Adókedvezmény betegség után: mekkora összeg igényelhető és milyen betegségekre?

Amikor a család életét egy krónikus betegség árnyékolja be, az elsődleges fókusz természetesen a gyógyuláson és a mindennapi élet átszervezésén van. Azonban a hosszan tartó betegségek, különösen azok, amelyek súlyos fogyatékosságnak minősülnek, jelentős anyagi terhet is rónak a háztartásra. Szerencsére a magyar adórendszer lehetőséget biztosít arra, hogy a betegek, vagy a súlyos fogyatékossággal élők jelentős személyi jövedelemadó (szja) kedvezménnyel éljenek, ami valódi segítséget jelenthet a gyógyszerek, kezelések vagy speciális eszközök finanszírozásában.

Sokszor hallani arról, hogy a rokkantsági ellátás vagy a fogyatékossági támogatás mellett létezik egy adóalap-csökkentő lehetőség is, de kevesen tudják pontosan, milyen diagnózisok esetén vehető igénybe, és főleg, mekkora összegről van szó. A köznyelvben gyakran „betegség utáni adókedvezménynek” nevezett támogatás valójában nem a betegség lezajlása után, hanem annak fennállása idején jár, és célja, hogy kompenzálja a súlyos fogyatékossággal élők megnövekedett kiadásait.

Ahhoz, hogy ezt a támogatást a család be tudja építeni a költségvetésébe, elengedhetetlen a pontos információ. Jelen cikkünk célja, hogy részletesen bemutassuk, kik jogosultak rá, mekkora összeg igényelhető havonta, és ami a legfontosabb, melyek azok a krónikus betegségek, amelyek jogosultságot teremtenek az adókedvezményre.

Ki jogosult a személyi adókedvezményre?

A személyi adókedvezmény, amelyet hivatalosan a személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályoz, a jogosult adóalapját csökkenti. Ez a kedvezmény azokat érinti, akik az orvosi igazolás alapján súlyos fogyatékossággal élnek. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem egy jövedelemkiegészítés, hanem egy adóalap-csökkentő tétel, ami azt jelenti, hogy kevesebb jövedelem után kell adót fizetni, így az érintett személy nettó fizetése nő.

A jogosultság alapvető feltétele, hogy az érintett személy a 335/2009. Korm. rendeletben meghatározott betegségek valamelyikében szenvedjen. Ez a rendelet tartalmazza azt a részletes, több oldalas listát, amely pontosan körülírja a súlyos fogyatékosság egészségügyi feltételeit. A betegségnek vagy állapotnak tartósnak kell lennie, és bizonyos mértékű egészségkárosodást kell okoznia.

A kedvezményt a jogosult személy veheti igénybe, függetlenül attól, hogy munkaviszonyban áll, vagy más adóköteles jövedelemmel rendelkezik. Abban az esetben, ha a súlyos fogyatékossággal élő személy kiskorú gyermek, vagy olyan felnőtt, akinek nincs adóköteles jövedelme, a kedvezményt sajnos nem tudja érvényesíteni, mivel nincs miből levonni az adóalapot. Ekkor a szülő vagy a hozzátartozó nem veheti át a kedvezményt, ellentétben például a családi adókedvezménnyel.

Mekkora összeg igényelhető havonta? A pontos számítási mód

Az adókedvezmény mértéke nem fix összeg, hanem a mindenkori minimálbérhez kötött. A jogszabály kimondja, hogy a kedvezmény mértéke a jogosultság hónapjának első napján érvényes havi minimálbér egyharmada, száz forintra kerekítve. Ezt az összeget kell havonta figyelembe venni az adóalap csökkentésekor.

Mivel a minimálbér évente változik, az igényelhető összeg is minden évben növekszik. Ez a dinamikus számítás biztosítja, hogy a támogatás értéke ne inflálódjon el teljesen, és kövesse a jövedelmi viszonyok változását.

Vegyünk egy példát a 2024-es minimálbér alapján (feltételezve a 266 800 Ft-os bruttó minimálbért):

Ez azt jelenti, hogy havonta több mint 13 000 forinttal nő a jogosult nettó jövedelme, ami éves szinten már jelentős, több mint 160 000 forintos megtakarítást jelent. Ez az összeg a gyógyszerek, diétás élelmiszerek vagy akár a megnövekedett utazási költségek fedezésére fordítható.

