Idő előtti burokrepedés: okok, veszélyek és a legfontosabb teendők

Amikor várandósok vagyunk, a magzatot körülvevő burok és az abban lévő magzatvíz jelenti a biztonságos, védett környezetet. Ez a természetes óvóhely biztosítja a baba fejlődéséhez szükséges állandó hőmérsékletet, védi a külső fizikai hatásoktól, és lehetővé teszi a tüdő, valamint a mozgásszervek megfelelő érését. Azonban ha ez a burok idő előtt megreped, a helyzet azonnal orvosi vészhelyzetté válik, amely gyors és szakszerű beavatkozást igényel. Az idő előtti burokrepedés (szaknyelven: PROM, Premature Rupture of Membranes) az egyik leggyakoribb oka a koraszülésnek és a várandósság alatti fertőzéseknek.

A kismamák gyakran félnek ettől a jelenségtől, hiszen hirtelen, váratlanul következik be. Kulcsfontosságú, hogy tisztában legyünk azzal, mi is történik ilyenkor pontosan, mi okozhatja, és melyek azok a kritikus lépések, amelyeket azonnal meg kell tennünk a baba biztonsága érdekében. A megfelelő tájékozottság segít csökkenteni a pánikot, és lehetővé teszi, hogy higgadtan cselekedjünk.

Mi a burokrepedés és mi a szerepe a magzatvíznek?

A magzatot két hártya, az amnion (belső) és a chorion (külső) veszi körül, amelyek együttesen alkotják a magzatburkot. Ez a zárt rendszer tartja bent a magzatvizet, amely nem csupán egy védőpárna. A magzatvíz alapvető fontosságú a baba fejlődése szempontjából: biztosítja a megfelelő helyet a mozgáshoz, ezzel segítve az izmok és csontok fejlődését, valamint elengedhetetlen a magzati tüdő éréséhez, mivel a magzat vizet lélegez be és ki.

A burokrepedés akkor következik be, amikor a terhesség alatt ez a hártya elvékonyodik vagy megsérül, és a magzatvíz szivárogni vagy elfolyni kezd a hüvelyen keresztül. Normál körülmények között ez a folyamat csak a szülés megindulásakor, a vajúdás alatt történik meg. Ha azonban a terhesség 37. hete előtt következik be, idő előtti burokrepedésről (PPROM, Preterm Premature Rupture of Membranes) beszélünk, ami azonnali kórházi ellátást igényel.

A magzatvíz mennyisége kritikus. Ha a burokrepedés jelentős vízveszteséggel jár, kialakulhat az oligohydramniosz (magzatvízhiány), ami súlyos veszélyt jelent, különösen a terhesség korai szakaszában. A tüdőfejlődés súlyosan károsodhat, ha nincs elegendő folyadék, amit a baba belélegezhet.

A burokrepedés típusai: prom és pprom

A szakemberek két fő kategóriát különböztetnek meg attól függően, hogy a burokrepedés a terhesség melyik szakaszában történik. Bár mindkettő a burok sérülését jelenti, a kezelési protokollok radikálisan eltérőek.

A PROM (Premature Rupture of Membranes) azt jelenti, hogy a burokrepedés a terhesség 37. hete után, de még a vajúdás megindulása előtt következik be. Ebben az esetben a baba már érettnek tekinthető, így az orvosok gyakran a szülés mielőbbi megindítása mellett döntenek a fertőzés veszélyének minimalizálása érdekében.

A PPROM (Preterm Premature Rupture of Membranes), vagyis az idő előtti burokrepedés a terhesség 37. hete előtt történik. Ez a forma a legveszélyesebb, mivel a baba még éretlen. Minél korábban történik a burokrepedés, annál nagyobb a koraszülés kockázata és annál súlyosabbak lehetnek a szövődmények, mint például a súlyos légzési nehézségek vagy a fertőzés. A kezelés célja itt az időnyerés.

Miért reped meg a burok idő előtt? A lehetséges okok feltárása

Az idő előtti burokrepedés okai sokrétűek, és gyakran nem egyetlen tényező, hanem több kockázati faktor együttes jelenléte vezet a burok elvékonyodásához és szakadásához. A tudományos kutatások szerint az esetek többségéért a méhen belüli gyulladásos folyamatok felelősek.

