Amikor lyukas a baba szíve: mit kell tudni a pitvari sövényhiányról?

Amikor először halljuk a szívzörej szót a gyermekorvos szájából, vagy még korábban, a terhesség alatti ultrahangvizsgálat során egy apró eltérésről kapunk hírt, a világ megáll. Különösen ijesztő, ha a „lyukas szív” kifejezés merül fel, ami a laikus fül számára azonnal súlyos, életveszélyes állapotot jelent. Pedig a veleszületett szívfejlődési rendellenességek között a pitvari sövényhiány (Atriális Szeptum Defektus, ASD) az egyik leggyakoribb, és szerencsére az esetek nagy részében jól kezelhető, sőt, gyakran magától gyógyuló állapot.

A szív bonyolult gépezet, amelynek tökéletes működése elengedhetetlen a magzati élet után. Ahhoz, hogy megértsük, mi történik, ha a pitvarok között van egy nyílás, először érdemes felidézni, hogyan is néz ki az egészséges szív szerkezete, és mi a funkciója annak a válaszfalnak, amelyről most szó van.

A szív válaszfala: a pitvari sövény szerepe

A szív négy üregből áll: két pitvarból (atriumból) és két kamrából (ventriculumból). A jobb szívfél feladata a használt, szén-dioxidban gazdag vér összegyűjtése a testből, és annak eljuttatása a tüdőbe oxigéncserére. A bal szívfél pedig a friss, oxigéndús vért fogadja a tüdőből, és pumpálja tovább a szervezet többi részébe. Ez a két vérkör – a kis és a nagy vérkör – szigorúan elkülönül egymástól.

Ezt az elkülönítést biztosítja a kamrák közötti válaszfal, a kamrai sövény (ventricularis septum), és a pitvarok közötti válaszfal, a pitvari sövény (atriális septum). Egészséges esetben ezek a falak teljesen zártak, megakadályozva, hogy a jobb és a bal oldali vér keveredjen. A pitvari sövény hiánya (ASD) esetén azonban ez a fal hiányos, vagy lyukas, ami lehetővé teszi a vér áramlását a két pitvar között.

A pitvari sövényhiány az egyik leggyakoribb veleszületett szívfejlődési rendellenesség, amely a zárt szív ideális állapotát bontja meg, de szerencsére a legtöbb esetben kiváló prognózissal bír.

Mi a pitvari sövényhiány (ASD)?

Az ASD egy olyan veleszületett rendellenesség, ahol a pitvarok közötti sövényen egy vagy több nyílás található. Ez a nyílás a magzati életben normális is lehet (ezt foramen ovale-nak hívják), hiszen a magzat tüdeje még nem működik, és a vér elkerüli a tüdőkört. Születés után azonban, amikor a baba felsír és megindul a tüdőlégzés, a nyomásviszonyok megváltoznak, és a foramen ovale általában néhány napon, de legkésőbb néhány hónapon belül funkcionálisan záródik.

Ha a záródás nem történik meg, vagy ha a sövény fejlődése során nagyobb mértékű szöveti hiány alakul ki, akkor beszélünk pitvari sövényhiányról. Mivel a bal szívfélben a nyomás általában magasabb, mint a jobb szívfélben, a vér a bal pitvarból a jobb pitvarba áramlik. Ezt nevezzük bal-jobb söntnek (shunt).

A bal-jobb sönt következményei

A sönt következtében a jobb pitvarba extra vérmennyiség érkezik. Ez a többlet a jobb kamrába kerül, majd onnan a tüdő artériájába, a pulmonális artériába. Ez azt jelenti, hogy a tüdő vérkeringése túlterhelődik. Kisebb defektusok esetén ez a többletterhelés elenyésző, és nem okoz tünetet. Nagyobb defektusoknál azonban a tüdő erei hosszú távon károsodhatnak, ami idővel pulmonális hipertóniához (tüdőartéria magas vérnyomásához) vezethet, ami komoly szövődmény.

A sönt mértéke és a véráramlás iránya kulcsfontosságú a diagnózis és a kezelés szempontjából. Minél nagyobb a nyílás, annál több vér áramlik át, és annál nagyobb a jobb szívfél terhelése.

A pitvari sövényhiány típusai: nem mindegy, hol a lyuk

Az ASD-nek nem csupán egy formája létezik. A sövényhiány helye és mérete alapján négy fő típust különböztetünk meg, amelyek eltérő klinikai jelentőséggel és prognózissal bírnak.

