Fiúnevek, amik veszítettek népszerűségükből: A 20 év legnagyobb toplistás vesztesei

Amikor egy leendő szülő a fiúnevek végtelen tengerében hajózik, gyakran a biztonságos, időtálló választásokat keresi. Azonban a nevek világa folyamatosan változik, és ami ma a toplista élén áll, húsz év múlva már a ritkaságok közé süllyedhet. A névválasztás nem csupán személyes ízlés kérdése; szorosan összefonódik a társadalmi trendekkel, a popkultúrával és még a gazdasági helyzettel is. Éppen ezért érdemes alaposan megvizsgálni az elmúlt két évtized statisztikáit, hogy lássuk, melyek azok a klasszikus fiúnevek, melyek a legnagyobbat zuhantak a népszerűségi ranglétrán. Ez a visszaesés nem azt jelenti, hogy rossz nevek lennének, sokkal inkább azt tükrözi, hogy a szülők ízlése megváltozott, és új kedvencek vették át a helyüket.

A névadási trendek Magyarországon különösen izgalmasak, hiszen a hagyományos magyar nevek mellett egyre nagyobb teret nyernek a nemzetközi, gyakran rövid, jól hangzó utónevek. Ez a kettősség okozza a legnagyobb mozgást a toplisták élén és mögöttük. Vizsgálatunkban azokat a neveket kerestük, amelyek a 2000-es évek elején még a top 10-ben vagy a top 20-ban szerepeltek, de mára a top 50-ből is kiszorultak, vagy jelentősen veszítettek a gyakoriságukból. Ezek a népszerűtlen fiúnevek statisztikailag a legnagyobb vesztesei az elmúlt két évtizednek.

A népszerűség hullámvasútja: Miért esnek ki a nevek a toplistákról?

Mielőtt rátérnénk a konkrét statisztikákra, értsük meg, hogyan működik a nevek népszerűségének mechanizmusa. A legtöbb név követi az úgynevezett népszerűségi haranggörbét. Először lassan emelkedik a gyakoriságuk (innovatív fázis), majd hirtelen robbanásszerű növekedés következik (csúcsfázis), végül a név eléri a telítettségi pontot, és elindul a lassú, de folyamatos hanyatlás (hanyatlási fázis). A szülők ugyanis ösztönösen kerülni kezdik azokat a neveket, amelyeket túl sokan választanak, mert a egyediség iránti vágy felülírja a biztonságot.

A nevek hanyatlásának több oka is lehet. Az egyik legfontosabb tényező az asszociációs fáradtság. Ha egy név túl sok generációt, vagy túl sok kortársat jelölt, a szülők hajlamosak „régiesnek” vagy „általánosnak” bélyegezni. Gondoljunk csak azokra a nevekre, amelyek a 70-es, 80-as években értek el csúcsot (pl. Zsolt, Tamás), majd a millennium idején még tartották magukat, de mára már az arányuk elenyésző. A másik ok a popkulturális változás. Egy név népszerűségét hirtelen megdobhatja egy sikeres film, sorozat vagy sportoló, de ha a trend elmúlik, a név is gyorsan feledésbe merülhet. A 2000-es évek elejének sztárnevei gyakran a magyar gyökerű, de nem túl régen engedélyezett nevek voltak, melyek mostanra értek el a hanyatlási fázisba.

A millenniumi korszak domináns nevei, akik a legtöbbet vesztettek

A 2000-es évek eleje egy különleges időszak volt a magyar névadásban. Ekkor még javában tartotta magát a hagyományos, három-négy szótagú magyar nevek ereje, de már megjelentek az első modern, nemzetközi hatású nevek is. A legnagyobb zuhanást azok a nevek mutatták, amelyek a 2000 és 2005 közötti időszakban a top 5-ben vagy top 10-ben szerepeltek, de az elmúlt évtizedben már nem tudtak versenyezni az új kedvencekkel, mint a Levente, Noel, Dominik vagy Olivér.

Gergő: A hirtelen zuhanás esete

A Gergő név az egyik leglátványosabb példája a népszerűségi visszaesésnek. A 2000-es évek elején stabilan a leggyakoribb fiúnevek között volt, sok éven át a top 10-ben szerepelt. Kedvelt volt a rövid, barátságos hangzása és a hagyományos magyar gyökerei miatt. Azonban az elmúlt tíz évben a Gergő népszerűsége drámaian csökkent. Míg korábban évente több száz kisfiú kapta ezt a nevet, mára már a top 30-ból is kiszorult, és a trend azt mutatja, hogy tovább süllyed. A szülők mintha elfelejtették volna, vagy egyszerűen túl sok Gergővel találkoztak a környezetükben, ami elvette a vonzerejét.

