Áttekintő Show
Amikor két ember elhatározza, hogy közös életet kezd, az egy mély, személyes döntés, tele ígéretekkel és reményekkel. Sokan úgy gondolják, a szerelem, a bizalom és a közös otthon megteremtése elegendő ahhoz, hogy a kapcsolat szilárd alapokon álljon. A köznyelvben ezt hívjuk élettársi kapcsolatnak, ahol a partnerek közösen viselik az élet nehézségeit és örömeit, gyakran anélkül, hogy hivatalos papírok sora igazolná az összetartozásukat. Ez a fajta együttélés a modern társadalomban egyre gyakoribb, hiszen a rugalmasság és az elköteleződés személyre szabott tempója vonzó lehet a fiatal párok számára. Azonban a romantikus elképzelések mellett érdemes a jogi és anyagi valóságot is szemügyre venni, különösen akkor, ha már tervezzük a családbővítést, vagy ha jelentős közös vagyont halmozunk fel.
A jogi keretek hiánya ugyanis komoly sebezhetőséget jelenthet, nemcsak a partnerek, hanem a születendő gyermekek számára is. A „papír nélküli” élet kényelmesnek tűnhet, de váratlan események – egy szakítás, egy baleset, vagy egy tragédia – esetén a jogi védtelenség drámai következményekkel járhat. Éppen ezért, ha valaki az élettársi kapcsolat mellett dönt, érdemes tisztában lennie azzal, hogy ez a forma milyen mértékű védelmet nyújt a házassághoz képest, és milyen kiegészítő lépéseket kell tennie a biztonság érdekében.
Az élettársi kapcsolat jogi definíciója és a házasságtól való eltérések
Mielőtt bármilyen hivatalos lépést tennénk, tisztán kell látnunk, mit is jelent jogilag az élettársi kapcsolat Magyarországon. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint élettársi kapcsolat áll fenn két olyan személy között, akik érzelmi és gazdasági közösségben, valamint közös háztartásban élnek, és akik között házasságkötést tiltó körülmény nem áll fenn. Lényeges kiemelni, hogy az élettársi kapcsolat automatikusan létrejön, amint a fenti feltételek teljesülnek – ehhez nem szükséges semmilyen formális bejelentés, regisztráció vagy okirat.
Azonban a házassággal ellentétben az élettársi kapcsolat nem keletkeztet automatikusan vagyonközösséget. Míg a házasság megkötésével a felek között létrejön a házassági vagyonközösség, addig az élettársak esetében az a fő szabály érvényesül, hogy a felek különvagyona mindvégig megmarad. A közös szerzeményekre vonatkozóan a Ptk. csak azt mondja ki, hogy az együttélés alatt szerzett vagyon – ha a felek ettől eltérően nem rendelkeznek – közösnek tekintendő, mégpedig a szerzésben való közreműködésük arányában. És itt van a legnagyobb buktató: ha vita merül fel, az élettársnak kell bizonyítania, milyen mértékben járult hozzá a közös vagyon gyarapításához.
Az élettársi kapcsolat nem egy „félházasság”, hanem egy teljesen más jogi kategória, amely sokkal kevesebb automatikus védelmet nyújt a felek számára, különösen a vagyonjogi és öröklési területen.
A vagyonjogi sebezhetőség: közreműködés és bizonyítás
A közös élet során a párok gyakran együtt vásárolnak ingatlant, vesznek fel hitelt, vagy építenek fel közös vállalkozást. Házasság esetén mindez automatikusan a közös vagyon részét képezi, függetlenül attól, melyik fél nevére szól a tulajdoni lap vagy a hitelszerződés. Élettársi kapcsolatban ez nem így van. Ha például egy ingatlant csak az egyik fél nevére jegyeznek be, a másik félnek kell a bíróság előtt bizonyítania, hogy ő is hozzájárult a vételárhoz, vagy a hiteltörlesztéshez. Ez a bizonyítási teher különösen nehéz lehet, ha az egyik fél a gyermeknevelés miatt nem tudott aktívan dolgozni, és elsősorban a háztartás vezetésével járult hozzá a közös élethez.
A jogi gyakorlat ugyan elismeri a háztartásban végzett munka értékét, de ennek pénzben kifejezhető arányát rendkívül nehéz utólag megállapítani. Ezért válik létfontosságúvá az élettársi kapcsolat hivatalossá tétele – vagy legalábbis a jogi viszonyok rendezése –, hogy elkerüljük a későbbi, hosszas és költséges jogi vitákat.