1. Fertőzések és gyulladások

Messze a leggyakoribb és legsúlyosabb okok a húgyúti vagy hüvelyi fertőzések. A burokrepedés kockázata jelentősen megnő, ha a várandós nő kezeletlen bakteriális vagy más típusú fertőzéssel küzd. A leggyakrabban érintett kórokozók közé tartozik a B csoportú Streptococcus (GBS), a Chlamydia és a Gonorrhoea. Ezek a baktériumok képesek felszállni a hüvelyből a méhnyakon keresztül, gyulladást okozva a magzatburokban, ami meggyengíti annak szerkezetét.

A méhen belüli fertőzés legsúlyosabb formája a korioamnionitisz, amely a magzatvíz és a magzatburok fertőzése. Ez a kórkép rendkívül gyorsan rombolja a burok szerkezetét, és azonnali szülést tesz szükségessé, függetlenül a terhességi héttől, az anya és a magzat életének megmentése érdekében.

2. Méhnyak elégtelenség és beavatkozások

A méhnyak hossza és állapota kritikus szerepet játszik. Ha a méhnyak a terhesség korai szakaszában elkezd rövidülni és tágulni (méhnyak elégtelenség), az megnöveli a burokra nehezedő nyomást, és lehetővé teszi a fertőzések könnyebb feljutását. A korábbi terhességek alatt végzett méhnyak-műtétek, például a kúp-kimetszés (konizáció) vagy a méhnyak sérülései szintén növelhetik a kockázatot.

3. Anatómiai és terhességi tényezők

Bizonyos fizikai körülmények fokozhatják a burokrepedés esélyét. Ide tartozik a polihidramnion (túl sok magzatvíz), ami túlzottan megfeszíti a burkot. Az ikerterhesség és a többszörös terhesség szintén fokozott kockázatot jelent a burok megnyúlása miatt. Ezenkívül, ha a méhben fejlődési rendellenesség van, vagy a méh túl nagyra nő, az szintén gyengítheti a burok falát.

4. Életmódbeli és külső tényezők

Az anya életmódja és általános egészségi állapota is befolyásolja a burok állapotát. A dohányzás az egyik legjelentősebb kontrollálható kockázati tényező, mivel gyengíti a kollagén szerkezetét, amely a burok alapanyagát képezi. A súlyos alultápláltság és a C-vitamin vagy cink hiánya szintén összefüggésbe hozható a burok törékenységével.

A burokrepedés felismerése: a tünetek, amikre figyelni kell

A burokrepedés felismerése néha kihívást jelenthet, mivel a tünetek nem mindig drámaiak. A legtöbb nő a hirtelen, nagy mennyiségű folyadék elfolyását képzeli el, de gyakran csak lassú, szakaszos szivárgás tapasztalható, ami könnyen összetéveszthető a vizelet inkontinenciával vagy a fokozott hüvelyi váladékozással, ami a terhesség alatt normális jelenség.

A leggyakoribb jelek

A legbiztosabb jel, ha a hüvelyből folyadék távozik, amelynek mennyisége a testhelyzet változtatásakor (pl. felálláskor) átmenetileg megnő. A magzatvíz jellemzően tiszta vagy halványsárga, vízszerű folyadék. Fontos megkülönböztetni a vizelettől vagy a sűrűbb váladéktól.

A vizelet általában szagú, míg a magzatvíznek jellegzetes, édeskés, néha klóros szaga van. Ha a folyadék zöldes vagy barnás színű, az a magzat stresszére utalhat (mekóniumos magzatvíz), ami azonnali vészhelyzetet jelent.

Kétségek eloszlatása otthon

Ha bizonytalan, vegye fel a legnagyobb méretű, tiszta fehérneműt vagy egy tiszta betétet, és figyelje a folyadékot fél-egy órán keresztül. Ha az áztatás folytatódik, vagy ha a folt szétterül, folyékony marad, nagy valószínűséggel magzatvízről van szó. A legfontosabb szabály: Kétség esetén mindig forduljon orvoshoz vagy induljon kórházba!

Ha hirtelen folyadékot észlel, ne tampont használjon, és ne fürödjön! A fertőzés kockázata miatt kerülje a hüvelybe juttatott tárgyakat és a vizet. Azonnal hívja orvosát és készüljön a kórházba indulásra.