A Gergő név hanyatlása jól mutatja, hogy a névstatisztika milyen gyorsan képes reagálni a társadalmi változásokra. Amikor egy név eléri a csúcsot, a következő generáció szülei gyakran tudat alatt elfordulnak tőle, valami frissebbet keresve. A Gergő helyét nagyrészt a hasonló hangzású, de frissebbnek érzett nevek vették át, mint például a Milán vagy a Zétény.

Balázs: A stabil klasszikus lassú elhalványulása

A Balázs egy másik tipikus példa. Ez a név évszázadok óta része a magyar névadási kultúrának, de a 2000-es évek elején még igazi reneszánszát élte. A top 20-ban stabilan tartotta a helyét. A Balázs névnek erős, határozott hangzása van, és a szülők évtizedeken át biztonságos, időtálló választásnak tekintették. Azonban a 2010-es évek második felére a Balázs is elkezdett lefelé csúszni a ranglétrán. Ennek oka nagyrészt a külföldi nevek térnyerése. A szülők egyre inkább a nemzetközi környezetben is jól csengő, rövid, magánhangzóra végződő neveket részesítik előnyben (pl. Máté, Noel, Áron).

A Balázs ma már nem a divat éllovasa, hanem sokkal inkább egy megbízható, de kissé porosnak érzett klasszikus. Ez a fajta lassú, de folyamatos csökkenés a legjellemzőbb a hagyományos magyar fiúnevekre.

Érdekes megfigyelni, hogy míg a Balázs elvesztette a tömeges vonzerejét, azok a szülők, akik ma ezt a nevet választják, gyakran tudatosan keresik a hagyományos nevek egyediségét, elfordulva a jelenlegi legdivatosabbaktól. Ez a név tehát a népszerűtlenségi fázisból lassan áttérhet a ritka, de megbecsült kategóriába.

Adatbázisunk elemzése: A legnagyobb relatív vesztesek

A következő táblázat a KSH adatok alapján illusztrálja, hogy mely nevek estek a legnagyobbat a 2000-es évek elejei csúcsukhoz képest (2020-as évek elejére vonatkozóan). A fókuszban a toplistás vesztesek állnak, akiknek a gyakorisága legalább 50%-kal csökkent a vizsgált időszakban.

Látható, hogy az igazi nagy vesztesek azok a nevek, amelyek a millenniumi generáció domináns tagjai voltak. A Dávid és az Ádám bár továbbra is a népszerűbb nevek közé tartoznak, elvesztették azt a vezető pozíciót, amellyel a 2000-es években rendelkeztek. A szülők ma már sokkal diverzifikáltabban választanak, így a toplista élén lévő nevek sem érnek el olyan arányú telítettséget, mint húsz évvel ezelőtt a Dávid vagy a Bence.

Márk és Tamás: A 2000-es évek középgenerációjának hanyatlása

A Márk név a 2000-es évek közepén élte a fénykorát, köszönhetően a nemzetközi hangzásának és a rövid, dinamikus formájának. Sokan láttak benne egy modern, mégis bibliai gyökerű alternatívát. Azonban a Márk népszerűsége is gyorsan elpárolgott. Míg a 2000-es évek végén még stabilan a top 20-ban szerepelt, addig ma már a ritkább fiúnevek felé közelít. A helyét a még rövidebb, vagy éppen az angolosabb nevek (pl. Alex, Ben) vették át.

A Tamás esete még drámaibb. Bár a Tamás soha nem volt olyan domináns, mint a Bence vagy a Dávid, a 80-as, 90-es években és a 2000-es évek elején is igen gyakori volt. A Tamás név zuhanása a generációs elfordulás tipikus példája. A mai szülők nagyrésze a saját generációjában túl sok Tamással találkozott, és tudatosan választanak valami mást, ami frissebbnek hat. A Tamás ma már a top 60-as kategóriába szorult vissza, és a statisztikák alapján valószínűleg a következő évtizedben is tovább fog csökkenni a népszerűsége.

