Áttekintő Show
A világ, amelyben élünk, színek gazdag palettája. Gyermekünk számára a színek felfedezése nem csupán egy szórakoztató játék, hanem az egyik legfontosabb kognitív lépcsőfok, amely segíti a rendszerezést, a megfigyelést és a nyelvi fejlődést. Amikor egy kisgyermek először képes megnevezni a pirosat, a kéket vagy a sárgát, azzal egy új dimenziót nyit meg a kommunikációban és a környezete értelmezésében. De hogyan tehetjük ezt a tanulási folyamatot a lehető legtermészetesebbé, legörömtelibbé, elkerülve a száraz, ismétlődő gyakorlatokat?
A kulcs a játékos színtanulás: ha a tanulás beépül a mindennapi tevékenységekbe, a mozgásba és az érzékszervi tapasztalatokba, sokkal hatékonyabb és tartósabb eredményt érhetünk el. Nem kell drága fejlesztőeszközöket vásárolnunk; a legjobb eszközök gyakran már otthon is megtalálhatóak, csupán egy kis kreativitásra van szükség a felhasználásukhoz.
Miért olyan fontos a színek felismerése a kisgyermekkorban?
A színek tanulása messze túlmutat azon, hogy a gyermek képes megnevezni egy árnyalatot. Ez a folyamat szorosan összefügg a vizuális diszkrimináció fejlődésével – azzal a képességgel, hogy megkülönböztessük az egyik tárgyat a másiktól azok tulajdonságai alapján. Ez a képesség kritikus az olvasás és az írás későbbi elsajátításához is, hiszen a betűk és formák felismerése is finom vizuális megkülönböztetésen alapul. A színek segítenek a gyermekeknek a formák, méretek és mintázatok elkülönítésében is.
Ezenkívül a színek nyújtanak egy korai kategóriarendszert. Segítenek a gyerekeknek rendszerezni a környezetüket: a piros alma egy kategória, a zöld fű egy másik. A színek emellett kiválóan támogatják a nyelvi fejlődést is. Amikor a gyermek megtanulja a színek nevét, bővíti a szókincsét, és képes lesz sokkal pontosabban leírni a világot, összetettebb mondatokat alkotva. Például, ahelyett, hogy csak azt mondaná: „Labda”, már azt mondhatja: „Nagy, kék labda.”
A színtanulás nem egy elszigetelt készség, hanem az egész kognitív fejlődés alapköve. Amikor a gyermek színeket tanul, valójában rendszerezést, kommunikációt és vizuális megfigyelést sajátít el.
Mikor érdemes elkezdeni a színekkel való ismerkedést?
Bár a legtöbb gyermek 2 és 3 éves kor között kezdi el megnevezni az alapszíneket, a színek vizuális felismerése már sokkal korábban megkezdődik. Egy 18 hónapos baba már képes lehet csoportosítani a hasonló színű tárgyakat, még ha a nevüket nem is tudja. A lényeg, hogy a színekkel való ismerkedés folyamatosan, a gyermek természetes érdeklődését követve történjen, már csecsemőkorban is, amikor élénk színű játékokat mutatunk neki.
A szakemberek azt javasolják, hogy a szülők először az alapszínekre koncentráljanak: piros, kék, sárga. Ezek a legmarkánsabb és legkönnyebben megkülönböztethető árnyalatok. Csak miután ezek stabilan beépültek, érdemes bevezetni a másodlagos színeket (zöld, narancs, lila), majd az olyan árnyalatokat, mint a rózsaszín, barna vagy fekete. A türelem, a következetes ismétlés és a pozitív megerősítés a siker záloga a színtanulás gyerekeknek folyamatában.
1. Szenzoros merülés: a színes tészta és rizs tál
A szenzoros játékok a színtanulás gyerekeknek egyik leghatékonyabb eszközei. A gyerekek a tapintáson, szagláson és látáson keresztül tapasztalják meg a világot. Mi lehetne izgalmasabb, mint egy nagy tál szivárványszínű rizs vagy tészta, amit szabadon markolhatnak, önthetnek, válogathatnak és szórhatnak? A szenzoros tálak megnyugtatóak és hosszú időre lekötik a figyelmet.
