Kötelező és ajánlott vizsgálatok a terhesség alatt: teljes lista trimeszterek szerint

A várandósság kilenc hónapja egy csodálatos utazás, tele izgalommal, várakozással és persze számos kérdéssel. Ahhoz, hogy ez az időszak a lehető legnyugodtabban és legbiztonságosabban teljen, elengedhetetlen a rendszeres orvosi ellenőrzés és a szakszerű gondozás. A terhességi vizsgálatok célja nem csupán az anya egészségének megőrzése, hanem a magzat fejlődésének folyamatos nyomon követése, valamint az esetleges kockázatok és rendellenességek időben történő felismerése.

Magyarországon a terhesgondozási protokoll szigorúan szabályozott, amely biztosítja, hogy minden várandós nő hozzáférjen a szükséges szűrésekhez. Cikkünkben részletesen bemutatjuk, melyek azok a kötelező és ajánlott szűrővizsgálatok, amelyek trimeszterekre bontva segítik a kismamákat a tájékozódásban, és garantálják a baba egészséges fejlődését.

A magyarországi terhesgondozás pillérei

A terhesgondozás hivatalosan a terhesség igazolásával kezdődik, általában a menstruáció kimaradásának bejelentését követően. Az első orvosi látogatás során a nőgyógyász felállítja a terhesség korát, megállapítja a szülés várható időpontját (EDD), és elindítja a gondozási könyvet, amely a várandósság teljes dokumentációját tartalmazza.

A protokoll szerint a terhesség alatt legalább 10-12 alkalommal szükséges orvosi ellenőrzésen megjelenni. Ezek a találkozók nem csupán a vizsgálatokról szólnak, hanem lehetőséget adnak a felmerülő kérdések megbeszélésére, az életmódbeli tanácsok átvételére, és a pszichés felkészülés támogatására is.

Az első trimeszter: a megalapozás ideje (1–12. hét)

Az első trimeszter a legkritikusabb szakasz, ekkor alakulnak ki a magzat fő szervei, és ekkor dől el a terhesség életképessége. Az első vizsgálatok célja a terhesség igazolása, a méhen kívüli terhesség kizárása, és a genetikai kockázatok felmérése.

1. A terhesség igazolása és az első ultrahang (6–8. hét)

Amikor a kismama először keresi fel orvosát, általában a 6. és 8. hét között történik az első hüvelyi ultrahang vizsgálat. Ennek során igazolják a petezsák meglétét, láthatóvá válik az embrió, és megkezdődik a szívműködés. Ez a vizsgálat rendkívül fontos a terhességi kor pontos meghatározásához, ami a későbbi szűrővizsgálatok időzítéséhez elengedhetetlen.

Ekkor történik meg a várandósgondozási kiskönyv kiállítása is, amely tartalmazza a kórelőzményt, az anya általános egészségi állapotát, valamint a családban előforduló örökletes betegségeket. A kismamát tájékoztatják a megfelelő vitaminpótlásról, különös tekintettel a folsav fontosságára.

2. Az alapvető laboratóriumi vizsgálatok (8–10. hét)

Az első trimeszterben történő átfogó vérvétel és vizeletvizsgálat a magyarországi terhesgondozás alapja. Ezek a vizsgálatok alapvető információkat szolgáltatnak az anya egészségi állapotáról és a fertőzésveszélyről.

Kötelező vérvizsgálatok:

• Teljes vérkép: Ellenőrzi az esetleges vérszegénységet (anémia), ami a terhesség alatt gyakori lehet.
• Vércsoport és Rh-faktor meghatározás: Kiemelten fontos az Rh-negatív anyák azonosítása. Ha az anya Rh-negatív és az apa Rh-pozitív, fennáll az Rh-összeférhetetlenség kockázata.
• Fertőző betegségek szűrése: Kötelező a szifilisz (VDRL/TPHA), a Hepatitis B (HBsAg) és a HIV szűrése.
• Vércukor szint: A kiindulási értékek felmérése.
• Pajzsmirigy funkció (TSH): A pajzsmirigy alulműködése befolyásolhatja a magzat idegrendszeri fejlődését, ezért a szűrés kiemelten ajánlott.