Hagyományos és régies fiúnevek: Az elkerülhetetlen sors

Vannak olyan nevek, amelyek már a 2000-es évek elején sem voltak a toplista élén, de a stabil, középmezőnyben tartották magukat. Ezek a nevek a hagyományos fiúnevek, melyek a nagyapáink, apáink generációját idézik, de amelyek az elmúlt húsz évben a leginkább estek áldozatául a modernizációnak.

Zsolt és Csaba: A 80-as évek örökségének eltűnése

A Zsolt és a Csaba nevek a szocializmus idején, különösen a 70-es és 80-as években éltek fénykorukat. A 2000-es évek elején még elegendő szülő választotta őket ahhoz, hogy a top 50-ben szerepeljenek, de ma már szinte teljesen eltűntek a névadási trendek élvonalából. Ezek a nevek tipikusan a régies fiúnevek kategóriájába kerültek, melyeket a mai fiatal szülők már nem érzékelnek frissnek vagy modernnek. A Csaba például sokak számára egyértelműen a ’80-as éveket’ idézi, ami a névválasztásnál hátrányt jelent.

Ez a jelenség rávilágít arra, hogy a szülők tudatosan igyekeznek elhatárolódni a saját generációjuk, vagy az őket közvetlenül megelőző generáció neveitől. A 20 év körüli ciklus nagyon erős: a szülők általában kerülik azokat a neveket, amelyek az ő osztálytársaiknak a neve volt. A Zsolt és a Csaba esetében ez a kerülés különösen markáns, mivel a nevek hangzása is eltér a ma divatos lágyabb, nyitottabb hangzású nevektől (pl. Zalán, Ábel).

A rövid, klasszikus nevek csendes hanyatlása: Tibor, István, József

Vannak olyan nevek is, amelyek sosem voltak igazán divatosak a modern értelemben, de évszázadokon át a maguk stabil, alacsony népszerűségi szintjén álltak. Ezek a szentek nevei vagy a régi magyar hagyományokhoz kötődő nevek, mint az István, József, László és Tibor. Ezek a nevek már a 2000-es évek elején is a top 50 alatt helyezkedtek el, de a visszaesésük relatív értelemben is jelentős. Míg korábban a nagyszülők tisztelete még indokolta a választásukat, ma már sokkal ritkábban adják ezeket a neveket. A József és az István ma már alig-alig kerül fel az újszülöttek listájára, kivéve a második, vagy harmadik keresztnévként.

A Tibor név hanyatlása különösen szembetűnő. Ez a név sosem volt a leggyakoribbak között, de a 20. században stabilan jelen volt. Mára azonban a Tibor szinte teljesen eltűnt az újszülöttek névlistájáról, tipikus példája annak, amikor egy név lassan, csendesen kikopik a használatból, nem hirtelen divathullámok miatt, hanem az ízlés lassú, de folyamatos változása következtében.

A névválasztási motivációk eltolódása: Mi váltotta fel a régi kedvenceket?

Ahhoz, hogy megértsük, miért veszítettek népszerűségükből a fent említett nevek, meg kell vizsgálnunk, mi lett a sikeres utódjuk. A 2000-es évek elejének domináns neveit (Gergő, Dávid, Balázs) ma már az új generációs nevek uralják, amelyek két fő kategóriába sorolhatók: a régi-új magyar nevek és a nemzetközi, rövid nevek.

Az új magyar reneszánsz: Zalán, Zétény, Levente

A szülők egy része továbbra is ragaszkodik a magyar gyökerekhez, de elfordul a túl gyakori Istvánoktól és Gergőktől. Ehelyett a régi magyar nevek közül választanak, amelyek korábban ritkábbak voltak, de ma már frissnek és egyedinek hatnak. A Zalán, Zétény és Levente nevek robbanásszerű növekedése egyértelműen a klasszikus, de túlhasznált nevek hanyatlásával párhuzamosan történt. Ezek a nevek erősek, történelmi gyökerűek, de még nem élték át a népszerűségi csúcsot a szülők mostani generációjában, így elkerülték az asszociációs fáradtságot.

A névválasztás ma sokkal inkább a személyes identitás kifejezéséről szól, mint a hagyományok puszta követéséről. A szülők szeretnék, ha gyermekük neve kiemelkedne, de mégis elfogadott legyen. A Levente vagy a Zétény éppen ezt a kettősséget kínálja, szemben a Gergővel vagy a Tamással, amelyek a tömegnév kategóriájába csúsztak.