Fontos megérteni, hogy az adókedvezményt nemcsak a havi bérszámfejtés során lehet érvényesíteni. Ha valaki elmulasztotta a havi igénylést, akkor a következő évben, az éves szja bevallás elkészítésekor egy összegben, visszamenőleg is igényelheti az egész évre járó kedvezményt. Ez a lehetőség különösen hasznos, ha valaki csak az év közepén kapta meg a jogosultságot igazoló orvosi papírokat.

Visszamenőleges igénylés: 5 évre érvényesíthető a kedvezmény

Az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés az, hogy mi történik akkor, ha a betegség már évek óta fennáll, de a jogosult csak most szerzett tudomást a kedvezmény lehetőségéről. A jó hír az, hogy a személyi adókedvezmény visszamenőleg is érvényesíthető, egészen a jogosultság kezdetétől, de legfeljebb az elévülési időn belül, ami a magyar adójogban öt év.

Ez rendkívül fontos lehet azoknak a családoknak, ahol például egy gyermekkori cukorbetegség már tíz éve fennáll, de a szülő (illetve a felnőtté vált gyermek) csak most szerez tudomást a támogatásról. Ha az orvosi igazolás tanúsítja, hogy a súlyos fogyatékosság állapota már öt évvel ezelőtt is fennállt, a teljes öt évre járó összeget vissza lehet igényelni.

A visszamenőleges igényléshez az érintett évek szja bevallásait kell önellenőrzéssel módosítani. Ehhez a NAV (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) nyomtatványait kell használni, és csatolni kell a jogosultságot igazoló orvosi dokumentációt. Bár ez elsőre bonyolultnak tűnhet, a NAV ügyfélszolgálata vagy egy tapasztalt könyvelő segítséget nyújthat a folyamatban. Az öt évre visszamenőleg igényelt összeg egy összegben érkezhet meg, ami több százezer forintot jelenthet.

A betegségek részletes listája: A, B, C és D kategóriák

A személyi adókedvezmény kulcsfontosságú eleme az orvosi diagnózis. A 335/2009. Korm. rendelet négy fő kategóriába sorolja a jogosultságot megalapozó betegségeket, amelyek a BNO (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) kódjai alapján vannak meghatározva. Fontos, hogy nem minden krónikus betegség minősül súlyos fogyatékosságnak, csak azok, amelyek a rendeletben szerepelnek.

Krónikus gyulladásos bélbetegségek és emésztőrendszeri elváltozások

Az emésztőrendszert érintő súlyos, krónikus állapotok jelentős mértékben rontják az életminőséget, és folyamatos orvosi felügyeletet, speciális diétát igényelnek. Ebbe a kategóriába tartoznak többek között a krónikus gyulladásos bélbetegségek (IBD), mint például a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás (Colitis ulcerosa).

Ezek a betegségek hosszan tartó hasmenéssel, felszívódási zavarokkal, és gyakran súlyos táplálkozási hiányállapotokkal járnak. A rendelet pontosan meghatározza a BNO kódokat (például K50, K51), amelyek igazolják a jogosultságot. Emellett ide tartozhatnak bizonyos súlyos májbetegségek, hasnyálmirigy-elégtelenségek, és azok az állapotok, ahol a vastagbél eltávolításra került, és a beteg sztómával él.

Daganatos megbetegedések és hematológiai elváltozások

A rosszindulatú daganatos megbetegedések (neoplazmák) diagnózisa szinte minden esetben jogosultságot teremt az adókedvezményre. A rákos megbetegedések kezelése rendkívül megterhelő mind fizikailag, mind anyagilag. Ide tartoznak a szolid tumorok (pl. emlőrák, tüdőrák, vastagbélrák) és a hematológiai daganatok (pl. leukémia, limfóma) is.

A kedvezmény a daganatos betegség diagnosztizálásától kezdve jár, és az állapot súlyosságától függően általában öt évre visszamenőleg is érvényesíthető, feltéve, hogy a betegség már korábban fennállt. Fontos tudni, hogy a kedvezmény az aktív kezelés lezárása után is járhat, ha az állapot továbbra is súlyos fogyatékosságnak minősül, vagy ha a betegség kiújulásának veszélye magas. A jogosultság igazolása a kezelőorvos, onkológus vagy a háziorvos feladata, a rendeletben szereplő BNO kódok alapján.