A vizeletvizsgálat során a fehérje, cukor, genny és baktérium jelenlétét ellenőrzik. A fehérjevizelés a preeclampsia (terhességi toxémia) korai jele lehet, míg a baktériumok jelenléte húgyúti fertőzésre utalhat, amelyet panaszmentes esetben is kezelni kell a koraszülés kockázata miatt.

3. A genetikai szűrés sarokköve: a kombinált teszt (11–13. hét)

A 11. és 13. terhességi hét között végzett kombinált teszt a legfontosabb szűrővizsgálat az első trimeszterben. Ez a teszt két részből áll, amelyek együttesen adnak pontos kockázatbecslést a leggyakoribb kromoszóma-rendellenességekre, mint például a Down-szindróma (Trisomia 21), Edwards-szindróma (Trisomia 18) és Patau-szindróma (Trisomia 13).

A kombinált teszt összetevői:

1. Ultrahangos mérés (NT – nyaki redő vastagsága): Speciálisan képzett szakember méri a magzat tarkóredőjének vastagságát és az orrcsont meglétét. A vastagabb nyaki redő és a hiányzó orrcsont magasabb kockázatot jelenthet.
2. Anyai vérvétel (biokémiai markerek): A vérben lévő két hormon szintjét vizsgálják: a PAPP-A (Pregnancy-Associated Plasma Protein-A) és a szabad béta-HCG szintjét.

A kapott ultrahangos és biokémiai adatokat egy speciális szoftver elemzi, figyelembe véve az anya életkorát és súlyát, majd százalékos kockázatot ad. Egy alacsony kockázati eredmény nagymértékben megnyugtató, míg a magas kockázat további, invazív vagy non-invazív vizsgálatokat indokol.

4. Ajánlott vizsgálat: NIPT (Nem invazív prenatális teszt)

Bár a NIPT nem része a kötelező állami szűrésnek, egyre több kismama választja, különösen magasabb életkor (35 év felett) vagy magas kockázatú kombinált teszt eredmény esetén. A NIPT egy forradalmi eljárás, amely az anyai vérben keringő magzati DNS-t vizsgálja.

A NIPT előnye, hogy rendkívül nagy, 99% feletti pontossággal képes kimutatni a Trisomia 21, 18 és 13 előfordulását, és invazív beavatkozás nélkül történik. Ez a teszt jelentősen csökkenti a felesleges amniocentézis (magzatvíz-vizsgálat) elvégzésének szükségességét.

A második trimeszter: a részletes anatómia vizsgálata (13–27. hét)

A második trimeszter a várandósság legnyugodtabb szakasza. A kezdeti rosszullétek enyhülnek, és a magzat növekedése felgyorsul. Ebben az időszakban két kulcsfontosságú vizsgálat áll a fókuszban: a részletes genetikai ultrahang és a terhességi cukorbetegség szűrése.

1. A nagy genetikai ultrahang (18–22. hét)

A 20. heti ultrahang, vagy más néven a második trimeszteri genetikai szűrővizsgálat, talán a legátfogóbb képalkotó vizsgálat. Ekkorra a magzat mérete már lehetővé teszi a belső szervek részletes vizsgálatát. A vizsgálat célja a súlyos anatómiai rendellenességek kizárása.

A szakember szisztematikusan ellenőrzi a magzat minden szervrendszerét:

• Koponya és agy: Agykamrák, kisagy, gerinc záródása.
• Arc: Ajak- és szájpadhasadék.
• Szív: A négy szívüreg, a nagyerek kilépése és a szívritmus.
• Hasüreg: Gyomor, belek, vesék, húgyhólyag.
• Végtagok: Csontok hossza, ujjak száma.
• Placenta és köldökzsinór: Elhelyezkedés és véráramlás.

Ezen a vizsgálaton mérik a magzat biometriai adatait (fejkörfogat, haskörfogat, combcsont hossza) is, amelyek alapján ellenőrzik, hogy a baba fejlődése megfelel-e a terhességi kornak. Ha az eredmények eltérést mutatnak, további, speciális ultrahangos vizsgálatok (pl. magzati szívultrahang – Fetal Echocardiography) válhatnak szükségessé.