Elkészítés és játékmenet
A színes rizs vagy tészta elkészítése egyszerű, de előrelátást igényel. Élelmiszer színezéket és egy kevés ecetet (az ecet segít fixálni a színt és gyorsítani a száradást) használva pillanatok alatt előállítható a vibráló alapanyag. Oszd szét a rizst kisebb zacskókba, adj hozzá néhány csepp színezéket, rázd össze alaposan, majd terítsd szét egy tálcán, hogy teljesen megszáradjon.
Amikor a játékra kerül a sor, a színes alapanyagot tedd egy nagy, sekély tálba. Kérd meg a gyermeket, hogy válogassa szét a színeket külön kis edényekbe, muffin papírokba vagy fagyis tölcsérekbe. Kezdetben csak két színt használj, majd fokozatosan növeld a választékot. Ez a tevékenység nemcsak a színek felismerését segíti, hanem nagyszerűen fejleszti a finommotorikát, különösen, ha kis csipeszeket, mérőkanalakat vagy apró lapátokat használnak a válogatáshoz. Ezen keresztül a gyermek megtanulja a mennyiségeket és a térfogatot is.
| Fejlesztett terület | Konkrét előny |
|---|---|
| Kognitív | Színazonosítás, kategóriákba sorolás, koncentráció. |
| Motoros | Csipeszfogás, kéz-szem koordináció, öntés gyakorlása. |
| Szenzoros | Különböző textúrák tapintása, vizuális stimuláció. |
2. Színvadászat a szabadban: a természet palettája
A kreatív ötletek színtanuláshoz sorában a természet adja a legszebb inspirációt. A szabadban végzett színvadászat nemcsak a színeket tanítja, hanem ösztönzi a gyermekeket a környezetük aktív megfigyelésére, a részletekre való fókuszálásra is. Ez a tevékenység tökéletesen alkalmas a színnevek rögzítésére a valós kontextusban, miközben mozgásigényük is kielégül.
A vadászat menete
Készíts elő egy „színpalettát” – ez lehet egy tojástartó doboz, amelynek minden rekeszébe beillesztettél egy-egy színes papírt (pl. piros, kék, zöld, sárga). A feladat az, hogy a gyermek találjon a természetben olyan apró tárgyakat (leveleket, virágokat, köveket, gallyakat, fűszálakat), amelyek megfelelnek a dobozban lévő színeknek, és beletegye a megfelelő rekeszbe.
Mialatt gyűjtögettek, folyamatosan nevezd meg a színeket, és használj leíró szavakat is. „Nézd, ez a virág milyen szép piros! Pont olyan, mint a piros papír a dobozban. Tedd a piros helyre!” Ez a módszer nemcsak a játékos színtanulást segíti, hanem bevezeti a gyermekeket a természettudományok alapjaiba, a textúrák és formák megfigyelésébe, miközben friss levegőn vannak. Beszélhettek arról is, hogy a színek változnak: télen kevesebb a zöld, ősszel sok a barna és a narancs.
A zöld ezer árnyalata: A természetben a színek nem homogének. A zöld fű, a sötétzöld levél és a világoszöld moha közötti különbségek megfigyelése fejleszti a gyermek vizuális megkülönböztető képességét. Ne feledd, a szín egy spektrum, nem csupán egy fix kategória.
3. Mosoda színre: gyakorlatias rendszerezés és segítségnyújtás

A színek megtanítása a mindennapi rutinokba integrálva a leghatékonyabb, mert azonnali gyakorlati hasznot látnak benne. A mosoda színre válogatása egy kiváló, gyakorlatias Montessori-jellegű tevékenység, amely ráadásul a szülői feladatokba is bevonja a gyermeket, fejlesztve az önállóságát és a felelősségérzetét. Ez a módszer megerősíti a színfelismerést és a kategóriákba sorolás képességét egy valós élethelyzetben.
Készíts elő két vagy három különböző színű kosarat vagy zsákot (pl. fehér, színes, sötét). A mosás előtti válogatás során kérd meg a gyermeket, hogy segítsen a ruhák szétválogatásában. Nevezzétek meg hangosan a ruhadarabok színét, mielőtt a megfelelő kosárba kerülnének. „Ez a póló kék, a színes ruhák közé tesszük. A fehér zokni a fehér kosárba kerül.”
Ez a feladat különösen jó az óvodás színtanulás időszakában, amikor a gyermek már képes a koncentrált, ismétlődő feladatok elvégzésére, és büszke arra, ha hasznos lehet. A sikerélmény, hogy „segített a mamának/apának”, tovább növeli a motivációt, és a rendszerezés képességét is erősíti.
