Áttekintő Show
A szülői aggodalom gyakran fókuszál azokra a láthatatlan jelekre, amelyek gyermekünk egészségi állapotát mutatják. A szívverés, a kis élet ritmikus dobbanása az egyik legfontosabb mérőszám, mégis sokszor bizonytalanságot okoz, hogy mi számít normálisnak, és mikor kell aggódnunk. Gyermekünk szíve sokkal gyorsabban dolgozik, mint a miénk, felnőtteké, és ez a sebesség az idő múlásával fokozatosan lassul. Ennek a dinamikus változásnak az ismerete elengedhetetlen a nyugodt szülői lét és az időben történő orvosi beavatkozás szempontjából.
A gyermekorvosok és kardiológusok számára a pulzusszám nem csupán egy szám, hanem egy komplex mutatója annak, hogy a szervezet milyen hatékonysággal alkalmazkodik a környezeti és belső változásokhoz. Ez a cikk segít eligazodni abban, mikor kell megnyugodnunk, és mikor indokolt a gyors cselekvés, ha a gyermek pulzusszáma eltér a megszokottól.
A szívverés titkai: miért más a gyermek pulzusa, mint a felnőtté?
A csecsemők és kisgyermekek szervezete jelentősen eltér a felnőttekétől. A szívük, bár arányaiban nagyobb a testükhöz képest, kisebb űrtartalommal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy kevesebb vért képesek pumpálni egyetlen dobbanással (ez az úgynevezett verőtérfogat). Ahhoz, hogy a szervezet, különösen a gyorsan fejlődő agy és izmok elegendő oxigénhez jussanak, a szívnek kompenzálnia kell ezt a kisebb verőtérfogatot a frekvencia növelésével.
Ezt a kompenzációs mechanizmust nevezzük magasabb szívfrekvenciának. Ez egy tökéletesen adaptív és normális élettani jelenség. Ahogy a gyermek növekszik, a szívkamrák mérete, és ezzel együtt a verőtérfogat is nő. Ezért a normális pulzusszám folyamatosan csökken a születéstől egészen a kamaszkorig, amikor megközelíti a felnőtt értékeket.
Ezen túlmenően, a gyermekek idegrendszere, amely szabályozza a szívműködést (az autonóm idegrendszer), még éretlen. A paraszimpatikus és szimpatikus idegrendszer egyensúlya, amely a szív gyorsításáért és lassításáért felelős, idővel finomodik. Ezért a kisgyermekek pulzusa sokkal érzékenyebben reagál a külső ingerekre, például a hirtelen zajokra, hőmérséklet-változásokra vagy a fájdalomra.
A pulzusszám és a szívfrekvencia fogalma
Bár a köznyelvben gyakran felcserélhetően használjuk a két kifejezést, érdemes tisztázni a különbséget. A szívfrekvencia (szívritmus) a szív tényleges elektromos aktivitásának sebességét jelöli, azaz hányszor húzódik össze a szív egy perc alatt. Ezt orvosi műszerekkel, például EKG-val mérjük.
A pulzusszám (vagy érverés) az a szám, ahányszor a vérnyomáshullám tapintható az artériákon egy perc alatt. Egészséges gyermekek esetében ez a két szám általában megegyezik. Ez a mérőszám az, amit mi, szülők is könnyen ellenőrizhetünk otthon. Fontos tudni, hogy a pulzus nem csak a szívfrekvenciáról ad információt, hanem a vérkeringés dinamikájáról is.
Egy tapasztalt szülő vagy szakember nem csak a pulzus sebességét, hanem a ritmusát és az erősségét is figyeli. A pulzusnak ritmusosnak és egyenletesnek kell lennie. Bármilyen szokatlan kimaradás, extra dobbanás vagy rendszertelenség arra utalhat, hogy a szív elektromos rendszere nem működik tökéletesen, ami szívritmuszavart (arrhythmia) jelezhet.
A gyermek pulzusa a szív és a keringési rendszer elsődleges, könnyen elérhető tükre. A sebesség és a ritmus együtt ad teljes képet a pillanatnyi állapotról.
A normális pulzusszám életkoronkénti bontása
A szívfrekvencia meghatározásakor mindig a nyugalmi pulzust vesszük alapul, vagyis azt az értéket, amit akkor mérünk, amikor a gyermek ébren van, de teljesen nyugodt, esetleg éppen alszik. A sírás, a futás vagy a láz drámaian megemelheti a pulzust, ami természetes reakció, de nem tekinthető a normál nyugalmi tartománynak.
