Áttekintő Show
Amikor először tartjuk karunkban újszülöttünket, a világ hirtelen lelassul. Csak a puha bőr, a tejes illat és a mély, ösztönös kapcsolat létezik. Ám a felszín alatt, a mi parányi csodánkban egy hihetetlenül összetett ökoszisztéma ébred éppen, amely csendben, de könyörtelenül formálja a jövőjét. Ez a belső univerzum nem más, mint a mikrobiom, a jótékony baktériumok, gombák és vírusok milliárdjaiból álló közössége, amelynek súlya alig néhány gramm, de jelentősége felbecsülhetetlen.
A modern tudomány egyre inkább megerősíti, amit évszázadok óta sejtünk: az egészség gyökere a bélben rejlik. A baba esetében ez a bélrendszer nem csupán az ételek feldolgozásáért felel, hanem egyfajta parancsnoki központként működik, amely döntően befolyásolja az immunrendszer fejlődését, az anyagcserét, sőt, még a hangulatot és a kognitív funkciókat is. Ezért beszélünk ma már a baba mikrobiomjáról mint a fejlődés egyik legfontosabb, de sokáig láthatatlan tényezőjéről.
A babák bélrendszerében élő baktériumok összessége több, mint egy egyszerű emésztő szerv. Ez a test legnagyobb immunológiai szervének tréningközpontja.
Mi is az a mikrobiom, és miért hívjuk a baba második agyának?
A mikrobiom elnevezés a mikroorganizmusok teljes genetikai állományát és magát a közösséget is jelöli. Bármelyik pillanatban több baktérium él a szervezetünkben, mint ahány saját sejtünk van. A felnőtt ember több mint 100 billió mikroorganizmust hordoz magában, amelyek kollektívan több mint két kilogrammot nyomnak. A baba esetében ez a közösség még csak most épül, de a sebessége és a komplexitása elképesztő. A jótékony baktériumok olyan esszenciális feladatokat látnak el, amelyeket a baba saját szervezete nem tudna elvégezni.
Gondoljunk a bélflórára úgy, mint egy belső esőerdőre: minden fajnak megvan a maga szerepe, és az egészséges egyensúly létfontosságú az ökoszisztéma túléléséhez. Amikor a babánál ez az egyensúly megborul – ezt nevezzük diszbiózisnak –, akkor jelennek meg az olyan tünetek, mint a makacs hasfájás, a reflux, vagy az ekcéma. A bélflóra tehát nemcsak egy passzív tartály, hanem egy aktív, kommunikáló szerv.
Ennek a kommunikációnak a legfontosabb útja a bélnyálkahártya áteresztőképességének szabályozása, valamint a rövid láncú zsírsavak (SCFA) termelése. Ezek a zsírsavak, mint például a butirát, a propionát és az acetát, a baktériumok anyagcseréjének melléktermékei, és kritikus energiaforrást jelentenek a bélfal sejtjei számára. A butirát különösen fontos, mivel gyulladáscsökkentő hatású, és segít fenntartani a bélfal integritását. Ez az a mechanizmus, amely megakadályozza, hogy a káros anyagok bejussanak a véráramba.
A mikrobiom nem csak a test fizikai védelmében játszik szerepet. A kutatások egyre világosabban mutatják, hogy a bélben élő mikroorganizmusok képesek befolyásolni a neurotranszmitterek (például a szerotonin) termelését, amelyek közvetlenül hatnak az agy működésére. Ez a közvetlen kapcsolat adja a „második agy” elnevezés tudományos alapját. Egy egészséges bélflóra tehát alapvető a kiegyensúlyozott idegrendszeri fejlődéshez és a stresszkezeléshez már csecsemőkorban is.
A mikrobiom kialakulásának kritikus fázisai: az első 1000 nap
A mikrobiom kialakulása nem a születéssel kezdődik, hanem egy hosszú, komplex folyamat, amely a fogantatástól a gyermek kétéves koráig tart. Az első 1000 nap – a terhesség kezdetétől a gyermek második születésnapjáig – kritikus ablakot jelent a mikrobiális közösség beültetésére és stabilizálására. Ez idő alatt a környezeti és táplálkozási hatások véglegesen beprogramozzák a baba anyagcseréjét és immunológiai válaszait.
A prenatális vita: steril-e a méh?
