Áttekintő Show
A családi fészek, a közösen felépített otthon, a hosszú évek alatt felhalmozott vagyon és emlékek halmaza – mindezek a biztonság illúzióját adják. Amikor egy házaspár megfontoltan dönt arról, hogy végrendeletet készít, általában azt feltételezik, hogy ezzel minden jogi kérdést elrendeztek, és a túlélő házastárs anyagi biztonsága garantált. Sokan nem tudják azonban, hogy a magyar öröklési jog rendkívül szigorú, és egy rosszul megfogalmazott, vagy éppen a jogszabályi előírásoknak nem megfelelő okirat könnyen érvénytelenné válhat. Ilyenkor pedig a végakarat ellenére is életbe lép a törvényes öröklés rendje, amely gyakran teljesen más eredményt hoz, mint amit az elhunyt szándéka tükrözött. A legmegdöbbentőbb esetekben a házastárs, akinek a védelmére a végrendelet hivatott volna, mégis hoppon maradhat, vagy csak a minimális törvényes részt kapja meg.
A végrendelet megírása ugyanis nem csupán érzelmi vagy erkölcsi aktus, hanem egy precíz jogi művelet, amelynek szigorúan meg kell felelnie a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) előírásainak. Ha ez a megfelelés hiányzik, az okirat érvénytelen lesz, mintha soha nem is létezett volna. Ez a cikk azt vizsgálja, milyen buktatók rejlenek a végrendelet készítésében, és mik azok a kritikus pontok, amelyek miatt a házastárs – a végakarat ellenére is – eleshet a várt örökségtől.
A végrendelet mint jogi aktus – A biztonság illúziója
A végrendelet a legfontosabb eszköz arra, hogy valaki a halála esetére eltérjen a törvényes öröklési rendtől, és maga rendelkezzen a vagyonáról. Amikor valaki családot alapít, különösen, ha közös gyermekek is vannak, hajlamosak azt gondolni, hogy a vagyon sorsa egyértelmű: a túlélő házastárs és a gyermekek osztoznak. Csakhogy a magyar jogrendszerben a házastárs törvényes öröklése sokkal összetettebb, mint azt sokan hiszik, különösen, ha a vagyon nagyrészt ingatlanból áll.
A Ptk. világosan meghatározza, ki számít törvényes örökösnek, és milyen arányban részesülnek az örökségből, amennyiben nincs érvényes végrendelet. A végrendelet célja éppen ennek a rendnek a felülírása. Például, ha egy házaspár azt szeretné, hogy a házastárs kapja meg a teljes lakást, és a gyermekek csak azután örököljenek, miután a túlélő szülő is elhunyt, ezt csak érvényes végrendelettel lehet biztosítani. Ha a végrendelet érvénytelen, a törvényes rend lép életbe: a házastárs haszonélvezetet kap a közös vagyonon, és örököl egy gyermekrészt a hagyatékból, de nem feltétlenül az egész ingatlant.
A végrendelet érvénytelensége esetén a jogi vákuumot a Polgári Törvénykönyv törvényes öröklési szabályai töltik ki, amelyek gyakran merőben eltérnek az elhunyt szándékától, és súlyos bizonytalanságot okozhatnak a túlélő házastársnak.
A kulcskérdés tehát az érvényesség. Az érvénytelenségnek két fő kategóriája van: az alaki érvénytelenség és a tartalmi érvénytelenség. Mindkettő ugyanazt a súlyos következményt vonja maga után: a végrendeletet a jog nem veszi figyelembe.
Az alaki érvénytelenség – Amikor a forma győz a tartalom felett
A magyar jogrendszer rendkívül szigorú a végrendelet formájával kapcsolatban. Ennek oka, hogy a végrendelet egy egyoldalú nyilatkozat, amelyet az örökhagyó halála után már nem lehet korrigálni. A jogi formalitások célja a jogbiztonság és a bizonyíthatóság. Meg kell akadályozni, hogy hamis vagy kényszer hatására született dokumentumok kerüljenek érvényesítésre.
A Ptk. három alapvető végrendeleti formát ismer: a közvégrendelet (közjegyző előtt), a magánvégrendelet (amit az örökhagyó maga készít) és a szóbeli végrendelet (ez utóbbi nagyon ritka és szigorú feltételekhez kötött).
