Áttekintő Show
Amikor a kismamák elkezdenek fejni, és az anyatej tárolásának szükségessége felmerül – legyen szó munkába visszatérésről, túlzott tejtermelésről, vagy egyszerűen csak a szabadság egy kis szeletének visszaszerzéséről –, azonnal felmerül a nagy kérdés: vajon a gondosan lefejtett folyékony arany megőrzi-e minden csodálatos tulajdonságát, ha a mélyhűtőbe kerül? Az anyatej egy dinamikus, élő anyag, amelynek összetétele folyamatosan változik, alkalmazkodva a csecsemő igényeihez. Éppen ez a komplexitás teszi kihívássá a tárolását, különösen a fagyasztást, melynek során óhatatlanul is érintkezésbe kerül a hőmérsékleti stresszel és az idő múlásával.
A szülők természetesen azt szeretnék, ha babájuk a lehető legjobb táplálékot kapná. Tudjuk, hogy a friss anyatej az etetés szempontjából a legoptimálisabb, hiszen közvetlenül a forrásból érkezik, teljes bio-aktivitással. De mit veszítünk pontosan, amikor a tejet lefagyasztjuk? A válasz nem fekete vagy fehér, hanem egy árnyalt tudományos kép, amely segít megérteni, hogyan maximalizálhatjuk a tápanyag-megőrzést a tárolás során.
Az anyatej dinamikus csodája: a frissesség mint etalon
Ahhoz, hogy megértsük a fagyasztás hatásait, először meg kell vizsgálnunk, mi teszi olyan különlegessé a frissen fejt tejet. Az anyatej nem csupán kalóriák és vitaminok összessége; ez egy élő szövet, tele aktív enzimekkel, élő sejtekkel és komplex immunglobulinokkal. A friss tejben a zsírok, fehérjék és szénhidrátok olyan formában vannak jelen, amelyek a baba emésztőrendszere számára a legkönnyebben hozzáférhetőek és feldolgozhatóak.
A frissen fejt anyatej egyedülálló abban, hogy a benne lévő fehérvérsejtek – a makrofágok és limfociták – még aktívak és képesek a kórokozók elleni védekezésre. Ezek a sejtek a baba bélrendszerébe jutva védőréteget képeznek, segítve az egészséges mikrobiom kialakulását. Amikor a tej elhagyja az anya testét, a hőmérséklet csökkenése és az oxigénnel való érintkezés azonnal elindítja a változások folyamatát, de ez a változás lassú és kontrollált, ha a tejet hűtőszekrényben tároljuk.
A tápanyagok bio-elérhetősége a friss tejben a legmagasabb. Gondoljunk csak a zsírokra: ezek apró gömbök formájában vannak jelen, amelyeket speciális membránok vesznek körül. Ezek a membránok nemcsak védik a zsírokat, hanem segítik is az emésztést. Friss állapotban az anyai lipáz enzim azonnal megkezdi a zsírok bontását, ami kulcsfontosságú a zsírban oldódó vitaminok felszívódásához.
A friss anyatej a természet legkifinomultabb gyógyszertára: nem csupán táplálék, hanem egy személyre szabott immunrendszer, amely folyamatosan alkalmazkodik a baba környezeti kihívásaihoz.
Hogyan befolyásolja a fagyasztás a makrotápanyagokat?
A fagyasztás elkerülhetetlenül megváltoztatja az anyatej fizikai szerkezetét. Amikor a tej megfagy, a víz jégkristályokká alakul, amelyek mechanikailag károsíthatják az érzékenyebb összetevőket. Bár a makrotápanyagok (zsírok, fehérjék, szénhidrátok) nagy része viszonylag stabil, a fagyasztás és az azt követő felolvasztás mégis finom változásokat okoz.
Zsírok és lipidstruktúra
A zsír a babák elsődleges energiaforrása, és a tej zsírtartalma a legváltozékonyabb összetevő. Tanulmányok kimutatták, hogy a fagyasztás során a zsírgömböcskék membránjának integritása sérülhet. Ez a jelenség a felolvasztás után a zsír szétválásához vezethet, ami a tej tetején vastag, olajos rétegként jelenik meg. Bár ez esztétikailag zavaró lehet, és a tej homogenizálása érdekében óvatos összerázást igényel, a zsírtartalom mennyisége lényegében változatlan marad.