Az alábbi táblázat a szakmailag elfogadott, átlagos nyugalmi pulzustartományokat mutatja, amelyeket percenkénti ütésekben (ütés/perc) adunk meg. Ezek az értékek tájékoztató jellegűek, és kisebb eltérések még normálisnak tekinthetők, különösen sportosabb gyermekeknél.
| Életkor | Normális nyugalmi pulzusszám (ütés/perc) | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Újszülött (0-28 nap) | 100 – 160 | Alvás közben 80-100 is előfordulhat. |
| Csecsemő (1-11 hónap) | 90 – 150 | A magasabb értékek a gyors anyagcserét tükrözik. |
| Kisgyermek (1-3 év) | 80 – 130 | A mozgás és aktivitás jelentősen emeli az értéket. |
| Óvodás (4-6 év) | 75 – 115 | Az értékek fokozatosan lassulnak. |
| Iskolás (7-12 év) | 70 – 110 | A szív alkalmazkodik a nagyobb testtömeghez. |
| Kamasz (13-17 év) | 60 – 100 | Közelít a felnőtt normál tartományhoz. |
Fontos, hogy ne csak a táblázatban szereplő számokat nézzük, hanem a gyermek alapállapotához viszonyítsuk az aktuális mérést. Egy 7 éves gyermek, aki rendszeresen sportol, nyugalmi állapotban mérhet 65 ütés/percet is, ami az edzett szív jele, és teljesen normális.
Hogyan mérjük pontosan a gyermek pulzusát?
A pulzusmérés otthoni körülmények között egyszerű és gyorsan elsajátítható technika. A legfontosabb a megfelelő hely kiválasztása, ahol az artéria a bőrfelszínhez közel fut, és a gyermek nyugodt állapotának biztosítása.
A leggyakrabban használt pont a csukló (radiális artéria). Fordítsuk fel a gyermek kezét, és helyezzük a mutató- és középső ujjunkat a csukló belső oldalán, a hüvelykujj vonalában. Ne használjuk a hüvelykujjunkat a méréshez, mivel annak saját pulzusa van, ami megtévesztheti a mérést.
Csecsemők és nagyon kicsi gyermekek esetében a csukló gyakran túl kicsi és nehezen tapintható. Ilyenkor a karverőér (brachiális artéria), ami a felkar belső oldalán, a könyökhajlat közelében található, vagy a nyaki verőér (carotis artéria) a legmegfelelőbb. A nyaki artériát egyszerre csak az egyik oldalon tapintsuk, soha ne mindkét oldalon egyszerre!
A mérés menete a következő: Tapintsuk ki a pulzust, majd számoljuk az ütéseket 15 másodpercen keresztül. A kapott számot szorozzuk meg néggyel, így megkapjuk a percenkénti ütéseket. Ha a pulzus rendszertelennek tűnik, vagy ha a gyermek állapota aggasztó, mérjük teljes 60 másodpercen keresztül a pontosság érdekében.
Faktorok, amelyek befolyásolják a gyermek pulzusát
A szívfrekvencia rendkívül dinamikus, és számos élettani tényező hatására pillanatok alatt változhat. Ezek a változások a szív egészséges alkalmazkodóképességét mutatják.
Fizikai aktivitás és mozgás
Amikor a gyermek fut, játszik vagy sportol, az izmok több oxigént igényelnek. A szív azonnal reagál a terhelésre, és a pulzusszám jelentősen, akár 180-200 ütés/perc fölé is emelkedhet. Ez a jelenség a terheléses tachycardia, ami teljesen normális. A pulzusnak a mozgás abbahagyása után viszonylag gyorsan, néhány percen belül vissza kell térnie a nyugalmi értékhez.
Érzelmi állapot
A stressz, a félelem, az izgalom vagy a hirtelen ijedtség aktiválja a szimpatikus idegrendszert, az úgynevezett „harcolj vagy menekülj” reakciót. Az adrenalin felszabadulása gyorsítja a szívverést. Ha egy gyermek például egy szorongással teli orvosi vizsgálat során mér magas pulzust, ez nem feltétlenül jelent szívproblémát, hanem a fehérköpeny szindróma megnyilvánulása lehet.