Hagyományosan azt feltételezték, hogy az anyaméh steril környezet, és a baba csak a születés pillanatában találkozik először mikroorganizmusokkal. Az utóbbi évtizedek kutatásai azonban megkérdőjelezték ezt a dogmát. Ma már tudjuk, hogy az anya bélflórája, szájflórája és a placenta mikrobiomja révén már a terhesség alatt is történhet bizonyos mértékű transzfer. Bár a méhben talált baktériumok száma elenyésző a szülés utáni invázióhoz képest, ezek a „korai telepesek” valószínűleg fontos szerepet játszanak az immunológiai tolerancia kialakításában.
Egy egészséges, kiegyensúlyozott anyai bélflóra tehát már a terhesség alatt megalapozza a baba mikrobiomjának minőségét. Ha az anya diszbiózisban szenved, vagy túlzottan sok antibiotikumot szed, ez a korai programozás már a kezdetektől sérülhet, növelve a gyermek későbbi allergiás vagy autoimmun hajlamát.
A születés pillanata: kapu a baktériumok világába
A születés a mikrobiom kialakulásának legdrámaibb és legmeghatározóbb eseménye. A baba ekkor találkozik először a külvilág hatalmas baktériumkészletével, és az, hogy milyen úton születik, döntően befolyásolja az első „baktériumcsomagot”.
Hüvelyi szülés: a természetes oltás
A hüvelyi úton született babák a szülőcsatornán való áthaladás során hatalmas adag Lactobacillus és Bifidobacterium törzset kapnak az anya hüvelyi és bélflórájából. Ez a „természetes oltás” rendkívül előnyös, mivel ezek a baktériumok a bélrendszerben gyorsan megtelepednek, és elkezdik a bél pH-jának savasítását, ami gátolja a potenciálisan káros kórokozók elszaporodását.
Ez a kezdeti mikrobiális összetétel szorosan hasonlít az anya bélflórájához, ami azt jelenti, hogy a baba gyakorlatilag megkapja azt a „védelmi tervet”, amelyet az anyja evolúciósan kifejlesztett a környezetében lévő kórokozók ellen. Ez a folyamat létfontosságú az egészséges immunválasz kialakításához.
Császármetszés: más kezdet
A császármetszéssel született babák esetében a helyzet más. Ők elkerülik a szülőcsatornán keresztüli „oltást”, és a mikrobiomjukat elsősorban az anya bőrének, a műtő környezetének és a kórházi személyzetnek a baktériumai alkotják. Ez gyakran a Staphylococcus, Streptococcus és más környezeti baktériumok dominanciáját jelenti, kevesebb Bifidobacteriummal és Lactobacillussal.
A kutatások következetesen kimutatják, hogy a császármetszés következtében megváltozott mikrobiom-összetétel összefüggésbe hozható a későbbi életkorban megjelenő bizonyos egészségügyi kockázatokkal, beleértve a magasabb allergiás hajlamot, az asztmát, a cöliákiát és a gyulladásos bélbetegségeket. Nem arról van szó, hogy a császármetszés eleve rossz, hanem arról, hogy kihagy egy létfontosságú mikrobiális átadási fázist, amit utólag igyekeznünk kell pótolni.
A mikrobiális diverzitás a kulcs. Minél változatosabb a bélflóra összetétele az első években, annál robusztusabb lesz a gyermek immunrendszere és anyagcseréje.
Tudományos kísérletek folynak azzal kapcsolatban, hogy a császármetszéssel született babákat „vaginal seeding”-gel, azaz az anya hüvelyváladékával történő bekenéssel próbálják beoltani. Bár ez a módszer ígéretesnek tűnik, a szakmai szervezetek egyelőre óvatosak, mivel fennáll a kockázata annak, hogy esetlegesen kórokozókat is átvisznek a babára. A legbiztonságosabb és leginkább ajánlott módszer a mikrobiom támogatására továbbra is a korai anyatejes táplálás.
Az anyatej szerepe: nem csak táplálék, hanem élő gyógyszer
Az anyatej a természet tökéletes tápláléka, ami nem csak a makrotápanyagok (fehérjék, zsírok, szénhidrátok) miatt különleges, hanem a benne lévő bioaktív komponensek miatt is. Az anyatej nem csupán élelmezi a babát, hanem aktívan formálja a mikrobiomját.
Az anyatej két fő módon támogatja a jótékony baktériumokat:
- Probiotikumok átadása: Az anyatej maga is tartalmaz baktériumokat, főként a Bifidobacterium infantis és a Lactobacillus törzseket. Ezek a baktériumok közvetlenül kolonizálják a baba bélrendszerét.
