlja a mennyiséget, és a legfontosabb időtartam az, amit a pár együtt tölt, teljesen ráhangolódva egymásra, a stopperórára való pillantás nélkül.

A szexuális egészség nem a percekben, hanem a harmóniában mérhető. Ha a pár mindkét tagja elégedett, és a szexuális együttlétek örömet szereznek, akkor az időtartam pontosan annyi, amennyinek lennie kell.