A nemzetközi hatás: Noel, Dominik, Olivér

A másik domináns trend a nemzetközi, könnyen kiejthető nevek előretörése. A Dominik, Noel és Olivér nevek a 2000-es évek elején még nem voltak ennyire elterjedtek, de mára a toplista élén állnak. Ezek a nevek jól működnek külföldön, divatosak és friss hangzásúak. Ez a váltás jelzi, hogy a szülők egyre inkább globális perspektívában gondolkodnak, és olyan nevet szeretnének adni gyermeküknek, amely nem okoz problémát egy esetleges külföldi tanulás vagy munka során. Ez a trend különösen nagy csapás a tisztán magyar gyökerekkel rendelkező, de nehezen fordítható nevek (pl. Zsolt, Gergő) népszerűségére.

A névválasztás pszichológiája: Milyen hatással van egy „vesztes” név a gyermekre?

Amikor egy szülő ma a régies fiúnevek közül választ, melyek húsz éve még toplistásak voltak, felmerül a kérdés: milyen hatással van ez a gyermek szociális életére? A névválasztás pszichológiája szerint a név befolyásolja az első benyomást és bizonyos mértékig a gyermek identitását is.

A „dátumozott” nevek kihívása

Ha egy gyermek olyan nevet kap, amely 20 évvel korábban volt divatos (pl. Gergő vagy Tamás), könnyen előfordulhat, hogy a neve a szülei generációjához, vagy akár az idősebb testvérek generációjához köti őt. Ezt hívják dátumozott névnek. Bár ez nem negatív dolog, a gyermeknek meg kell küzdenie azzal a ténnyel, hogy az osztálytársai között ő lesz az egyetlen, aki ezt a nevet viseli, míg a többiek Dominikok, Leventék és Benettek. Ez a helyzet azonban lehetőséget is rejt magában: az egyediség előnyét.

A Gergő vagy Tamás nevű gyermekek ma már sokkal inkább kiemelkednek a tömegből, mint húsz évvel ezelőtt. A névválasztásban az a szépség, hogy a hanyatlás után a név visszanyeri a ritkaságát. Ez a jelenség a „túl sok név” paradoxona: amikor egy név túl gyakori, elveszti a vonzerejét; amikor ritka lesz, újra érdekessé válik.

A biztonságos választás illúziója

Sokan választották a 2000-es évek elején a Dávid vagy Bence nevet, mert azt gondolták, ez egy biztonságos, időtálló választás. A statisztikák azonban azt mutatják, hogy nincs olyan név, amely örökre a csúcson maradna. A szülők, akik ma a toplistás vesztesek közül választanak, gyakran éppen a népszerűségük csökkenése miatt teszik ezt: tudják, hogy az adott név már nem lesz tömegnév, de mégis elismert és elfogadott a társadalomban. Ez a tudatos választás a névválasztás kifinomultabb fázisát jelenti.

A trendforduló lehetősége: Mikor térnek vissza a régi kedvencek?

A névválasztási ciklusok általában hosszúak, de a történelem azt mutatja, hogy szinte minden név visszatér. A 100 éves szabály szerint egy névnek körülbelül három generációnyi időre van szüksége ahhoz, hogy újra frissnek és vonzónak hasson.

Az 50-60 éves nevek reneszánsza

Jelenleg a magyar névadásban a 19. század végi és 20. század eleji nevek (pl. Lőrinc, Benedek, Vince) élnek reneszánszukat. Ezek a nevek a mai szülők déd- vagy ükapjainak nevei voltak, így elkerülték a közvetlen asszociációt az apák és nagybácsik generációjával. A Gergő, Balázs, Tamás trió esetében ez a visszatérés még várat magára. Mivel ezek a nevek a 2000-es évek elején voltak a csúcson, valószínűleg csak a 2050-es, 2060-as években lesznek újra igazán divatosak, amikor a mai Gergők és Tamások már nagyszülői státuszba kerülnek.

Ez a várakozási idő a kulcsa annak, hogy egy név újra vonzóvá váljon. A szülőknek el kell felejteniük a név túlhasználtságát, és újra fel kell fedezniük annak hangzását és jelentését. Addig ezek a nevek a ritka, de nem ismeretlen kategóriában fognak mozogni, ami egyébként sok szülő számára ideális kompromisszumot jelent a túlzott egyediség és a tömegesség között.