A magánvégrendelet buktatói: kézírás és tanúk
A legtöbb házaspár a magánvégrendeletet választja, mert ez tűnik a legegyszerűbbnek. Itt azonban rengeteg hiba csúszhat a gépezetbe, amelyek alaki érvénytelenséget okoznak. Három fő típusa van a magánvégrendeletnek, és mindegyiknek megvannak a maga szigorú szabályai.
1. Holográf végrendelet (saját kezűleg írt): Ez a legegyszerűbb forma. Csak akkor érvényes, ha az örökhagyó azt elejétől a végéig maga írja és aláírja. A leggyakoribb hiba itt, hogy az örökhagyó nem kézzel írja a teljes dokumentumot, hanem például egy gépelt lapra írja rá az aláírását és a dátumot. Ez azonnal érvénytelenné teszi. Ezen felül elengedhetetlen a keltezés is: a végrendeleten fel kell tüntetni az elkészítés helyét és idejét (év, hónap, nap). Ha a dátum hiányzik vagy vitatható, az érvényesség megkérdőjeleződik.
2. Allográf végrendelet (más által írt vagy gépelt): Ha a végrendeletet géppel írják, vagy valaki más írja az örökhagyó számára, akkor feltétlenül szükséges két tanú együttes jelenléte. Az örökhagyónak a tanúk jelenlétében kell aláírnia, vagy ha már aláírta, a tanúk jelenlétében kell kijelentenie, hogy az az ő végrendelete. A tanúknak ezután azonnal alá kell írniuk a dokumentumot, jelezve, hogy ők tanúsítják a nyilatkozatot.
A tanúk személyével kapcsolatban is szigorú szabályok vonatkoznak: a tanú nem lehet az örökhagyó rokona, sem az, akit a végrendeletben megneveznek örökösnek, vagy aki a végrendelet alapján bármilyen előnyben részesül. Ez a pont különösen kritikus a házastársak esetében.
Gyakori, hogy a házastársak egymást tanúsítják. Ha a feleség a férje végrendeletének tanúja, amely őt nevezi meg örökösnek, a végrendelet az ő javára szóló rendelkezés tekintetében teljesen érvénytelen.
3. Közjegyzői okiratba foglalt végrendelet (közvégrendelet): Ez a forma nyújtja a legnagyobb biztonságot, mivel a közjegyző garantálja az alaki követelmények maradéktalan betartását. Bár költségesebb, hosszú távon ez védi meg leginkább a házastársat az öröklési vitáktól. Ha a közjegyző előtt készült végrendelet érvénytelenségét vitatják, az általában már tartalmi, nem pedig alaki hibákra vezethető vissza.
A magánvégrendelet érvényességét az is befolyásolja, hogy az okirat folyamatosan számozott oldalakból álljon, és minden oldalt aláírjon az örökhagyó és a tanúk (ha szükségesek). Ha egy oldal hiányzik, vagy a számozás hibás, az egész dokumentum megkérdőjelezhető.
| Hiba típusa | Miért teszi érvénytelenné? | Házastársra gyakorolt hatás |
|---|---|---|
| Hiányos keltezés | Nem bizonyítható a végrendelet elkészítésének időpontja, és nem állapítható meg, melyik a legújabb érvényes végrendelet. | A korábbi, esetleg a házasság előtti végrendelet léphet életbe, vagy a törvényes öröklés. |
| Gépelt, de tanú nélküli | Az allográf végrendelethez kötelező a két tanú együttes aláírása. | Érvénytelen végakarat, a házastárs haszonélvezetet kap, de nem a teljes tulajdont. |
| Érdekelt tanú | Ha a házastárs vagy közeli hozzátartozója tanúskodik, a rá vonatkozó rendelkezések semmisek. | A házastárs elesik a neki szánt plusz örökségtől, és csak a törvényes részét kapja. |
| Hiányos aláírás | Az örökhagyó nem írta alá minden oldalát, vagy a tanúk nem egy időben írták alá. | A dokumentum hitelessége kétségessé válik, a hagyatéki eljárás elutasítja. |
Tartalmi érvénytelenség – Amikor a szándék sérül
A végrendelet tartalma is okozhat érvénytelenséget, függetlenül attól, hogy formailag tökéletes. Ezek a hibák általában az örökhagyó akaratának hiányosságaihoz vagy a törvényi előírások megsértéséhez kapcsolódnak. A legfontosabb tartalmi okok, amelyek miatt a végrendelet semmissé válhat, a következők:
1. Az akarat hibái: tévedés, kényszer, fenyegetés
A végrendeletnek az örökhagyó szabad és tényleges akaratát kell tükröznie. Ha az örökhagyó tévedésben volt a vagyonáról, vagy olyan körülmények között írta alá az okiratot, amelyek korlátozták a döntési szabadságát (például kényszer, fenyegetés, vagy súlyos megtévesztés hatására), a végrendelet megtámadható, és érvénytelenné nyilvánítható.