Testhőmérséklet és láz
A láz az egyik leggyakoribb ok, amiért a gyermek pulzusa megemelkedik. A szervezet anyagcseréje megnő, és a szívnek gyorsabban kell pumpálnia, hogy a hőt eloszlassa a testben. Általános ökölszabály, hogy a testhőmérséklet minden Celsius-fok emelkedése kb. 10-15 ütés/perccel növeli a szívfrekvenciát. Ezért a lázas gyermek pulzusa magasabb lesz, de ez a láz csökkentésével párhuzamosan normalizálódik.
Hidratáció
A kiszáradás (dehidratáció) súlyosan befolyásolhatja a pulzust. Ha a gyermek nem iszik eleget, vagy sokat hány/hasmenése van, a vér térfogata csökken. A szívnek gyorsabban kell vernie, hogy a csökkent vérvolumen ellenére is fenntartsa a megfelelő vérnyomást és oxigénellátást a létfontosságú szervek felé. A dehidratáció okozta tachycardia komoly figyelmet igényel.
Láz, betegség és a szívritmus kapcsolata
A pulzusszám monitorozása lázas állapotban kritikus fontosságú. Amint azt korábban említettük, a láz emeli a pulzust. Azonban van egy határ, ami felett a pulzusszám emelkedése már nem kizárólag a láznak tulajdonítható, hanem komolyabb fertőzésre, gyulladásra vagy keringési elégtelenségre utalhat.
Ha a gyermek pulzusa a lázhoz képest aránytalanul magas, vagy ha a láz csökkenése után sem lassul le a szívverés, ez vészjel lehet. Például, ha egy 5 éves gyermek lázát csillapítjuk, és a hőmérséklete visszatér a normálisra, de a pulzusa még mindig 140 ütés/perc felett van, az utalhat a szívizom gyulladására (myocarditis) vagy más súlyos szisztémás fertőzésre.
Más betegségek, mint például a pajzsmirigy túlműködése (hyperthyreosis) vagy súlyos vérszegénység (anaemia) szintén okozhatnak krónikusan emelkedett pulzusszámot. Ezekben az esetekben a tachycardia nem akut, hanem tartós jelenség, ami alapos kivizsgálást igényel.
A gyors szívverés (tachycardia) gyermekkorban: mikor gyanakodjunk?
A tachycardia azt jelenti, hogy a szívfrekvencia meghaladja az adott életkorra jellemző normális felső határt. Mivel a gyerekek pulzusa természetesen gyors, a kóros tachycardia megítélésekor kulcsfontosságú, hogy megkülönböztessük az ártalmatlan, élettani emelkedést a potenciálisan veszélyes szívritmuszavartól.
Fiziológiás (normális) tachycardia
Ez a szív természetes reakciója a külső ingerekre (pl. sport, láz, fájdalom, szorongás). Amint az ok megszűnik, a szívverés gyorsan normalizálódik. Ez általában nem igényel orvosi beavatkozást, csupán az alapok kezelését.
Kóros (patológiás) tachycardia
Ez olyan szívritmuszavar, amely a szív elektromos rendszerének hibájából ered. Gyermekkorban a leggyakoribb kóros tachycardia a paroxizmális supraventrikuláris tachycardia (PSVT). Ez egy hirtelen, rohamszerűen jelentkező, rendkívül gyors szívverés, amelynek során a pulzus hirtelen 200 ütés/perc fölé, csecsemők esetében akár 250-300 ütés/perc fölé is emelkedhet. A PSVT-t gyakran kísérik az alábbi tünetek:
- Szédülés, ájulásérzés
- Mellkasi fájdalom vagy szorítás
- Légszomj
- Csecsemőknél: sápadtság, aluszékonyság, étvágytalanság
Ha a gyermek hirtelen, látszólag ok nélkül tapasztal rendkívül gyors szívverést, és ez a roham nem múlik el rövid időn belül (néhány perc), azonnal orvoshoz kell fordulni. A tartósan magas pulzus megterheli a szívet, és keringési elégtelenséghez vezethet.
A kóros tachycardia felismerésekor nem csak a pulzus sebességét, hanem annak hirtelen kezdetét és hirtelen megszűnését is figyelnünk kell. Ha a pulzus motorzúgásszerűen, azonnal ugrik fel extrém szintre, az PSVT-re utal.
A lassú szívverés (bradycardia) és a lehetséges okok
A bradycardia az, amikor a gyermek nyugalmi pulzusa alacsonyabb az életkorának megfelelő alsó határnál. Bár ritkábban fordul elő, mint a tachycardia, a bradycardia komolyabb problémát jelezhet, különösen ha tünetek is kísérik.