Azonban a zsírsavak bio-elérhetősége csökkenhet. A fagyasztás felgyorsítja a lipolízist – a lipáz enzim elkezdheti lebontani a zsírokat szabad zsírsavakká. Ez egy természetes folyamat, amely segít az emésztésben, de ha túl gyorsan megy végbe (például fagyasztás után), az adhatja a tejnek azt a bizonyos „szappanízű” aromát, amit egyes babák elutasíthatnak. Bár ez a tej teljesen biztonságos, a baba számára kevésbé vonzó lehet.
Fehérjék (proteinek)
Az anyatej fehérjéinek két fő típusa van: a kazein és a tejsavó fehérjék. A fagyasztás hatására a fehérjék denaturálódása – szerkezetük megváltozása – minimális. A legtöbb táplálkozási szempontból fontos fehérje, mint például a laktalbumin és a laktoferrin, rendkívül stabil. Ez azt jelenti, hogy a baba megkapja a szükséges építőköveket, függetlenül attól, hogy a tej friss vagy fagyasztott volt-e.
Azonban a bioaktív fehérjék, amelyek kritikusak az immunvédelem szempontjából (például az antitestek és enzimek), érzékenyebbek. Bár a fagyasztás nem pusztítja el teljesen ezeket, a felolvasztás és a hőmérséklet-ingadozás csökkentheti az aktivitásukat. A szekretoros IgA (sIgA) – a bélrendszer fő védelmi vonala – meglepően ellenálló, de a fagyasztási ciklusok hossza és száma hatással lehet rá.
Szénhidrátok (laktóz)
A laktóz az anyatej fő szénhidrátja és a baba agyának elsődleges üzemanyaga. A laktóz egy stabil molekula, amelyet a fagyasztás egyáltalán nem befolyásol. A fagyasztott és felolvasztott tej laktóztartalma megegyezik a friss tejével, biztosítva ezzel a szükséges energiát és a kalcium felszívódását segítő szerepét.
A vitaminok és ásványi anyagok sorsa
A mikroelemek és vitaminok stabilitása nagymértékben függ attól, hogy vízben vagy zsírban oldódnak-e. Ez kulcsfontosságú szempont a fagyasztott anyatej tápanyagtartalmának értékelésekor.
Vízben oldódó vitaminok (C és B-komplex)
A C-vitamin rendkívül érzékeny a hőre, a fényre és az oxidációra. A fagyasztás és tárolás során a C-vitamin szintje jelentősen csökkenhet. Egyes kutatások szerint a C-vitamin koncentrációja akár 30-40%-kal is eshet, különösen, ha a tárolás hat hónapnál tovább tart. Emiatt a kismamáknak érdemes a C-vitaminban gazdag tejet lehetőség szerint rövidebb ideig tárolni, vagy frissen felhasználni.
A B-vitaminok (mint a folsav, B6 és B12) általában stabilabbak, mint a C-vitamin, de a hosszú távú fagyasztás (6 hónap felett) itt is kisebb mértékű csökkenést okozhat, bár ez a csökkenés ritkán éri el a klinikailag jelentős szintet, amennyiben az anya étrendje megfelelő volt.
Zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K)
Mivel ezek a vitaminok a zsírgömbökhöz kötődnek, stabilitásuk szorosan összefügg a zsír integritásával. A D-vitamin szintje általában jól megmarad a fagyasztás során, feltéve, hogy a tej nem szenvedett oxidációs károsodást. Az A-vitamin (retinol) és az E-vitamin (tokoferol) szintje szintén viszonylag stabil marad a mélyhűtőben, különösen, ha a tejet légmentesen záródó, erre tervezett tárolóedényekben helyezzük el.
