Áttekintő Show
Amikor először halljuk a szívzörej szót a gyermekorvos szájából, vagy még korábban, a terhesség alatti ultrahangvizsgálat során egy apró eltérésről kapunk hírt, a világ megáll. Különösen ijesztő, ha a „lyukas szív” kifejezés merül fel, ami a laikus fül számára azonnal súlyos, életveszélyes állapotot jelent. Pedig a veleszületett szívfejlődési rendellenességek között a pitvari sövényhiány (Atriális Szeptum Defektus, ASD) az egyik leggyakoribb, és szerencsére az esetek nagy részében jól kezelhető, sőt, gyakran magától gyógyuló állapot.
A szív bonyolult gépezet, amelynek tökéletes működése elengedhetetlen a magzati élet után. Ahhoz, hogy megértsük, mi történik, ha a pitvarok között van egy nyílás, először érdemes felidézni, hogyan is néz ki az egészséges szív szerkezete, és mi a funkciója annak a válaszfalnak, amelyről most szó van.
A szív válaszfala: a pitvari sövény szerepe
A szív négy üregből áll: két pitvarból (atriumból) és két kamrából (ventriculumból). A jobb szívfél feladata a használt, szén-dioxidban gazdag vér összegyűjtése a testből, és annak eljuttatása a tüdőbe oxigéncserére. A bal szívfél pedig a friss, oxigéndús vért fogadja a tüdőből, és pumpálja tovább a szervezet többi részébe. Ez a két vérkör – a kis és a nagy vérkör – szigorúan elkülönül egymástól.
Ezt az elkülönítést biztosítja a kamrák közötti válaszfal, a kamrai sövény (ventricularis septum), és a pitvarok közötti válaszfal, a pitvari sövény (atriális septum). Egészséges esetben ezek a falak teljesen zártak, megakadályozva, hogy a jobb és a bal oldali vér keveredjen. A pitvari sövény hiánya (ASD) esetén azonban ez a fal hiányos, vagy lyukas, ami lehetővé teszi a vér áramlását a két pitvar között.
A pitvari sövényhiány az egyik leggyakoribb veleszületett szívfejlődési rendellenesség, amely a zárt szív ideális állapotát bontja meg, de szerencsére a legtöbb esetben kiváló prognózissal bír.
Mi a pitvari sövényhiány (ASD)?
Az ASD egy olyan veleszületett rendellenesség, ahol a pitvarok közötti sövényen egy vagy több nyílás található. Ez a nyílás a magzati életben normális is lehet (ezt foramen ovale-nak hívják), hiszen a magzat tüdeje még nem működik, és a vér elkerüli a tüdőkört. Születés után azonban, amikor a baba felsír és megindul a tüdőlégzés, a nyomásviszonyok megváltoznak, és a foramen ovale általában néhány napon, de legkésőbb néhány hónapon belül funkcionálisan záródik.
Ha a záródás nem történik meg, vagy ha a sövény fejlődése során nagyobb mértékű szöveti hiány alakul ki, akkor beszélünk pitvari sövényhiányról. Mivel a bal szívfélben a nyomás általában magasabb, mint a jobb szívfélben, a vér a bal pitvarból a jobb pitvarba áramlik. Ezt nevezzük bal-jobb söntnek (shunt).
A bal-jobb sönt következményei
A sönt következtében a jobb pitvarba extra vérmennyiség érkezik. Ez a többlet a jobb kamrába kerül, majd onnan a tüdő artériájába, a pulmonális artériába. Ez azt jelenti, hogy a tüdő vérkeringése túlterhelődik. Kisebb defektusok esetén ez a többletterhelés elenyésző, és nem okoz tünetet. Nagyobb defektusoknál azonban a tüdő erei hosszú távon károsodhatnak, ami idővel pulmonális hipertóniához (tüdőartéria magas vérnyomásához) vezethet, ami komoly szövődmény.
A sönt mértéke és a véráramlás iránya kulcsfontosságú a diagnózis és a kezelés szempontjából. Minél nagyobb a nyílás, annál több vér áramlik át, és annál nagyobb a jobb szívfél terhelése.
A pitvari sövényhiány típusai: nem mindegy, hol a lyuk
Az ASD-nek nem csupán egy formája létezik. A sövényhiány helye és mérete alapján négy fő típust különböztetünk meg, amelyek eltérő klinikai jelentőséggel és prognózissal bírnak.