Diagnózis a kórházban

A kórházban a diagnózis felállítása egyszerű, de kritikus. Az orvos először steril körülmények között vizsgálja meg a hüvelyt. Két fő módszert alkalmaznak a magzatvíz azonosítására:

1. Nitrazin teszt: A magzatvíz lúgosabb, mint a hüvelyi váladék. A tesztpapír a lúgos pH hatására elszíneződik.
2. Fern teszt (Páfrány teszt): A hüvelyből vett mintát mikroszkóp alatt vizsgálják. A magzatvízben lévő sók jellegzetes, páfrányszerű kristályokat alkotnak, ami egyértelműen jelzi a burokrepedést.
3. Amnisure vagy más immunológiai tesztek: Ezek a gyorstesztek a magzatvízben lévő specifikus fehérjék (pl. IGFBP-1) kimutatására szolgálnak, és rendkívül pontosak.

Ezek mellett ultrahanggal ellenőrzik a magzatvíz mennyiségét (AFI – Amniotic Fluid Index), ami segít felmérni a veszteség mértékét, és CTG-vel (kardiotokográfia) ellenőrzik a magzat állapotát.

A burokrepedés fő veszélyei: miért kritikus a gyorsaság?

Az idő előtti burokrepedés két fő okból jelent súlyos kockázatot: a koraszülés és a fertőzés. Ezen kívül számos más szövődmény is felléphet, amelyek mind a magzat, mind az anya egészségét veszélyeztetik.

1. Koraszülés

A PPROM a koraszülések vezető oka. Ahogy korábban említettük, a burokrepedés után gyakran megindul a méhtevékenység. Minél korábban, a terhesség melyik szakaszában történik a repedés, annál nagyobb a kockázata annak, hogy a baba éretlen tüdővel, emésztőrendszerrel és immunrendszerrel jön a világra, ami hosszú távú egészségügyi problémákat okozhat.

2. Fertőzés (korioamnionitisz és szepszis)

A magzatburok hiánya megszünteti a magzat természetes védőgátját a hüvelyből érkező baktériumokkal szemben. A fertőzés gyorsan felszállhat a magzatvízbe és a magzatba, ami korioamnionitiszt okoz. Ennek tünetei lehetnek az anyai láz, a felgyorsult szívverés, a méh érzékenysége és a kellemetlen szagú hüvelyi folyás. A korioamnionitisz veszélyes, azonnali antibiotikumos kezelést és szülést igényel.

Ha a fertőzés továbbterjed az anya véráramába, az anyai szepszis alakulhat ki, ami életveszélyes állapot. A babára nézve a fertőzés újszülöttkori szepszist, tüdőgyulladást és agyhártyagyulladást okozhat.

3. Köldökzsinór előreesés

Amikor a magzatvíz nagy mennyiségben távozik, fennáll a veszélye annak, hogy a köldökzsinór előreesik, vagyis a magzat elé kerül a méhnyaknál. Ha a magzat feje rányomja a köldökzsinórt a medencecsontra, a baba oxigénellátása azonnal és drasztikusan lecsökken, ami percek alatt súlyos agykárosodáshoz vagy halálhoz vezethet. Ez az egyik legfélelmetesebb szövődmény, ami sürgősségi császármetszést igényel.

4. Tüdőhipoplázia (Tüdő alulfejlettsége)

Ha a burokrepedés nagyon korán, a 24. terhességi hét előtt következik be, a magzatvíz hosszan tartó hiánya megakadályozza a tüdő normális fejlődését. Ez az állapot, a tüdőhipoplázia, sajnos gyakran halálos kimenetelű, mivel a tüdő nem képes befogadni és feldolgozni az oxigént a születés után.

Teendők burokrepedés esetén: az első kritikus lépések

A legfontosabb, hogy ne essen pánikba. A higgadt, gyors cselekvés életet menthet. Ha felmerül a gyanú, hogy elfolyt a magzatvíz, a következő lépéseket kell azonnal megtennie:

1. Azonnal hívja orvosát vagy a mentőket

Ne várja meg a következő reggelt, és ne próbálja meg eldönteni, hogy valóban magzatvízről van-e szó. Értesítse kezelőorvosát vagy bábáját, vagy ha ez nem lehetséges, induljon azonnal a legközelebbi kórház szülészeti osztályára. Ha nagy mennyiségű folyadék távozik, vagy ha a folyadék zöldes-barnás, azonnal hívjon mentőt!

2. Feküdjön le

Azonnal feküdjön le, ha lehetséges, lehetőleg a bal oldalára. Ez segít minimalizálni a köldökzsinór előreesésének kockázatát, és optimalizálja a véráramlást a méhlepényhez.