Fiziológiás (normális) bradycardia
A leggyakoribb normális bradycardia alvás közben jelentkezik. A szívverés a mély alvási fázisban akár 20-30%-kal is lelassulhat, ami természetes. Emellett, ahogy korábban említettük, az edzett szív is lassabb nyugalmi pulzust mutat. Egy versenyszerűen úszó kamasz fiú nyugalmi pulzusa lehet 50-55 ütés/perc is, ami sportolóknál normális.
Kóros (patológiás) bradycardia
A kórosan lassú szívverés a szív elektromos ingerképző vagy ingervezető rendszerének zavarára utalhat. Lehetséges okok:
- Veleszületett szívblokk: A szív elektromos jeleinek továbbítása zavart szenved, ami lassú, de gyakran szabályos pulzust eredményez.
- Hypoxia (oxigénhiány): Súlyos légzési problémák vagy fulladás esetén a szív megpróbálja kímélni magát, ami hirtelen és veszélyes pulzuslassuláshoz vezet.
- Hypothermia (kihűlés): A testhőmérséklet csökkenése lelassítja az anyagcserét, és ezzel együtt a szívverést is.
- Bizonyos gyógyszerek: Például béta-blokkolók vagy más szívgyógyszerek túladagolása.
Ha a lassú pulzust fáradtság, ájulás, vagy szokatlanul nagy aluszékonyság kíséri, sürgősen orvoshoz kell fordulni. Az oxigénhiány okozta bradycardia csecsemőknél különösen veszélyes, mert a szív nem képes kompenzálni, és ez életveszélyes állapotot jelezhet.
Szívritmuszavarok (arrhythmia) felismerése a mindennapokban
A pulzusszám sebességén túl a ritmus egyenletessége is létfontosságú. A szívritmuszavar, vagy arrhythmia, azt jelenti, hogy a szívverés rendszertelen. Ez lehet egy ártalmatlan jelenség, de lehet súlyos szívbetegség első tünete is.
A leggyakoribb ártalmatlan ritmuszavar a légzési arrhythmia. Ez különösen iskoláskorú gyermekeknél gyakori, és azt jelenti, hogy a pulzus gyorsul belégzéskor, és lassul kilégzéskor. Ez egy élettani, normális jelenség, amely az autonóm idegrendszer szabályozásának köszönhető, és nem igényel kezelést.
Aggasztóbbak az úgynevezett extrasystolék, azaz a soron kívüli, plusz szívverések. Sok gyermeknél előfordul, hogy a szívük „kihagy” egy ütemet, majd egy erősebb dobbanással kompenzál. Ha ezek az extrasystolék ritkán fordulnak elő és a gyermek tünetmentes, általában ártalmatlanok. Ha azonban gyakoriak, vagy ha a gyermek szívdobogást, szédülést tapasztal, kardiológiai kivizsgálás szükséges.
A szülő a ritmuszavart úgy veheti észre a pulzus tapintásakor, hogy a dobbanások nem követik egymást egyenletes időközönként, hanem összevissza, rendszertelenül jelentkeznek. Ha a ritmus hosszabb ideig kaotikus, az komoly szívproblémára utalhat.
A sport és az edzettség hatása a nyugalmi pulzusra
A rendszeres fizikai aktivitás, különösen az állóképességi sportok (úszás, futás, kerékpározás) jótékony hatással vannak a szívre. Az edzett szív hatékonyabb: nagyobb verőtérfogattal dolgozik, ami azt jelenti, hogy kevesebb dobbanással képes ugyanannyi vért pumpálni a szervezetbe. Ezt nevezzük sportolói bradycardiának.
Egy sportoló gyermek nyugalmi pulzusa jelentősen alacsonyabb lehet, mint a táblázatban szereplő átlagérték. Ez a szív egészségét és erejét jelzi, nem pedig betegséget. Azonban itt is fontos a mérték: ha a pulzus túl alacsony, és fáradtságot, szédülést okoz, akkor is ki kell zárni a szív elektromos rendszerének zavarát.
A sportorvosi vizsgálatok során a szakemberek mindig figyelembe veszik a gyermek fizikai aktivitásának szintjét a nyugalmi pulzus értékelésekor. Egy ülő életmódot folytató gyermek 70-es pulzusa normális, míg egy élsportoló 70-es pulzusa relatíve magasnak számíthat, utalva esetleg kimerültségre vagy rejtett betegségre.