4. Konyhai kalandok: ehető színtanulás
Mi lehetne vonzóbb a gyermek számára, mint az ehető tanulás? A konyha tele van színekkel, textúrákkal és ízekkel, amelyek tökéletes alapot nyújtanak a színtanulás számára. A gyümölcsök és zöldségek kiválóan alkalmasak az alapszínek bemutatására, és a táplálkozási szokásokat is pozitívan befolyásolhatják, ha a színekkel hozzuk őket összefüggésbe.
Színes smoothie-k és gyümölcssaláták
Tervezzetek egy „szín-napot” vagy egy „szivárvány hetet”. Ha ma a piros nap van, készítsetek együtt piros ételeket: eper, málna, piros alma, paradicsom. Miközben mossátok és vágjátok az alapanyagokat, folyamatosan ismételjétek a színt. A végtermék (pl. egy piros smoothie) elfogyasztása pedig megerősíti a pozitív asszociációt a színnel és az egészséges táplálkozással.
Egy másik nagyszerű ötlet a szín szerinti ételfestés. Készítsenek együtt egyszerű vajas kekszet, majd színezzék be a cukormázat élelmiszer színezékkel. Beszélgessetek arról, hogyan keveredik a sárga és a kék, hogy zöldet kapjunk (lásd 6. pont). Ez a tevékenység a mértékegységek és a türelem gyakorlására is kiváló lehetőséget ad.
A szenzoros élmények, mint az ízlelés és a tapintás, mélyebb memórianyomokat hagynak. Ha a tanulás örömmel és pozitív élménnyel párosul, a bevésődés sokkal tartósabb lesz. Az étel színezése és fogyasztása során a gyermek több érzékszervét is bevonja a tanulási folyamatba.
5. Fénytörés és árnyalatok: ablakra ragasztható gél lapok
A fény és az áttetsző anyagok használata lenyűgöző módon segíti a gyermekeket a színek megértésében, különösen a másodlagos színek (kevert színek) felfedezésében. Ez a módszer a vizuális érzékelésre fókuszál, és igazi kreatív ötlet színtanuláshoz, amely a fizika alapjaiba is bevezeti őket.
Szerezz be néhány színes, áttetsző gél lapot vagy fóliát (hobbi boltokban, vagy fotós kiegészítők között kaphatóak). Ragaszd fel ezeket az ablakra úgy, hogy a napfény áthaladjon rajtuk, és színes foltokat vetítsen a szoba padlójára. Kezdetben csak az alapszíneket használd (piros, sárga, kék).
Amikor a gyermek megfigyeli a színes fényt, nevezd meg a színeket. A varázslat akkor következik be, amikor átfedik egymást: „Nézd, ha a kék lapot a sárga elé tesszük, akkor zöld lesz!” Ez az egyszerű kísérlet vizuálisan is igazolja a színkeverés alapelveit, ami sokkal érthetőbb, mint egy magyarázat. A gyermekek imádják, ha a színes fényben úszó foltokat kergethetik a szobában.
6. Színkeverő varázslat: festék és víz
A festés talán a legklasszikusabb és legfontosabb tevékenység a színekkel való ismerkedésben. A színkeverés nem csupán művészeti tevékenység, hanem alapvető fizikai és kémiai folyamat, amely a gyermek számára azonnali visszajelzést ad a színek kapcsolatáról, és fejleszti a kreatív önkifejezést.
A művészet és tudomány metszéspontja
Kezdjétek a három alapszínnel: piros, sárga, kék. Használjatok tálkákat és ecseteket. Kérd meg a gyermeket, hogy fessen le egy lapot sárgára, majd egy másikat kékre. Ezután jöhet a kísérlet: „Mi történik, ha összekeverünk egy kis sárgát és egy kis kéket?”
A vízfesték vagy tempera ideális erre, mivel a színek gyorsan és látványosan keverednek. Beszélgessetek a kapott színekről (zöld, narancs, lila). Hagyjátok, hogy a gyermek maga fedezze fel a keverési arányokat is – a több sárga világosabb zöldet eredményez, míg a több kék sötétebbet. Ez a játékos színtanulás fejleszti az ok-okozati összefüggések megértését, és bevezeti a gyermeket az árnyalatok és tónusok fogalmába. Érdemes fehér festéket is használni a világosításra és feketét az árnyékolásra.
