Késik vagy törölték a járatodat? Ezekre a kártérítésekre vagy jogosult

A régóta várt családi nyaralás, a gondosan megtervezett üzleti út, vagy a nagyszülőkhöz vezető hazaút pillanatok alatt válhat rémálommá, amikor a reptéri kijelzőn megjelenik a rettegett felirat: késés, vagy ami még rosszabb, járat törölve. Ilyenkor az első reakció gyakran a tehetetlen düh, a második pedig a pánik: mi lesz most a foglalásokkal, a csatlakozásokkal? Szerencsére az Európai Unió jogszabályai pontosan meghatározzák, milyen jogok illetik meg az utazókat ilyen helyzetekben, és milyen kártérítésekre vagy jogosult. Ennek a jogi keretnek a pontos ismerete nem csupán anyagi biztonságot ad, de a stresszes helyzetekben is segít megtalálni a helyes lépéseket.

Sokan tévesen azt hiszik, hogy a légitársaságok kénye-kedve szerint dönthetnek a helyzet kezeléséről, pedig az EU-ban érvényes 261/2004/EK rendelet egy rendkívül erős védőhálót biztosít minden utas számára. Ez a jogszabály nemcsak az ellátásra vonatkozó minimumokat rögzíti, de azt is meghatározza, mikor jár fix összegű kártérítés, függetlenül az elszenvedett tényleges kártól.

A jogi alapok: Az EU 261/2004 rendelet hatálya

Mielőtt belemerülnénk a konkrét összegekbe, tisztáznunk kell, mikor alkalmazható egyáltalán ez a rendelet. A 261/2004/EK rendelet hatálya rendkívül széles, de vannak kritikus feltételei. A legfontosabb, hogy a járatnak az Európai Unió területéről kell indulnia, vagy ha az EU-n kívülről indul, akkor az érintett légitársaságnak uniós székhelyűnek kell lennie.

• Indulás az EU-ból: Ha a járat egy uniós tagállam repülőteréről indul, a rendelet alkalmazandó, függetlenül attól, hogy melyik légitársaság üzemelteti.
• Érkezés az EU-ba: Ha a járat az EU-n kívülről indul, de uniós célállomásra tart, a rendelet csak akkor alkalmazható, ha a járatot uniós székhelyű légitársaság üzemelteti.
• Izland, Norvégia, Svájc: Fontos tudni, hogy a rendelet hatálya kiterjed ezen országokra is, annak ellenére, hogy nem tagjai az EU-nak.

A rendelet nemcsak a menetrend szerinti járatokra vonatkozik, hanem a charterjáratokra is, amennyiben azok a fenti feltételeknek megfelelnek. Az utazási irodán keresztül foglalt utazások esetén is az utas jogosult a kártérítésre, nem az utazási iroda.

Mi számít késésnek, és mikor jár fix kártérítés?

A jogszabály különbséget tesz a kisebb csúszások és a jelentős járatkésések között. A néhány perces, sőt, az egy-két órás késésekért sem jár automatikusan pénzbeli kártérítés, de bizonyos ellátási jogok már ekkor is megilletik az utast. A fix összegű kompenzáció kifizetésének kulcsa az érkezés időpontjában mért késés hossza.

Az Európai Bíróság egy korábbi döntése (a híres Sturgeon-ügy) tisztázta, hogy a járatok jelentős késése a törléssel egyenértékű bánásmódot igényel. Ez azt jelenti, hogy ha a járat a célállomásra három vagy több órás késéssel érkezik meg, az utas jogosult a fix összegű kártérítésre, kivéve, ha a késést rendkívüli körülmény okozta.

A „megérkezés” időpontja a pilótafülke ajtó kinyitásának pillanata, vagyis az a pillanat, amikor az utasok ténylegesen elhagyhatják a repülőgépet. Ez a kritikus pont, nem pedig a kerekek földet érésének ideje. Ez a különbség néha döntő lehet a kártérítési küszöb elérésében.

A kártérítés mértéke: A távolság a döntő

A kártérítés összege standardizált, és kizárólag a járat tervezett útvonalának hosszától függ. A jogszabály három kategóriát különböztet meg. Fontos, hogy ezek az összegek fejenként értendőek, nem foglalásonként.