A média és a hírességek szerepe

Egy név népszerűségét hirtelen megugraszthatja egy váratlan médiaesemény. Ha egy híres sportoló, színész vagy közéleti személyiség adja gyermekének a Tamás vagy a Gergő nevet, az azonnal képes lehet a trend megfordítására. Azonban ez a fajta fellángolás ritka, és általában csak azokat a neveket érinti, amelyek már eleve rendelkeznek egy bizonyos kulturális súllyal. A népszerűtlen fiúnevek közül azoknak van a legnagyobb esélyük a visszatérésre, amelyek a legkevésbé „dátumozottak” – azaz nem köthetőek egy túl rövid időszakhoz.

A névválasztás mint stratégiai döntés: Túl a toplistán

A tapasztalt kismama magazin szerkesztőjeként azt tanácsoljuk, hogy a szülők ne csak a jelenlegi top 10-et nézzék, hanem vizsgálják meg azokat a neveket is, amelyek most éppen a népszerűségük mélypontján vannak. A névválasztás egy hosszú távú befektetés, és a csúcsról lefelé tartó nevek gyakran a legkifinomultabb választások lehetnek.

A „középút” stratégiája

Ha valaki kerülni szeretné a túlzottan divatos (Levente, Noel) és a túlontúl régies (József, István) neveket, érdemes a top 30 és top 80 közötti tartományban keresgélni. Ebben a sávban találhatók azok a nevek, amelyek korábban toplistásak voltak (pl. Gergő, Balázs, Márk), és most éppen a hanyatlási fázisban vannak. Ezek a nevek garantálják, hogy a gyermek neve ismert és elfogadott lesz, de nem fog öt másik gyermeket jelölni az óvodai csoportban. Ez a középút a stabilitás és az egyediség tökéletes ötvözete.

Egy név népszerűségi vesztesége tehát nem a név minőségének romlását jelenti, hanem a piaci telítődés természetes következményét. A fiúnevek népszerűsége örök mozgásban van, és a mai vesztesek lehetnek a holnap rejtett kincsei. A szülők feladata, hogy felismerjék, mikor válik egy tömegnév ritkasággá, és mikor érdemes újra elővenni a polcról.

A hangzás és a jelentés újraértékelése

Amikor a Gergő vagy a Balázs név túlzottan elterjedt volt, a szülők hajlamosak voltak figyelmen kívül hagyni a név valós jelentését és hangzásbeli szépségét, csak a gyakoriságra fókuszálva. Most, hogy a nevek ritkábbak lettek, lehetőség nyílik arra, hogy a szülők újra felfedezzék a klasszikus fiúnevek mélységét. A Balázs (Bíbor) vagy a Gergely (Éber, figyelmes) jelentései újra hangsúlyt kaphatnak, amikor a név már nem csak egy a sok közül.

A névválasztás során az a legfontosabb, hogy a név illeszkedjen a család identitásához és a gyermek személyiségéhez, és ne csupán a pillanatnyi trendeket kövesse. A 20 év legnagyobb toplistás vesztesei között számos gyönyörű, erős név található, amelyek csak arra várnak, hogy a következő generáció újra felfedezze őket.

Részletes esettanulmányok a hanyatlás mértékéről

Vizsgáljuk meg közelebbről néhány név konkrét esését. Az adatok feltárják, hogy a népszerűség elvesztése nem mindig lineáris folyamat; gyakran hirtelen zuhanás következik be, amikor a név eléri a kritikus tömeg elfordulását.

Esettanulmány A: A Bence név, a csúcstartó lassú ereszkedése

A Bence név a 2000-es években abszolút domináns volt, éveken át vezette a toplistákat, és a névadási statisztikákban a leggyakoribb fiúnév volt. Bár a Bence még ma is a top 10-ben szerepel, a relatív népszerűsége drámaian csökkent. A 2000-es évek elején egy adott évben született fiúk sokkal nagyobb százaléka kapta a Bence nevet, mint a 2020-as években. Ennek oka, hogy a szülők választása sokkal szélesebbé vált. A Bence hanyatlása tehát nem feltétlenül a lista helyezésében, hanem a gyakorisági arányban mutatkozik meg a leginkább. A név még mindig rendkívül népszerű, de már nem az a mindent elsöprő erő, mint korábban, és a trend egyértelműen lefelé mutat.