3. Figyelje a részleteket

Jegyezze fel az időt, amikor a folyadék elfolyt, a folyadék becsült mennyiségét és színét (tiszta, rózsaszín, sárga, zöldes). Ezek az információk kritikusak lesznek az orvos számára a diagnózis felállításakor és a kezelési terv meghatározásakor.

4. Ne juttasson semmit a hüvelybe

Tilos a közösülés, a fürdés, a zuhanyzás és a hüvelyi vizsgálat (tampon, irrigálás) a fertőzés veszélye miatt. A tisztálkodás helyett használjon tiszta betétet, hogy az orvos láthassa a folyadékot.

A kórházi kezelés menete: a terhességi hét dönt

A burokrepedés kezelése teljes mértékben attól függ, hogy a terhesség hányadik hetében járunk. Az orvosoknak egyensúlyozniuk kell a fertőzés kockázata és a magzati éretlenség veszélye között. A cél a lehető leghosszabb idő nyerése a méhben, feltéve, hogy a fertőzés nem indul meg.

1. 37. hét utáni burokrepedés (PROM)

Ha a burokrepedés a terhesség érett szakaszában (37. hét után) történik, a kockázatok aránya megváltozik. A baba már érett, így a fertőzés veszélye nagyobb, mint az éretlenségé. A legtöbb esetben az orvosok a szülés megindítása (indukció) mellett döntenek, ha a vajúdás nem indul meg rövid időn belül. Ez általában 12-24 órás várakozási időt jelent, folyamatos megfigyelés mellett, antibiotikumos védelemben.

2. 34. és 36. hét közötti burokrepedés

Ebben az időszakban a baba már közel van az érettséghez, de még mindig fennállhatnak kisebb légzési nehézségek. A kezelés általában a szülés megindítását javasolja, de egyes protokollok rövid ideig (max. 48 óráig) várnak, hogy legyen idő a tüdőérés injekció (kortikoszteroid) beadására, ha az korábban még nem történt meg.

3. 24. és 34. hét közötti burokrepedés (PPROM)

Ez az időszak a legkritikusabb. A cél az expectáns kezelés, vagyis a várakozó magatartás, amelynek célja a terhesség meghosszabbítása, amennyiben az anya és a magzat állapota stabil. Ezt a kezelést csak szigorúan ellenőrzött kórházi körülmények között lehet végezni. A kismama teljes ágynyugalomra kényszerül, és folyamatosan monitorozzák.

A kezelés sarokkövei:

• Antibiotikumok: A fertőzés megelőzése érdekében széles spektrumú antibiotikumokat (pl. ampillicin és eritromicin) adnak be. Ez a protokoll általában 7 napig tart.
• Kortikoszteroidok: A magzati tüdő érésének támogatása érdekében szteroid injekciókat (pl. betametazon) adnak be az anyának. Ez a kezelés általában 48 órán belül fejti ki hatását, és jelentősen csökkenti az újszülött légzési distressz szindróma (RDS) kockázatát.
• Tokolízis (Méhizom-görcsoldók): Ha a burokrepedés után azonnal megindul a vajúdás, méhizom-görcsoldó gyógyszereket adhatnak a szülés leállítására, hogy időt nyerjenek a szteroidok hatásának kifejtéséhez. Ezeket azonban csak rövid ideig, maximum 48 óráig szabad alkalmazni PPROM esetén.

4. 24. hét előtti burokrepedés

Ha a PPROM a 24. hét előtt történik, a prognózis sajnos nagyon rossz. A magzatvízhiány miatti tüdőhipoplázia és a súlyos koraszülés kockázata rendkívül magas. Bár egyes esetekben megpróbálják fenntartani a terhességet, az orvosok gyakran őszinte tájékoztatást adnak a szülőknek a túlélési esélyek rendkívül alacsony voltáról.

A magzati tüdő érésének támogatása: a kortikoszteroidok szerepe

A PPROM kezelésének kulcseleme a kortikoszteroidok alkalmazása. Ezek a gyógyszerek (leggyakrabban betametazon vagy dexametazon) nem állítják meg a szülést, de felgyorsítják a tüdő érését a magzatban. Ezzel jelentősen csökkentik a légzési distressz szindróma (RDS) súlyosságát és a halálozási arányt a koraszülöttek körében.