A táblázat harmadik kategóriájában van egy fontos kivétel: ha a 3500 km feletti járat késése 3 és 4 óra közötti, a légitársaság jogosult a 600 EUR kártérítést 50%-kal csökkenteni. Ez a rendelkezés azonban a törlések esetén nem alkalmazható.

A járat törlése: Mikor jár kártérítés?

A járat törlése általában sokkal nagyobb fennakadást okoz, mint egy késés. A rendelet értelmében a légitársaság köteles tájékoztatni az utast a törlésről, és felajánlani a választást az alternatív útvonal (átfoglalás) és a jegyár visszatérítése között.

Fix összegű kártérítés törlés esetén is jár, de itt a légitársaság tájékoztatási kötelezettségének időpontja a kritikus. Ha a légitársaság:

1. Törölte a járatot és kevesebb mint 7 nappal az indulás előtt tájékoztatott, és az alternatív járat több mint 1 órával korábban indul, vagy több mint 2 órával később érkezik a célállomásra.
2. Törölte a járatot, és 7 és 14 nappal az indulás előtt tájékoztatott, és az alternatív járat több mint 2 órával korábban indul, vagy több mint 4 órával később érkezik a célállomásra.
3. Törölte a járatot és kevesebb mint 14 nappal az indulás előtt tájékoztatott, és nem ajánlott fel elfogadható alternatív útvonalat.

Ha a légitársaság több mint 14 nappal az indulás előtt tájékoztatja az utast a törlésről, akkor a fix összegű kártérítésre már nem jogosult, de a jegy árának visszatérítése vagy az átfoglalás joga természetesen továbbra is fennáll.

A törlés fogalma alá tartozik az is, ha a járat indul ugyan, de nem ott száll le, ahol eredetileg tervezték, kivéve, ha az utasok beleegyeztek a változtatásba.

Az ellátáshoz való jog: Segítségnyújtás a helyszínen

A pénzbeli kompenzáción túl, a rendelet előírja, hogy a légitársaságoknak gondoskodniuk kell az utasokról a várakozás ideje alatt. Ezt nevezzük az ellátáshoz való jognak, és ez a jog még akkor is megilleti az utast, ha a késést vagy törlést rendkívüli körülmény okozta, vagyis ha a pénzbeli kártérítésre nem jogosult.

Az ellátás joga a késés hosszától és a távolságtól függően lép életbe:

• 2 óra vagy annál több késés: 1500 km alatti járatok esetén.
• 3 óra vagy annál több késés: 1500–3500 km közötti járatok esetén.
• 4 óra vagy annál több késés: 3500 km feletti járatok esetén.

Mit kell biztosítania a légitársaságnak, ha elérik ezeket a küszöböket? Elsősorban élelmiszert és frissítőket, a várakozási idővel arányosan. Emellett biztosítaniuk kell két ingyenes telefonhívást, telexet, faxot, vagy e-mail üzenetet.

Szállás és szállítás a reptér és a szálloda között

Ha a járatkésés vagy járat törlése miatt a várakozási idő átnyúlik a következő napra, a légitársaság köteles térítésmentesen szállást biztosítani. Ez különösen fontos, ha kisgyermekekkel utazunk. Ezen felül a légitársaságnak fedeznie kell a reptér és a szálláshely közötti szállítás költségeit is.

Ha a légitársaság nem tudja azonnal biztosítani a szállást, és az utasnak magának kell kifizetnie a szállodát, rendkívül fontos, hogy minden számlát és bizonylatot megőrizzünk. Ezeket utólag kell benyújtani a légitársasághoz megtérítés céljából. Fontos, hogy a szállásnak ésszerűnek és a helyi viszonyoknak megfelelőnek kell lennie. Egy luxusszálloda számláját valószínűleg nem fogadják el, de egy tiszta, biztonságos szállás költségeit igen.