Secundum típusú ASD (ASD II)

Ez a típus a leggyakoribb, az összes ASD eset 70-80%-át teszi ki. A lyuk a pitvari sövény középső részén, az úgynevezett fossa ovalis területén helyezkedik el. A secundum defektusok gyakran kicsik, és jelentős részük, különösen a kisebbek, az első életévek során spontán módon záródhatnak. Ez a típus a legkedvezőbb prognózisú.

Primum típusú ASD (ASD I)

Ez a defektus a sövény alsó részén helyezkedik el, és szorosan összefügg az úgynevezett endokardiális párna fejlődési zavarával. Mivel ez a terület a szívbillentyűk (mitrális és tricuspidális) közelében van, a primum típusú ASD gyakran társul a billentyűk rendellenes működésével, leggyakrabban a mitrális billentyű elégtelenségével. Ez a típus soha nem záródik magától, és mindig sebészi beavatkozást igényel.

Sinus venosus típusú ASD

Ez a ritkább típus a sövény felső vagy alsó részén található, a nagy vénák (vena cava superior vagy inferior) beömlésének közelében. Gyakran társul a tüdővénák rendellenes elhelyezkedésével vagy beömlésével (anomális pulmonális vénás visszafolyás). Ez a komplexebb rendellenesség szintén sebészi korrekciót követel.

Coronary sinus defektus

Ez a legritkább forma, amely a koszorúér-gyűjtőér (sinus coronarius) területét érinti. Bár ritka, fontos elkülöníteni a többi típustól, mivel a műtéti technika eltérő lehet.

A Pitvari Sövényhiány Fő Típusai és Jellemzői
Típus Elhelyezkedés Gyakoriság Spontán Záródás Esélye
Secundum (ASD II) Középső sövény (fossa ovalis) Leggyakoribb (70-80%) Magas (különösen a kis defektusoknál)
Primum (ASD I) Alsó sövény, billentyűk közelében Közepes (15-20%) Nincs
Sinus Venosus Felső/alsó vénák beömlésénél Ritka (5-10%) Nincs

Mi okozza a lyukas szívet? Genetika és környezeti tényezők

Mint a legtöbb veleszületett szívfejlődési rendellenesség esetében, az ASD kialakulásának pontos oka gyakran nem ismert. A legtöbb eset multifaktoriális eredetű, ami azt jelenti, hogy genetikai hajlam és környezeti tényezők kombinációja játszik szerepet.

Genetikai hajlam és szindrómák

Ha a családban előfordult már veleszületett szívhiba, a kockázat enyhén emelkedik. Bizonyos genetikai szindrómák jelentősen növelik az ASD esélyét. A legismertebb kapcsolat a Down-szindrómával (Triszómia 21) van, ahol a szívfejlődési rendellenességek, különösen az endokardiális párna defektusok (beleértve az ASD I-et) gyakoriak. Hasonlóan, a Holt-Oram szindróma (szív-kéz szindróma) és a Noonan szindróma is összefüggésbe hozható az ASD-vel.

Környezeti tényezők és teratogének

A terhesség korai szakaszában (az első trimeszterben, amikor a szív fejlődik) bizonyos környezeti hatások növelhetik a kockázatot. Ide tartoznak:

  • Rubeola fertőzés: A terhesség alatt elszenvedett rubeola fertőzés komoly veszélyt jelent a magzati szívfejlődésre.
  • Alkohol és drogfogyasztás: A terhesség alatti alkoholfogyasztás (FAS) ismert teratogén, amely számos szívhibát, köztük ASD-t is okozhat.
  • Bizonyos gyógyszerek: Néhány epilepszia elleni gyógyszer vagy a lítium szedése a terhesség alatt növelheti a szívhibák kockázatát.
  • Anyai cukorbetegség (diabetes mellitus): A rosszul kontrollált anyai cukorbetegség szintén rizikófaktor.

A tünetek rejtélye: miért marad sokáig észrevétlen?

A pitvari sövényhiány egyik legmegtévesztőbb tulajdonsága, hogy a legtöbb érintett csecsemő és kisgyermek teljesen tünetmentes. Ez különösen igaz a Secundum típusú, kisebb vagy közepes méretű defektusokra. Mivel a csecsemő szíve még képes kompenzálni a többletterhelést, a fizikai fejlődésük is normális lehet.