Miért fontos a hivatalossá tétel, mielőtt érkezik a baba?
A legtöbb pár számára a hivatalossá tétel kérdése akkor válik sürgetővé, amikor kiderül, hogy úton van a baba. A gyermek érkezése nemcsak érzelmi, hanem rendkívül komoly jogi változásokat is hoz. Bár a magyar jogrendszer nem tesz különbséget házasságban vagy élettársi kapcsolatban született gyermekek között jogok tekintetében, az adminisztráció és a szülői felügyelet automatikus elismerése terén óriási a különbség.
Házasságban született gyermek esetén a törvény automatikusan a férjet tekinti az apa jogi értelemben vett apjának. Élettársi kapcsolatban azonban ez nem automatikus. Az apaság megállapításához szükség van az apai elismerő nyilatkozatra. Bár ez egy viszonylag egyszerű eljárás, ha a szülők egyetértenek, annak elmaradása vagy késlekedése komoly problémákat okozhat.
Apasági nyilatkozat és a gyermek jogi biztonsága
Ha a gyermek élettársi kapcsolatban születik, az apa csak akkor kerül be az anyakönyvbe, ha az apaságot teljes hatályú nyilatkozattal elismeri. Ezt a nyilatkozatot meg lehet tenni már a magzat fogamzási idejétől kezdve a gyámhatóság vagy a közjegyző előtt, de akár a gyermek születése után is az anyakönyvvezetőnél. Ha ez elmarad, a gyermek jogilag csak az anyával áll rokoni kapcsolatban, ami befolyásolja az öröklési jogokat, a névviselést, és az apai támogatásokhoz való hozzáférést.
A hivatalos elismerés hiánya esetén a gyermek nem örökölhet az apja után, nem jogosult apai tartásra, és nehezebbé válik a közös szülői felügyelet gyakorlása is, ha a kapcsolat esetleg megromlik.
A hivatalossá tétel, vagyis a házasságkötés a legegyszerűbb út ezen jogi akadályok elkerülésére, hiszen a házasság garantálja a gyermek teljes jogi biztonságát és automatikus elismerését mindkét szülő részéről. Ez a téma különösen fontos a kismamák számára, hiszen a terhesség utolsó hónapjai és a szülés utáni időszak a legkevésbé alkalmasak az adminisztratív ügyintézésre.
Az anyagi biztonság megteremtése: az állami támogatások és a hivatalos jogi forma
Magyarországon az elmúlt években bevezetett családpolitikai támogatások jelentős része szorosan kapcsolódik a házasság intézményéhez. Bár az élettársak is jogosultak bizonyos támogatásokra, a legjelentősebb, nagy összegű juttatások (mint például a Babaváró hitel vagy a CSOK – Családi Otthonteremtési Kedvezmény) esetében a házasság alapvető feltétel.
A Babaváró hitel és a házasság
A Babaváró hitel az egyik legnépszerűbb támogatási forma, amely nagyban segíti a fiatal párok lakáscéljainak megvalósítását. Ennek a hitelnek a felvételéhez azonban elengedhetetlen a házasság. A jogszabály kimondja, hogy a kölcsönt csak olyan házaspárok vehetik fel, ahol a feleség életkora meghatározott korhatár alatt van. Az élettársak számára ez a lehetőség nem áll nyitva, ami jelentős pénzügyi hátrányt jelenthet egy gyermekvállalás előtt álló pár számára.
CSOK és a lakáscélú támogatások
A CSOK esetében a helyzet némileg árnyaltabb. Meglévő gyermekek esetén az élettársak is igényelhetnek kedvezményt, de a vállalt gyermekekre vonatkozó, kedvezőbb feltételeket biztosító CSOK igénylése szintén a házasság feltételéhez kötött. Emellett a CSOK-hoz kapcsolódó kamattámogatott hitel felvételének feltétele is a házasság. Ez a kettős feltételrendszer gyakorlatilag arra ösztönzi a párokat, hogy a komolyabb lakáscélú beruházások előtt hivatalossá tegyék a kapcsolatukat.
| Támogatás típusa | Házasok jogosultsága | Élettársak jogosultsága |
|---|---|---|
| Babaváró hitel | Igen, teljeskörűen | Nem jogosultak |
| CSOK (vállalt gyermekre) | Igen, kedvezőbb feltételekkel | Nem jogosultak |
| CSOK (meglévő gyermekre) | Igen | Igen, de korlátozottan |
| Családi adókedvezmény | Igen | Igen (ha azonos háztartásban élnek) |
| Ingatlan illetékmentesség (első házasok) | Igen | Nem jogosultak |
A fenti táblázat világosan mutatja, hogy a hivatalos jogi státusz megléte jelentős anyagi előnyöket biztosít, amelyek elengedhetetlenek lehetnek egy családalapítás vagy egy nagyobb lakásvásárlás finanszírozásához. Az állami támogatások optimalizálása önmagában is elegendő okot szolgáltathat arra, hogy a párok elgondolkodjanak a házasságon.