A kortikoszteroid kezelést általában a 24. és 34. hét között adják be, egy vagy két injekció formájában, 12-24 órás különbséggel. A maximális hatás eléréséhez legalább 24 óra szükséges. Ezért is létfontosságú az időnyerés a tokolítikus szerek segítségével.

A szteroidok bevezetése a PPROM kezelésébe forradalmasította a koraszülöttellátást. Bár korábban felmerült a kérdés, hogy ismétlődik-e a kortikoszteroid kúra (több adag adása), a jelenlegi nemzetközi irányelvek általában csak egy kúra alkalmazását javasolják, kivéve ha a szülés elhúzódik, és a korábbi adag beadása óta már több mint 14 nap telt el.

A fertőzés elleni védekezés: antibiotikum protokollok

Mivel a fertőzés a fő veszély a burokrepedés után, az antibiotikumok bevezetése a PPROM kezelésének alapja. A cél nem csupán a meglévő fertőzés kezelése, hanem a hüvelyből felszálló baktériumok megelőzése is.

A standard protokoll általában kétféle antibiotikum kombinációját alkalmazza, amelyeket intravénásan, majd orálisan adnak be. Ez a kombináció segít minimalizálni a korioamnionitisz és az újszülöttkori szepszis kockázatát. A GBS-pozitív kismamák esetében a szülés előtt speciális GBS-profilaxisra is szükség van, általában penicillin alapú készítményekkel.

Fontos kiemelni, hogy az antibiotikumok csupán 7 napig tartózkodás esetén javasoltak. A hosszabb ideig tartó antibiotikum adás nem bizonyult hatásosnak a terhesség további meghosszabbításában, sőt, növelheti a gyógyszerrezisztens baktériumok megjelenésének kockázatát.

Élet a burokrepedés után: az ágynyugalom kihívásai

Ha a burokrepedés korán (24-34. hét között) következik be, és az orvosok az expectáns kezelés mellett döntenek, a kismama hosszú heteket vagy akár hónapokat tölthet kórházban, teljes ágynyugalomban. Ez a helyzet fizikailag és lelkileg is rendkívül megterhelő.

A hosszú távú fekvés fizikai vonatkozásai

A tartós ágynyugalom növeli a vérrögképződés (mélyvénás trombózis) kockázatát. Ezért a kismamák gyakran kapnak vérhígító injekciókat, és szükség lehet kompressziós harisnya viselésére is. A méhizom-görcsoldók és a szteroidok mellékhatásai, mint a szapora szívverés és a hangulatingadozás, tovább nehezíthetik a helyzetet.

Mentális és érzelmi támogatás

A bizonytalanság, a félelem a babáért, és a hirtelen életmódváltás komoly pszichológiai terhet ró a kismamára. Az elszigeteltség érzése gyakori. Rendkívül fontos, hogy a család és az egészségügyi személyzet megfelelő lelki támogatást nyújtson. A kismama magazin szerkesztőjeként hangsúlyozzuk: kérjen segítséget! A kórházi szociális munkások vagy pszichológusok segíthetnek a helyzet feldolgozásában.

A magzatvíz pótlása: az amnioinfúzió kérdése

A magzatvíz mennyiségének csökkenése (oligohydramniosz) súlyos szövődményeket okozhat, különösen a tüdőfejlődés szempontjából. Elméletileg a magzatvíz pótlása, az amnioinfúzió megoldást jelenthetne a probléma enyhítésére.

Az amnioinfúzió során steril sóoldatot fecskendeznek a méhbe a hasfalon keresztül (amniocentézishez hasonlóan). Bár ez a beavatkozás átmenetileg növeli a magzatvíz mennyiségét, a kutatások vegyes eredményeket mutatnak a PPROM hosszú távú kimenetelét illetően. Mivel az infúzió ismételt szúrást igényel, ami növeli a fertőzés és a köldökzsinór sérülésének kockázatát, az amnioinfúziót PPROM esetén általában csak szigorú indikációval, rendkívül ritkán alkalmazzák.

A burokrepedés utáni szülés és az újszülött ellátása

Ha a szülés elkerülhetetlen, a szülészeti csapatnak fel kell készülnie a koraszülött ellátására. A szülés módját (hüvelyi szülés vagy császármetszés) számos tényező befolyásolja, beleértve a magzat fekvését, az anya állapotát (pl. láz, korioamnionitisz jelei) és a magzatvíz mennyiségét.