Az ásványi anyagok, mint a kalcium, vas, cink és réz, kémiailag stabilak, és a fagyasztási folyamat nem befolyásolja az összetételüket. Azonban az, hogy a baba mennyire hatékonyan tudja felszívni ezeket (bio-elérhetőség), függhet az emésztést segítő enzimek és fehérjék aktivitásának megmaradásától.
Az immunológiai védelem elvesztése: a legérzékenyebb terület
Az anyatejben lévő immunológiai faktorok – amelyek a babát védik a fertőzésekkel szemben – jelentik a legnagyobb különbséget a friss és a fagyasztott tej között. Ezek az összetevők két fő csoportra oszthatók: élő sejtek és bioaktív molekulák.
Élő sejtek: a legnagyobb veszteség
A friss anyatej tele van élő sejtekkel: makrofágokkal, limfocitákkal (T- és B-sejtek) és neutrofilekkel. Ezek a sejtek kulcsfontosságúak a védekezésben, gyulladáscsökkentésben és a baba immunrendszerének „edzésében”. Amikor a tejet lefagyasztják, a jégkristályok szétfeszítik és elpusztítják a sejtek membránjait. Ennek eredményeként a fagyasztott és felolvasztott tejben az élő sejtek 90-100%-a elpusztul.
Ez a veszteség azt jelenti, hogy a fagyasztott anyatej nem képes ugyanazt a szintű aktív, celluláris védelmet nyújtani a babának, mint a friss tej. Bár a sejtek már nem élnek, maradványaik továbbra is tartalmazhatnak hasznos információkat, de az aktív immunválasz képessége megszűnik.
Bioaktív molekulák: a stabil védelmezők
Szerencsére a molekuláris védelem – amely antitestekből és speciális fehérjékből áll – sokkal ellenállóbb. A legfontosabb antitest, a szekretoros IgA (sIgA), rendkívül stabil. Ez az antitest védi a baba nyálkahártyáit, és még a fagyasztás után is megőrzi integritását és működőképességét.
Hasonlóképpen, a laktoferrin – egy vasat megkötő fehérje, amely gátolja a káros baktériumok növekedését – szintén jól tűri a fagyasztást. A lizozim, egy baktériumölő enzim, szintén megőrzi jelentős aktivitását a fagyasztási és olvasztási ciklusok során. Ezek a molekuláris komponensek biztosítják, hogy a fagyasztott tej továbbra is kiváló védelmet nyújtson a fertőzésekkel szemben, még akkor is, ha a sejtes védelem megszűnt.
| Összetevő | Friss tejben | Fagyasztott tejben | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Élő fehérvérsejtek (makrofágok, limfociták) | Aktív, magas koncentráció | Több mint 90%-os veszteség | A sejtfalak károsodása miatt |
| Szekretoros IgA (sIgA) | Teljes aktivitás | Magas aktivitás megmarad | Rendkívül stabil molekula |
| Laktoferrin | Teljes aktivitás | Magas aktivitás megmarad | Jól tolerálja a hőmérsékleti stresszt |
| Lizozim (enzim) | Teljes aktivitás | Aktivitás kismértékű csökkenése | A baktériumölő funkció megmarad |
A tárolási protokollok szerepe a tápanyagvesztés minimalizálásában
A tápanyagvesztés mértéke nem csak a fagyasztás tényétől, hanem a fagyasztás és tárolás módjától is függ. A megfelelő protokollok betartása kulcsfontosságú a friss anyatej minőségének hosszú távú megőrzésében.
A gyors fagyasztás fontossága
A gyors fagyasztás minimalizálja a jégkristályok méretét, ami csökkenti a mechanikai károsodást a sejtekben és a zsírgömbök membránjaiban. A tejet a fejés után a lehető leggyorsabban le kell hűteni, majd a mélyhűtőbe helyezni. A szobahőmérsékleten lévő anyatej tápanyagtartalma gyorsan romlik, különösen a baktériumok elszaporodása miatt.
Ideális esetben a frissen fejt tejet először hűtőben hűtjük le (kb. 30-60 perc), majd ezt követően helyezzük át a fagyasztóba. Ez a kétlépcsős folyamat segít megőrizni a lipáz enzim optimális működését a későbbi emésztéshez, miközben gátolja a túlzott lipolízist, ami a szappaníz kialakulásáért felelős.