Az élettársi vagyonjogi szerződés: a hivatalossá tétel alternatívája
Ha egy pár valamilyen okból mégsem szeretne házasságot kötni, de szeretnék a közös életük anyagi alapjait rendezni, az élettársi vagyonjogi szerződés megkötése a minimálisan elvárható felelős lépés. Ez a szerződés a házassági szerződés élettársi megfelelője, és arra szolgál, hogy a felek előre rögzítsék, milyen szabályok vonatkoznak a közös és külön vagyonukra az együttélés alatt és annak esetleges megszűnésekor.
Miért elengedhetetlen a szerződés?
A szerződés megkötésével elkerülhető a későbbiekben a közreműködés arányának bizonyítási kényszere. A felek szabadon dönthetnek arról, hogy a szerzeményeikre a közös tulajdon szabályait, vagy a házassági vagyonközösség szabályait alkalmazzák, esetleg a különvagyon megőrzését rögzítik. A legfontosabb, hogy ez a szerződés egyértelműen és írásban rögzíti a szándékokat, ami megnyugtató biztonságot nyújt mindkét fél számára.
Egy ilyen szerződést közjegyzői okiratba kell foglalni, ami garantálja annak hitelességét és jogi érvényességét. A közjegyző nemcsak hitelesíti az okiratot, hanem segít a feleknek abban is, hogy a szerződés tartalma megfeleljen a jogszabályoknak és a valós igényeiknek. Ez a folyamat biztosítja, hogy a szerződés ne legyen megtámadható, és egy esetleges vita során azonnal alkalmazható legyen.
A közjegyző által hitelesített élettársi vagyonjogi szerződés olyan, mint egy védőháló: megerősíti a bizalmat, miközben garanciát nyújt arra az esetre, ha a bizalom valamilyen okból meginogna.
A szerződés tipikus tartalmi elemei
Mire kell feltétlenül kitérnie egy jól megfogalmazott élettársi vagyonjogi szerződésnek?
- A közös vagyon meghatározása: Pontosan mi az, amit közösen szereztek, és milyen arányban (pl. 50-50%, vagy a bevétel arányában).
- A különvagyon rögzítése: Azoknak a vagyontárgyaknak a listája, amelyeket az együttélés előtt birtokoltak, vagy amelyeket ajándékként, örökségként kaptak.
- A közös költségek viselése: Hogyan oszlanak meg a háztartási kiadások, a hiteltörlesztések és a rezsi.
- A kapcsolat megszűnésének esetére vonatkozó rendelkezések: Hogyan történik a közös tulajdonban lévő ingatlanok és ingóságok megosztása.
Bár a szerződés megkötése pénzbe és időbe kerül, ez a befektetés megtérül a későbbi jogi bizonytalanság elkerülésével. Különösen ajánlott a szerződés, ha az egyik fél jelentős különvagyonnal rendelkezik, vagy ha a felek között nagy a jövedelemkülönbség.
Az öröklési jogi különbségek: a legfőbb érv a házasság mellett
A vagyonjogi kérdéseknél is súlyosabb lehet az öröklési jog kérdése, ami a leggyakrabban hozza felszínre az élettársi kapcsolatok jogi védtelenségét. Ha a felek nem hivatalosítják a kapcsolatukat, a túlélő élettárs öröklési szempontból szinte semmilyen védelemben nem részesül a törvény erejénél fogva.
Házasság esetén a túlélő házastárs örököl. Ha van gyermek, akkor a házastárs haszonélvezeti jogot kap az elhunyt lakásán és berendezési tárgyain, és egy gyermekrésznyi részt örököl a hagyaték többi részéből. Az élettársak esetében ez a jogi védelem teljesen hiányzik.