- Prebiotikumok biztosítása: Az anyatej tele van úgynevezett Humán Tej Oligoszacharidokkal (HMO).
A HMO-k a harmadik legnagyobb szilárd összetevői az anyatejnek a laktóz és a zsír után. És itt jön a meglepetés: a baba nem képes megemészteni a HMO-kat! Ezek a komplex cukrok valójában a baba bélflórájának, különösen a Bifidobacteriumoknak a táplálékai. A HMO-k szelektíven táplálják a jótékony baktériumokat, segítve őket abban, hogy kiszorítsák a káros kórokozókat. Ez egy zseniális evolúciós megoldás.
A HMO-knak emellett kettős védelmi funkciójuk is van:
- Megakadályozzák, hogy a patogén baktériumok (például bizonyos E. coli törzsek) hozzátapadjanak a bélfalhoz, mivel a HMO-k „csalogatóként” működnek, és a kórokozók inkább hozzájuk tapadnak.
- Közvetlenül befolyásolják az immunrendszer érését, gyulladáscsökkentő hatásuk révén.
A kizárólagosan anyatejes táplálás alatt álló csecsemők mikrobiomja általában sokkal stabilabb és dominánsabb Bifidobacterium-tartalommal rendelkezik, mint a tápszerrel etetett társaiké. Bár a modern tápszerek is tartalmaznak prebiotikumokat, a HMO-k komplexitását és diverzitását (több mint 200 különböző HMO létezik) a tudomány még nem tudta teljes mértékben reprodukálni.
Az anyatejben lévő HMO-k nem a baba táplálékai. Ezek a legfontosabb befektetés a baba belső védelmi rendszerébe, a bélflórájának gondosan megtervezett üzemanyagai.
A bélflóra és az immunrendszer közötti szoros kapcsolat
A baba immunrendszere születéskor még éretlen. Ahhoz, hogy megtanulja, mi a „barát” és mi az „ellenség”, tréningre van szüksége. Ezt a tréninget a mikrobiom biztosítja. A bélnyálkahártya alatt található a szervezet legnagyobb immunológiai szövete, a GALT (Gut-Associated Lymphoid Tissue).
A jótékony baktériumok folyamatosan kommunikálnak a GALT sejtjeivel, tanítva őket a toleranciára. Megmutatják az immunsejteknek, hogy a beérkező ártalmatlan táplálék-összetevők és a szimbióta baktériumok nem jelentenek veszélyt. Ez a korai dialógus kritikus fontosságú a túlzott gyulladásos reakciók megelőzésében.
Ha a mikrobiom egészséges, a bélfal szorosan zárt marad, megakadályozva a nem emésztett fehérjék és toxikus anyagok átjutását a véráramba. Ha azonban diszbiózis áll fenn, a bélfal áteresztővé válhat (ezt hívjuk néha „szivárgó bélnek”), ami folyamatos, alacsony szintű gyulladást indít el az egész szervezetben. Ez a gyulladás az allergiák, az autoimmunitás és a krónikus betegségek melegágya lehet.
Az allergia-asztma tengely és a mikrobiom
Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a mikrobiom egyensúlyhiánya az élet első három évében közvetlenül hozzájárul az úgynevezett „allergiás meneteléshez”. Ez a menetelés tipikusan ekcémával kezdődik csecsemőkorban, majd ételallergiává, szénanáthává és végül asztmává fejlődhet a későbbi gyermekkorban.
A kutatások kimutatták, hogy azoknak a csecsemőknek, akiknél később allergia vagy asztma alakult ki, gyakran volt alacsonyabb a mikrobiális diverzitása, és kevesebb volt a gyulladáscsökkentő SCFA-t termelő baktériumtörzsük. Különösen a Faecalibacterium prausnitzii és a Bacteroides törzsek hiánya tűnik jelentősnek az allergiás folyamatokban.
A bélflóra helyreállítása vagy erősítése probiotikumok és prebiotikumok célzott adásával – különösen magas kockázatú babák esetében (pl. családban előforduló allergia, császármetszés) – ígéretes stratégia lehet az allergiás menetelés megelőzésére. A tudományos közösség jelenleg is vizsgálja, hogy melyik probiotikum törzs a leghatékonyabb az ekcéma és az asztma rizikójának csökkentésében.
A bél-agy tengely (gut-brain axis): a hangulat és a viselkedés titkos kódja
A bél és az agy közötti kommunikáció nem új felfedezés; évszázadok óta tudjuk, hogy a stressz gyomorgörcsöt okoz. Azonban a tudomány most már a mikroszkopikus szinten is érti, hogyan történik ez a „beszélgetés”. Ezt a kétirányú autópályát nevezzük bél-agy tengelynek.