A rendkívüli körülmények fogalma: A légitársaságok kibúvója

Ez a pont az, ami a legtöbb vita tárgyát képezi a légitársaságok és az utasok között. A rendelet kimondja, hogy a légitársaság mentesül a fix összegű kártérítés fizetése alól, ha a késést vagy törlést olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket „még minden ésszerű intézkedés megtétele mellett sem lehetett volna elkerülni”.

Az Európai Bíróság szigorúan értelmezi ezt a kitételt. Nem minden olyan esemény minősül rendkívüli körülménynek, ami kívül esik a légitársaság közvetlen irányításán. A bíróság szerint a rendkívüli körülménynek két feltételnek kell megfelelnie:

1. Az eseménynek természeténél vagy eredeténél fogva nem lehet része a légitársaság szokásos tevékenységének.
2. Az eseménynek kívül kell esnie a légitársaság tényleges ellenőrzési körén.

Mi számít rendkívüli körülménynek?

Jellemzően elfogadott rendkívüli körülmények közé tartozik:

• Szélsőséges időjárási viszonyok: Pl. vulkánkitörés, hurrikán, sűrű köd, hóvihar, ha az a járat biztonságos üzemeltetését ellehetetleníti.
• Politikai instabilitás, biztonsági kockázatok: Pl. terrorfenyegetés, katonai akciók, a reptér lezárása.
• Repülésirányítók sztrájkja: Ha a sztrájk a repülésirányítókat érinti, és nem közvetlenül a légitársaság személyzetét.
• Váratlan orvosi vészhelyzet a fedélzeten.

Mi NEM számít rendkívüli körülménynek?

A leggyakoribb tévhit az, hogy a technikai hibák is rendkívüli körülmények lennének. Az Európai Bíróság azonban egyértelműen kimondta (a Wallentin-Hermann és Folkerts ügyekben), hogy a légijárművekben felmerülő legtöbb technikai hiba, még ha váratlan is, a légitársaság szokásos működésének és karbantartásának része. Ezért:

• A hajtómű általános meghibásodása.
• A hidraulikus rendszer szokásos hibái.
• A repülőgép karbantartása során feltárt hibák.
• A személyzet (pilóták, légiutas-kísérők) sztrájkja (mivel ez a légitársaság belső ügye).

Ezekben az esetekben a légitársaság köteles fizetni a kártérítést, mivel a hiba elkerülhető lett volna megfelelő karbantartással vagy a kockázatok kezelésével.

Gyakorlati lépések a reptéren: Dokumentáció és bizonyítékok

Amikor szembesülünk a járatkéséssel vagy törléssel, a legfontosabb a higgadtság és a hatékony dokumentáció. A későbbi kártérítési igény érvényesítése szempontjából minden apró részlet számít.

1. Kérjen hivatalos igazolást a késés okáról

Azonnal keressük fel a légitársaság pultját vagy az információs pultot, és kérjük, hogy írásban rögzítsék a késés vagy törlés pontos okát és időtartamát. Bár a légitársaságok gyakran vonakodnak ezt megtenni, ragaszkodjunk hozzá. Ha nem adnak ki hivatalos dokumentumot, fényképezzük le a kijelzőket, a kiírásokat, vagy a kapunál lévő tájékoztatókat, amelyek a késés tényét igazolják.

2. Őrizzen meg minden utazási dokumentumot

A beszállókártyát (még a régit is), a jegyfoglalást, az e-mailben kapott értesítéseket, és minden olyan dokumentumot, amely igazolja a tervezett és a tényleges menetrendet. Ez képezi az igény alapját.

3. Dokumentálja a plusz költségeket

Ha a légitársaság nem biztosította az ellátást (étkezést, italt), és Önnek magának kellett vásárolnia, őrizzen meg minden számlát. Ugyanez vonatkozik a szállásra és a szállításra is. Ne feledje: csak az ésszerű és feltétlenül szükséges költségeket térítik meg. Ne vásároljon alkoholt vagy luxuscikkeket, mert ezeket biztosan elutasítják.

4. Jegyezze fel a pontos időpontokat

A kártérítésre való jogosultság szempontjából kritikus a célállomásra történő érkezés pontos ideje. Ha a gép végül elindult, jegyezze fel, mikor nyitották ki a gép ajtaját a célállomáson. Ez a pillanat határozza meg, hogy a késés elérte-e a 3 órás küszöböt.