Secundum típusú ASD (ASD II)
Ez a típus a leggyakoribb, az összes ASD eset 70-80%-át teszi ki. A lyuk a pitvari sövény középső részén, az úgynevezett fossa ovalis területén helyezkedik el. A secundum defektusok gyakran kicsik, és jelentős részük, különösen a kisebbek, az első életévek során spontán módon záródhatnak. Ez a típus a legkedvezőbb prognózisú.
Primum típusú ASD (ASD I)
Ez a defektus a sövény alsó részén helyezkedik el, és szorosan összefügg az úgynevezett endokardiális párna fejlődési zavarával. Mivel ez a terület a szívbillentyűk (mitrális és tricuspidális) közelében van, a primum típusú ASD gyakran társul a billentyűk rendellenes működésével, leggyakrabban a mitrális billentyű elégtelenségével. Ez a típus soha nem záródik magától, és mindig sebészi beavatkozást igényel.
Sinus venosus típusú ASD
Ez a ritkább típus a sövény felső vagy alsó részén található, a nagy vénák (vena cava superior vagy inferior) beömlésének közelében. Gyakran társul a tüdővénák rendellenes elhelyezkedésével vagy beömlésével (anomális pulmonális vénás visszafolyás). Ez a komplexebb rendellenesség szintén sebészi korrekciót követel.
Coronary sinus defektus
Ez a legritkább forma, amely a koszorúér-gyűjtőér (sinus coronarius) területét érinti. Bár ritka, fontos elkülöníteni a többi típustól, mivel a műtéti technika eltérő lehet.
| Típus | Elhelyezkedés | Gyakoriság | Spontán Záródás Esélye |
|---|---|---|---|
| Secundum (ASD II) | Középső sövény (fossa ovalis) | Leggyakoribb (70-80%) | Magas (különösen a kis defektusoknál) |
| Primum (ASD I) | Alsó sövény, billentyűk közelében | Közepes (15-20%) | Nincs |
| Sinus Venosus | Felső/alsó vénák beömlésénél | Ritka (5-10%) | Nincs |
Mi okozza a lyukas szívet? Genetika és környezeti tényezők
Mint a legtöbb veleszületett szívfejlődési rendellenesség esetében, az ASD kialakulásának pontos oka gyakran nem ismert. A legtöbb eset multifaktoriális eredetű, ami azt jelenti, hogy genetikai hajlam és környezeti tényezők kombinációja játszik szerepet.
Genetikai hajlam és szindrómák
Ha a családban előfordult már veleszületett szívhiba, a kockázat enyhén emelkedik. Bizonyos genetikai szindrómák jelentősen növelik az ASD esélyét. A legismertebb kapcsolat a Down-szindrómával (Triszómia 21) van, ahol a szívfejlődési rendellenességek, különösen az endokardiális párna defektusok (beleértve az ASD I-et) gyakoriak. Hasonlóan, a Holt-Oram szindróma (szív-kéz szindróma) és a Noonan szindróma is összefüggésbe hozható az ASD-vel.
Környezeti tényezők és teratogének
A terhesség korai szakaszában (az első trimeszterben, amikor a szív fejlődik) bizonyos környezeti hatások növelhetik a kockázatot. Ide tartoznak:
- Rubeola fertőzés: A terhesség alatt elszenvedett rubeola fertőzés komoly veszélyt jelent a magzati szívfejlődésre.
- Alkohol és drogfogyasztás: A terhesség alatti alkoholfogyasztás (FAS) ismert teratogén, amely számos szívhibát, köztük ASD-t is okozhat.
- Bizonyos gyógyszerek: Néhány epilepszia elleni gyógyszer vagy a lítium szedése a terhesség alatt növelheti a szívhibák kockázatát.
- Anyai cukorbetegség (diabetes mellitus): A rosszul kontrollált anyai cukorbetegség szintén rizikófaktor.
A tünetek rejtélye: miért marad sokáig észrevétlen?
A pitvari sövényhiány egyik legmegtévesztőbb tulajdonsága, hogy a legtöbb érintett csecsemő és kisgyermek teljesen tünetmentes. Ez különösen igaz a Secundum típusú, kisebb vagy közepes méretű defektusokra. Mivel a csecsemő szíve még képes kompenzálni a többletterhelést, a fizikai fejlődésük is normális lehet.