Ez a pont különösen érzékeny lehet idős, vagy betegségben szenvedő örökhagyók esetében. Ha a házastárs vagy egy örökös befolyásolta az elhunytat a végrendelet megírásakor, és ez bizonyítható (például orvosi szakvéleménnyel vagy tanúvallomással), a bíróság érvénytelenítheti a dokumentumot. Az akarat hibája miatti érvénytelenséget azonban csak peres eljárásban lehet kimondani, ami hosszadalmas és költséges jogi csatározást jelent a túlélő házastárs számára.
2. Jogi tilalomba ütköző rendelkezések
A végrendelet nem tartalmazhat olyan rendelkezéseket, amelyek jogszabályba ütköznek, vagy nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütköznek. Bár ez ritkább, mint az alaki hiba, előfordulhat. Például, ha valaki olyan feltételekhez köti az öröklést, amelyek sértik az örökös személyiségi jogait (például házasság felbontására kötelezi a házastársat), az a rendelkezés érvénytelen lehet.
A Ptk. szigorúan tiltja továbbá a közös végrendeletet, kivéve a házastársak esetében. Ha két nem házastársi viszonyban lévő személy próbál közös végrendeletet készíteni, az érvénytelen. A házastársak viszont készíthetnek közös végrendeletet, de ennek is megvannak a speciális formai követelményei (általában mindkét félnek saját kezűleg kell írnia és aláírnia a saját részét).
3. Értelmezhetetlenség és feltételhez kötöttség
Ha a végrendelet olyan homályos, ellentmondásos vagy annyira hiányos, hogy az örökhagyó akaratát nem lehet egyértelműen megállapítani, az is a tartalmi érvénytelenséghez vezethet. A jogi nyelv precizitást igényel; az érzelmi megfogalmazások, amelyek nem neveznek meg egyértelműen örökösöket vagy vagyontárgyakat, komoly viták forrásai lehetnek.
A végrendeletben szereplő feltételek is okozhatnak fejtörést. Ha a feltétel a végrendelet megnyílásának pillanatában már teljesíthetetlen, vagy jogellenes, a feltétel, és néha maga a rendelkezés is, érvénytelenné válik. Például, ha a házastárs öröklését olyan feltételhez kötik, amit objektíve nem tud teljesíteni, az a rendelkezés semmis lehet.
A házastárs speciális helyzete – A vagyonközösség és az öröklés határa
Az öröklési jogi vitákban a házastárs helyzete a legkomplexebb, mivel itt két jogi terület – a családi jog (házastársi vagyonközösség) és az öröklési jog – metszi egymást. Sokan összekeverik a közös vagyon felét, amely a túlélő házastársat eleve megilleti, és a hagyatékot, amely az elhunyt tulajdonát képező vagyonrészt jelenti.
A házasság alatt szerzett vagyon közös, tehát az elhunyt házastárs halálával a közös vagyon fele (az ún. házastársi vagyonrész) automatikusan a túlélőé. Ezt a részt a túlélő házastárs nem örökli, hanem tulajdonjoga alapján illeti meg. A hagyaték csak a másik, az elhunyt fél vagyonrészét képezi.
Ha a végrendelet érvénytelen, a törvényes öröklés rendje lép életbe. Ennek értelmében, ha vannak leszármazók (gyermekek, unokák), a házastárs a hagyatékból a következőket kapja:
- Haszonélvezeti jogot a közösen lakott lakáson és annak berendezési tárgyain.
- Egy gyermekrészt a hagyaték többi részéből (pl. bankszámla, nyaraló).