Az átfoglalás joga és a visszatérítés

Törlés vagy jelentős késés esetén (legalább 5 óra) az utasnak joga van választani a légitársaság által felajánlott alternatív megoldások közül. Ez a választási jog az egyik legerősebb védelmi eszköz az utas kezében.

A) A jegyár visszatérítése

Az utas kérheti a jegyár teljes visszatérítését, és ha a késés egy átszállásos út első szakaszán történt, és az utazás már értelmetlenné vált, akkor a már megtett szakaszra is visszautazhat, a légitársaság költségén.

B) Az átfoglalás (újraútvonal)

A légitársaság köteles az utast a lehető leghamarabb, hasonló szállítási feltételek mellett a célállomásra szállítani. Ez történhet a légitársaság saját járatával, vagy ha szükséges, egy másik légitársaság járatával is. Sőt, ha a légitársaság nem tud elfogadható alternatívát felajánlani, az utasnak joga van saját maga megvásárolni az új jegyeket (buszra, vonatra, vagy másik légitársaságra), és a költségeket utólag a légitársaságra terhelni. Ez a lépés azonban csak akkor ajánlott, ha a légitársaság egyértelműen megtagadja az együttműködést.

Fontos, hogy az átfoglalás joga és a fix összegű kártérítés két külön jog. Ha a járatot törölték, és Ön elfogadja az átfoglalást, attól még jogosult lehet a kártérítésre, feltéve, hogy a törlésről szóló értesítés időpontja és a rendkívüli körülmények hiánya ezt lehetővé teszi.

A jogérvényesítés menete: Hogyan nyújtsa be az igényt?

A kártérítési igény benyújtása általában nem bonyolult, de türelmet és kitartást igényel, különösen a diszkont légitársaságok esetében.

1. Közvetlen megkeresés a légitársaságnál

A hivatalos eljárást mindig a légitársaság felé kell kezdeni. A legtöbb légitársaság weboldalán találhatók erre a célra szolgáló űrlapok vagy e-mail címek. Az igényt a járat számával, az utazás dátumával, a késés/törlés okával, a kívánt kártérítési összeggel és a banki adatokkal együtt kell benyújtani. Csatolni kell minden összegyűjtött bizonyítékot (beszállókártya, számlák).

A légitársaságnak ésszerű határidőn belül válaszolnia kell. Ha elutasítják az igényt, kötelesek megindokolni az elutasítás okát, jellemzően a „rendkívüli körülményekre” hivatkozva.

2. Az igényérvényesítő cégek szerepe

Ha a légitársaság elutasítja az igényt, vagy nem válaszol, sokan fordulnak ún. járatkésés kártérítési cégekhez (pl. AirHelp, Flightright). Ezek a cégek átvállalják a teljes jogi és adminisztratív terhet, cserébe a sikeresen megítélt kártérítés 25–40%-áért (plusz ÁFA). Ez a megoldás kényelmes, különösen akkor, ha a légitársaság makacsul ellenáll, és bírósági útra terelődik az ügy.

Bár a jutalék magasnak tűnhet, érdemes megfontolni, mivel ezek a cégek naprakészek a legújabb bírósági precedensekkel kapcsolatban, és nagy tapasztalattal rendelkeznek az elutasított igények sikeres behajtásában.

3. Nemzeti jogérvényesítő szervek

Ha a közvetlen megkeresés és az igényérvényesítő cég segítsége sem vezet eredményre, az utasok fordulhatnak a nemzeti jogérvényesítő szervekhez (NEB). Magyarországon ez a szerep a Közlekedési Hatóságot (korábban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) illeti meg. Ez a hatóság kivizsgálja a panaszt, és ha jogsértést állapít meg, elrendelheti a légitársaság számára a kártérítés kifizetését. Bár a hatóság nem jár el bíróságként, a döntése jelentős súllyal bír.

Határidők és elévülés: Meddig nyújtható be az igény?

A kártérítési igények benyújtásának határideje nem egységes az EU-ban, hanem az adott tagállam nemzeti jogától függ. Ez a kritikus pont az ún. elévülési idő.