A szívzörej, mint első jel
A leggyakoribb jel, amely felhívja a figyelmet az ASD-re, a szívzörej. Ezt a zörejt a vér turbulens áramlása okozza, amikor az áthalad a lyukon, vagy amikor a megnövekedett vérmennyiség átáramlik a pulmonális billentyűn. A gyermekorvos a rutin vizsgálat során hallhatja ezt a zörejt, amely gyakran szisztolés (összehúzódási fázisban hallható).
Fontos tudni, hogy a szívzörej önmagában nem feltétlenül jelent súlyos problémát. Sok gyermeknél hallható úgynevezett funkcionális vagy ártatlan szívzörej, amely nem jelez szerkezeti eltérést. Az ASD-re utaló zörej azonban jellegzetes, és további kardiológiai vizsgálatot indokol.
Tünetek, amelyek felnőttkorban jelentkeznek
Ha a defektus közepes vagy nagy méretű, a tünetek általában csak később, a gyermekkor végén vagy a felnőttkor elején válnak szembetűnővé, amikor a szív már nem tudja olyan hatékonyan kompenzálni a túlterhelést.
Gyanúra okot adó tünetek:
- Gyakori légúti fertőzések: A tüdő megnövekedett vérellátása miatt a tüdő hajlamosabb a fertőzésekre (bronchitis, tüdőgyulladás).
- Fáradékonyság, csökkent terhelhetőség: Különösen fizikai aktivitás során, a gyermek hamarabb kifárad, mint a kortársai.
- Növekedési elmaradás: Bár ritka az izolált ASD-nél, súlyosabb esetekben előfordulhat.
- Szívritmuszavarok (aritmiák): Különösen a pitvarfibrilláció vagy pitvari flutter alakulhat ki a jobb pitvar megnagyobbodása miatt, ami felnőttkorban az egyik leggyakoribb szövődmény.
Ne ijedjünk meg azonnal a szívzörej hallatán! A gyermekorvos azonnali kardiológiai konzultációt javasol, ahol az ultrahang vizsgálat tisztázza, hogy ártatlan zörejről vagy szerkezeti eltérésről van-e szó.
A diagnózis útja: az echokardiográfia szerepe
A pitvari sövényhiány diagnózisának felállítása általában a szívzörej észlelése után kezdődik, de egyre gyakrabban derül ki már a magzati élet során is.
Prenatális diagnózis
A terhesség második felében végzett részletes ultrahang, a magzati szívultrahang (fetal echocardiography) képes kimutatni a nagyobb szívfejlődési rendellenességeket. Bár a foramen ovale nyitva van a magzatban, a sövény szerkezeti hibái, különösen a Primum vagy a Sinus Venosus defektusok, észlelhetők. Ez a korai diagnózis lehetővé teszi a szülés megfelelő helyszínének kiválasztását és a gyermek születés utáni azonnali ellátását.
Postnatális diagnózis
A születés utáni vizsgálatok sora a következő:
1. Fizikális vizsgálat
A gyermekorvos a szív felett hallgatózva észleli a már említett jellegzetes szívzörejt, valamint a jobb szívfél terhelésére utaló jeleket (pl. a második szívhang fix hasadását).
2. Mellkasröntgen és EKG
A mellkasröntgen megmutathatja a szív megnagyobbodását, különösen a jobb szívfél és a tüdőerek teltségét. Az EKG (elektrokardiogram) információt ad a szív elektromos működéséről. Az ASD II esetén a jobb kamra terhelése miatt jellegzetes eltérések láthatók, míg az ASD I típusnál a bal tengelyállás és az atrioventrikuláris blokk jelei is észlelhetők.
3. Echokardiográfia (Szívultrahang) – Az Aranystandard
A diagnózis felállításának legfontosabb eszköze a szívultrahang. Ez a non-invazív eljárás részletes képet ad a szív anatómiájáról és működéséről. Az echokardiográfia segítségével a kardiológus pontosan meghatározhatja:
- A sövényhiány helyét és méretét (Secundum, Primum, stb.).
- A véráramlás irányát és sebességét (a sönt mértéke).
- A jobb szívfél méretét és funkcióját (terheltség).
- A tüdőartéria nyomását (pulmonális hipertónia jelenléte).
A Doppler-vizsgálat különösen fontos, mivel színes áramlási képet ad, ami vizuálisan is igazolja a bal-jobb sönt jelenlétét.