Ez a haszonélvezeti jog jelenti a legfőbb konfliktusforrást. Bár a házastárs lakhat a lakásban, annak tulajdonosa a gyermek(ek) lesz(nek). A gyermekek nem adhatják el a lakást a haszonélvező beleegyezése nélkül, de a tulajdonjog hiánya mégis bizonytalanságot szül. A végrendelet érvénytelensége esetén a házastárs éppen azt a teljes tulajdonjogot veszítheti el, amit az elhunyt biztosítani akart számára, és helyette csak egy terhelt haszonélvezetet kap.
A házassági vagyonjogi szerződés jelentősége
A házastársak vagyonjogi szerződéssel eltérhetnek a törvényes vagyonközösségi rendtől. Például, ha a szerződés úgy rendelkezik, hogy a feleség tulajdonába kerül minden, a házasság alatt vásárolt ingatlan, akkor az ingatlan nem kerül be a hagyatékba, hiszen az nem volt az elhunyt férj tulajdona. Egy ilyen szerződés komoly védelmet jelenthet a túlélő házastárs számára, függetlenül attól, hogy a végrendelet érvényes-e vagy sem. A vagyonjogi szerződés azonban nem helyettesíti a végrendeletet, csak meghatározza, mi az, ami egyáltalán hagyaték tárgyát képezi.
A kötelesrész – A végrendelet legfőbb korlátja
Még ha a végrendelet formailag és tartalmilag is tökéletes, van egy jogi intézmény, amely felülírhatja az örökhagyó akaratát: ez a kötelesrész. Ez a jogi védelem elsősorban a leszármazókat és a házastársat illeti meg, ha az örökhagyó végrendeletben kizárta őket, vagy csak nagyon csekély részt hagyott rájuk.
A kötelesrész lényege, hogy a legközelebbi hozzátartozók minimális részesedést kapjanak a hagyatékból, függetlenül az örökhagyó végakaratától. A kötelesrész mértéke a törvényes örökrész egyharmada. A kötelesrészre jogosultak:
- Az örökhagyó leszármazói (gyermekek, unokák).
- Az örökhagyó házastársa.
- Az örökhagyó szülője, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó után nem maradtak leszármazók.
A házastárs akkor jogosult kötelesrészre, ha az elhunyt végrendeletben megfosztotta a törvényes öröklés jogától. A házastárs kötelesrésze a haszonélvezeti jog megváltását, illetve az egy gyermekrész értékének egyharmadát jelenti.
A kötelesrész nem tulajdonjogot jelent a hagyaték tárgyaira, hanem egy pénzben kifejezhető követelést a többi örökössel szemben. Ez azt jelenti, hogy az örökösöknek ki kell fizetniük a házastársat.
A kötelesrész alapjának kiszámítása
A kötelesrész számítási alapjába nemcsak a halál pillanatában meglévő vagyon tartozik bele, hanem azok az ingyenes juttatások (ajándékok) is, amelyeket az örökhagyó a halála előtti 10 évben bárkinek adott. Ez a szabály azért fontos, mert megelőzi azt, hogy valaki ajándékozással vonja ki vagyonát a kötelesrész alapja alól.
Például, ha az örökhagyó minden vagyonát a házasságon kívül született gyermekére hagyta, és kizárta a házastársát, a házastárs a kötelesrész címén követelheti a törvényes örökrésze egyharmadát. Ez a követelés jelentős terhet róhat a végrendeletben kinevezett örökösre, de a végrendeletet nem teszi érvénytelenné, csak korlátozza annak hatályát.
A házastárs akkor is kötelesrészre jogosult lehet, ha a végrendelet érvényes, de a házastársat mégis kizárja. Ha azonban a végrendelet érvénytelen, és a törvényes öröklési rend lép életbe, a házastárs megkapja a törvényes részét (haszonélvezet és gyermekrész), így a kötelesrész már nem jön szóba, hiszen a törvényes rész magasabb, mint a kötelesrész.
A kitagadás – A házastárs teljes kizárása
A kötelesrészre való jogosultságot is el lehet vonni, de ez csak nagyon szigorú feltételekkel, kitagadás útján lehetséges. A kitagadás azt jelenti, hogy az örökhagyó nemcsak kizárja a házastársat az öröklésből, hanem megfosztja a kötelesrészhez való jogától is. A kitagadás csak akkor érvényes, ha a kitagadás okát a végrendeletben világosan és tételesen megjelölik.
A kitagadás okai szigorúan a Ptk.-ban felsorolt esetekre korlátozódnak. A házastársat az örökhagyó akkor tagadhatja ki, ha a házastárs:
- Az örökhagyó életére tört.