• Magyarország: A magyar jog szerint a szerződésszegésen alapuló igények (amelyek közé a kártérítési igény is tartozik) 5 év alatt évülnek el. Ez az egyik legkedvezőbb határidő Európában.
• Más EU tagállamok: Németországban 3 év, az Egyesült Királyságban (bár már nem EU tag) 6 év, Spanyolországban 5 év, míg egyes országokban, mint pl. Franciaországban, csak 2 év az elévülési idő.

A járat indulási vagy érkezési helye határozza meg, hogy melyik ország jogrendszere alkalmazható az elévülés tekintetében. Általában a célállomás országának jogát alkalmazzák, de ez is vita tárgyát képezheti, ezért a biztonság kedvéért érdemes az igényt minél előbb benyújtani.

Különleges esetek és gyakori tévhitek

Az EU rendelet számos olyan helyzetre is kiterjed, amelyek nem feltétlenül egyértelműek a mindennapi utazó számára. Néhány fontos speciális eset:

Csökkentett kártérítés (Half compensation)

A 3500 km feletti járatok esetében, ha a késés 3 és 4 óra közötti, a légitársaság a 600 EUR kártérítést 50%-kal csökkentheti (300 EUR-ra). Ez a csökkentés csak a késésekre vonatkozik, a törlésekre nem.

Átjáró járatok és elért csatlakozások

Ha az utazás több szakaszból áll (pl. Budapest–Frankfurt–New York), és az első járat késése miatt lekéssük a csatlakozást, a teljes út késését a célállomásra való érkezéshez viszonyítva kell mérni. Ha a teljes út a végállomáson 3 óránál többet késik, az utas jogosult a kártérítésre, még akkor is, ha az első szakasz késése önmagában nem érte el a 3 órát. A kártérítés összege ilyenkor a teljes útvonal távolsága alapján kerül megállapításra.

Például, ha a Budapest–Frankfurt szakasz 1 óra késéssel indult, de emiatt a Frankfurt–New York járatot elbuktuk, és csak 6 óra múlva tudtunk elindulni egy másik géppel, a New Yorkba való érkezésünk 7 órával csúszott. Ebben az esetben a 3500 km feletti kategóriába tartozó 600 EUR kártérítés jár.

A Codeshare járatok

A codeshare (közös üzemeltetésű) járatok esetében a jegyet megvásárolhatjuk az A légitársaságtól, de a gépet a B légitársaság üzemelteti. Kártérítés esetén az utast az a légitársaság illeti meg, amelyik a járatot ténylegesen üzemeltette. A kártérítési igényt tehát ahhoz a légitársasághoz kell benyújtani, amelynek a repülőgépén utazott volna.

További pénzügyi igények: A kártérítésen túl

Fontos megkülönböztetni a standardizált, fix összegű kártérítést (amely a 261/2004/EK rendeleten alapul) és a ténylegesen felmerült károk megtérítését, amelyekre a légitársaságok felelősségét szabályozó nemzetközi szerződés, a Montreali Egyezmény vonatkozik.

A 261/2004/EK rendelet szerinti kártérítés fix összegű, és célja az utas kellemetlenségének kompenzálása. Ez a kártérítés független attól, hogy az utasnak milyen tényleges anyagi kára származott a késésből.

Ezzel szemben, ha a késés miatt jelentős anyagi kár érte (pl. lekésett egy fizetett konferenciát, vagy egy előre kifizetett, vissza nem térítendő luxus szállásfoglalást), az utas jogosult lehet ezen károk megtérítését is igényelni a Montreali Egyezmény alapján. Ennek felső határa körülbelül 5800 EUR (4694 SDR, a Montreali Egyezményben használt elszámolási egység). Ezt a kártérítést is be kell nyújtani, és igazolni kell, hogy a légitársaság hibájából keletkezett a kár, és az összeg ésszerű volt.