A szívzörej, mint első jel

A leggyakoribb jel, amely felhívja a figyelmet az ASD-re, a szívzörej. Ezt a zörejt a vér turbulens áramlása okozza, amikor az áthalad a lyukon, vagy amikor a megnövekedett vérmennyiség átáramlik a pulmonális billentyűn. A gyermekorvos a rutin vizsgálat során hallhatja ezt a zörejt, amely gyakran szisztolés (összehúzódási fázisban hallható).

Fontos tudni, hogy a szívzörej önmagában nem feltétlenül jelent súlyos problémát. Sok gyermeknél hallható úgynevezett funkcionális vagy ártatlan szívzörej, amely nem jelez szerkezeti eltérést. Az ASD-re utaló zörej azonban jellegzetes, és további kardiológiai vizsgálatot indokol.

Tünetek, amelyek felnőttkorban jelentkeznek

Ha a defektus közepes vagy nagy méretű, a tünetek általában csak később, a gyermekkor végén vagy a felnőttkor elején válnak szembetűnővé, amikor a szív már nem tudja olyan hatékonyan kompenzálni a túlterhelést.

Gyanúra okot adó tünetek:

  • Gyakori légúti fertőzések: A tüdő megnövekedett vérellátása miatt a tüdő hajlamosabb a fertőzésekre (bronchitis, tüdőgyulladás).
  • Fáradékonyság, csökkent terhelhetőség: Különösen fizikai aktivitás során, a gyermek hamarabb kifárad, mint a kortársai.
  • Növekedési elmaradás: Bár ritka az izolált ASD-nél, súlyosabb esetekben előfordulhat.
  • Szívritmuszavarok (aritmiák): Különösen a pitvarfibrilláció vagy pitvari flutter alakulhat ki a jobb pitvar megnagyobbodása miatt, ami felnőttkorban az egyik leggyakoribb szövődmény.

Ne ijedjünk meg azonnal a szívzörej hallatán! A gyermekorvos azonnali kardiológiai konzultációt javasol, ahol az ultrahang vizsgálat tisztázza, hogy ártatlan zörejről vagy szerkezeti eltérésről van-e szó.

A diagnózis útja: az echokardiográfia szerepe

A pitvari sövényhiány diagnózisának felállítása általában a szívzörej észlelése után kezdődik, de egyre gyakrabban derül ki már a magzati élet során is.

Prenatális diagnózis

A terhesség második felében végzett részletes ultrahang, a magzati szívultrahang (fetal echocardiography) képes kimutatni a nagyobb szívfejlődési rendellenességeket. Bár a foramen ovale nyitva van a magzatban, a sövény szerkezeti hibái, különösen a Primum vagy a Sinus Venosus defektusok, észlelhetők. Ez a korai diagnózis lehetővé teszi a szülés megfelelő helyszínének kiválasztását és a gyermek születés utáni azonnali ellátását.

Postnatális diagnózis

A születés utáni vizsgálatok sora a következő:

1. Fizikális vizsgálat

A gyermekorvos a szív felett hallgatózva észleli a már említett jellegzetes szívzörejt, valamint a jobb szívfél terhelésére utaló jeleket (pl. a második szívhang fix hasadását).

2. Mellkasröntgen és EKG

A mellkasröntgen megmutathatja a szív megnagyobbodását, különösen a jobb szívfél és a tüdőerek teltségét. Az EKG (elektrokardiogram) információt ad a szív elektromos működéséről. Az ASD II esetén a jobb kamra terhelése miatt jellegzetes eltérések láthatók, míg az ASD I típusnál a bal tengelyállás és az atrioventrikuláris blokk jelei is észlelhetők.

3. Echokardiográfia (Szívultrahang) – Az Aranystandard

A diagnózis felállításának legfontosabb eszköze a szívultrahang. Ez a non-invazív eljárás részletes képet ad a szív anatómiájáról és működéséről. Az echokardiográfia segítségével a kardiológus pontosan meghatározhatja:

  • A sövényhiány helyét és méretét (Secundum, Primum, stb.).
  • A véráramlás irányát és sebességét (a sönt mértéke).
  • A jobb szívfél méretét és funkcióját (terheltség).
  • A tüdőartéria nyomását (pulmonális hipertónia jelenléte).

A Doppler-vizsgálat különösen fontos, mivel színes áramlási képet ad, ami vizuálisan is igazolja a bal-jobb sönt jelenlétét.

