Cérnagiliszta a gyereknél: ezekre a tünetekre figyelj, és ezt tedd, ha fertőzésre gyanakszol

A szülői lét tele van váratlan fordulatokkal, és sajnos vannak olyan helyzetek, amelyekről szívesen nem beszélnénk, mégis mindennaposak a kisgyermekes családok életében. A cérnagiliszta fertőzés, vagy hivatalos nevén az enterobiasis, pontosan ilyen téma: gyakori, rendkívül ragályos, de szerencsére jól kezelhető. Bár a puszta gondolat is kellemetlen lehet, fontos tudni, hogy ez nem a rossz higiénia jele, hanem egyszerűen csak a közösségi élet velejárója. Egy óvodás vagy kisiskolás korú gyermek esetében szinte elkerülhetetlen, hogy élete során legalább egyszer találkozzon ezzel a parazitával.

Ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk fellépni a fertőzéssel szemben, elengedhetetlen a pontos tájékozódás. A tévhitek és a felesleges pánik helyett a tényekre és a gyors, szakszerű intézkedésekre van szükség. A legfontosabb lépés a tünetek felismerése, hiszen a cérnagiliszta általában nem okoz súlyos egészségügyi problémát, de a kezeletlen fertőzés hosszú távon komoly alvászavarokat és idegességet eredményezhet.

Mi is az a cérnagiliszta, és hogyan terjed?

A cérnagiliszta, vagy Enterobius vermicularis, egy apró, fehér, fonalszerű parazita, amely az emberi bélrendszerben él. Nevét onnan kapta, hogy mérete és formája valóban egy rövid, fehér cérnaszálra emlékeztet: a nőstények hossza általában 8–13 milliméter, míg a hímek ennél jóval kisebbek. Bár a gondolat ijesztő, a parazita kizárólag a gazdaszervezet, azaz az ember bélrendszerében képes életben maradni és szaporodni.

A fertőzés útja rendkívül egyszerű, és ez magyarázza a gyors terjedést a gyermekek között. A megtermékenyített nőstény giliszta éjszaka vándorol ki a végbélnyílás körüli bőrredőkhöz, ahol több ezer mikroszkopikus petét rak le. Ezek a peték rendkívül ragadós anyagba ágyazódnak, ami azonnali, intenzív végbél viszketést okoz.

Amikor a gyermek vakarózik – ami éjszaka, félálomban szinte öntudatlanul történik –, a peték a körmök alá, majd onnan a szájba kerülnek (száj-végbél fertőzés útja), vagy szétszóródnak a környezetben: ágyneműre, játékokra, ruhákra és kilincsekre. A peték lenyelése után a vékonybélben kikelnek a lárvák, amelyek tovább vándorolnak a vastagbélbe, ahol kifejlett gilisztává válnak, és az egész ciklus újraindul. Ez a gyors, közvetlen terjedés teszi a cérnagilisztát a leggyakoribb féregfertőzéssé a mérsékelt égövi területeken.

A cérnagiliszta tünetei: mikor gyanakodjunk?

Sok szülő számára a cérnagiliszta fertőzés első jele a gyermek éjszakai nyugtalansága vagy a hirtelen fellépő, megmagyarázhatatlan végbél viszketés. Fontos tudni, hogy nem minden esetben járnak tünetekkel, de amikor igen, azok általában nagyon jellegzetesek. A tünetek intenzitása függ a fertőzöttség mértékétől és a gyermek egyéni érzékenységétől.

A legjellemzőbb primer tünetek

A legfontosabb jel, amire minden szülőnek figyelnie kell, az az éjszakai vagy kora reggeli viszketés. Ez a viszketés általában a végbélnyílás környékén a legintenzívebb, mivel a nőstény giliszták ilyenkor rakják le a petéiket. A gyermek a mély alvás fázisában is felébredhet, sírhat, vagy egyszerűen csak nyugtalanul forgolódhat.

• Intenzív éjszakai végbél viszketés (pruritus ani): Ez a legbiztosabb jele a fertőzésnek. A gyermek gyakran ébred fel, nehezen alszik vissza.
• Alvászavarok: A folyamatos viszketés és kényelmetlenség miatt a gyermek alvása felületessé válik, ami nappali fáradtságot, ingerlékenységet okozhat.
• Körömágy körüli gyulladás: A vakarózás és a peték szóródása miatt a gyermek gyakran viszi a kezét a szájához, de a körmök alatti terület is folyamatosan irritálódik.