2. A terhességi cukorbetegség szűrése: OGTT (24–28. hét)

A terhesség előrehaladtával a placenta által termelt hormonok növelik az anyai inzulinrezisztenciát. Ez vezethet gesztációs diabéteszhez (GDM), amely kezeletlenül komoly kockázatot jelenthet mind az anya, mind a magzat számára (pl. túlzott magzati növekedés, szülési nehézségek).

A szűrés a orális glükóz tolerancia teszt (OGTT) segítségével történik, amelyet a 24. és 28. hét között végeznek el. A vizsgálat menete:

1. Éhgyomri vérvétel.
2. A kismama 75 gramm glükózt tartalmazó oldatot iszik meg.
3. Vérvétel 60 perccel, majd 120 perccel az oldat elfogyasztása után.

Amennyiben az eredmények eltérést mutatnak, a kismama diabetológiai gondozásba kerül, ahol diéta, életmódbeli változtatások, súlyosabb esetben pedig inzulinkezelés segítségével tartják egyensúlyban a vércukorszintet.

3. Invazív diagnosztikai eljárások: amniocentézis és CVS

Amennyiben a szűrővizsgálatok (kombinált teszt, NIPT) magas kockázatot jeleztek, vagy ultrahangon gyanús eltérést találtak, felmerülhet az invazív diagnosztikai vizsgálatok szükségessége. Ezek a vizsgálatok 100%-os biztonsággal képesek kimutatni a kromoszóma-rendellenességeket.

A magzatvíz-vizsgálat (amniocentézis) általában a 15–20. hét között történik, amikor ultrahang vezérléssel vékony tűvel mintát vesznek a magzatot körülvevő magzatvízből. A chorionboholy-mintavétel (CVS) korábban, a 10–13. hét között végezhető el, és a méhlepényből vesznek mintát.

Ezek invazív beavatkozások, amelyek a nagy pontosság mellett minimális vetélési kockázattal (kb. 0,5–1%) járnak, ezért csak szigorú indikáció esetén alkalmazzák őket.

A harmadik trimeszter: a célegyenes és a felkészülés (28–40. hét)

A harmadik trimeszter a magzat gyors súlygyarapodásának, az anya szervezetének a szülésre való felkészülésének időszaka. A vizsgálatok célja a magzat jóllétének folyamatos monitorozása, a szülés időpontjának és módjának tervezése, valamint a fertőzésveszély kizárása.

1. Rendszeres ultrahang és a magzat növekedésének ellenőrzése (28–32. hét)

A 30–32. hét körül végzett harmadik trimeszteri ultrahang felméri a magzat aktuális méretét, becsült súlyát és a növekedési ütemét. Fontos ellenőrizni a magzatvíz mennyiségét és a méhlepény érettségi fokát is. A vizsgálat során figyelik a véráramlást is (Doppler-vizsgálat), különösen a köldökzsinórban és a magzat agyi ereiben, ami információt ad a méhlepény működéséről és a magzat oxigénellátásáról.

Ha a magzat növekedése elmarad (IUGR – Intrauterin Growth Restriction), vagy a magzatvíz mennyisége kórosan kevés (oligohydramnion), gyakoribb ellenőrzés és szorosabb monitorozás szükséges.

2. Laboratóriumi vizsgálatok ismétlése (32–36. hét)

A várandósság vége felé ismételt vérvételre kerül sor. Ennek célja a vérkép ismételt ellenőrzése, különös tekintettel a vérszegénységre, amely a szülés alatti vérveszteség miatt kockázatos lehet. Emellett újra szűrik a Hepatitis B és a szifilisz fertőzéseket.

A vizeletvizsgálat továbbra is rendszeres, minden orvosi látogatás alkalmával megtörténik a fehérje és a cukor jelenlétének ellenőrzése.

Rh-negatív anyák esetében: Ha az anya Rh-negatív, a 28. hét körül anti-D immunglobulin injekciót kap, amely megelőzi az Rh-összeférhetetlenség kialakulását. A szülés után, ha a baba Rh-pozitív, ismételten megkapja az injekciót.