A szülés monitorozása

A burokrepedés utáni szülés során a magzatot folyamatosan monitorozni kell. A csökkent magzatvízmennyiség miatt a méh összehúzódásai során nagyobb a nyomás a köldökzsinóron, ami magzati distresszt okozhat. A CTG folyamatos megfigyelése elengedhetetlen.

Újszülött ellátás

A koraszülött babákat azonnal neonatológus veszi át, és általában NIC (Neonatal Intenzív Centrum) osztályra kerülnek. A fő kihívások a légzési nehézségek, a fertőzés és a testhőmérséklet szabályozása. Ha a kismama megkapta a tüdőérés injekciót, az jelentősen növeli a baba esélyeit a légzési támogatás nélküli túlélésre.

A fertőzött magzatvíz esetén született babák esetében azonnal megkezdik az antibiotikum kúrát, megelőzendő az újszülöttkori szepszist. Az anyai fertőzés (korioamnionitisz) esetén a baba szigorú ellenőrzés alatt áll, még akkor is, ha a születés utáni első vizsgálatok negatívak.

Megelőzés: csökkenthető-e a burokrepedés kockázata?

Bár sok esetben a burokrepedés váratlanul és elkerülhetetlenül következik be, vannak olyan lépések, amelyekkel csökkenthető a kockázat, különösen azoknál a kismamáknál, akiknél korábban már előfordult PPROM vagy koraszülés.

1. Fertőzések szűrése és kezelése

A legfontosabb a hüvelyi és húgyúti fertőzések aktív szűrése és azonnali kezelése. A terhesség elején és a harmadik trimeszterben végzett GBS-szűrés kiemelt fontosságú. Ha bakteriális vaginózis vagy más fertőzés jelei mutatkoznak, azokat haladéktalanul, az orvos utasításai szerint kell kezelni.

2. Progeszteron kiegészítés

Azoknál a kismamáknál, akiknek rövid a méhnyakuk (ultrahanggal mérve), vagy akiknek korábban volt már koraszülésük, a progeszteron kiegészítés (hüvelyi kúp vagy injekció formájában) bizonyítottan csökkenti a koraszülés és így a PPROM kockázatát. Ezt a kezelést általában a 16-20. héten kezdik, és a 34-36. hétig alkalmazzák.

3. Életmódbeli változtatások

A dohányzás teljes elhagyása kritikus a burok integritásának fenntartásához. A kiegyensúlyozott, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag étrend (különös tekintettel a C-vitaminra és cinkre) szintén hozzájárulhat a burok erősségéhez.

4. Méhnyakzár (Cervical cerclage)

Ha a burokrepedés oka a méhnyak elégtelensége, és ez már korábbi terhességek során is problémát okozott, az orvos javasolhatja a méhnyakzár (cerclage) műtétet. Ez egy sebészi beavatkozás, amelynek során egy erős öltéssel zárják le a méhnyakat, hogy megakadályozzák annak idő előtti tágulását és a burok kitüremkedését.

A cerclage alkalmazása PPROM esetén, miután a burokrepedés már megtörtént, vitatott, mivel növelheti a fertőzés kockázatát, de bizonyos esetekben (különösen a terhesség nagyon korai szakaszában) indokolt lehet az időnyerés érdekében, szigorú antibiotikumos védelem mellett.

Pszichés felkészülés a bizonytalanságra

Az idő előtti burokrepedés diagnózisa hatalmas sokk. A bizonytalanság, hogy mi fog történni a következő órákban, napokban, hetekben, rendkívül megterhelő. A kismamának és párjának meg kell tanulnia együtt élni a „várólistán” lévő érzéssel.

A legfontosabb, hogy bízzunk az orvosi csapatban. A szülészeti osztályokon dolgozó szakemberek pontosan tudják, milyen protokollokat kell követniük a lehető legjobb kimenetel érdekében. Kérdezzen bátran, tájékozódjon, de ne hagyja, hogy az internetes fórumok elriasszák. Minden eset egyedi, és az Ön kezelése a terhességi héten, a magzat állapotán és a fertőzés jeleinek hiányán múlik.

A burokrepedés egy olyan kihívás, amely a várandósság során előfordulhat, de a modern orvostudomány segítségével és a szülők gyors, felelős cselekvésével a legtöbb esetben sikeresen kezelhető. A legfontosabb, hogy a legkisebb gyanú esetén is azonnal kérjen orvosi segítséget, mert a korán elkezdett kezelés jelentheti a különbséget a baba egészséges fejlődése és a súlyos szövődmények között.