A szülők gyakran észreveszik, hogy a gyermek az éjszaka közepén váratlanul felriad, nyűgös, vagy panaszkodik, hogy „fáj a popsija”. Ekkor érdemes gyanakodni, és még aznap este megkezdeni a megfigyelést.

Másodlagos tünetek és szövődmények

A kezeletlen vagy visszatérő fertőzés másodlagos tüneteket is okozhat, amelyek már nem közvetlenül a giliszta mozgásából erednek, hanem a viszketés és a fertőzés következményei.

A folyamatos vakarózás bőrsérüléseket okozhat a végbélnyílás környékén, ami másodlagos bakteriális fertőzéshez vezethet. Ez a terület kipirosodik, gyulladtá válik, és a gyermek fájdalmat is érezhet a viszketés mellett. Lányok esetében a giliszták vándorlása a hüvelybe is átterjedhet, ami hüvelyi viszketést és gyulladást (vulvovaginitis) okozhat. Bár ritka, de a hasi fájdalom, étvágytalanság, és bizonyos esetekben a súlyvesztés is felmerülhet, különösen súlyos fertőzések esetén.

Hogyan végezzük el az otthoni megfigyelést?

A cérnagiliszta diagnózisa gyakran az otthoni, éjszakai megfigyeléssel kezdődik. A giliszták a végbélnyílás környékén a legnagyobb számban az éjszakai órákban vagy kora reggel láthatók, amikor a petéket lerakják. A szülői megfigyelés elengedhetetlen, mielőtt orvoshoz fordulnánk, hiszen a tünetek nem mindig egyértelműek.

Az éjszakai lámpa teszt

Ha gyanakszik, hogy gyermeke fertőzött lehet, végezze el az úgynevezett „lámpa tesztet”. Körülbelül egy-két órával az elalvás után, amikor a gyermek már mélyen alszik, óvatosan világítson zseblámpával a végbélnyílás környékére. Használjon kesztyűt, és ügyeljen rá, hogy a fény ne ébressze fel a gyermeket.

Ha a fertőzés fennáll, a cérnavékony, fehér, mozgó gilisztákat szabad szemmel is láthatja. Ezek a giliszták általában a végbélnyílás redőiben tartózkodnak. Ha látta őket, feltétlenül tájékoztassa erről a gyermekorvost, mivel ez azonnali és biztos diagnózist jelent.

Fontos, hogy ne tévesszük össze a cérnagilisztát más, ritkább bélférgekkel, mint például az orsógiliszta, amely sokkal nagyobb, és a székletben is gyakran látható. A cérnagiliszta a székletben ritkán van jelen, ha mégis, akkor is csak elvétve. A vizuális észlelés a kulcs a gyors intézkedéshez.

Szakmai diagnózis: a cellux teszt

Amennyiben otthon nem sikerült vizuálisan azonosítani a gilisztákat, de a tünetek (főleg az éjszakai viszketés) erősen utalnak fertőzésre, az orvos a cellux tesztet (más néven ragasztószalag tesztet) fogja kérni. Ez a legmegbízhatóbb módszer a cérnagiliszta petéinek azonosítására.

A tesztet a szülő végzi el otthon, reggel, közvetlenül ébredés után, még a mosdás és a székletürítés előtt. Egy átlátszó ragasztószalagot (celluxot) finoman, de határozottan a végbélnyílás körüli bőrre kell nyomni, majd a szalagot egy tiszta tárgylemezre (amit az orvos ad) vagy egy műanyag tasakra kell ragasztani. A ragasztószalag felszedi a bőrre lerakott petéket.

A mintát ezután a laboratóriumba vagy a gyermekorvoshoz kell vinni, ahol mikroszkóp alatt vizsgálják. A peték jellegzetes, félhold alakú formájukról könnyen felismerhetők. Előfordulhat, hogy a tesztet több egymást követő reggelen is meg kell ismételni a megbízható eredmény érdekében, mivel a peték lerakása nem mindig történik meg minden éjjel.

Ne feledje: a cellux tesztet a fertőzésgyanú felmerülése után azonnal, még a kezelés megkezdése előtt el kell végezni, különben a gyógyszerek meghamisíthatják az eredményt.