4. Szívkatéterezés (Ritkán)

A szívkatéterezés ma már ritkán szükséges a diagnózishoz, de elengedhetetlen lehet, ha a pulmonális hipertónia mértékét kell pontosan megmérni, vagy ha a defektus zárása katéteres módszerrel történik.

A várakozás művészete: a spontán záródás esélye

Ha a diagnózis megvan, a szülők első és legégetőbb kérdése a „Mi a teendő?”. A pitvari sövényhiány kezelésében az egyik legmegnyugtatóbb tény, hogy a Secundum típusú defektusok jelentős része magától záródhat.

Mely defektusok záródnak maguktól?

A spontán záródás esélye a defektus méretétől és típusától függ. Általános szabály, hogy:

  • Csak a Secundum típusú ASD záródhat magától.
  • A 3 mm-nél kisebb defektusoknak rendkívül magas (akár 80-90%) a spontán záródási esélye az első 18 hónapban.
  • Az 5-8 mm közötti defektusoknál is van esély a záródásra, de ez az esély csökken az idő múlásával.
  • A 8 mm-nél nagyobb defektusok spontán záródása ritka.

Az orvosok ezért gyakran az úgynevezett konzervatív követés (watchful waiting) stratégiáját alkalmazzák a kisebb, tünetmentes Secundum ASD-vel rendelkező gyermekeknél. Ez rendszeres kardiológiai ellenőrzést és szívultrahang vizsgálatot jelent, általában félévente vagy évente, hogy nyomon kövessék a defektus méretét és a szív terheltségét.

Ha a defektus 3-4 éves korig sem záródik, és mérete közepes vagy nagy, akkor már kevésbé valószínű, hogy spontán gyógyulás bekövetkezik, és felmerül a zárás szükségessége.

A beavatkozás ideje: mikor és hogyan kell zárni a lyukat?

A beavatkozás célja a bal-jobb sönt megszüntetése, ezzel normalizálva a tüdő véráramlását és megelőzve a jobb szívfél hosszú távú túlterhelését. A beavatkozás időzítése általában 3 és 5 éves kor közé esik, de a pontos időpont a gyermek tüneteitől és a defektus méretétől függ.

1. Katéteres zárás (Transzkatéteres beavatkozás)

Ez a módszer a minimálisan invazív eljárások közé tartozik, és ma már a Secundum típusú ASD-k kezelésének elsődleges választása, feltéve, hogy a defektus mérete és elhelyezkedése lehetővé teszi.

Az eljárás menete

A beavatkozást altatásban végzik. A kardiológus egy vékony katétert vezet be a lágyéki vénán keresztül a szívbe. A katéter segítségével juttatják el a defektus helyére az úgynevezett okklúziós eszközt (záróeszközt). Ez az eszköz általában egy fémhálós, ernyő alakú szerkezet, amely a sövény mindkét oldalán kinyílik, mint egy szendvics, és ezzel fizikailag lezárja a lyukat.

Előnyök és hátrányok

A katéteres zárás nagy előnye a gyors felépülés (gyakran már másnap hazaengedik a gyermeket), a minimális fájdalom és a mellkasi heg hiánya. Hátránya, hogy nem alkalmazható minden típusú defektusnál (pl. Primum, Sinus Venosus), és csak akkor végezhető el, ha a defektus körül elegendő szöveti szegély van az eszköz rögzítéséhez.

2. Sebészi zárás (Nyitott szívműtét)

A sebészi zárás ma már a második vonalbeli kezelés a Secundum ASD-re, de elengedhetetlen a bonyolultabb defektusok (Primum, Sinus Venosus) esetén, ahol gyakran a billentyűk korrekciójára is szükség van.

Az eljárás menete

A műtétet általános érzéstelenítésben, szív-tüdő gép segítségével végzik. A sebész a mellkas megnyitása után (sternotomia) éri el a szívet. A defektust vagy direkt varrattal zárja (ha kicsi), vagy leggyakrabban szívfolttal (patch) fedi be, amely lehet saját szívburok (pericardium) vagy szintetikus anyag.

Előnyök és hátrányok

Bár invazívabb és hosszabb a felépülési idő, a sebészi zárás garantálja a teljes korrekciót, és lehetővé teszi a szövődményes, bonyolult defektusok kezelését is. A hosszú távú eredmények kiválóak, és a szívfolt beépül a szervezetbe.

A sebészi és katéteres beavatkozás összehasonlítása

A döntés a beavatkozás típusáról mindig a kardiológus és a szívsebész közös javaslata alapján, a szülőkkel egyeztetve születik meg. A választást a defektus típusa, mérete, elhelyezkedése és a gyermek általános egészségi állapota befolyásolja.