A tárolóedény megválasztása
A tárolóedény anyaga és kialakítása szintén befolyásolja a tápanyagtartalom megőrzését. A legjobb választás a polipropilénből készült, BPA-mentes, kemény falú műanyag edény vagy a speciális, vastag falú anyatejtároló zacskó.
- Üveg: Bár az üveg kémiailag inert, a fagyasztás során a repedés veszélye magasabb. Ha üveget használunk, soha ne töltsük tele, mivel a folyadék térfogata megnő fagyáskor.
- Kemény falú műanyag: Megfelelő. A legjobb a zárt kupakkal ellátott sterilizálható edény, ami minimalizálja az oxidációt és a szagok átvételét.
- Anyatejtároló zacskók: Kényelmesek és helytakarékosak, de figyelni kell arra, hogy vastag anyagúak legyenek, és fagyasztás előtt szorítsuk ki belőlük a levegőt az oxidáció minimalizálása érdekében.
Fontos, hogy minden tárolóedényt dátummal lássunk el, és a legrégebbi tejet használjuk fel először (FIFO – First In, First Out elv).
Az anyatej tárolási időtartama: ami a tápanyag-megőrzés szempontjából kritikus
Minél tovább tároljuk az anyatejet, annál nagyobb a tápanyag- és immunológiai faktorok aktivitásának csökkenése. A tárolási irányelvek a biztonságot és a minőséget célozzák. Általában a következő időtartamok tekinthetők optimálisnak:
Rövid távú tárolás (Hűtőszekrény)
A hűtőben (0-4°C) tárolt tej 4 napig (egyes szigorúbb irányelvek szerint 3 napig) őrzi meg szinte teljes bio-aktivitását. Ez a legjobb választás, ha a tejet hamarosan fel akarjuk használni, mert ilyenkor a sejtes immunvédelem még részben aktív.
Hosszú távú tárolás (Fagyasztó)
A standard fagyasztóban (-18°C) tárolt tej 6 hónapig, a mélyfagyasztóban (-20°C vagy hidegebb) akár 12 hónapig is tárolható. A kutatások azt mutatják, hogy bár a tápérték (kalória, zsír, protein) még 12 hónap után is kielégítő, az antioxidáns aktivitás és bizonyos vitaminok koncentrációja a 6. hónap után jelentősen csökken.
A 6 hónapos tárolási határ a legtöbb kismama számára a legjobb kompromisszumot jelenti a kényelem és a tápanyag-megőrzés között. Ezen időn túl is biztonságos a tej, de a minősége rohamosan csökkenhet.
A felolvasztás művészete: a tápanyagok megőrzése a cél
A fagyasztás csak az első lépés. A felolvasztás módja legalább ennyire kritikus a tápanyagok megőrzése szempontjából. A hirtelen hőmérséklet-emelkedés károsíthatja a maradék bioaktív molekulákat és enzimeket, valamint elősegítheti a baktériumok elszaporodását.
A legbiztonságosabb felolvasztási módszerek
- Hűtőszekrényben történő lassú olvasztás: Ez a legkíméletesebb módszer. A fagyasztott tejet áthelyezzük a hűtőbe, ahol 12-24 óra alatt olvad fel. Ez a lassú folyamat minimalizálja a hőmérsékleti sokkot, és segít megőrizni a zsírgömbök szerkezetét.
- Meleg vizes fürdő: Ha azonnali felhasználásra van szükség, a tejet légmentesen zárt edényben langyos, folyó víz alá vagy egy tál meleg vízbe helyezhetjük. A víz hőmérséklete soha ne legyen forró, maximum 37-40°C.
Amit szigorúan kerülni kell
A mikrohullámú sütő használata szigorúan tilos. A mikrohullámok egyenetlenül melegítik fel a tejet, ami forró pontokat eredményezhet, amelyek égési sérüléseket okozhatnak a baba szájában. Ennél is fontosabb, hogy a hirtelen, magas hőmérséklet tönkreteszi a hőérzékeny fehérjéket, mint például a laktoferrint és az IgA-t, valamint a vitaminokat. A mikrohullámú melegítés jelentős mértékben rontja a fagyasztott anyatej tápanyagtartalmát.