A gyermek pulzusa alvás közben: a nyugalom szakaszai
Az alvás alatt a szívfrekvencia jelentősen lelassul, ahogy a test belép a mély, regeneráló fázisokba. Ez a lassulás, a vagus-tónus növekedésének köszönhetően, a legmélyebb alvás idején a legmarkánsabb. Csecsemőknél a nyugalmi érték akár 80 ütés/perc alá is eshet.
Az alvás közbeni pulzusmérés különösen fontos a csecsemőkori légzéskimaradás (apnoe) és a hirtelen csecsemőhalál szindróma (SIDS) kockázatának értékelésében, bár az otthoni monitorozás nem helyettesíti a szakorvosi vizsgálatokat.
Ha a szívfrekvencia alvás közben aránytalanul alacsony, és ez a gyermek ébredés utáni fáradtságával párosul, ez utalhat alvási apnoéra vagy más kardiológiai problémára. Az alvás alatti szívfrekvencia-ingadozás megfigyelése, különösen ha a gyermek horkol vagy rendszertelenül lélegzik, segíthet a diagnózis felállításában.
Pánik, szorongás és a pszichoszomatikus hatások
Ne becsüljük alá a mentális állapot fizikai tüneteit, különösen a serdülőkorban. A szorongás, a stressz és a pánikrohamok rendkívül gyors szívverést (tachycardiát) válthatnak ki, ami ijesztő lehet a gyermek és a szülő számára egyaránt.
A pánikroham során a pulzus hirtelen 150-180 ütés/perc fölé emelkedhet, mellkasi szorítást és légszomjat okozva, ami könnyen összetéveszthető egy valós szívroham tüneteivel. A különbség az, hogy a pánikroham általában valamilyen stresszhelyzetet követ, és a nyugalom helyreállításával a pulzus is fokozatosan normalizálódik.
Ha a gyermek gyakran panaszkodik szívdobogásérzésre, de az alapos kardiológiai kivizsgálás (EKG, szívultrahang) nem mutat ki szervi eltérést, nagy valószínűséggel pszichoszomatikus okok állnak a háttérben. Ebben az esetben a gyermeket pszichológushoz vagy gyermekpszichiáterhez kell irányítani, hogy megtanulja kezelni a szorongást, ami végül csökkenti a fizikai tüneteket is.
Gyógyszerek és stimulánsok hatása a szívritmusra
Számos, gyermekkorban gyakran alkalmazott gyógyszer befolyásolhatja a szívfrekvenciát. Szülőként fontos, hogy tisztában legyünk ezekkel a mellékhatásokkal.
A leggyakoribb pulzusemelő gyógyszerek közé tartoznak bizonyos asztmaellenes szerek (pl. béta-agonisták), amelyek tágítják a légutakat, de mellékhatásként gyorsítják a szívverést. Hasonlóképpen, a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar (ADHD) kezelésére használt stimulánsok is emelhetik a nyugalmi pulzust és vérnyomást. Ezekben az esetekben a kezelőorvos rendszeres kardiológiai ellenőrzést ír elő.
Ezzel szemben, bizonyos antibiotikumok, gombaellenes szerek, vagy éppen az altatók és nyugtatók lassíthatják a szívműködést. Különös figyelmet érdemel a vény nélkül kapható szerek, például a koffein és az energizáló italok hatása. Ezek a stimulánsok szívritmuszavart vagy hirtelen, veszélyes tachycardiát válthatnak ki érzékeny gyermekeknél, ezért fogyasztásuk szigorúan ellenjavallt gyermekkorban.
Mindig tájékoztassuk a kezelőorvost, ha a gyermek pulzusában szokatlan változást észlelünk egy új gyógyszer szedésének megkezdése után. A gyógyszeradag esetleges módosításával a pulzus is normalizálódhat.
Veleszületett szívbetegségek és a pulzuskövetés szerepe
Bár a legtöbb pulzusszám-eltérés átmeneti és ártalmatlan, a tartósan kóros értékek vagy a visszatérő rohamok veleszületett szívbetegségre utalhatnak. A veleszületett szívhibák széles skálán mozognak, a kisebb szelephibáktól a komplex kamrai elváltozásokig.