Ez a tengely három fő útvonalon kommunikál:
- Vagus ideg: Ez a leghosszabb ideg a szervezetben, amely közvetlen fizikai összeköttetést biztosít a bél és az agy között. A bélben lévő baktériumok által termelt vegyületek hatással vannak a Vagus ideg végződéseire, és így jeleket küldenek az agynak.
- Neurotranszmitterek termelése: A bélflóra baktériumai termelik a szervezet szerotoninjának (a „boldogsághormonnak”) nagy részét. Bár ez a szerotonin nem jut át közvetlenül a vér-agy gáton, hatással van a bélmozgásra és a helyi idegrendszerre. Ezenkívül a baktériumok GABA-t (gamma-amino-vajsavat) is képesek termelni, ami nyugtató hatású neurotranszmitter.
- SCFA-k és gyulladás: A jótékony baktériumok által termelt rövid láncú zsírsavak (SCFA-k) befolyásolják az agy fejlődését és a vér-agy gát integritását. A bélben lévő gyulladásos állapot (diszbiózis) pedig gyulladásos molekulákat juttathat a véráramba, amelyek eljutva az agyba, befolyásolhatják a hangulatot, a stresszválaszt és a viselkedést.
Csecsemőkorban a bél-agy tengely különösen érzékeny. A csecsemőkori kólika, az éjszakai nyugtalanság és a fokozott ingerlékenység gyakran összefüggésbe hozható a bélflóra éretlenségével vagy diszbiózisával. Bár a kólika okai összetettek, a bizonyos probiotikumok (például a Lactobacillus reuteri) hatékonysága a kólika tüneteinek enyhítésében alátámasztja a bél és a viselkedés közötti szoros kapcsolatot.
A mikrobiom tehát kulcsszerepet játszik abban, hogy a baba mennyire tudja feldolgozni a külső ingereket, mennyire nyugodt, és milyen mértékben képes kialakítani a megfelelő stresszválaszt. A kiegyensúlyozott bélflóra hozzájárul a jobb alváshoz és a kiegyensúlyozottabb temperamentumhoz.
Amikor a mikrobiom kibillen: diszbiózis a csecsemőkorban
A diszbiózis a mikrobiom egyensúlyának felborulását jelenti, amikor a káros baktériumok túlsúlyba kerülnek, és a diverzitás csökken. A csecsemők különösen sérülékenyek, mivel a bélflórájuk még nem stabilizálódott.
A diszbiózist számos tényező kiválthatja:
- Antibiotikumok: Az antibiotikumok, bár életmentőek lehetnek, válogatás nélkül pusztítják mind a káros, mind a jótékony baktériumokat. Egyetlen antibiotikum-kúra is hónapokra, sőt, egyes esetekben évekre megváltoztathatja a bélflóra összetételét.
- Császármetszés: Ahogy már említettük, a kezdeti oltás hiánya.
- Tápszeres táplálás: Bár a tápszerek folyamatosan fejlődnek, hiányoznak belőlük az anyatejben lévő, specifikus HMO-k, amelyek a Bifidobacteriumok kizárólagos táplálékai.
- Környezeti tényezők: Steril környezet, korlátozott érintkezés a természettel vagy állatokkal.
A diszbiózis csecsemőkorban gyakran a következő tünetekben nyilvánul meg, amelyek sokszor a szülők számára a legfőbb aggodalmakat okozzák:
| Tünet | Mikrobiom összefüggés |
|---|---|
| Csecsemőkori kólika | Gyakran összefügg a gázképző baktériumok túlsúlyával és a gyulladáscsökkentő Lactobacillus törzsek alacsony számával. |
| Reflux (GERD) | Bár a reflux egy fizikai jelenség, a bélflóra állapota befolyásolja a bélmozgást és a gyomorürülést. A diszbiózis súlyosbíthatja a tüneteket. |
| Ekcéma (Atópiás dermatitisz) | Az egyik legerősebb bizonyíték. A bélflóra éretlensége és alacsony diverzitása a bőr barrier funkciójának sérüléséhez és túlzott immunválaszhoz vezet. |
| Krónikus székrekedés/hasmenés | A bélmozgást (perisztaltikát) nagymértékben befolyásolják a baktériumok által termelt metabolitok. |
A diszbiózis kezelése csecsemőkorban általában nem csak gyógyszerekkel, hanem a táplálkozás és a célzott probiotikumok bevetésével történik. A cél a bélflóra diverzitásának gyors növelése és a gyulladáscsökkentő baktériumok támogatása.