Tilos továbbá a tejet szobahőmérsékleten hagyni felolvadni órákon keresztül, mivel ez ideális táptalajt biztosít a baktériumok szaporodásához. A felolvasztott tejet 24 órán belül fel kell használni, és soha nem szabad újra lefagyasztani.
A szappanízű tej jelensége és a lipáz aktivitás
Sok anyuka tapasztalja, hogy a fagyasztott és felolvasztott tejnek van egy enyhe, vagy néha erősebb szappanra vagy avas zsírra emlékeztető szaga és íze. Ez a jelenség a lipáz enzim rendkívül magas aktivitásának köszönhető, amely lebontja a zsírokat szabad zsírsavakká. Ez a folyamat a friss tejben is zajlik, de a fagyasztás/olvasztás felgyorsíthatja.
Bár a tej teljesen biztonságos és tápláló, a babák egy része elutasíthatja az íze miatt. Van azonban egy egyszerű módszer a lipáz-aktivitás csökkentésére, még a fagyasztás előtt: a forrázás (scald).
A forrázási módszer lépései
- A frissen fejt tejet egy lábasba tesszük, és közepes lángon melegítjük.
- Folyamatosan figyeljük a hőmérsékletet. Amikor a tej szélein apró buborékok kezdenek megjelenni (de még mielőtt forrni kezdene!), levesszük a tűzről. Ez általában 60-70°C között történik.
- A hőkezelés inaktiválja a lipáz enzimet.
- A tejet ezután gyorsan le kell hűteni (például jeges vízfürdőben), majd azonnal lefagyasztani.
Ez a módszer sikeresen megelőzi a szappaníz kialakulását. Fontos azonban tudni, hogy a hőkezelés (még a forrázás is) elpusztítja a legérzékenyebb immunanyagokat, például az élő sejteket és bizonyos vitaminokat. Ezért ezt a módszert csak akkor javasolt alkalmazni, ha a baba máskülönben elutasítaná a fagyasztott tejet.
A friss és fagyasztott anyatej összehasonlítása az érettségi szempontjából
Az anyatej összetétele a laktáció (szoptatási időszak) során folyamatosan változik. A kolosztrum (előtej), az átmeneti tej és az érett tej mind különböző tápanyagprofilokkal rendelkeznek. A tárolás hatása is eltérő lehet az érettségi fázisoktól függően.
A kolosztrum rendkívül gazdag immunanyagokban és fehérjékben. Bár a fagyasztás elpusztítja a benne lévő élő sejteket, a sIgA és a laktoferrin koncentrációja annyira magas, hogy a fagyasztott kolosztrum is kiváló védelmet nyújt, és a tárolási időtartama (mélyhűtőben) akár 12 hónapig is elfogadott a tejbanki protokollok szerint.
Az érett tej (ami a laktáció első hetei után termelődik) energiában gazdagabb (zsír és laktóz), és itt a vitaminveszteség érezhetőbb lehet a hosszas tárolás során. Ezért a csecsemő számára a legjobb, ha az érett tejet 6 hónapon belül felhasználjuk, maximalizálva ezzel a tápanyagtartalom megőrzését.
A friss anyatej előnyei, amelyek pótolhatatlanok
Bár a fagyasztott tej kiváló alternatíva, és sokkal jobb, mint a tápszer, a friss tejnek vannak olyan előnyei, amelyeket a jelenlegi technológiákkal nem tudunk reprodukálni vagy megőrizni:
1. Az élő sejtek és a dinamikus összetétel
A friss tejben lévő élő immunsejtek mellett az anyatej összetétele folyamatosan változik a nap folyamán és a baba aktuális szükségletei szerint. Az éjszakai tej például magasabb melatonint tartalmaz, ami segíti a baba alvását, míg a délutáni tej magasabb zsírtartalmú lehet az energiapótláshoz. Ez a dinamikus alkalmazkodás a fagyasztással megszűnik.