A túlélő élettárs helyzete
A magyar öröklési jog szerint az élettárs nem minősül törvényes örökösnek. Ez azt jelenti, hogy ha az elhunyt élettársnak vannak élő gyermekei, szülei, vagy akár nagyszülei, ők örökölnek, és a túlélő élettárs semmit sem kap automatikusan. Ha közösen vásároltak ingatlant, a túlélő élettárs csak a saját tulajdoni hányadát tarthatja meg, az elhunyt részét a törvényes örökösök öröklik. Ez akár azt is eredményezheti, hogy a túlélő élettárs a közös otthonból kiszorulhat, ha az örökösök úgy döntenek.
Az egyetlen kivétel az az eset, ha az elhunyt végrendeletet hagyott hátra. Ha az élettársak a kapcsolat hivatalossá tétele nélkül szeretnék biztosítani egymás anyagi helyzetét, elengedhetetlen a végrendelet készítése. A végrendeletben egyértelműen ki kell jelölni a túlélő élettársat mint örököst, vagy hagyományost. A végrendeletet szintén érdemes közjegyző előtt elkészíteni, hogy ne legyen kétséges a jogi érvényessége.
A végrendelet azonban csak a törvényes öröklési rendet írja felül, nem pedig a házasság intézményéből fakadó teljes körű jogi védelmet. A házasság megléte automatikus biztonságot nyújt, míg a végrendelet folyamatosan frissítendő okirat, amelynek hiányában a jogi védelem azonnal megszűnik.
Az élettársi kapcsolat hivatalossá tételének két útja
Ha a párok úgy döntenek, hogy rendezni szeretnék a jogi státuszukat, két fő lehetőség áll rendelkezésükre:
- Házasságkötés (a legáltalánosabb és legátfogóbb megoldás).
- Bejegyzett élettársi kapcsolat (BÉK).
Bár a BÉK intézménye létezik Magyarországon, nagyon fontos tisztázni, hogy ez a forma elsősorban az azonos nemű párok számára lett létrehozva. A hatályos jogszabályok szerint heteroszexuális párok nem létesíthetnek bejegyzett élettársi kapcsolatot, ha házasságot köthetnek. Mivel a mi célközönségünk a hagyományos családmodellben gondolkodó párok, a BÉK jogi útja nem releváns, így számukra a házasságkötés a hivatalossá tétel kizárólagos, teljes jogi védelmet nyújtó útja.
A házasságkötés gyakorlati lépései
A házasságkötés folyamata meglehetősen egyszerű, de néhány adminisztratív lépést igényel. A kismama magazin olvasóinak szempontjából a legfontosabb, hogy érdemes időben elkezdeni a szervezést, különösen, ha a gyermekvállalás már küszöbön áll, vagy ha a támogatások igényléséhez sürgősen szükség van a házassági anyakönyvi kivonatra.
1. A szándék bejelentése
A házasságkötési szándékot személyesen kell bejelenteni bármely anyakönyvvezetőnél Magyarországon. Ekkor kitöltik a jegyzőkönyvet, amely rögzíti, hogy a felek megfelelnek a házasságkötés feltételeinek (pl. nincsenek már házasok, nem állnak rokonsági kapcsolatban).
2. Szükséges iratok
- Személyi igazolvány és lakcímkártya.
- Születési anyakönyvi kivonat (ha nincs a nyilvántartásban, be kell szerezni).
- Előző házasság megszűnését igazoló okirat (válás, halotti anyakönyvi kivonat), ha volt.
3. A 30 napos várakozási idő
A jegyzőkönyv felvételétől számítva legalább 30 napnak el kell telnie a házasságkötésig. Ezt az időt csak indokolt esetben, a jegyző engedélyével lehet lerövidíteni. Terhesség esetén általában indokoltnak tekinthető a sürgősség, így a 30 napos várakozási idő alól felmentést lehet kérni. Ez különösen fontos, ha a pár a baba születése előtt szeretné rendezni a jogi státuszát a támogatások miatt.
4. A ceremónia
A házasságkötés két tanú jelenlétében történik. A ceremónia után azonnal kiállítják a házassági anyakönyvi kivonatot, amely a hivatalos igazolás a kapcsolat jogi státuszáról. Ez az okirat a kulcsa minden további ügyintézésnek (névviselés, Babaváró hitel, CSOK).
A házasságkötés nemcsak a jogi biztonságot teremti meg, hanem pszichológiai értelemben is megerősíti a párok elkötelezettségét. A hivatalos fogadalomtétel egyértelmű üzenet a külvilág és saját magunk felé is a közös jövő komolyságáról.