7. DIY színpárosító: jégkrém pálcák és kártyák
A párosító játékok elengedhetetlenek a színfelismerés és a memória fejlesztéséhez. Egy egyszerű, otthon elkészíthető színpárosító játék órákig lekötheti a kisgyermeket, miközben erősíti a kategóriák közötti kapcsolatokat, és fejleszti a vizuális memóriát.
Elkészítés és használat
Szükséged lesz néhány jégkrém pálcára (vagy vastag kartoncsíkokra) és kartonlapokra. Fess be minden pálcikát egy-egy alapszínnel, majd vágj ki ugyanolyan színű négyzeteket a kartonból. A feladat az, hogy a gyermek illessze össze a színes pálcikát a megfelelő színű kártyával. Ezt a játékot tovább lehet nehezíteni úgy, hogy nem csak a színt, hanem a formát is párosítani kell.
Egy haladóbb változatnál, ha a gyermek már stabilan ismeri a színeket, használhatsz olyan pálcikákat, amelyek egyik fele piros, a másik fele kék, és a kártyák is két színűek. A megfelelő kártya kiválasztásához már két színt kell egyszerre felismernie és feldolgoznia. Ez a feladat kiválóan támogatja a vizuális memória fejlődését és a koncentrációt, és előkészíti a gyermeket a bonyolultabb vizuális feladatokra.
8. Mesekönyvek és kézműveskedés: tematikus elmélyülés
A mesék és a kézműves tevékenységek kombinálása mélyíti a tanulási élményt, hiszen érzelmileg is bevonja a gyermeket. Válassz olyan könyveket, amelyekben hangsúlyos szerepet kapnak a színek (például Eric Carle könyvei vagy más vizuálisan gazdag, színes illusztrációkkal teli mesék). A történetek segítenek a színeket kontextusba helyezni.
A mesétől a cselekvésig
Olvass el egy mesét, amelyben sokat szerepel a sárga (pl. egy történet a napról, a méhekről vagy a banánról). Közben mutass rá a sárga tárgyakra a könyvben és a szobában. A mese befejezése után készítsetek egy kézműves alkotást, amelyben a sárga szín dominál: sárga napot festhettek, sárga gyurmát gyúrhattok, vagy sárga papírból ragaszthattok egy csibét.
Ez a módszer segít a gyermeknek összekapcsolni az absztrakt fogalmat (a szín nevét) a vizuális és taktilis élménnyel, miközben fejleszti a kreativitást és a történetmesélés iránti érdeklődést. A témák váltogatásával biztosíthatod, hogy minden színre megfelelő figyelem jusson.
A történetek érzelmileg kötik össze a gyermeket a tanulás tartalmával. Ha a piros szín egy kedvenc mesehős piros cipőjéhez vagy egy lédús eperhez kapcsolódik, a bevésődés sokkal erősebb lesz. Az érzelmi kötődés segíti a memóriát.
9. Építőjátékok és minták: a színek sorrendje
Az építőjátékok – legyen szó Duplo-ról, fakockákról vagy akár LEGO-ról – nemcsak a térlátást és a motoros készségeket fejlesztik, hanem tökéletes eszközei a színek rendszerezésének és a mintázatok felismerésének. Ez a tevékenység bevezeti a gyermeket a szekvenciális gondolkodásba.
Színsorozatok építése
Kezdetben egyszerű feladatokat adj: „Építs egy tornyot csak kék kockákból.” Ez erősíti a színazonosítást és a kategóriákba sorolást. Ezután térjetek át a mintákra, ami már a logikai gondolkodást is bevonja. Kezdj egy egyszerű A-B mintával: piros, kék, piros, kék. Kérd meg a gyermeket, hogy folytassa a sorozatot. „Mi jön a kék után, hogy a minta helyes legyen?”
A haladóbb óvodás színtanulás során bevezethetitek az A-A-B (piros-piros-kék) vagy A-B-C mintákat. Ez a fajta játék nemcsak a színeket rögzíti, hanem előkészíti a gyermeket a matematikai gondolkodásra, az algoritmikus rendszerek megértésére és a vizuális szekvenciák felismerésére, melyek az iskolai tanulás alapját képezik.