2. Optimális hőmérséklet és emészthetőség
A közvetlenül melltől szoptatott tej optimális hőmérsékletű. A frissen fejt, majd azonnal etetett tej hűtőben tartott változata is könnyebben melegíthető az ideális hőfokra, mint a fagyasztott, felolvasztott tej, amelynek hőmérséklete és konzisztenciája gyakran heterogénebb.
3. A mikrobiom támogatása
A friss anyatej a bélflóra számára nélkülözhetetlen oligoszacharidokat (HMO-kat) tartalmaz, amelyek változatlanul és teljes bio-aktivitással jutnak el a bélrendszerbe. Bár a fagyasztás nem pusztítja el a HMO-kat, a friss tej mikrobiális összetétele azonnal támogatja a baba bélrendszerének kolonizációját.
A fagyasztott anyatej szerepe a modern anyaságban
Félreértés ne essék, a fagyasztott anyatej rendkívül értékes. A tápanyagok többsége (kalóriák, laktóz, zsír, főbb fehérjék) stabilak maradnak. A fagyasztás lehetővé teszi, hogy az anyák visszatérjenek a munkába, orvosi kezelést kapjanak, vagy egyszerűen pihenjenek, miközben a baba továbbra is anyatejet kap.
A fagyasztott tej a legjobb megoldás a donor tejbankok számára is, ahol a pasztörizálással (hőkezeléssel) együtt biztosítják a tej biztonságát. Bár a pasztörizálás további immunanyagokat pusztít el, a tejbanki tej még így is lényegesen jobb táplálék, mint a tápszer, különösen a koraszülöttek számára, mivel továbbra is tartalmazza a stabil laktózt, zsírokat, és a legstabilabb bioaktív molekulákat (sIgA, laktoferrin).
Összegzés és gyakorlati tanácsok a kismamáknak
A tudományos konszenzus egyértelmű: a friss anyatej a tápanyagtartalom és az immunológiai védelem szempontjából verhetetlen arany standard. Ez tartalmazza a legmagasabb koncentrációban és legnagyobb aktivitással az élő sejteket, a hőérzékeny vitaminokat (például C-vitamin) és a komplex bioaktív enzimeket.
Azonban a fagyasztott anyatej is kiváló táplálék, amely megőrzi a makrotápanyagokat, az ásványi anyagokat és a legfontosabb antitesteket, mint az IgA és a laktoferrin. A tápanyagvesztés minimalizálása érdekében a kulcs a megfelelő tárolási technika (légmentes edények, gyors fagyasztás) és a kíméletes felolvasztás (hűtőben vagy meleg vízben, mikrohullámú sütő nélkül).
Gyakorlati szempontból a legjobb stratégia, ha a frissen fejt tejet használjuk fel először, és csak azt fagyasztjuk le, amire a következő 4 napban nem lesz szükség. Ezzel biztosítjuk, hogy a baba a lehető legtöbb élő immunanyagot kapja, miközben fenntartjuk a praktikus anyatej-tartalékot a nehezebb napokra. A fagyasztott anyatej a modern anyaság elengedhetetlen segítője, amely lehetővé teszi a szoptatás fenntartását még a kihívásokkal teli időszakokban is.
A tárolt tej felcímkézése kulcsfontosságú. Nem elég csak a dátumot felírni; ha van rá lehetőség, érdemes megjelölni azt is, hogy a tej a nap melyik szakaszában lett lefejve (reggeli, délutáni, esti), mivel a zsírtartalom és a hormonkoncentráció (például melatonin) időszakosan változik. Ezzel a gondos tervezéssel a baba a lehető legkiegyensúlyozottabb táplálékot kapja, még akkor is, ha a tej a mélyhűtőből érkezik.