Ez a folyamat a tömeges telítődés klasszikus példája. Amikor mindenhol Bence nevekkel találkozunk, a név automatikusan veszít a vonzerejéből, még akkor is, ha a hangzása és a jelentése (Benedek rövidítése) kiváló. A szülők egyre inkább a Benedek teljes formáját választják, mint a Bence modern, de túlhasznált változatát, ami szintén a Bence népszerűtlenségéhez járul hozzá.

Esettanulmány B: Az Ádám, a bibliai örökzöld elkopása

Az Ádám név örökzöldnek számít, hiszen bibliai gyökerei miatt mindig is jelen volt a magyar névadásban. A 2000-es években stabilan a top 5-ben szerepelt. Bár az Ádám továbbra is gyakori, a helyezése a top 30-40 közé esett vissza. A csökkenés oka kettős: egyrészt a túlhasználtság, másrészt a külföldi nevek versenye. Az Ádám helyét ma a hasonlóan rövid, bibliai ihletésű, de frissebbnek érződő nevek vették át, mint az Áron vagy az Ábel. Ezek a nevek a 2000-es évek elején még ritkábbak voltak, de mára felzárkóztak, sőt, meg is előzték az Ádámot a népszerűségi listán.

Az Ádám esete azt mutatja, hogy még a leginkább alapvető, időtálló fiúnevek is hajlamosak a népszerűség elvesztésére, ha egy generáción belül túl sokan választják őket. A szülők ma már nem elégednek meg a „biztos” választással; keresik azokat a neveket, amelyek egy kicsit is különlegesebbek, még ha csupán egy betű eltérést is jelentenek (Áron vs. Ádám).

A régi nevek újjáélesztése: Hogyan válasszunk egy elfeledett nevet?

Ha egy szülő tudatosan a toplistás vesztesek közül szeretne választani, néhány stratégiai szempontot érdemes figyelembe venni. A cél az, hogy a név ne hasson „régi divatúnak”, hanem „klasszikusnak” vagy „ritkának”.

1. Kerüld a túl közeli generációt

Ha a név a szülő, vagy a közeli nagybácsik generációjának tipikus neve volt (pl. Zsolt, Tamás), akkor az a gyermek számára is terhes lehet, mivel túlzottan köti őt a korábbi generációkhoz. Érdemesebb azokat a neveket választani, amelyek már legalább 40-50 éve nem voltak a csúcson (pl. Tibor, István), vagy azokat, amelyek a 2000-es években voltak népszerűek, de azóta már annyira lecsúsztak, hogy újra ritkának számítanak (pl. Gergő).

2. A hangzás minősége

A modern magyar névadásban a lágyabb, nyitottabb hangzású nevek dominálnak, amelyekben kevés a torokhang vagy a kemény mássalhangzó torlódás. Bár a Zsolt vagy a Balázs erős nevek, a mai trendeknek jobban megfelelnek azok a régi nevek, amelyek rendelkeznek egy bizonyos könnyedséggel, mint például az Ádám vagy a Márk. A szülőknek érdemes hangosan kimondani a teljes nevet, és megnézni, mennyire illeszkedik a vezetéknévhez.

3. A külföldi használhatóság

Még ha egy név elvesztette is a hazai népszerűségét, ha külföldön jól cseng (pl. Dávid, Márk), akkor az a szülők számára továbbra is vonzó lehet. Ez a fajta nemzetközi kompatibilitás az egyik legfontosabb tényező, ami megakadályozza, hogy egy név teljesen eltűnjön a süllyesztőben.

Összefoglalva, a fiúnevek népszerűségének változása egyértelműen tükrözi a társadalmi változásokat. A 20 év legnagyobb toplistás vesztesei nem hibás választások, hanem olyan nevek, amelyek a ciklusuk csúcsát elérték, és most éppen a ritkaság felé tartanak. A tudatos névválasztás abban rejlik, hogy felismerjük ezt a ciklust, és a megfelelő pillanatban válasszuk újra a méltatlanul háttérbe szorult, de időtlen klasszikusokat.

A névválasztás végül is a szív és az ész találkozása. A statisztikák segítenek megérteni a trendeket, de a végső döntés mindig az, hogy melyik név az, ami a leginkább rezonál a szülői elvárásokkal és a gyermek jövőjével. Ne féljünk a régies fiúnevek erejétől, hiszen a divat múlandó, de a név örök.