Mit tegyünk, ha fertőzésre gyanakszunk? Az első lépések

Ha felmerül a cérnagiliszta fertőzés gyanúja, nincs ok a pánikra, de azonnali cselekvésre van szükség. A gyors beavatkozás nem csak a gyermek tüneteit enyhíti, de megakadályozza a család többi tagjának és a környezetnek a széleskörű fertőződését is.

1. Azonnali kapcsolatfelvétel az orvossal

Keressük fel a gyermekorvost, és tájékoztassuk a tünetekről és az esetleges otthoni megfigyelés eredményéről. Az orvos fogja felírni a megfelelő gyógyszert. Fontos hangsúlyozni, hogy a cérnagiliszta kezelése kizárólag orvosi utasításra történhet, vény nélkül kapható készítmények használata nem javasolt.

2. A családtagok tájékoztatása és kezelése

Mivel a fertőzés rendkívül gyorsan terjed, a legtöbb orvos javasolja az úgynevezett családi kezelést. Ez azt jelenti, hogy a tünetmentes családtagoknak is be kell venniük a gyógyszert, mivel nagy valószínűséggel ők is hordozzák a petéket. A megelőző kezelés megakadályozza a ping-pong fertőzést, azaz azt, hogy a családtagok folyamatosan visszafertőzzék egymást.

3. A közösség értesítése

Ha a gyermek óvodába vagy iskolába jár, tájékoztassuk az intézményt. Bár a cérnagiliszta nem bejelentésköteles betegség, az intézménynek szüksége van erre az információra, hogy fokozott higiéniai intézkedéseket vezessen be, és tájékoztathassa a többi szülőt (természetesen a gyermek nevének említése nélkül), hogy ők is figyeljenek a tünetekre.

A cérnagiliszta kezelése: gyógyszerek és protokoll

A cérnagiliszta gyógyszeres kezelése viszonylag egyszerű, de szigorú fegyelmet igényel a higiéniai szabályok betartásában. A gyógyszerek hatékonyan elpusztítják a kifejlett gilisztákat a bélrendszerben, de a petékre nem hatnak, ezért van szükség a kezelés ismétlésére.

A leggyakoribb hatóanyagok

Magyarországon a leggyakrabban alkalmazott hatóanyagok a mebendazol (pl. Vermox) és a pirantel (pl. Combantrin). Mindkét szer hatékony, de más mechanizmussal működik:

A kezelési protokoll általában két adag gyógyszert ír elő, 14 napos különbséggel. Erre azért van szükség, mert az első adag elpusztítja a kifejlett gilisztákat, de a peték kikelnek a 14 napos időszak alatt. A második adag pedig a frissen kikelt lárvákat pusztítja el, mielőtt azok ivaréretté válnának, így megszakítva az életciklust. A második adag bevétele kritikus fontosságú a teljes gyógyuláshoz.

A gyógyszer bevétele és mellékhatások

A gyógyszerek általában jól tolerálhatók, és ritkán okoznak mellékhatásokat. Enyhe gyomorpanaszok, hasi görcsök vagy hasmenés előfordulhat, de ezek általában átmenetiek. A mebendazolt rágótabletta formájában is lehet kapni, ami megkönnyíti a kisgyermekek számára a bevitelt.

Fontos, hogy a kezelés alatt és után is szigorúan tartsuk be a higiéniai szabályokat. A gyógyszer elvégzi a belső munkát, de a külső környezet fertőtlenítése nélkül a visszafertőződés szinte garantált.

A higiéniai protokoll: a visszafertőződés megakadályozása

A cérnagiliszta elleni harc 80%-ban a gyógyszerezésen és 20%-ban a higiénián múlik – de ez a 20% dönti el, hogy sikeres lesz-e a kezelés. A peték rendkívül szívósak, és a környezetben lévő peték visszajutása a szájba a leggyakoribb oka a visszaesésnek. Ezt a folyamatot hívják autoinfekciónak vagy reinfekciónak.

1. Személyi higiénia: a legfontosabb láncszem

A legelső és legfontosabb teendő a körmök rövidre vágása. A gyermekek körme alá könnyen bekerülnek a peték. A kezelés idején a körmöket vágjuk a lehető legrövidebbre, és minden reggel alaposan keféljük ki.