A zsírtartalom változékonysága és a fagyasztás
Érdemes megemlíteni, hogy az anyatej zsírtartalma rendkívül változékony. Egy fejésen belül is eltérő lehet: az ún. „előtej” (foremilk) hígabb, alacsonyabb zsírtartalmú, míg a „utótej” (hindmilk) sokkal zsírosabb. Amikor fagyasztjuk a tejet, és utána felolvasztjuk, a zsírok hajlamosak szétválni és feljönni a felszínre. Ez a rétegződés normális jelenség, de a felolvasztás után mindenképpen óvatosan össze kell keverni a tejet, hogy a baba egyenletes tápértékű adagot kapjon.
A fagyasztás során a zsírveszteség minimalizálható, ha a tejet kis adagokban fagyasztjuk le (például 60-120 ml-es zacskókban), és igyekszünk minél hamarabb felhasználni. Ha túlságosan hosszú ideig tároljuk, a zsír oxidációja (avasodása) is megindulhat, ami rontja az ízét és a minőségét. A mélyhűtőben tárolt tej esetében a zsírsavak stabilitása a hőmérséklet állandóságától függ. Egy gyakran nyitogatott standard fagyasztóban a hőmérséklet-ingadozás gyorsabban rontja a zsírok minőségét, mint egy állandóan hideg mélyhűtő láda.
Vitaminok és ásványi anyagok: mélyebb betekintés
A vitaminveszteség mértéke a tárolás során több tudományos vizsgálat tárgya volt. Különösen a C-vitamin (aszkorbinsav) és a B6-vitamin (piridoxin) esetében figyeltek meg jelentős csökkenést a hat hónapnál hosszabb fagyasztás esetén. Ennek oka, hogy ezek a vitaminok vízoldékonyak, és érzékenyek az oxidatív stresszre.
A D-vitamin azonban, ami kritikus a csontfejlődéshez és az immunrendszerhez, zsírban oldódó lévén, sokkal stabilabbnak bizonyult a fagyasztás során. Mivel ma már a D-vitamin pótlása a legtöbb csecsemő esetében alapvető, a fagyasztott tej D-vitamin tartalma is hozzájárul a napi bevitelhez, bár a friss tej továbbra is a legmegbízhatóbb forrás.
A nyomelemek tekintetében a fagyasztás gyakorlatilag nem okoz veszteséget. A vas, réz és cink koncentrációja stabil marad. Az anyatejben lévő ásványi anyagok bio-elérhetősége azonban összefügg az emésztést segítő fehérjék és enzimek aktivitásával. Mivel ezek az enzimek aktivitása csökkenhet a fagyasztással, elméletileg a felszívódás hatékonysága is némileg csökkenhet, bár ez a hatás a gyakorlatban nehezen mérhető és valószínűleg minimális.
A fagyasztás pszichológiai hatása: a tejmennyiség fenntartása
A tápanyagok megőrzésén túl a fagyasztott tej készletezése fontos pszichológiai tényező az anyatejes táplálás fenntartásában. A tudat, hogy van elegendő tartalék a fagyasztóban, csökkenti a stresszt és a szorongást, ami kulcsfontosságú a tejtermelés fenntartásához. A kismamák, akiknek tartalékuk van, bátrabban fejezik ki a tejet, ami hosszú távon segíti az ellátást, még akkor is, ha a fagyasztott tej tápértéke minimálisan alacsonyabb, mint a frissé.
A cél mindig a szoptatás és a friss anyatej biztosítása, de a fagyasztás a modern életstílus elkerülhetetlen és rendkívül hasznos eszköze. A legfontosabb üzenet az, hogy a fagyasztott anyatej, még a kisebb tápanyagveszteségekkel együtt is, messze a legjobb táplálékforrás a csecsemő számára a tápszerrel szemben, és minden kismama dicséretet érdemel, aki időt és energiát fektet a tejfejésbe és a szakszerű tárolásba.
Végül, a tej felolvasztása után mindig ellenőrizzük a szagot és a kinézetet. Ha a tejnek savanyú, romlott szaga van, vagy darabos állagot vesz fel, semmiképpen ne adjuk oda a babának. A gondos higiénia a fejés, a tárolás és a felolvasztás minden szakaszában elengedhetetlen a friss anyatej minőségének hosszú távú megőrzéséhez.