10. A színkerék játék: haladó színismeret
Amint a gyermek stabilan ismeri az alapszíneket és a másodlagos színeket, bevezethetjük a színkerék koncepcióját. Ez egy vizuális segédeszköz, amely megmutatja a színek egymáshoz való viszonyát és a keveredés logikáját, segítve a mélyebb művészeti és tudományos megértést.
A színkerék elkészítése
Rajzoljatok egy nagy kört, és osszátok hat egyenlő cikkelyre. Színezzétek be az alapszíneket (piros, sárga, kék) úgy, hogy köztük maradjon egy üres cikkely. Ezután együtt keverjétek ki a másodlagos színeket (narancs, zöld, lila) a 6. pontban leírtak szerint, és töltsétek ki velük a hiányzó helyeket. Használhattok gyurmát, filcet vagy festéket is a cikkelyek kitöltésére.
A színkerék segít megérteni az olyan fogalmakat, mint a komplementer színek (egymással szemben lévők, amelyek együtt a legnagyobb kontrasztot adják) és a harmonikus színek (egymás mellett lévők). Ez a tevékenység már az iskolai vizuális nevelésre is felkészít, és mélyíti a kreatív ötletek színtanuláshoz tárházát, miközben a gyermek vizuálisan is látja a színek közötti logikus kapcsolatot.
A színtanulás pedagógiai alapelvei: hogyan neveljük a színekre?

A sikeres színtanulás nem a tesztelésen, hanem a folyamatos megerősítésen és a felfedezés örömén alapul. Néhány alapvető pedagógiai elv betartásával elkerülhetjük a frusztrációt és maximalizálhatjuk a tanulás örömét, támogatva a gyermek természetes fejlődési ütemét.
1. Azonosítás a megnevezés előtt
Ne feledjük, hogy a gyermek először képes azonosítani a színt (pl. beleteszi a piros kockát a piros dobozba), mielőtt képes lenne megnevezni azt. Amikor először tanítasz egy színt, ne kérdezd: „Milyen színű ez?”, hanem mondd ki te a nevet: „Ez a labda piros.” Ezt hívjuk modellálásnak. Később, amikor már magabiztosabb, kérdezhetsz rá a nevére. Ha a gyermek helytelenül válaszol, egyszerűen ismételd meg helyesen a szót, anélkül, hogy kijavítanád.
2. Következetesség és kontraszt
Mindig használj tiszta, élénk színeket a tanulás kezdetén. A pasztell vagy a sötét árnyalatok zavaróak lehetnek a még fejlődő vizuális rendszer számára. Amikor egy új színt vezetsz be, mindig valami kontrasztos mellé tedd. Például, ha a sárgát tanítod, helyezd egy kék vagy piros háttérre, hogy a sárga vizuálisan kiemelkedjen. A színek bevezetésekor a tárgyak formája és mérete ne változzon, hogy a gyermek kizárólag a színre koncentrálhasson.
3. Integráció a mindennapi életbe
A színek a leggyakrabban előforduló fogalmak közé tartoznak. Használd ki a mindennapi helyzeteket! Öltözködéskor: „Vedd fel a zöld nadrágot és a sárga pólót!” Étkezéskor: „Megeszed a narancssárga répát és a piros paradicsomot?” A folyamatos, természetes megerősítés a leghatékonyabb módja a színtanulás gyerekeknek. Ne feledd, a színek a körülöttünk lévő világ leírásának eszközei.
Gyakori kihívások és szakértői tanácsok
Előfordulhat, hogy a gyermek összekeveri a színeket, vagy hosszabb időre van szüksége a bevésődéshez. Ez teljesen normális, hiszen a színek absztrakt fogalmak. A színtévesztés (daltonizmus) ritkán jelentkezik lányoknál, de a fiúknál gyakoribb lehet (körülbelül 8% érintett), ám a legtöbb esetben a „színkeverés” egyszerűen csak a tanulási folyamat része, nem pedig látásprobléma.
Mi van, ha összekeveri a pirosat és a zöldet?
Ha a gyermek gyakran felcseréli a színeket, ne ess pánikba. Gyakran csak arról van szó, hogy a nyelv és a kognitív azonosítás még nem szinkronban. Koncentrálj arra, hogy megerősítsd a helyes választ, de ne javítsd ki drámaian a hibát. Ha azt mondja, hogy a kék labda piros, egyszerűen ismételd meg helyesen: „Igen, ez a kék labda nagyon szép!” Ha a bizonytalanság 4-5 éves kor után is fennáll, érdemes lehet szakemberrel konzultálni a színtévesztés kizárása érdekében.