• Kézmosás: Rendszeres, szigorú kézmosás, különösen étkezés előtt, WC-használat után és reggel ébredéskor. Használjunk szappant, és tanítsuk meg a gyermeket a helyes, legalább 20 másodperces kézmosásra.
• Reggeli zuhanyzás: A peték nagy része éjszaka rakódik le a végbélnyílás környékére. A reggeli zuhanyzás (nem fürdés!) elengedhetetlen, hogy a petéket leöblítsük a bőrről, mielőtt azok szétszóródnának.
• Fehérnemű és pizsama: Minden reggel cseréljük a fehérneműt és a pizsamát. Ezeket a ruhadarabokat ne rázzuk fel, hanem azonnal tegyük a mosógépbe.
• Alvás közbeni védelem: Kisebb gyermekeknél megfontolandó szoros alsónadrág vagy pelenka használata éjszaka, hogy csökkentsük a közvetlen vakarózás lehetőségét.

2. A környezet alapos tisztítása

A gyógyszeres kezelés megkezdésének napján és az azt követő napokban elengedhetetlen a környezet alapos fertőtlenítése. A peték érzékenyek a hőre és a közvetlen napfényre, de a hidegre és a legtöbb általános tisztítószerre kevésbé.

Ágynemű és ruházat:

Minden ágyneműt (lepedő, takaróhuzat, párnahuzat) és a kezelés alatt viselt ruhákat legalább 60°C-on mossuk ki. Ha lehet, használjunk szárítógépet, mivel a magas hő hatékonyan elpusztítja a petéket. Ezt a protokoll a második gyógyszeres adag bevétele után is ismételjük meg.

A lakás takarítása:

Kiemelt figyelmet igényelnek azok a felületek, amelyeket a gyermek gyakran érint:

• Porszívózás: Alaposan porszívózzuk fel a szőnyegeket és a kárpitokat. A porszívózsákot vagy a portartályt ezután azonnal ürítsük ki, és ha lehetséges, a zsákot zárjuk le, és dobjuk ki.
• Játékok: A játékokat, különösen azokat, amelyeket a gyermek a szájába vesz, forró vízzel (amennyire a játék anyaga engedi) mossuk le, vagy fertőtlenítő kendővel töröljük át. A plüssjátékokat mossuk ki magas hőfokon.
• Felületek: Töröljük le a kilincseket, villanykapcsolókat, WC-ülőkét, csaptelepeket és a konyhai felületeket naponta, fertőtlenítő hatású szerrel.

3. A WC és a fürdőszoba

A fürdőszoba a fertőzés szempontjából kritikus terület. A törölközőket ne használja közösen a család. A kezelés idején mindenki használjon saját, egyedi törölközőt, és ezeket gyakran, magas hőfokon mossuk ki. A WC-ülőkét naponta többször is fertőtlenítsük.

Ne fürödjünk kádban a kezelés alatt! A kádban való fürdés során a vízbe kerülő peték átkerülhetnek más testrészekre, vagy visszafertőzhetik a gyermeket. A zuhanyzás sokkal biztonságosabb, mivel a peték azonnal leöblítésre kerülnek.

A visszafertőződés: miért tér vissza a cérnagiliszta?

A szülők gyakran szembesülnek azzal, hogy hiába a gondos kezelés és a szigorú higiénia, a tünetek két-három héten belül visszatérnek. A cérnagiliszta visszafertőződése (reinfekciója) rendkívül gyakori, és elsősorban a peték kivételes ellenálló képességének köszönhető.

A reinfekció okai

A visszaesés általában a következő okok miatt következik be:

1. A második adag elmulasztása: Ahogy korábban említettük, a gyógyszert 14 nap után ismételni kell. Ha ez elmarad, a közben kikelt lárvák ivaréretté válnak, és a fertőzés újraindul.

2. Környezeti peték: A peték a porban, a szőnyegekben, a függönyökön vagy a bútorokon hetekig életképesek maradhatnak. Ha a gyermek a kezét a szájához viszi, könnyen visszajuttathatja a petéket a szervezetébe.

3. Tünetmentes családtagok: Ha a családtagok nem kaptak kezelést, és ők is hordozók (ami gyakori), folyamatosan szórják a petéket, és visszafertőzik a kezelt gyermeket.

Ha a fertőzés ismétlődik, elengedhetetlen a teljes protokoll újbóli végigvitele, beleértve a család minden tagjának egyidejű kezelését és a környezet még alaposabb fertőtlenítését. Az orvos javasolhatja a kezelés harmadik ismétlését is, különösen makacs esetekben.