- Súlyos bűncselekményt követett el az örökhagyó vagy közeli hozzátartozója rovására.
- Az örökhagyó sérelmére a tartásra vonatkozó jogi kötelezettségét durván megsértette (pl. nem gondoskodott súlyosan beteg házastársáról).
- Nyilvánvalóan rossz életmódot folytat.
- Végrehajtó jogerős ítélettel megállapított házassági kötelezettségét súlyosan megsértette.
Ha a kitagadás oka nem valós, vagy nem felel meg a Ptk.-ban foglaltaknak, a kitagadás érvénytelen, és a házastárs kötelesrészre jogosulttá válik. A kitagadás érvényességének vizsgálata gyakran a leghevesebb peres eljárásokat vonja maga után. Ha az örökhagyó szimplán csak „nem szerette” a házastársát, vagy megromlott a kapcsolatuk, ez önmagában nem elegendő ok a kitagadásra.
A házasság felbontása és az érvénytelen végrendelet: Fontos tudni, hogy ha a házaspár elvált, a volt házastárs már nem számít törvényes örökösnek. Ha azonban a válás után az elhunyt nem módosította a végrendeletét, és abban még mindig a volt házastárs szerepel örökösként, a végrendelet főszabály szerint érvényes marad. Ezt csak akkor lehet megtámadni, ha bizonyítható, hogy az örökhagyó szándéka az volt, hogy a válással a végrendelet is hatályát veszítse. Ezért a válás utáni végrendelet felülvizsgálata elengedhetetlen a jogbiztonság érdekében.
Az öröklési szerződés mint alternatíva – Miért jobb, mint a végrendelet?
A végrendelet egyoldalú nyilatkozat, amelyet az örökhagyó bármikor visszavonhat. Ezzel szemben az öröklési szerződés egy kétoldalú megállapodás, amely nagyobb jogi biztonságot nyújt a házastársnak.
Az öröklési szerződésben az örökhagyó kötelezi magát arra, hogy a szerződésben megnevezett felet (pl. a házastársát) teszi meg örökösévé, cserébe valamilyen tartásért, életjáradékért vagy gondozásért. Mivel ez egy kétoldalú szerződés, a Ptk. alapján sokkal nehezebb megtámadni, mint egy végrendeletet. Az öröklési szerződést közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni, amelynek szigorúbbak az alaki követelményei, de ha azoknak megfelel, a tartalmi érvénytelenség kockázata is alacsonyabb.
Ha a házastárs egy érvénytelen végrendelet miatt hoppon marad, de van egy érvényes öröklési szerződésük, amely őt jelöli meg örökösnek, a szerződés felülírja a törvényes öröklési rendet, és a házastárs biztonságban van. Az öröklési szerződés kizárja a végrendeleti rendelkezéseket, és nagyobb jogi stabilitást biztosít, különösen akkor, ha az örökhagyó idős, és gondozásra szorul.
A jogi bizonyítás terhe és a pereskedés
Ha a végrendelet érvényességét vitatják, a hagyatéki eljárás során a közjegyző felfüggeszti az eljárást, és az érdekelt feleket peres útra utasítja. A peres eljárás során annak kell bizonyítania az érvénytelenséget, aki azt állítja. Ez a bizonyítási teher gyakran rendkívül nehéz.
Ha valaki alaki hiba miatt támadja meg a végrendeletet (pl. a tanúk nem voltak egyszerre jelen), akkor a tanúkat, vagy a végrendelet keletkezésének körülményeit kell vizsgálni. Ha tartalmi hiba (pl. kényszer) merül fel, orvosi szakvéleményekre, tanúvallomásokra, és az örökhagyó utolsó éveinek dokumentációjára van szükség.
A pereskedés éveket vehet igénybe, és rendkívül megterhelő lehet a túlélő házastárs számára, mind érzelmileg, mind anyagilag. Még ha a végrendeletet érvényesnek is találják, a jogi költségek és az elhúzódó bizonytalanság komoly traumát okoz. Ezért a legfőbb tanács a végrendelet készítésekor: ne spóroljunk a közjegyzőn vagy a szakértő jogi segítségen.