Hogyan támogathatjuk a baba mikrobiomját? Praktikus tanácsok
A szülőknek hatalmas szerepe van abban, hogy milyen minőségű „belső kertet” adnak gyermeküknek. Bár a genetika és a születési körülmények meghatározóak, a környezeti és táplálkozási döntések jelentősen módosíthatják a mikrobiom fejlődését az első évei során.
A környezet fontossága: ne féljünk a kosztól
A „higiéniai hipotézis” szerint a túlzott sterilitás megfosztja az immunrendszert a szükséges „edzéstől”. A baba testének szüksége van a mikroorganizmusokkal való érintkezésre, hogy az immunrendszere megtanulja, mi ellen kell harcolnia, és mit kell tolerálnia.
Mit tehetünk?
- Természetes környezet: Engedjük, hogy a baba érintkezzen a természettel, a földdel, a háziállatokkal (természetesen ésszerű keretek között). A kültéri játék és a „koszos” érintkezés növeli a mikrobiális diverzitást.
- Ne sterilizáljunk mindent: A cumikat és játékokat nem szükséges folyamatosan sterilizálni. A normál tisztítás elegendő. A túlzott fertőtlenítőszerek használata károsíthatja a bélflórát.
- Háziállatok: A kutyával vagy macskával élő babák mikrobiomja gyakran diverzebb, ami összefüggésbe hozható az alacsonyabb allergiás kockázattal.
A táplálás szerepe: az arany standard
A táplálás messze a legerősebb eszköz a mikrobiom formálására.
Anyatejes táplálás: Ha lehetséges, a kizárólagos anyatejes táplálás az első hat hónapban a legjobb befektetés a mikrobiomba. Ez biztosítja a kritikus HMO-k és a jótékony baktériumok folyamatos áramlását.
Antibiotikumok minimalizálása: Kerüljük az antibiotikumok felesleges használatát. Ha az antibiotikum elkerülhetetlen, mindig kérdezzük meg az orvost a megfelelő probiotikum-kiegészítésről, amelyet az antibiotikum-kúra alatt és után is érdemes adni a bélflóra károsodásának mérséklése érdekében.
Probiotikumok és prebiotikumok: mi a különbség?
A szülők gyakran keverik a két fogalmat, pedig mindkét csoportnak fontos szerepe van a mikrobiom támogatásában.
Probiotikumok
Ezek élő mikroorganizmusok, amelyek megfelelő mennyiségben adagolva egészségügyi előnyöket biztosítanak a gazdaszervezet számára. A csecsemők számára leggyakrabban használt törzsek a Bifidobacterium lactis, a Lactobacillus rhamnosus (LGG) és a Lactobacillus reuteri.
Mikor hasznosak a probiotikumok a babáknak?
- Antibiotikum-kúra alatt és után a diszbiózis megelőzésére.
- Kólika és túlzott hasfájás enyhítésére.
- Allergiás hajlam (ekcéma) esetén, a bőr barrier funkciójának javítására.
- Császármetszéssel született babáknál a bélflóra gyorsabb érésének támogatására.
Prebiotikumok
Ezek emészthetetlen élelmiszer-összetevők (általában rostok), amelyek szelektíven stimulálják egy vagy néhány baktériumfaj növekedését és aktivitását a bélben. A leggyakoribbak a frukto-oligoszacharidok (FOS) és a galakto-oligoszacharidok (GOS). Ahogy már említettük, a HMO-k is prebiotikumok.
A prebiotikumok és probiotikumok együttes alkalmazását szinbiotikumoknak nevezzük. Ez a stratégia a leghatékonyabb, mert a külső baktériumokat (probiotikum) táplálékkal (prebiotikum) látjuk el, hogy hatékonyabban telepedjenek meg.
A szilárd ételek bevezetése és a diverzitás
Ahogy a baba áttér a szilárd ételekre, a mikrobiom összetétele drámaian megváltozik, és egyre inkább hasonlít a felnőtt mintázatra. Ez a fázis (kb. 6 hónapos kortól 3 éves korig) kritikus a mikrobiális diverzitás kialakítása szempontjából.