Diabetes mellitus és endokrinológiai rendellenességek

A cukorbetegség (Diabetes mellitus) az egyik leggyakoribb krónikus betegség, amely jogosultságot teremt. Azonban nem minden cukorbetegség jár automatikusan adókedvezménnyel; a jogosultság szigorúan a rendeletben meghatározott BNO kódokhoz és az állapot súlyosságához kötött.

Általánosságban elmondható, hogy az inzulinnal kezelt 1-es típusú cukorbetegség (IDDM) minden esetben jogosultságot teremt. A 2-es típusú cukorbetegség esetében a jogosultság akkor merül fel, ha a betegség már olyan súlyos szövődményeket okozott, mint például súlyos neuropátia, retinopátia (látáskárosodás) vagy nefropátia (vesekárosodás), esetleg ha a betegség inzulinkezelést igényel, és a szövődmények mértéke eléri a súlyos fogyatékosság szintjét.

Ezen túlmenően a súlyos endokrinológiai betegségek, mint például a mellékvese-elégtelenség (Addison-kór), a pajzsmirigy túlműködésének bizonyos formái, vagy a súlyos növekedési hormon zavarok is szerepelnek a listán. Ezek a betegségek gyakran igényelnek folyamatos hormonpótlást és szigorú életmódot, amelyek indokolják az adóalap-csökkentést.

Súlyos autoimmun betegségek és immunrendszeri zavarok

Az autoimmun betegségek esetében a szervezet saját szövetei ellen fordul, ami krónikus gyulladást és szervkárosodást okoz. Ebbe a kategóriába tartozik számos reumatológiai és szisztémás betegség, amelyek gyakran súlyos fájdalommal és mozgáskorlátozottsággal járnak.

A jogosulttá tevő autoimmun betegségek közé tartozik például a Systemás Lupus Erythematosus (SLE), a súlyos rheumatoid arthritis, a scleroderma, és a Bechterew-kór (ankylopoeticus spondylitis), amennyiben azok a rendeletben meghatározott súlyossági fokot elérik. A jogosultság feltétele általában a szervi érintettség mértéke és a betegség aktivitása.

Szintén ide tartoznak a primer immunhiányos állapotok, amelyek veleszületettek vagy szerzettek, és amelyek miatt a beteg folyamatosan ki van téve a súlyos fertőzések veszélyének, és gyakran igényelnek immunglobulin pótlást.

Érzékszervi és idegrendszeri károsodások

A súlyos érzékszervi fogyatékosságok, mint például a látás és a hallás nagymértékű csökkenése vagy teljes hiánya, szintén jogosultságot teremtenek. A jogosultság mértékét a szakorvosi vizsgálat határozza meg, amely a látásélességet és a halláscsökkenés mértékét veszi alapul.

Idegrendszeri oldalon a lista igen hosszú, és magában foglalja a súlyos, krónikus, életvitelt korlátozó állapotokat. Ilyenek például a Parkinson-kór, a Sclerosis Multiplex (SM), az epilepszia bizonyos súlyos formái, amelyek gyakori rohamokkal járnak, valamint a súlyos mozgáskoordinációs zavarok, mint például az ataxiák.

A Sclerosis Multiplex diagnózisa esetén a kedvezmény szinte azonnal igényelhető, mivel a betegség progresszív jellege miatt a jogszabály súlyos fogyatékosságként kezeli, ezzel is támogatva a betegek rehabilitációját és életminőségének fenntartását.

Pszichiátriai betegségek és mentális zavarok

Bár sokan elsősorban a fizikai betegségekre gondolnak, amikor az adókedvezményről van szó, a súlyos pszichiátriai és mentális zavarok is jogosultságot teremthetnek. Ide tartoznak például a skizofrénia, a bipoláris zavar súlyos, krónikus formái, és a súlyos személyiségzavarok, amelyek jelentős mértékben gátolják a beteg önellátását és munkavégző képességét.

A jogosultság megállapításához itt különösen fontos a pszichiáter vagy neurológus szakorvosi véleménye, amely részletesen kitér a betegség súlyosságára, a mindennapi életre gyakorolt hatására és a BNO kódok pontos megjelölésére. A mentális zavarok esetében a tartós munkaképesség-csökkenés foka az egyik legfontosabb mérőszám.

Veleszületett és genetikai rendellenességek

Számos veleszületett rendellenesség, genetikai szindróma és fejlődési zavar is beletartozik a jogosultak körébe. Ezek az állapotok gyakran már gyermekkorban diagnosztizálásra kerülnek, és életük végéig elkísérik az érintetteket.