A bizonyítás terhe

A fix összegű kártérítés igénylésekor a légitársaság feladata bizonyítani, hogy a késést vagy törlést rendkívüli körülmény okozta, és hogy minden ésszerű intézkedést megtett a késés elkerülése érdekében. Ha a légitársaság rendkívüli körülményre hivatkozik, de nem tudja ezt megfelelő dokumentumokkal igazolni (pl. hatósági jelentés az időjárásról), az igényt nem utasíthatja el.

A Montreali Egyezmény szerinti, tényleges kár megtérítése esetén viszont az utasnak kell bizonyítania a kár összegét, és azt, hogy az összefüggésben állt a légitársaság mulasztásával.

Mit tegyünk, ha a légitársaság elutasítja az igényt?

A légitársaságok gyakran elutasítják az első benyújtott kártérítési igényt, különösen a diszkont légitársaságok. Az elutasítás leggyakoribb oka a „rendkívüli körülményekre” való hivatkozás, gyakran általános, nem részletezett formában.

1. Az indoklás felülvizsgálata

Ha a légitársaság rendkívüli körülményre hivatkozik, kérjük el a hivatalos dokumentációt, amely ezt igazolja. Ha például „biztonsági okokra” hivatkoznak, kérjük a hatósági jelentést. Ha „időjárásra” hivatkoznak, kérjük a meteorológiai jelentést, amely igazolja, hogy az időjárás az adott repülőtéren valóban lehetetlenné tette a felszállást vagy a leszállást.

Számos légitársaság próbálja a műszaki hibákat rendkívüli körülményként feltüntetni. Ha a hiba a gép karbantartásával kapcsolatos, vagy a gép szokásos üzemeltetéséből ered, az Európai Bíróság precedensei alapján az elutasítás jogtalan.

2. Békéltető testületek és alternatív vitarendezés

Ha a légitársasággal folytatott kommunikáció holtpontra jut, az utasok fordulhatnak az alternatív vitarendezési fórumokhoz (ADR) vagy a békéltető testületekhez. Ezek a testületek gyorsabb és olcsóbb megoldást kínálnak a bírósági eljárásnál, bár döntésük nem minden esetben kötelező érvényű a légitársaságra nézve.

3. Bírósági út

Ha az összes fenti lépés kudarcot vall, az utolsó lehetőség a bírósági út. Az Európai Unióban az utasoknak joga van a lakóhelyük szerinti ország bíróságánál (Magyarországon a járásbíróságoknál) benyújtani a keresetet, vagy a járat indulási/érkezési helye szerinti bíróságon. Ha az igényérvényesítő cégeket vesszük igénybe, ők általában maguk indítják el a jogi eljárást a légitársaság ellen, viselve a perköltségeket és a kockázatot.

A jogi eljárások bizonyítják, hogy az EU rendelet valóban komolyan veszi az utasok védelmét. Az elmúlt években számos légitársaságot marasztaltak el, ami megerősítette a 3 órás késés szabályát, és szűkítette a „rendkívüli körülmények” értelmezési körét.

A jogok érvényesítése csecsemők és gyermekek esetében

Gyakori kérdés, hogy a csecsemők és gyermekek is jogosultak-e a teljes összegű kártérítésre. A válasz igen, amennyiben fizettek a jegyükért. Ha a gyermek ingyen utazott (pl. ölben utazó csecsemő), akkor nem jogosult fix összegű kártérítésre, mivel nem rendelkezett érvényes, fizetett jeggyel. Ha azonban a gyermeknek volt saját jegye (akár csökkentett áron is), a teljes összegű kártérítés jár neki is, fejenként 250, 400 vagy 600 EUR.

A kisgyermekekkel való utazás során a késés miatti ellátási jogok (étkezés, szállás) különösen fontosak. A légitársaságoknak figyelembe kell venniük a gyermekek speciális igényeit, és prioritást kell biztosítaniuk a szálláshely biztosításakor.

A járatkésés vagy törlés kétségkívül stresszes, de a jogok pontos ismerete hatalmas előny. A kártérítési igény jogszerű és pénzügyileg megalapozott lépés, amely nemcsak a kellemetlenségért nyújt kompenzációt, hanem hozzájárul a légiközlekedés minőségének javításához is. Ne feledje: az EU 261/2004 rendelet az Ön oldala.