3. A szülés előtti kritikus szűrés: GBS (35–37. hét)

A Streptococcus agalactiae (GBS) egy baktérium, amely az anyák mintegy 10–30%-ának hüvelyflórájában megtalálható. Bár az anyára általában ártalmatlan, a szülés során átterjedhet az újszülöttre, súlyos fertőzést (szepszis, tüdőgyulladás, agyhártyagyulladás) okozva.

A 35. és 37. hét között kötelező a hüvelyi és végbélkenetből vett minta laboratóriumi tenyésztése. Ha az eredmény pozitív, a szülés megindulásakor az anya intravénás antibiotikumot kap, amely jelentősen csökkenti a vertikális fertőzés kockázatát.

4. CTG és flowmetria: a magzati életjelek monitorozása (36. héttől)

A terhesség utolsó heteiben a magzat méhen belüli állapotát szorosabban ellenőrzik. A CTG (Cardiotocographia) a magzat szívhangját és a méh összehúzódásait rögzíti, ezzel értékelve a baba aktuális stressz-szintjét és oxigénellátását. Általában a 36. héttől hetente, vagy indokolt esetben gyakrabban végzik.

A flowmetria (Doppler) ismételt elvégzése segít a véráramlás ellenőrzésében. Ez különösen fontos túlhordás gyanúja esetén vagy olyan terhességeknél, ahol a magzat növekedése lassult.

A méhszáj állapotának vizsgálata (ujjvizsgálat) is rendszeressé válik, felmérve a méhszáj hosszát, nyitottságát és a baba fekvését, ami segít a szülés beindulásának előrejelzésében.

Speciális helyzetek és kiegészítő vizsgálatok

Bár a fenti protokoll lefedi a normál lefolyású terhesség vizsgálatait, bizonyos esetekben további, speciális szűrésekre és beavatkozásokra lehet szükség. Ezeket az orvos egyéni kockázatfelmérés alapján javasolja.

Preeclampsia (terhességi toxémia) szűrése

A preeclampsia a terhesség második felében kialakuló magas vérnyomással és fehérjevizeléssel járó súlyos állapot. A modern gondozás magában foglalja a preeclampsia korai szűrését, amely az első trimeszterben (11–13. hét) történik.

Ez a szűrés a következőket kombinálja:

• Anyai vérnyomásmérés.
• A méhartériák ultrahangos vizsgálata (Doppler).
• Vérben lévő biokémiai markerek (PIGF – Placental Growth Factor) vizsgálata.

Magas kockázat esetén a kismama alacsony dózisú aszpirin (acetilszalicilsav) terápiát kap a 12. héttől, amely igazoltan csökkenti a preeclampsia kialakulásának esélyét.

Toxoplazmózis és CMV szűrés

A Toxoplazmózis és a Cytomegalovírus (CMV) olyan fertőzések, amelyek terhesség alatt frissen elkapva súlyos károsodást okozhatnak a magzatnál. Bár ezek szűrése nem minden esetben kötelező, erősen ajánlott, különösen, ha a kismama eddig nem esett át a fertőzésen (negatív IgG érték).

Ha a kismama fogékony (negatív az antitest), tájékoztatni kell a megelőzési szabályokról (pl. nyers hús kerülése, macskaalom kezelése). Friss fertőzés gyanúja esetén szigorúbb monitorozás és kezelés válhat szükségessé.

A fogászati és belgyógyászati vizsgálatok szerepe

A terhesgondozás része a fogászati szakvizsgálat legalább kétszer (az első és a harmadik trimeszterben). A terhesség alatti hormonális változások hajlamosítanak az ínygyulladásra és a fogágybetegségekre, amelyek növelhetik a koraszülés kockázatát. A fertőzésgócok szanálása kulcsfontosságú.

A belgyógyászati vizsgálat az alapvető szív- és érrendszeri állapot felmérésére szolgál, különösen azoknál a kismamáknál, akiknek már meglévő krónikus betegsége van (pl. magas vérnyomás, szívbetegség). Ezt a 36. hét körül szokták elvégezni, a szülésre való alkalmasság megállapítása érdekében.