Például ide tartozik a Down-szindróma (amennyiben a súlyossági fok eléri a rendeletben meghatározott mértéket), a súlyos fokú cisztás fibrózis, egyes izomsorvadásos betegségek (pl. Duchenne-féle izomdisztrófia), valamint a veleszületett szív- és érrendszeri fejlődési rendellenességek, amelyek súlyos funkciózavarral járnak.

Az igénylés gyakorlati útja: A szükséges dokumentumok

A kedvezmény igényléséhez a legfontosabb lépés a jogosultságot igazoló orvosi dokumentáció beszerzése. Enélkül a NAV nem fogja elfogadni a kedvezmény érvényesítését.

1. Az orvosi igazolás beszerzése

A jogosultság megállapítását a szakorvos, a háziorvos vagy a rehabilitációs szakértői szerv végzi. A leggyakoribb gyakorlat, hogy a kezelő szakorvos (pl. onkológus, diabetológus, reumatológus) állítja ki a szükséges igazolást. Ennek az igazolásnak tartalmaznia kell a beteg pontos adatait, a súlyos fogyatékosságot megalapozó BNO kódot, és azt az időpontot, amióta a fogyatékosság fennáll.

Fontos, hogy az igazolásnak hivatkoznia kell a 335/2009. Korm. rendeletre, és egyértelműen ki kell jelentenie, hogy a beteg állapota súlyos fogyatékosságnak minősül. Ezt az igazolást a betegnek meg kell őriznie, mert a NAV ellenőrzés során bekérheti.

2. Érvényesítés a munkáltatónál

Ha valaki folyamatosan, havonta szeretné igénybe venni a kedvezményt, akkor az orvosi igazolást be kell mutatnia a munkáltatója bérszámfejtőjének. A munkáltató a havi bérszámfejtés során automatikusan csökkenti az adóalapot a jogosult összeggel, így a nettó fizetés már az adott hónapban megnő.

A munkavállalónak nem kell minden hónapban új nyilatkozatot tennie, elegendő az első alkalommal benyújtott igazolás. Az adókedvezményt a bérszámfejtő az adóelőleg levonásánál veszi figyelembe.

3. Érvényesítés az éves adóbevallásban

Amennyiben a jogosult nem vette igénybe a havi kedvezményt, vagy ha visszamenőleg szeretné érvényesíteni az elmúlt évekre vonatkozó összegeket, akkor az éves szja bevallásban, vagy önellenőrzés útján teheti meg. Az adójóváírás a bevallás benyújtását követően, a NAV által történő feldolgozás után kerül kifizetésre.

A 2024-től elérhető, NAV által előkészített adóbevallási tervezetben is lehetőség van az adókedvezmény feltüntetésére. Ebben az esetben a tervezet kiegészítésével és elfogadásával egyszerűen megoldható a jogosultság érvényesítése. Fontos a pontosság, különösen a BNO kódok és a jogosultság kezdő dátumának megadásánál.

Különleges esetek: Gyermekek és nyugdíjasok

A súlyos fogyatékosság adókedvezménye a személyi jövedelemadóra vonatkozik, így csak azok tudják érvényesíteni, akiknek adóköteles jövedelmük van, és abból szja-t fizetnek. Ez a szabály két speciális csoport esetében vet fel kérdéseket.

A súlyosan fogyatékos gyermekek

Ha egy kiskorú gyermek súlyos fogyatékossággal él, ő maga nem rendelkezik adóköteles jövedelemmel, így az adókedvezményt nem tudja érvényesíteni. Fontos kiemelni, hogy a gyermek után járó adókedvezményt a szülő nem veheti át, ellentétben a családi adókedvezménnyel vagy más gyermekek után járó juttatásokkal.

A súlyosan beteg gyermekek esetében azonban a család más támogatási formákat vehet igénybe (pl. emelt összegű családi pótlék, fogyatékossági támogatás), amelyek célzottan a gyermek gondozási költségeit hivatottak fedezni. Ez a személyi adókedvezmény szigorúan a fogyatékossággal élő személy saját adóalap-csökkentésére szolgál.

Nyugdíjasok helyzete

A nyugdíjasok helyzete attól függ, hogy milyen típusú jövedelemmel rendelkeznek. A klasszikus állami nyugdíj – a legtöbb esetben – adómentes jövedelemnek minősül, így ha a nyugdíjasnak kizárólag ebből származik a bevétele, az adókedvezményt nem tudja érvényesíteni, mivel nincs adóalap, amit csökkenthetne.