Cérnagiliszta felnőtteknél: tünetek és különbségek

Bár a cérnagiliszta a gyermekek betegségeként él a köztudatban, a felnőttek is könnyen megfertőződhetnek. Gyakran a szülők a fertőzött gyermektől kapják el, de esetükben a tünetek lehetnek enyhébbek vagy teljesen hiányozhatnak.

Felnőttkori tünetek

A felnőtteknél a cérnagiliszta tünetei hasonlóak, de a viszketés intenzitása eltérő lehet. Míg egy kisgyermeknél az éjszakai viszketés azonnal felébreszti, egy felnőttnél lehet, hogy csak enyhe, visszatérő kényelmetlenségként jelentkezik. Egyes esetekben a felnőtteknél a fertőzés teljesen tünetmentes marad.

Felnőtteknél is előfordulhat a végbélnyílás körüli irritáció és a másodlagos bakteriális fertőzés. Nőknél, hasonlóan a lányokhoz, ritkán, de előfordulhat a giliszták vándorlása a hüvelybe, ami hüvelyi gyulladást okozhat. Extrém, de nagyon ritka esetekben a giliszták más szervekbe is eljuthatnak, de ez a cérnagilisztára nem jellemző.

Ha a gyermek fertőzött, a felnőtt családtagoknak is be kell venniük a gyógyszert, függetlenül attól, hogy tapasztalnak-e tüneteket. A felnőttek kezelése ugyanazokkal a gyógyszerekkel történik, de az adagolás a testsúlytól függően változhat. A szigorú higiéniai szabályok rájuk is vonatkoznak, mivel ők is hordozhatják a petéket a ruháikon és a kezükön.

Megelőzés: hogyan kerülhetjük el a cérnagilisztát?

Teljesen elkerülni a cérnagilisztát szinte lehetetlen, amíg a gyermek közösségbe jár. Azonban a tudatos cérnagiliszta megelőzés drasztikusan csökkentheti a fertőzés kockázatát és a visszatérés esélyét.

1. Rendszeres szokások bevezetése

A kézhigiénia az elsődleges védekezési vonal. A gyermekeket már kis kortól meg kell tanítani a helyes és rendszeres kézmosásra. Különösen fontos ez a homokozás, a közös játékok után, valamint evés előtt és WC-használat után.

A körömrágás és a hüvelykujj szopása jelenti a legnagyobb kockázatot az autoinfekció szempontjából. Bár nehéz, de próbáljuk meg leszoktatni a gyermeket ezekről a szokásokról, különösen ha hajlamos a fertőzésre.

2. Környezeti óvintézkedések

A közösségi terekben, például az óvodában, a szülőknek érdemes beszélniük az intézményvezetéssel a higiéniai protokollok betartásáról. Az otthoni környezet tisztán tartása szintén fontos, különösen a padló és a gyakran érintett felületek tekintetében.

A reggeli zuhanyzás bevezetése, még tünetmentes időszakban is, segíthet a peték eltávolításában, mielőtt azok szétszóródnának a környezetben. A tiszta ágynemű és a napi alsóneműcsere szintén alapvető fontosságú a megelőzésben.

Mikor nem cérnagiliszta? Differenciáldiagnózis

Nem minden végbélviszketés jelent cérnagilisztát. Számos más állapot is okozhat hasonló tüneteket, különösen a végbélnyílás környékén lévő irritáció és a viszketés. Fontos tudni, mikor érdemes más okokat keresni, ha a cellux teszt negatív, de a tünetek fennállnak.

1. Bőrproblémák

A végbélnyílás környéke érzékeny terület, ahol könnyen kialakulhat irritáció. A pelenka okozta kiütés, a nedves törlőkendőkben lévő illatanyagokra vagy tartósítószerekre adott allergiás reakciók, vagy a szűk, műszálas alsónemű is okozhat viszketést és kipirosodást.

A perianális streptococcus fertőzés egy bakteriális fertőzés, amely szintén okozhat intenzív viszketést és a bőr kipirosodását, de ez általában fájdalommal és a bőr kirepedezésével is jár. Ezeket a tüneteket az orvos könnyen megkülönbözteti a cérnagiliszta fertőzéstől.

2. Gombás fertőzések

A candidiasis (gombás fertőzés) is okozhat intenzív viszketést a végbélnyílás és a nemi szervek területén, különösen antibiotikum-kúra után. A gombás fertőzésre utalhat a bőr élénkpiros színe és a szatellita elváltozások (apró, piros pöttyök) megjelenése a fő fertőzött terület körül.