A vizsgálatok ütemezése trimeszterek szerint (Összefoglaló táblázat)

Az alábbi táblázat segít áttekinteni a legfontosabb vizsgálatokat és azok optimális időzítését. Fontos kiemelni, hogy az egyéni gondozási terv ettől eltérhet, különösen magas rizikójú terhesség esetén.

A lelki felkészülés és a vizsgálatok közötti időszak

A vizsgálatok időszaka a kismama számára sokszor stresszes lehet. Fontos tudatosítani, hogy a szűrések pozitív eredményei a legtöbb esetben megnyugtatóak, és a rendellenességek előfordulása ritka. Ha mégis magas kockázat merül fel, a korai felismerés lehetőséget ad a szülőknek a tájékozódásra, a felkészülésre és a szakszerű ellátás megtervezésére.

Kiemelkedő szerepe van a terhesgondozásban a védőnőnek, aki nemcsak a leletek értelmezésében segít, hanem az életmódbeli tanácsokkal, a szülésre és a csecsemőgondozásra való felkészüléssel is támogatja a családot. A védőnői látogatások és tanácsadások szintén a kötelező gondozási protokoll részei.

A várandósság alatt a rendszeres mozgás (pl. kismama jóga, úszás) és a kiegyensúlyozott táplálkozás szintén vizsgálatnak számít a maga nemében, hiszen ezekkel a döntésekkel aktívan hozzájárulunk a magzat egészséges fejlődéséhez és a szövődmények elkerüléséhez. Az optimális súlygyarapodás monitorozása minden orvosi és védőnői látogatás alkalmával megtörténik.

Az ultrahangvizsgálatok gyakorisága: mi az optimális?

A magyarországi protokoll szerint legalább 4 alkalommal kötelező az ultrahang vizsgálat: a terhesség igazolása (6–8. hét), a kombinált teszt részeként (11–13. hét), a nagy anatómiai szűrés (18–22. hét) és a növekedési ultrahang (30–32. hét). A szülés előtt, a 36. héttől kezdve a CTG-vel együtt ismételten ellenőrizhetik a magzat helyzetét és a magzatvíz mennyiségét.

Bár a kismamák gyakran szeretnének minél több ultrahangot, fontos tudni, hogy az orvosilag indokolt vizsgálatok száma a kulcs. A feleslegesen gyakori, hosszú ideig tartó ultrahangos beavatkozások kerülendők, de a protokollban előírt szűrések elvégzése létfontosságú.

A magas rizikójú terhesség gondozása

Bizonyos tényezők, mint például az anya életkora (35 év felett), korábbi vetélések, krónikus betegségek (pl. magas vérnyomás, autoimmun betegségek), ikerterhesség, vagy a terhesség során fellépő szövődmények (pl. vérzés, méhlepényi elégtelenség) esetén a terhesség magas rizikójúvá válhat. Ilyenkor a gondozás menete eltér a standard protokolltól.

Magas rizikójú terhesség esetén a vizsgálatok gyakorisága megnő. A CTG és a Doppler-vizsgálatok gyakoribbak lehetnek, akár hetente kétszer is sor kerülhet rájuk. Szükség lehet speciális hormonszintek (pl. progeszteron) ellenőrzésére, és a kismamát gyakran perinatális centrumba irányítják, ahol a legmagasabb szintű ellátás biztosított.

A méhnyak hosszának rendszeres mérése ultrahanggal szintén fontos lehet koraszülés kockázata esetén. Rövid méhnyak esetén gyógyszeres kezelés vagy méhszájzár (cervix cerclage) alkalmazása jöhet szóba.

A vizsgálatok célja a terhesség lehető leghosszabb ideig történő biztonságos meghosszabbítása és a szövődmények minimalizálása, hogy a baba megfelelő érettséggel születhessen meg.

A terhesség alatti vizsgálatok rendszere egy jól felépített háló, amely a kezdetektől a szülésig biztonságot nyújt. A kismamák számára a legfontosabb, hogy aktívan vegyenek részt a gondozásban, tegyék fel kérdéseiket, és kövessék az orvosi, védőnői tanácsokat. Így a várandósság időszaka nemcsak az izgalomról, hanem a biztos tudásról is szólhat, amely a sikeres szülés alapja.