Azonban, ha a nyugdíjas dolgozik, vagy más adóköteles jövedelemmel (pl. bérbeadásból származó jövedelem, megbízási díj) rendelkezik, akkor az ezen jövedelmekből fizetett szja terhére igénybe veheti a kedvezményt. Ebben az esetben is szükséges az orvosi igazolás beszerzése, amely alátámasztja a súlyos fogyatékosság fennállását.

Együtt érvényesíthető kedvezmények

Sok családban merül fel a kérdés, hogy a személyi adókedvezmény összevonható-e más, már igénybe vett támogatásokkal. A válasz határozott igen: a betegség után járó adókedvezmény nem befolyásolja a többi szja kedvezmény igénybevételét, és fordítva.

Ez azt jelenti, hogy a jogosult személy:

• Érvényesítheti a családi adókedvezményt (ha gyermeket nevel).
• Érvényesítheti az első házasok kedvezményét (ha házas).
• Érvényesítheti a 25 év alatti fiatalok szja-mentességét (ha a feltételeknek megfelel).

A személyi adókedvezmény a sorban az első három kedvezmény után, de az adóalap terhére érvényesíthető. Ez a sorrend azért fontos, mert maximalizálja a nettó jövedelem növekedését, és biztosítja, hogy a súlyos fogyatékossággal élők valóban megkapják a nekik járó teljes támogatást.

Gyakori tévhitek és buktatók az igénylés során

Bár az adókedvezmény rendszere viszonylag egyértelmű, vannak olyan pontok, ahol a jogosultak gyakran hibáznak, vagy félreértik a szabályokat. Ezek tisztázása elengedhetetlen a sikeres igényléshez.

Tévhit: Minden krónikus betegségre jár

Sokan úgy vélik, ha valaki tartós gyógyszerszedésre szorul, már jogosult. Ez tévedés. Csak azok a betegségek jogosítanak, amelyek a 335/2009. Korm. rendeletben szereplő BNO kódok alá esnek, és elérik a jogszabályban rögzített súlyossági fokot. Például egy enyhe asztma vagy egy jól beállított, szövődménymentes magas vérnyomás önmagában nem elegendő.

A jogosultság kezdete

A kedvezmény a betegség fennállásának első napjától jár. Ha a diagnózis 2020 januárjában született meg, de a kedvezményt csak 2024-ben igénylik, akkor a 2020. januártól kezdődő időszakra visszamenőleg is érvényesíthető. Az orvosi igazolásnak ezt a kezdő dátumot egyértelműen tartalmaznia kell. Ha az igazolás csak a kiállítás dátumát jelöli meg, a NAV csak attól az időponttól fogja elfogadni a jogosultságot, ami jelentős összegektől foszthatja meg a családot.

Orvosi igazolás és a BNO kódok pontossága

A legnagyobb adminisztratív buktató az orvosi igazolás hiányossága vagy pontatlansága. Az igazoláson feltétlenül szerepelnie kell a pontos BNO kódnak, és a rendeletre való hivatkozásnak. Ha a BNO kód hiányzik, vagy az nem egyezik meg a jogosító kódok egyikével, a NAV elutasíthatja a kérelmet. Érdemes a háziorvossal vagy szakorvossal ellenőriztetni, hogy az igazolás minden jogi feltételnek megfelel-e, mielőtt benyújtásra kerül.

A súlyos fogyatékosság orvosi megítélése: a BNO kódok fontossága

A jogosultság alapköve az orvosi diagnózis BNO kódja. A BNO egy nemzetközi osztályozási rendszer, amely minden betegségnek, sérülésnek és egészségi állapotnak egy egyedi kódot ad. A rendelet pontosan felsorolja azokat a kódokat, amelyek súlyos fogyatékosságnak minősülnek.

Fontos tudni, hogy a kódok nem csak a fő diagnózist, hanem a betegség súlyosságát és progresszióját is tükrözhetik. Például egy krónikus betegség esetében a kód mellett gyakran szerepel a súlyosságot jelölő alpont is. Ezért nem elegendő pusztán a betegség neve, a pontos BNO kód elengedhetetlen a hivatalos ügyintézéshez.