4. Szívkatéterezés (Ritkán)
A szívkatéterezés ma már ritkán szükséges a diagnózishoz, de elengedhetetlen lehet, ha a pulmonális hipertónia mértékét kell pontosan megmérni, vagy ha a defektus zárása katéteres módszerrel történik.
A várakozás művészete: a spontán záródás esélye
Ha a diagnózis megvan, a szülők első és legégetőbb kérdése a „Mi a teendő?”. A pitvari sövényhiány kezelésében az egyik legmegnyugtatóbb tény, hogy a Secundum típusú defektusok jelentős része magától záródhat.
Mely defektusok záródnak maguktól?
A spontán záródás esélye a defektus méretétől és típusától függ. Általános szabály, hogy:
- Csak a Secundum típusú ASD záródhat magától.
- A 3 mm-nél kisebb defektusoknak rendkívül magas (akár 80-90%) a spontán záródási esélye az első 18 hónapban.
- Az 5-8 mm közötti defektusoknál is van esély a záródásra, de ez az esély csökken az idő múlásával.
- A 8 mm-nél nagyobb defektusok spontán záródása ritka.
Az orvosok ezért gyakran az úgynevezett konzervatív követés (watchful waiting) stratégiáját alkalmazzák a kisebb, tünetmentes Secundum ASD-vel rendelkező gyermekeknél. Ez rendszeres kardiológiai ellenőrzést és szívultrahang vizsgálatot jelent, általában félévente vagy évente, hogy nyomon kövessék a defektus méretét és a szív terheltségét.
Ha a defektus 3-4 éves korig sem záródik, és mérete közepes vagy nagy, akkor már kevésbé valószínű, hogy spontán gyógyulás bekövetkezik, és felmerül a zárás szükségessége.
A beavatkozás ideje: mikor és hogyan kell zárni a lyukat?
A beavatkozás célja a bal-jobb sönt megszüntetése, ezzel normalizálva a tüdő véráramlását és megelőzve a jobb szívfél hosszú távú túlterhelését. A beavatkozás időzítése általában 3 és 5 éves kor közé esik, de a pontos időpont a gyermek tüneteitől és a defektus méretétől függ.
1. Katéteres zárás (Transzkatéteres beavatkozás)
Ez a módszer a minimálisan invazív eljárások közé tartozik, és ma már a Secundum típusú ASD-k kezelésének elsődleges választása, feltéve, hogy a defektus mérete és elhelyezkedése lehetővé teszi.
Az eljárás menete
A beavatkozást altatásban végzik. A kardiológus egy vékony katétert vezet be a lágyéki vénán keresztül a szívbe. A katéter segítségével juttatják el a defektus helyére az úgynevezett okklúziós eszközt (záróeszközt). Ez az eszköz általában egy fémhálós, ernyő alakú szerkezet, amely a sövény mindkét oldalán kinyílik, mint egy szendvics, és ezzel fizikailag lezárja a lyukat.
Előnyök és hátrányok
A katéteres zárás nagy előnye a gyors felépülés (gyakran már másnap hazaengedik a gyermeket), a minimális fájdalom és a mellkasi heg hiánya. Hátránya, hogy nem alkalmazható minden típusú defektusnál (pl. Primum, Sinus Venosus), és csak akkor végezhető el, ha a defektus körül elegendő szöveti szegély van az eszköz rögzítéséhez.
2. Sebészi zárás (Nyitott szívműtét)
A sebészi zárás ma már a második vonalbeli kezelés a Secundum ASD-re, de elengedhetetlen a bonyolultabb defektusok (Primum, Sinus Venosus) esetén, ahol gyakran a billentyűk korrekciójára is szükség van.
Az eljárás menete
A műtétet általános érzéstelenítésben, szív-tüdő gép segítségével végzik. A sebész a mellkas megnyitása után (sternotomia) éri el a szívet. A defektust vagy direkt varrattal zárja (ha kicsi), vagy leggyakrabban szívfolttal (patch) fedi be, amely lehet saját szívburok (pericardium) vagy szintetikus anyag.
Előnyök és hátrányok
Bár invazívabb és hosszabb a felépülési idő, a sebészi zárás garantálja a teljes korrekciót, és lehetővé teszi a szövődményes, bonyolult defektusok kezelését is. A hosszú távú eredmények kiválóak, és a szívfolt beépül a szervezetbe.