A diverzitás növelésének legjobb módja a változatos táplálkozás. A rostokban gazdag zöldségek, gyümölcsök és teljes kiőrlésű gabonák bevezetése biztosítja a baktériumok számára a szükséges tápanyagokat. Az olyan élelmiszerek, mint a pürésített brokkoli, édesburgonya, alma és zabkása, mind hozzájárulnak a bélflóra gazdagításához.
A mikrobiom a táplálékát szereti, nem az édességet. A rostban gazdag ételek bevezetése a legjobb ajándék, amit a baba bélflórájának adhatunk.
Különösen fontos a fermentált ételek bevezetése, természetesen a baba életkorának megfelelően. Bár a hagyományos savanyú káposzta vagy kefir nem ideális az első hónapokban, a magas minőségű, élőflórás joghurtok bevezetése (ha a baba már ehet tejterméket) kiváló probiotikum forrást jelent.
A jövő ígérete: mikrobiom alapú terápiák
A mikrobiom kutatása robbanásszerűen fejlődik, és számos új terápiás lehetőség áll a küszöbön, amelyek forradalmasíthatják a gyermekgyógyászatot.
FMT (Fekális mikrobióta transzplantáció)
Bár az FMT-t jelenleg elsősorban felnőtteknél alkalmazzák súlyos, visszatérő Clostridioides difficile fertőzések kezelésére, a kutatók vizsgálják a lehetőségét, hogy alkalmazható-e csecsemőknél is. Különösen a császármetszéssel született, magas allergiás kockázatú babák esetében merült fel, hogy egy anyai székletből származó, biztonságosan feldolgozott mikrobiális átültetés segíthetne a természetes flóra hiányának pótlásában.
Ez a módszer még kísérleti fázisban van, de rávilágít arra, milyen nagy jelentőséget tulajdonít a tudomány a korai mikrobiális beültetésnek. A cél a Bifidobacterium dominancia gyors és hatékony helyreállítása.
Precíziós probiotikumok
Jelenleg a piacon lévő probiotikumok nagy része széles spektrumú. A jövőben várhatóan megjelennek az úgynevezett „precíziós probiotikumok” vagy „élő bio-terápiás termékek”. Ezek olyan specifikus baktériumtörzseket tartalmaznak, amelyeket a genetikai analízis alapján hiányol az adott gyermek, és célzottan képesek kezelni egy konkrét állapotot, legyen az ekcéma, kólika vagy akár neurofejlődési zavarok (például autizmus spektrumzavar, ahol szintén erős kapcsolatot találtak a bélflórával).
A személyre szabott medicina ezen ága azt ígéri, hogy a jövőben a gyermekorvosok pontosan fel tudják mérni a baba mikrobiom-profilját, és a hiányzó vagy alulreprezentált jótékony baktériumokat célzottan pótolni tudják.
A túlzott higiénia csapdája: a „régi barátok” elmélete
A mikrobiommal kapcsolatos viták középpontjában gyakran szerepel a „régi barátok” elmélete, amely a higiéniai hipotézis egy továbbfejlesztett változata. Az elmélet szerint a modern, nyugati életmód, amely magában foglalja a túlzott higiéniát, a széles spektrumú antibiotikumok használatát és a feldolgozott élelmiszerek fogyasztását, megfoszt minket azoktól a mikroorganizmusoktól, amelyekkel az emberiség évezredek óta együtt élt.
Ezek a „régi barátok” közé tartoznak bizonyos nem patogén baktériumok, paraziták és gombák, amelyeknek kulcsszerepük volt az immunrendszer szabályozásában és a gyulladásos válaszok fékezésében. Amikor ezek a barátok hiányoznak, az immunrendszer „unatkozik”, és hajlamos túlzott reakciókat adni ártalmatlan ingerekre (allergiák, autoimmunitás).
A baba mikrobiomjának támogatása tehát nem csak arról szól, hogy minél több probiotikumot adjunk, hanem arról is, hogy megteremtsük a környezeti feltételeket a természetes kolonizációhoz. Ez magában foglalja a korai bőrkontaktust (bőr-bőr kontaktus) a szülőkkel, különösen az anyával, a lehető leghosszabb ideig tartó anyatejes táplálást, és egy olyan otthoni környezet biztosítását, amely nem túlzottan steril.
A jótékony baktériumok világa egy bonyolult, de csodálatos terület. Szülőként a legnagyobb felelősségünk, hogy tiszteletben tartsuk ezt a belső ökoszisztémát, és a lehető legjobb alapokat biztosítsuk gyermekünk egészséges jövőjéhez. A mikrobiom nem csak egy divatos kifejezés; ez a baba egész életének alapkőve.