ASD Zárási Módszerek Összehasonlítása
Jellemző Katéteres Zárás Sebészi Zárás
Alkalmazhatóság Secundum ASD (megfelelő széllel) Minden típus (Secundum, Primum, Sinus Venosus)
Invazivitás Minimálisan invazív (érsebészeti behatolás) Invazív (nyitott szívműtét)
Kórházi tartózkodás 1-2 nap 4-7 nap
Felépülési idő Néhány nap 4-6 hét
Hosszú távú eredmény Kiváló Kiváló

A rettegett szövődmény: a pulmonális hipertónia

Mi történik, ha a pitvari sövényhiányt nem kezelik időben? A tartósan megnövekedett véráramlás a tüdőben hosszú távú károsodást okozhat a tüdő ereiben, ami pulmonális hipertóniához vezet. Ez a tüdőartéria magas vérnyomása, amely visszafordíthatatlan lehet, ha túl sokáig fennáll.

A legrosszabb esetben, évtizedekkel a kezelés elmulasztása után, kialakulhat az úgynevezett Eisenmenger szindróma. Ekkor a tüdő ereinek nyomása olyan mértékben megnő, hogy a véráramlás iránya megfordul (jobb-bal sönt alakul ki). Ekkor a szén-dioxidban gazdag, oxigénhiányos vér a bal szívfélbe jut, és a páciens elkékül (cianózis). Az Eisenmenger szindróma visszafordíthatatlan állapot, ezért kulcsfontosságú, hogy az ASD zárása megtörténjen, mielőtt a pulmonális érrendszer visszafordíthatatlan károsodást szenvedne.

Ezért hangsúlyozzák a kardiológusok, hogy még ha a gyermek tünetmentes is, egy közepes vagy nagy ASD-t gyermekkorban le kell zárni, megelőzve ezzel a felnőttkori szövődményeket.

Élet a pitvari sövényhiánnyal: hosszú távú kilátások

A jó hír az, hogy a pitvari sövényhiány korrigálása után a gyermekek túlnyomó többsége normális, teljes életet élhet. A prognózis kiváló, és a szívfunkció általában teljesen normalizálódik.

Felépülés és gondozás

A katéteres beavatkozás után a gyerekek gyorsan visszatérnek a normális életükhöz. Sebészeti beavatkozás után egy ideig (általában 4-6 hétig) kímélni kell őket a fizikai terheléstől, és figyelni kell a sebgyógyulásra. A beavatkozás utáni első hónapokban gyakoriak a kontroll vizsgálatok.

A legtöbb gyereknél a beavatkozás után már nincs szükség gyógyszerszedésre, kivéve az első 6 hónapot, amikor a véralvadásgátló kezelés (pl. aszpirin) indokolt lehet a katéteres záróeszköz bevonódásáig.

Terhelhetőség és sport

A sikeres zárás után a gyermekek terhelhetősége normalizálódik. A legtöbb esetben a kardiológus engedélyezi a versenyszerű sportot is, bár ez mindig egyéni elbírálást igényel. Azok a gyerekek, akiket időben korrigáltak, ritkán szorulnak életük során további kardiológiai beavatkozásokra.

Felnőttkori követés

Bár a defektus korrigálva van, a szív veleszületett rendellenességgel élt egy ideig, ami nyomot hagyhat. Ezért még a sikeres zárás után is javasolt a felnőttkori kardiológiai kontroll, bár ez évente vagy kétévente egy egyszerű vizsgálatot jelent. Különösen figyelni kell a ritmuszavarok megjelenésére, amelyek évekkel a műtét után is előfordulhatnak.

Pitvari sövényhiány és terhesség

A nők számára különösen fontos kérdés, hogy a korrigált ASD befolyásolja-e a későbbi terhességet. A jó hír az, hogy a sikeresen zárt ASD esetén a terhesség általában biztonságosan lezajlik, és a szív terhelése nem jelent komoly kockázatot sem az anyára, sem a magzatra. Természetesen a terhességet kardiológusnak kell követnie.

A legfontosabb üzenet a szülők számára: a pitvari sövényhiány ma már rutinszerűen és rendkívül sikeresen kezelhető állapot. A korai diagnózis és a megfelelő időben történő beavatkozás kulcsfontosságú a teljes és egészséges élethez vezető úton.