A túl sok szín elkerülése
Amikor a játékos színtanulás elkezdődik, korlátozd a választékot. Ha túl sok színt mutatunk egyszerre, az túlterhelheti a gyermeket. Maradj az egy vagy két alapszínnél, amíg azok stabilan rögzülnek, majd építkezhetsz tovább. Ne siess az árnyalatokkal (pl. türkiz, bordó, menta), amíg a fő színek nem mennek. A gyermeknek először a fő kategóriákat kell elsajátítania, mielőtt a finomabb különbségekre térne.
A színek és a forma szétválasztása
Gyakran előfordul, hogy a gyermek egy tárgyat a színével azonosít (pl. a banán mindig sárga, a tűzoltóautó mindig piros). Mutass be olyan tárgyakat, amelyeknek különböző színváltozatai léteznek (pl. kék és piros alma, sárga és zöld autó). Ez segít megérteni, hogy a szín egy tulajdonság, nem pedig a tárgy definíciója.
| Életkor | Képesség |
|---|---|
| 18–24 hónap | Hasonló színű tárgyak csoportosítása kérésre (de nem nevezi meg). |
| 2–3 év | Legalább egy alapszín (piros, kék, sárga) megnevezése, kérésre a helyes szín kiválasztása. |
| 3–4 év | A legtöbb alapszín stabil felismerése és megnevezése, egyszerű színkeverés megértése. |
| 4–5 év | Másodlagos színek és néhány árnyalat felismerése, képes a színminták folytatására. |
+1 Tipp: A színek érzelmi világa és a hangulatok
A színek nem csak vizuális információt hordoznak, hanem érzelmeket és hangulatokat is. Beszélgess a gyermekkel arról, hogyan érez a színek láttán. A piros lehet izgalmas, dühös vagy energikus, a kék lehet nyugodt és békés, míg a sárga a boldogságot sugallja. Ez a fajta asszociáció segít a színtanulás mélyebb beágyazásában, és fejleszti az érzelmi intelligenciát is, segítve a gyermekeket érzéseik kifejezésében.
Színes hangulatkártyák
Készítsetek egyszerű kártyákat, mindegyiken egy-egy színnel. Beszélgessetek arról, milyen hangulatot idéz elő az adott szín. „Mikor érzed magad sárgának (boldognak és naposnak)? Mikor érzed magad kéknek (szomorúnak vagy nyugodtnak)?” Kérd meg, hogy válasszon egy színt, ami illik a pillanatnyi hangulatához. Ez a játék segít a gyerekeknek abban, hogy a színeket ne csak vizuális kategóriaként, hanem a belső világuk kifejezőeszközeként is használják, gazdagítva a kommunikációjukat.
A kreatív ötletek alkalmazása a mindennapokban
A fenti 10+1 ötlet mindegyike könnyen beépíthető a heti rutinba, de a legfontosabb, hogy ne érezzük kényszernek a tanulást. A játékos színtanulás akkor működik a legjobban, ha az spontán, örömteli és a gyermek érdeklődéséhez igazodik. Ha a gyermek éppen az építőkockákkal játszik, akkor a kockák színeit nevezd meg. Ha éppen festeni akar, akkor a színkeverésre koncentráljatok. Használj színes ruhákat, színes ételeket, színes játékokat, és nevezd meg azokat a fogalmakat, amelyeket éppen lát.
A legfőbb cél nem az, hogy a gyermek minél hamarabb megtanulja az összes árnyalatot, hanem az, hogy a tanulás iránti vágyát fenntartsuk, és megmutassuk neki, milyen gazdag, színes és izgalmas a világ, amely körülveszi. Az óvodás színtanulás egy kaland, amely a szülő és a gyermek közötti köteléket is erősíti, és a közös felfedezés örömét kínálja.
Ne feledjük, a színek megtanítása egy hosszú folyamat, amely tele van ismétléssel és felfedezéssel. Amikor elkezdenek beszélni a színekről, az azt jelenti, hogy készen állnak arra, hogy még élesebben és részletesebben lássák és leírják a világot, megnyitva ezzel az utat a bonyolultabb kognitív feladatok felé.