Az élettársi kapcsolat megszűnése: a jogi rendezés hiányának ára
Bár senki sem úgy vág bele egy kapcsolatba, hogy a szakításra gondol, a felelős felnőtt élet része, hogy felkészüljünk a váratlan helyzetekre. Az élettársi kapcsolat megszűnése jogi szempontból sokkal bonyolultabb és fájdalmasabb lehet, mint egy házasság felbontása, ha a felek előzetesen nem rögzítették a vagyonjogi viszonyaikat.
A vagyonmegosztás nehézségei
Házasság felbontásakor a vagyonmegosztás alapja a házassági vagyonközösség, ami azt jelenti, hogy a közös szerzemények fele-fele arányban illetik meg a feleket (ha nem volt szerződés). Élettársi kapcsolat megszűnése esetén viszont a vagyonmegosztás alapja a már említett közreműködés aránya.
Ha a felek nem tudnak megegyezni, a vita bíróság elé kerül. A bírósági eljárásban a feleknek kell bizonyítaniuk, hogy ki mennyivel járult hozzá a közös ingatlan megvásárlásához, a hitel törlesztéséhez, vagy az érték növeléséhez (pl. felújítás). Ez a bizonyítási eljárás rendkívül hosszadalmas, költséges és érzelmileg megterhelő. Bankszámlakivonatok, átutalási bizonylatok, tanúvallomások – minden apró részlet számít, ami egy házasságban egyszerűen irreleváns lenne.
Ha a felek rendelkeznek élettársi vagyonjogi szerződéssel, ez a dokumentum azonnal megoldást nyújt, hiszen a szerződésben rögzített szabályok szerint történik a vagyonmegosztás, elkerülve ezzel a pereskedést.
A lakáshasználat kérdése
A gyermekes élettársak esetében az egyik legsürgetőbb kérdés a közös lakás használatának rendezése. Míg házasság esetén a bíróság dönthet a lakás kizárólagos használatáról a gyermekeket nevelő szülő javára, addig élettársi kapcsolatban ez a jogi védelem is korlátozott. Ha a közös ingatlan csak az egyik élettárs nevén van, a másiknak sokkal nehezebb jogot szereznie a további ottlakásra, még akkor is, ha a közös gyermekek nála maradnak.
Természetesen a gyermekek érdekeinek védelme elsődleges, és a bíróság a kiskorú gyermekek elhelyezése szempontjából kedvezőbb döntést hozhat a lakáshasználat tekintetében. Azonban a jogi alapok házasság hiányában sokkal ingatagabbak, ami még nagyobb kiszolgáltatottságot jelenthet annak a szülőnek, aki a gyermekek ellátását vállalja.
A névviselés és a hivatalos elismerés fontossága
Bár a névviselés elsőre csak egy formalitásnak tűnik, a kismama magazin olvasói számára ez is fontos tényező lehet a hivatalossá tétel mérlegelésénél. Az élettársi kapcsolatban élő felek természetesen nem vehetik fel egymás nevét a házasságkötéshez hasonló módon.
Házasságkötés esetén a felek széles skálán választhatnak a névviselés formái közül (pl. a férj nevét felveheti a feleség, vagy kötőjellel hozzáfűzheti a sajátjához). Ez a közös családi név a gyerekek számára is egységes identitást teremt, és az adminisztráció során is egyszerűbbé teszi az ügyintézést.
Élettársi kapcsolatban a nők megtartják a születési nevüket. A gyermekek névviselése is bonyolultabbá válhat, ha az apa utólag ismeri el a gyermeket. Bár a gyermek felveheti az apa vezetéknevét, a közös családi név hiánya továbbra is fennáll. Ez a különbség is hozzájárul ahhoz, hogy a házasság egyértelműen a jogilag legtisztább és legkényelmesebb forma a családi élet hivatalos kereteinek megteremtésére.
A közjegyzői nyilvántartásba vétel: egy félmegoldás az élettársaknak
Bár az élettársi kapcsolat automatikusan létrejön, létezik egy lehetőség a kapcsolat tényének hivatalos rögzítésére: a közjegyzői nyilvántartásba vétel.
Az élettársak kérhetik a közjegyzőtől, hogy vegye nyilvántartásba a kapcsolatukat. Ez az eljárás önmagában nem eredményez házassági joghatásokat (pl. nem biztosít öröklési jogot vagy automatikus vagyonközösséget), de bizonyos helyzetekben rendkívül hasznos lehet.
Mire jó a közjegyzői nyilvántartás?