A sebészi és katéteres beavatkozás összehasonlítása
A döntés a beavatkozás típusáról mindig a kardiológus és a szívsebész közös javaslata alapján, a szülőkkel egyeztetve születik meg. A választást a defektus típusa, mérete, elhelyezkedése és a gyermek általános egészségi állapota befolyásolja.
| Jellemző | Katéteres Zárás | Sebészi Zárás |
|---|---|---|
| Alkalmazhatóság | Secundum ASD (megfelelő széllel) | Minden típus (Secundum, Primum, Sinus Venosus) |
| Invazivitás | Minimálisan invazív (érsebészeti behatolás) | Invazív (nyitott szívműtét) |
| Kórházi tartózkodás | 1-2 nap | 4-7 nap |
| Felépülési idő | Néhány nap | 4-6 hét |
| Hosszú távú eredmény | Kiváló | Kiváló |
A rettegett szövődmény: a pulmonális hipertónia
Mi történik, ha a pitvari sövényhiányt nem kezelik időben? A tartósan megnövekedett véráramlás a tüdőben hosszú távú károsodást okozhat a tüdő ereiben, ami pulmonális hipertóniához vezet. Ez a tüdőartéria magas vérnyomása, amely visszafordíthatatlan lehet, ha túl sokáig fennáll.
A legrosszabb esetben, évtizedekkel a kezelés elmulasztása után, kialakulhat az úgynevezett Eisenmenger szindróma. Ekkor a tüdő ereinek nyomása olyan mértékben megnő, hogy a véráramlás iránya megfordul (jobb-bal sönt alakul ki). Ekkor a szén-dioxidban gazdag, oxigénhiányos vér a bal szívfélbe jut, és a páciens elkékül (cianózis). Az Eisenmenger szindróma visszafordíthatatlan állapot, ezért kulcsfontosságú, hogy az ASD zárása megtörténjen, mielőtt a pulmonális érrendszer visszafordíthatatlan károsodást szenvedne.
Ezért hangsúlyozzák a kardiológusok, hogy még ha a gyermek tünetmentes is, egy közepes vagy nagy ASD-t gyermekkorban le kell zárni, megelőzve ezzel a felnőttkori szövődményeket.
Élet a pitvari sövényhiánnyal: hosszú távú kilátások
A jó hír az, hogy a pitvari sövényhiány korrigálása után a gyermekek túlnyomó többsége normális, teljes életet élhet. A prognózis kiváló, és a szívfunkció általában teljesen normalizálódik.
Felépülés és gondozás
A katéteres beavatkozás után a gyerekek gyorsan visszatérnek a normális életükhöz. Sebészeti beavatkozás után egy ideig (általában 4-6 hétig) kímélni kell őket a fizikai terheléstől, és figyelni kell a sebgyógyulásra. A beavatkozás utáni első hónapokban gyakoriak a kontroll vizsgálatok.
A legtöbb gyereknél a beavatkozás után már nincs szükség gyógyszerszedésre, kivéve az első 6 hónapot, amikor a véralvadásgátló kezelés (pl. aszpirin) indokolt lehet a katéteres záróeszköz bevonódásáig.
Terhelhetőség és sport
A sikeres zárás után a gyermekek terhelhetősége normalizálódik. A legtöbb esetben a kardiológus engedélyezi a versenyszerű sportot is, bár ez mindig egyéni elbírálást igényel. Azok a gyerekek, akiket időben korrigáltak, ritkán szorulnak életük során további kardiológiai beavatkozásokra.
Felnőttkori követés
Bár a defektus korrigálva van, a szív veleszületett rendellenességgel élt egy ideig, ami nyomot hagyhat. Ezért még a sikeres zárás után is javasolt a felnőttkori kardiológiai kontroll, bár ez évente vagy kétévente egy egyszerű vizsgálatot jelent. Különösen figyelni kell a ritmuszavarok megjelenésére, amelyek évekkel a műtét után is előfordulhatnak.
Pitvari sövényhiány és terhesség
A nők számára különösen fontos kérdés, hogy a korrigált ASD befolyásolja-e a későbbi terhességet. A jó hír az, hogy a sikeresen zárt ASD esetén a terhesség általában biztonságosan lezajlik, és a szív terhelése nem jelent komoly kockázatot sem az anyára, sem a magzatra. Természetesen a terhességet kardiológusnak kell követnie.