A szívproblémával született gyermekeknél a pulzusszám követése kiemelt jelentőséggel bír. A nem megfelelő pulzus jelezheti a szív elégtelen teljesítményét. Például, ha egy gyermeknek szívelégtelensége van, a pulzusa gyakran magasabb a normálisnál, mivel a szív gyorsabban próbálja kompenzálni a gyenge pumpafunkciót. Ugyanakkor, bizonyos veleszületett elektromos rendellenességek (pl. hosszú QT szindróma) a pulzus hirtelen, életveszélyes ingadozásait okozhatják.
Ha a gyermeknél már diagnosztizáltak szívbetegséget, a szülőnek pontosan tudnia kell, mi az a pulzustartomány, amit a kardiológus biztonságosnak tart. Az otthoni pulzusmérés ebben az esetben a kezelési terv része, és a pulzus hirtelen változása azonnali orvosi beavatkozást igényelhet.
Amikor a pulzusmérés nem elég: diagnosztikai eszközök
Ha a szülő aggódik a gyermek pulzusa miatt, vagy ha a gyermek tüneteket mutat (ájulás, szédülés, mellkasi fájdalom), a gyermekorvos valószínűleg kardiológiai kivizsgálást fog javasolni. Az otthoni tapintásos mérés csak az első lépés.
EKG (elektrokardiogram)
Az EKG rögzíti a szív elektromos aktivitását, segítve a szakembert abban, hogy lássa, hol keletkezik az ingerület, és hogyan terjed a szívben. Ez az alapvető eszköz a szívritmuszavarok és a szívizom terhelésének felmérésére.
Holter monitorozás
Mivel a szívritmuszavarok gyakran rohamokban jelentkeznek, és nem feltétlenül a rendelőben, szükség lehet 24 vagy 48 órás EKG-monitorozásra. A Holter monitor egy kis, hordozható készülék, amelyet a gyermek visel, miközben végzi a szokásos napi tevékenységeit. Ez a módszer segít „elkapni” azokat a ritmuszavarokat, amelyek csak ritkán jelentkeznek.
Szívultrahang (echokardiográfia)
Ez a vizsgálat képet ad a szív struktúrájáról és funkciójáról. Bár közvetlenül nem méri a pulzust, segít kizárni azokat a strukturális rendellenességeket (pl. lyuk a sövényen, szelephibák), amelyek másodlagosan okozhatnak pulzusszám-eltéréseket.
Terheléses EKG
Sportolóknál vagy olyan gyermekeknél, akik csak terhelés alatt tapasztalnak tüneteket, a futópadon vagy kerékpáron végzett terheléses EKG adhat információt arról, hogyan reagál a szív a fizikai stresszre.
Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni? A vészjelző tünetek
A szülői intuíció rendkívül fontos. Ha valami „nem stimmel” a gyermekkel, még akkor is forduljunk orvoshoz, ha a pulzusszám még a normális tartományon belül van. Azonban vannak olyan egyértelmű vészjelek, amelyek azonnali, sürgősségi ellátást igényelnek.
Azonnal hívjunk orvost vagy mentőt, ha a gyermeknél az alábbi tünetek közül bármelyik jelentkezik:
- Rendkívül magas pulzus (tachycardia) tünetekkel: Ha a pulzus hirtelen, rohamszerűen emelkedik 180-200 ütés/perc fölé (életkortól függően), és ezt sápadtság, verejtékezés, mellkasi fájdalom vagy ájulás kíséri.
- Lassú pulzus (bradycardia) tünetekkel: Ha a pulzusszám tartósan alacsony (különösen 60 ütés/perc alatt, kivéve az élsportolókat), és a gyermek aluszékony, nehezen ébreszthető, vagy elkékül a szája, ajka.
- Rendszertelen pulzus ájulással: Ha a pulzus tapintáskor teljesen kaotikus, és a gyermek elveszti az eszméletét (szinkópe).
- Légszomj és nehézlégzés: Ha a gyermek szívverése gyors, és ezzel párhuzamosan nehézlégzést, fulladásérzést tapasztal, különösen nyugalmi állapotban. Ez szívelégtelenség jele lehet.
- Pulzus hiánya: Ha a gyermek elvesztette az eszméletét, és nem tapintható a pulzusa, azonnal kezdjük meg az újraélesztést, és hívjunk mentőt.
Ne feledjük, a gyermek szívfrekvenciájának ismerete a szülői gondoskodás része. A rendszeres, nyugodt körülmények között végzett mérés segíthet abban, hogy felismerjük a gyermekünk egyedi, normális ritmusát, és időben észrevegyük, ha valami eltér a megszokottól.