3. Életmódbeli tényezők

Bizonyos ételek, különösen a savas gyümölcsök vagy a csípős ételek fogyasztása átmenetileg irritálhatja a végbélnyílás körüli bőrt a székletürítés után. A nem megfelelő tisztálkodás (túl erős dörzsölés vagy éppen a nem elégséges tisztítás) is viszketést okozhat.

Ha a gyógyszeres kezelés után a viszketés nem múlik el, vagy ha a cellux teszt többszöri ismétlés után is negatív, feltétlenül vissza kell menni az orvoshoz, hogy kizárja ezeket a másodlagos okokat. Lehet, hogy a gyermeknek egyszerűen csak egy speciális, bőrnyugtató kenőcsre van szüksége a viszketés enyhítésére.

A cérnagiliszta pszichológiai hatásai

Bár a cérnagiliszta fizikai szempontból nem veszélyes, a tartós fertőzés komoly pszichológiai terhelést jelenthet a gyermekre és a szülőkre nézve is. A folyamatos viszketés és az alvászavarok következményei messzemenőek lehetnek.

Fáradtság és ingerlékenység

A rossz minőségű alvás miatt a gyermek nappal fáradt, nehezen koncentrál, és gyakran ingerlékeny. Ez a viselkedés az óvodában vagy az iskolában is problémákat okozhat, rontva a teljesítményt és a szociális interakciókat.

A szülők is kimerültté válhatnak a gyermek éjszakai ébredései és a folyamatos aggódás miatt. A cérnagiliszta fertőzés kezelése tehát nem csupán orvosi, hanem családi feladat, ahol a türelem és a következetesség kulcsfontosságú.

A szégyenérzet kezelése

Sok szülő szégyenérzetet él át, azt gondolva, hogy a giliszta a rossz higiénia jele. Ez a tévhit azonban azonnal eloszlatandó. A cérnagiliszta a legtisztább otthonokban és a leggondosabb családokban is megjelenhet, mivel a terjedése közösségi alapú. Fontos, hogy a gyermek ne érezze magát bűnösnek vagy „koszosnak” a fertőzés miatt. Beszéljünk róla természetesen, mint egy egyszerű, kezelhető betegségről.

Gyakori tévhitek a cérnagilisztával kapcsolatban

A közösségi médiában és a szülői fórumokon számos tévhit kering a cérnagilisztáról, amelyek felesleges pánikot keltenek. Tiszta vizet öntve a pohárba, érdemes tisztázni a leggyakoribb félreértéseket.

Tévhit 1: A giliszta súlyos betegséget okoz

Valóság: A cérnagiliszta rendkívül kellemetlen, de nagyon ritkán okoz súlyos egészségügyi problémát. Nem károsítja a belső szerveket, nem okoz vérszegénységet (ellentétben néhány trópusi féreggel), és nem igényel kórházi kezelést. A fő probléma az alvásmegvonás és a másodlagos bakteriális fertőzések.

Tévhit 2: Csak a koszos gyerekek kapják el

Valóság: Bár a rossz higiénia segíti a terjedést, a cérnagiliszta nem a szegénység vagy a tisztátalanság jele. Bárki elkaphatja, aki közösségi környezetben él, mivel a peték könnyen átkerülnek a ruházaton, játékokon és a levegőben lévő poron keresztül.

Tévhit 3: A fokhagyma vagy a tökmagolaj megöli a gilisztákat

Valóság: Bár a népi gyógyászatban gyakran javasolják ezeket a szereket, a fokhagyma és a tökmagolaj nem rendelkezik bizonyítottan anthelmintikus (féregűző) hatással a cérnagilisztával szemben. Ezek a szerek enyhe bélmozgást serkentő hatásúak lehetnek, de a sikeres és teljes gyógyuláshoz a mebendazol vagy a pirantel alapú gyógyszerek szükségesek.

A cérnagiliszta fertőzés kezelése tehát egy jól meghatározott protokoll mentén történik, amely a gyógyszeres kezelést és a rendkívül szigorú higiéniai intézkedéseket foglalja magában. A kulcs a gyors felismerés, a következetesség és a felesleges pánik elkerülése. Ha a szülő tudja, mire figyeljen, és mit tegyen, a fertőzés viszonylag rövid időn belül legyőzhető, és a család visszatérhet a nyugodt éjszakákhoz.