A legfontosabb üzenet a szülők számára: a pitvari sövényhiány ma már rutinszerűen és rendkívül sikeresen kezelhető állapot. A korai diagnózis és a megfelelő időben történő beavatkozás kulcsfontosságú a teljes és egészséges élethez vezető úton.
A kezelés utáni életminőség és a pszichés támogatás
Ne feledkezzünk meg a szülői és gyermeki lelki terhekről sem. Egy szívprobléma diagnózisa rendkívül stresszes, és a műtéti beavatkozás – még ha rutinszerű is – óriási kihívás. Fontos, hogy a gyermek megkapja a szükséges pszichés támogatást a felépülés időszakában, és hogy a szülők is tudjanak támaszkodni a szakmai segítségre és a sorstársi közösségekre.
A gyermekek hihetetlenül rugalmasak. Még ha nyitott szívműtéten is estek át, a legtöbbjük hamar elfelejti a kórházi élményeket, és a gyógyulás után teljes energiával vetik bele magukat a játékba és a tanulásba. A modern kardiológia és szívsebészet fejlődésének köszönhetően az ASD-vel született gyermekek előtt ma már fényes jövő áll.
További speciális kérdések az ASD-vel kapcsolatban
Vannak olyan esetek, amikor az ASD nem izoláltan jelentkezik, hanem más rendellenességekkel társul. Ezek a komplexebb esetek igényelnek még szorosabb kardiológiai és szívsebészeti együttműködést.
A patent foramen ovale (PFO) és az ASD különbsége
Bár mindkét esetben a pitvarok között van egy nyílás, a PFO és az ASD nem azonos. A patent foramen ovale (PFO) a magzati életben normális foramen ovale funkcionális záródásának elmaradása. Ez egy szelepszerű nyílás, amely általában nem okoz jelentős véráramlást a balról jobbra. A PFO-t általában nem tekintik veleszületett szívhibának, és az emberek körülbelül 25%-ában is fennmaradhat.
A PFO csak akkor jelent problémát, ha a nyomásviszonyok átmenetileg megfordulnak (pl. köhögés, erőlködés), és így kis vérrögök juthatnak át a jobb oldalról a bal oldalra, ami ritkán sztrókot okozhat (paradox embólia). Ezzel szemben az ASD egy valódi szöveti hiány, ami jelentős bal-jobb söntöt eredményez.
ASD és endokarditisz (szívbelhártya-gyulladás)
A veleszületett szívhibák növelhetik a bakteriális endokarditisz kockázatát, amely a szívbelhártya és a billentyűk fertőzéses gyulladása. Az ASD zárása után ez a kockázat jelentősen csökken. A sebészi vagy katéteres zárás előtt és után egy ideig bizonyos fogászati vagy sebészeti beavatkozásoknál antibiotikumos profilaxisra (előzetes kezelésre) lehet szükség, bár az ajánlások folyamatosan változnak a kockázatok pontosabb felmérése alapján.
A modern orvostudomány ma már képes arra, hogy a pitvari sövényhiányt ne egy életre szóló betegségként, hanem egy kezelhető fejlődési eltérésként kezelje. A szülői figyelem, a rendszeres orvosi ellenőrzés és a megfelelő időben történő beavatkozás biztosítja, hogy a lyukas szívű babák egészséges, teljes életet élhessenek.
A jövőbe tekintve: innovációk a zárás területén

A gyermek kardiológia folyamatosan fejlődik, különösen a katéteres beavatkozások terén. A záróeszközök anyaga és kialakítása egyre kifinomultabb, lehetővé téve a beavatkozást egyre kisebb és komplexebb defektusok esetén is. Folyamatosan kutatják azokat a bioanyagokat, amelyek minimalizálják az idegen test reakcióját, és segítik a szív saját szövetének beépülését a záróeszközbe.
Emellett a képalkotó eljárások (3D echokardiográfia, CT, MRI) pontossága is növekszik, ami lehetővé teszi a kardiológusok számára, hogy még pontosabban tervezzék meg a beavatkozásokat, különösen a ritkább, Sinus Venosus és Primum típusú defektusok esetén, ahol a sebészi beavatkozás elkerülhetetlen, de a tervezés precizitása kritikus.
A pitvari sövényhiány diagnózisát hallani soha nem könnyű, de a tény, hogy a modern orvostudomány szinte 100%-os sikerrel képes korrigálni ezt az állapotot, óriási vigaszt nyújt minden érintett családnak.