Az élettárs helyzete – A végrendelet kritikus szerepe
Érdemes külön szót ejteni az élettársi kapcsolatban élőkről. A magyar jog szerint az élettársak egymásnak nem törvényes örökösei. Ha nincs érvényes végrendelet, az élettárs egyáltalán nem örököl a vagyonból, még akkor sem, ha évtizedekig éltek együtt és közösen építették fel az otthonukat. Ilyenkor a teljes vagyon az elhunyt leszármazóira száll.
Az élettárs számára a végrendelet érvényessége szó szerint létkérdés. Ha az élettárs javára készült végrendelet érvénytelen, az élettárs semmilyen védelmet nem élvez, és azonnal el kell hagynia a közös otthont, ha annak tulajdonosa az elhunyt volt, és a leszármazók igénylik a tulajdont.
Ez a kontraszt is jól mutatja, mennyire fontos a jogi precizitás: a házastárs a törvényes öröklés rendje szerint kap valamennyi védelmet (haszonélvezet), de az élettárs semmit, ha a végrendelet nem érvényes.
Öröklési jogi speciális esetek és a házastárs védelme
A Ptk. figyelembe veszi az öröklési jogi helyzetek egyedi, speciális körülményeit is. Néhány példa, amely tovább bonyolítja a végrendelet érvényességének kérdését:
A házassági életközösség hiánya
Ha a házastársak között az életközösség már megszűnt (külön éltek, de hivatalosan nem váltak el), a túlélő házastárs nem örököl, ha a házasság felbontása iránti eljárás már megindult, vagy ha az életközösség hiánya bizonyíthatóan az elhunyt haláláig tartott. Ezt a tényt azonban az örökösöknek kell bizonyítaniuk. Ha ez a bizonyítás sikeres, a túlélő házastárs elesik a törvényes örökléstől, és a végrendelet is csak akkor érvényesülhet, ha az a házassági életközösség megszűnése után készült, és az örökhagyó szándéka egyértelmű volt.
Példa: Ha a házastársak tíz éve külön éltek, és a férj végrendeletet írt a felesége javára, de az érvénytelen, a feleség nem örököl a törvényes rend szerint, mert a házassági életközösség hiánya miatt kiesik a törvényes örökösök köréből. Ekkor a vagyon a leszármazókra száll.
Vagyonátruházás halál esetére szóló szerződések
Léteznek olyan szerződéses formák is, mint a halál esetére szóló ajándékozás. Ez egy olyan megállapodás, amelyben az ajándékozó (az örökhagyó) ingyenesen juttat vagyontárgyat a megajándékozottnak (például a házastársnak), de csak az ajándékozó halála esetén. Az ilyen szerződésre a végrendelet alaki követelményei vonatkoznak, ami azt jelenti, hogy ha az alaki hibás, az ajándékozás nem valósul meg.
Ha a házastársak azt hitték, hogy egy egyszerű, otthon aláírt halál esetére szóló ajándékozási szerződéssel biztosították egymás anyagi helyzetét, de az okirat nem felel meg a szigorú Ptk. előírásoknak (például nem volt tanú előtt aláírva), akkor az érvénytelen lesz, és a vagyontárgy visszakerül a hagyatékba, ahol a törvényes öröklési rend szerint oszlik meg.
A végrendelet felülvizsgálatának fontossága: A jogszabályok folyamatosan változnak, és ami tíz éve érvényes volt, ma már lehet, hogy nem az. A Polgári Törvénykönyv 2014-es megújulása óta számos öröklési jogi alapelv módosult. Egy régi, a korábbi jogszabályok szerint készült, de a jelenlegi Ptk. előírásainak nem megfelelő végrendelet is érvénytelenné válhat. Ezért a házastársaknak célszerű bizonyos időközönként, de különösen jelentős élethelyzet-változások (gyermek születése, vagyon szerzése, válás) esetén felülvizsgálni a végrendeletüket szakemberrel.
A legfőbb tanulság: a végrendelet nem egy olyan dokumentum, amit egyszer elkészítünk, és utána a fiók mélyére süllyesztünk. Folyamatos gondozást, jogi felülvizsgálatot igényel, különösen, ha a cél a túlélő házastárs teljes anyagi biztonságának garantálása. Ha a végrendelet érvénytelen, a jogi harc elkerülhetetlen, és a házastárs könnyen kerülhet abba a helyzetbe, hogy az elhunyt szándéka ellenére, a közös otthon felett is csak haszonélvezeti joggal rendelkezik.