A rendelet értelmében a jogosító kódok négy fő csoportba sorolhatók:

1. Állandó jellegű, nem gyógyítható állapotok (pl. veleszületett rendellenességek).
2. Progresszív, súlyosbodó betegségek (pl. Sclerosis Multiplex, Parkinson-kór).
3. Olyan betegségek, amelyek szervpótlást, vagy speciális gyógyszeres kezelést igényelnek (pl. inzulinnal kezelt diabetes, veseelégtelenség).
4. Rosszindulatú daganatos elváltozások.

A szakorvos feladata, hogy a beteg aktuális állapotát a rendeletben foglaltakkal összevetve megállapítsa, mikortól minősül a beteg állapota súlyos fogyatékosságnak. Mivel az orvosi igazolás kiállítása nem automatikus folyamat, a jogosultnak kezdeményeznie kell azt a kezelőorvosánál.

Pénzügyi tervezés: Mire fordítható a megtakarítás?

A havi 13-15 ezer forintos nettó többlet, illetve az éves szinten több százezer forintos visszatérítés jelentős segítség lehet a családok számára. Bár a jogszabály nem írja elő, mire kell fordítani ezt az összeget, a legtöbb család a betegséghez kapcsolódó kiadásokra használja fel.

• Gyógyszerköltségek: Sok krónikus betegség esetén a gyógyszerek magas térítési díja folyamatos terhet jelent.
• Diétás élelmiszerek: Cukorbetegség, lisztérzékenység, vagy egyéb anyagcserezavar esetén a speciális élelmiszerek drágábbak a normál élelmiszereknél.
• Rehabilitáció és terápia: Mozgásszervi vagy idegrendszeri betegségek esetén a rendszeres gyógytorna, fizioterápia vagy logopédia finanszírozása.
• Utazási költségek: A rendszeres orvosi ellenőrzésekre, kezelésekre való utazás költségei.

Ez a támogatás tehát nemcsak pénzügyi könnyebbséget jelent, hanem hozzájárul a betegség minél hatékonyabb kezeléséhez és a jobb életminőség eléréséhez. A tudat, hogy az állam elismeri a krónikus betegséggel járó többletterheket, pszichésen is megnyugtató lehet.

A jogosultság megszűnése és felülvizsgálata

A személyi adókedvezmény általában addig jár, amíg a súlyos fogyatékosság állapota fennáll. Mivel a krónikus betegségek többsége nem gyógyítható, a jogosultság általában élethosszig tart. Azonban vannak olyan esetek, amikor a jogosultság időszaka korlátozott.

Daganatos betegségek esetében például a szakorvos gyakran határoz meg egy időtartamot (pl. 5 év), ami után a betegség remissziója esetén felülvizsgálat szükséges. Ha a betegség teljes gyógyulást mutat, és már nem minősül súlyos fogyatékosságnak, a jogosultság megszűnik.

Ha a beteg állapota javul, és már nem felel meg a rendeletben meghatározott súlyossági feltételeknek, erről a szakorvosnak értesítenie kell a beteget. A jogosultság megszűnése esetén a kedvezmény érvényesítését haladéktalanul fel kell függeszteni. A jogosultság megszűnése után érvényesített kedvezményt a NAV kamattal együtt visszakérheti.

A súlyos fogyatékosság megítélése tehát dinamikus folyamat lehet, és bár a legtöbb esetben tartós, érdemes figyelemmel kísérni az orvosi véleményeket és az esetleges felülvizsgálatokat. Ez a figyelem a pontosság és a jogi megfelelés szempontjából kulcsfontosságú.

Összefoglaló táblázat: A leggyakoribb jogosító betegségcsoportok

Az alábbi táblázat segít áttekinteni a leggyakoribb diagnózisokat, amelyek jogosultságot teremtenek az adókedvezményre. Fontos hangsúlyozni, hogy ez csak egy tájékoztató jellegű lista, a tényleges jogosultsághoz minden esetben a szakorvosi igazolás szükséges, pontos BNO kóddal.

A súlyos fogyatékosság után járó adókedvezmény egy létező, jelentős anyagi segítség, amelynek igénybevétele mindössze egy orvosi igazoláson és egy egyszerű adminisztrációs lépésen múlik. Aki jogosult rá, ne hagyja parlagon ezt a lehetőséget, hiszen a havi többletforrás valóban enyhítheti a krónikus betegséggel járó anyagi terheket, megkönnyítve ezzel a mindennapokat.