A kezelés utáni életminőség és a pszichés támogatás

Ne feledkezzünk meg a szülői és gyermeki lelki terhekről sem. Egy szívprobléma diagnózisa rendkívül stresszes, és a műtéti beavatkozás – még ha rutinszerű is – óriási kihívás. Fontos, hogy a gyermek megkapja a szükséges pszichés támogatást a felépülés időszakában, és hogy a szülők is tudjanak támaszkodni a szakmai segítségre és a sorstársi közösségekre.

A gyermekek hihetetlenül rugalmasak. Még ha nyitott szívműtéten is estek át, a legtöbbjük hamar elfelejti a kórházi élményeket, és a gyógyulás után teljes energiával vetik bele magukat a játékba és a tanulásba. A modern kardiológia és szívsebészet fejlődésének köszönhetően az ASD-vel született gyermekek előtt ma már fényes jövő áll.

További speciális kérdések az ASD-vel kapcsolatban

Vannak olyan esetek, amikor az ASD nem izoláltan jelentkezik, hanem más rendellenességekkel társul. Ezek a komplexebb esetek igényelnek még szorosabb kardiológiai és szívsebészeti együttműködést.

A patent foramen ovale (PFO) és az ASD különbsége

Bár mindkét esetben a pitvarok között van egy nyílás, a PFO és az ASD nem azonos. A patent foramen ovale (PFO) a magzati életben normális foramen ovale funkcionális záródásának elmaradása. Ez egy szelepszerű nyílás, amely általában nem okoz jelentős véráramlást a balról jobbra. A PFO-t általában nem tekintik veleszületett szívhibának, és az emberek körülbelül 25%-ában is fennmaradhat.

A PFO csak akkor jelent problémát, ha a nyomásviszonyok átmenetileg megfordulnak (pl. köhögés, erőlködés), és így kis vérrögök juthatnak át a jobb oldalról a bal oldalra, ami ritkán sztrókot okozhat (paradox embólia). Ezzel szemben az ASD egy valódi szöveti hiány, ami jelentős bal-jobb söntöt eredményez.

ASD és endokarditisz (szívbelhártya-gyulladás)

A veleszületett szívhibák növelhetik a bakteriális endokarditisz kockázatát, amely a szívbelhártya és a billentyűk fertőzéses gyulladása. Az ASD zárása után ez a kockázat jelentősen csökken. A sebészi vagy katéteres zárás előtt és után egy ideig bizonyos fogászati vagy sebészeti beavatkozásoknál antibiotikumos profilaxisra (előzetes kezelésre) lehet szükség, bár az ajánlások folyamatosan változnak a kockázatok pontosabb felmérése alapján.

A modern orvostudomány ma már képes arra, hogy a pitvari sövényhiányt ne egy életre szóló betegségként, hanem egy kezelhető fejlődési eltérésként kezelje. A szülői figyelem, a rendszeres orvosi ellenőrzés és a megfelelő időben történő beavatkozás biztosítja, hogy a lyukas szívű babák egészséges, teljes életet élhessenek.

A jövőbe tekintve: innovációk a zárás területén

A jövő technológiái javíthatják a szívsejtek regenerálódását.
A jövőben a mesterséges intelligencia segíthet a pitvari sövényhiány diagnosztizálásában és kezelésében, javítva a gyógyulás esélyeit.

A gyermek kardiológia folyamatosan fejlődik, különösen a katéteres beavatkozások terén. A záróeszközök anyaga és kialakítása egyre kifinomultabb, lehetővé téve a beavatkozást egyre kisebb és komplexebb defektusok esetén is. Folyamatosan kutatják azokat a bioanyagokat, amelyek minimalizálják az idegen test reakcióját, és segítik a szív saját szövetének beépülését a záróeszközbe.

Emellett a képalkotó eljárások (3D echokardiográfia, CT, MRI) pontossága is növekszik, ami lehetővé teszi a kardiológusok számára, hogy még pontosabban tervezzék meg a beavatkozásokat, különösen a ritkább, Sinus Venosus és Primum típusú defektusok esetén, ahol a sebészi beavatkozás elkerülhetetlen, de a tervezés precizitása kritikus.

A pitvari sövényhiány diagnózisát hallani soha nem könnyű, de a tény, hogy a modern orvostudomány szinte 100%-os sikerrel képes korrigálni ezt az állapotot, óriási vigaszt nyújt minden érintett családnak.

0 Shares:
Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

You May Also Like