A nyilvántartásba vétel legfőbb előnye, hogy megkönnyíti az élettársi kapcsolat fennállásának bizonyítását harmadik személyekkel szemben (pl. bankok, biztosítók, munkáltatók). Ez különösen fontos lehet olyan esetekben, ahol a jogszabályok vagy belső szabályzatok valamilyen kedvezményt vagy jogot biztosítanak az élettársaknak.
Ez a hivatalos bejegyzés azonban nem helyettesíti a vagyonjogi szerződést, sem a végrendeletet, de egy plusz jogi lábat ad a kapcsolat stabilitásához. A nyilvántartásba vételhez a közjegyző ellenőrzi a jogi feltételeket, és felveszi a jegyzőkönyvet a felek nyilatkozatáról. Ez a nyilvántartás bárki számára hozzáférhető, aki jogi érdeket tud igazolni.
A közjegyzői nyilvántartásba vétel nem jogi védelem, hanem egy jogi tény igazolása. Megkönnyíti a bizonyítást, de nem változtatja meg a Ptk. által meghatározott élettársi szabályokat.
Hosszú távú felelősségvállalás: a házasság, mint gazdasági döntés
Az élettársi kapcsolat hivatalossá tétele, azaz a házasságkötés, nem csupán egy romantikus gesztus, hanem egy alapos, hosszú távú gazdasági döntés. Különösen igaz ez, ha a pár gyermeket vállal, és az egyik fél (legtöbbször az anya) évekre kiesik a munkaerőpiacról, vagy csökkentett munkaidőben dolgozik.
A házasság intézménye beépített védelmet nyújt a gazdaságilag gyengébb fél számára. A vagyonközösség elve biztosítja, hogy a gyermekneveléssel töltött évek alatt szerzett vagyon fele megillesse a gyermeket nevelő szülőt, még akkor is, ha ő nem járult hozzá közvetlenül a jövedelemtermeléshez. Ezzel szemben az élettársi kapcsolatban a gyermekneveléssel töltött időszakot rendkívül nehéz pénzben kifejezhető vagyonrészként elismertetni.
A hivatalos kapcsolat tehát egyfajta biztosítás a jövőre nézve, védelmet nyújtva a gazdasági egyensúlytalanságok ellen, amelyek egy gyermekes család életében szinte elkerülhetetlenül felmerülnek.
A közös hitelfelvétel és a felelősség
Érdemes kitérni a hitelfelvétel kérdésére is. Akár házas, akár élettársi kapcsolatban él a pár, ha közösen vesznek fel hitelt, mindketten adósokká válnak. A különbség a vagyonjogi háttérben rejlik. Házasságban a közös vagyon fele-fele arányban terheli a feleket, és a hitel is a közös vagyon terhe. Élettársi kapcsolatban a Ptk. alapján a tartozás is a közreműködés arányában oszlik meg, de a bank felé mindkét fél teljes vagyonával felel a hitel visszafizetéséért.
Ha a kapcsolat megromlik, és az egyik fél nem fizeti tovább a hitelt, a bank a másik féltől követeli a teljes összeget. Házasság esetén a vagyonmegosztás során a bíróság egyensúlyozza a tartozásokat és a vagyonrészeket. Élettársi kapcsolatban a vagyonjogi rendezés hiánya esetén a tartozások rendezése még kaotikusabbá válhat, mint a vagyon megosztása.
Összegzés és a következő lépések
Az élettársi kapcsolat hivatalossá tétele – ami a heteroszexuális párok esetében a házasságkötést jelenti – Magyarországon nem csupán egy jogi formalitás. Ez a lépés alapvető fontosságú a gyermekek jogi biztonságának garantálásához, a jelentős állami támogatások (Babaváró, CSOK) eléréséhez, a túlélő fél öröklési jogainak védelméhez és a vagyonmegosztás egyszerűsítéséhez egy esetleges szakítás esetén.
Ha a házasságkötés még távoli terv, a minimum, amit egy felelős pár megtehet, az a jogi viszonyok rendezése. Ez magában foglalja az apai elismerő nyilatkozat időben történő megtételét a gyermek születése előtt, valamint egy közjegyző előtt kötött élettársi vagyonjogi szerződés elkészítését. Ezekkel a lépésekkel minimalizálható a jogi bizonytalanság, és megteremthető a nyugodt alap a közös élethez.
Ne feledjük, a szerelem és a bizalom elengedhetetlen, de a jogi keretek adják meg azt a stabilitást, amely egy családi élet viharait is képes túlélni. A hivatalossá tétel kérdése nem a bizalmatlanságról szól, hanem a hosszú távú felelősségvállalásról és a közös jövő maximális védelméről.
