Áttekintő Show
Amikor gyermekünk eléri azt a kort, hogy már stabilan tartja a zsírkrétát és ügyesen pakolja egymásra a torony építőelemeit, egy új, izgalmas mérföldkőhöz érkezünk: az ollóhasználat megtanításához. Ez a képesség nem csupán egy egyszerű kézműves tevékenység része, hanem egy alapvető finommotoros készség, amely hatással van az íráskészségre, a kéz-szem koordinációra és az önállóságra. Az olló azonban nem játék, így a bevezetését különös figyelemmel, türelemmel és a megfelelő biztonsági lépések betartásával kell végezni.
Sok szülő fél attól, hogy gyermekének ollót adjon a kezébe, és ez teljesen érthető. A kulcs abban rejlik, hogy ne a félelmek vezessenek, hanem egy strukturált, fokozatosan nehezedő tanítási módszer. Ha jól választjuk meg a pillanatot, a megfelelő eszközt, és világos szabályokat állítunk fel, az olló a kreatív fejlődés csodálatos eszközévé válik.
Miért kulcsfontosságú az ollóhasználat a gyermek fejlődésében?
A vágás első pillantásra egyszerű tevékenységnek tűnik, valójában azonban rendkívül komplex mozgássor. Számos fejlődési területet érint, amelyek kritikusak az óvodás- és kisiskoláskorban. Az olló használata során a gyermek fejleszti a bilaterális koordinációt – azaz a két kéz összehangolt mozgását, ahol az egyik kéz tartja a papírt (segítő kéz), a másik pedig vág (domináns kéz).
Emellett erősödnek a kéz izmai, különösen a hüvelyk-, mutató- és középső ujjak, amelyek a ceruzafogáshoz szükségesek. Ez a fajta izomerő-fejlesztés elengedhetetlen a fáradásmentes írástanuláshoz. A vágás finom hangolása, a vonalak követése és a papír megfelelő szögben tartása mind a kéz-szem koordinációt és a vizuális észlelést javítja. Ne feledkezzünk meg a koncentrációról sem: egy vágási feladat elvégzése hosszan tartó figyelmet igényel, ami nagyszerű gyakorlat az iskolai feladatokhoz.
Az ollóhasználat nem csupán kézműves technika, hanem az íráskészség egyik legfontosabb előkészítő gyakorlata. Ha a gyermek ügyesen vág, nagy valószínűséggel a ceruzafogása is stabilabb lesz.
Mikor jön el a megfelelő idő? A készségfelmérés
Nincs szigorúan meghatározott életkor, amikor minden gyermeknek el kell kezdenie az ollóval való ismerkedést. Általában két és fél és négy éves kor között indul el ez a folyamat, de a legfontosabb a gyermek egyéni fejlődési tempója és a mutatott fizikai jelek. A korai kezdés frusztrációhoz vezethet, míg a túl késői kezdés lemaradást okozhat a finommotoros fejlődésben.
Milyen jeleket keressünk, amelyek arra utalnak, hogy a gyermek készen áll?
- Stabil ceruzafogás: Bár még nem biztos, hogy a felnőttekéhez hasonló háromujjas fogást alkalmazza, de már nem az egész öklével szorítja a ceruzát.
- Kézizomzat ereje: Képes kinyitni és becsukni a kezét ismételten, és van elég ereje ahhoz, hogy összegyúrjon egy papírzsebkendőt.
- Érdeklődés: Figyelemmel kíséri, ahogy a felnőttek ollót használnak, és utánozni próbálja a mozdulatot.
- Kétkezes koordináció: Meg tud tartani egy papírt az egyik kezével, miközben a másik kezével színez, vagy képes megtartani egy tálat, miközben kanállal eszik.
Ha ezek a jelek megvannak, kezdhetjük a bevezetést. Ne feledjük, az első ollóhasználat a snip-snip technika lesz, nem pedig a hosszú, egyenletes vágás. Először csak apró, rövid vágásokat fog tudni végezni a papír szélén.
A tökéletes olló kiválasztása: Biztonság és ergonómia
A megfelelő eszköz kiválasztása nem csupán biztonsági kérdés, hanem a sikerélmény záloga is. Egy rosszul megválasztott, túl nagy vagy túl életlen olló gyorsan elveheti a gyermek kedvét a tevékenységtől, és felesleges frusztrációt okozhat.
Az életkornak megfelelő ollótípusok
A piacon számos speciális gyermekolló kapható, de érdemes tudatosan válogatni:
- Kezdő, rugós olló (2,5-4 éves korig): Ezek az ollók speciális mechanizmussal rendelkeznek, amely automatikusan visszanyitja a pengéket a vágás után. Ez rendkívül hasznos a gyengébb kézizomzatú gyermekek számára, mert nekik csak a zárásra kell koncentrálniuk. Segít a helyes „nyit-zár” mozgás ritmusának elsajátításában.
- Tompa végű olló (4 éves kortól): Amikor a gyermek már elsajátította a vágás alapjait, áttérhetünk a klasszikus, de tompa végű fém pengés ollóra. A tompa vég minimalizálja a balesetek kockázatát. Fontos, hogy a fém penge valóban éles legyen, mert az életlen ollóval nehezebb vágni, ami nagyobb erőkifejtést és helytelen tartást eredményez.
- Ergonomikus markolat: Keressünk olyan ollót, amelynek markolata gumírozott, és amelyen a hüvelykujj és a többi ujj számára kialakított lyukak mérete arányos a gyermek kezével. A modern ollók gyakran aszimmetrikus markolattal rendelkeznek, ami természetesebb fogást biztosít.
Balkezesek speciális igényei
Ha gyermekünk balkezes, feltétlenül balkezes ollót kell vásárolnunk. Ez nem marketingfogás, hanem ergonómiai szükséglet. A pengék elhelyezkedése a balkezes ollón fordított. Ha egy balkezes gyermek jobbkezes ollót használ, a pengék takarják a vágás vonalát, és a vágás során a pengék szétcsúsznak, ami megtöri a papírt ahelyett, hogy vágná. Ez gyorsan demotiválja a gyermeket. A megfelelő ollóval a balkezes gyermek is tisztán látja a vágás vonalát, és könnyedén képes vágni.
| Életkor (kb.) | Ollótípus | Fő előny | Felügyelet szintje |
|---|---|---|---|
| 2.5 – 4 év | Műanyag, rugós, kezdő olló | Automatikus nyitás, minimális kézerő. | Folyamatos, aktív. |
| 4 – 5 év | Tompa végű, kis fém pengés olló | Valós vágási élmény, kézerő fejlesztése. | Folyamatos, de önálló próbálkozások engedélyezettek. |
| 5+ év | Hagyományos, hegyes végű olló (szülői felügyelettel) | Precíziós vágás, nagyobb projektekhez. | Alkalmi ellenőrzés, szabályok betartása mellett. |
Alapvető biztonsági szabályok, amiket sosem szabad elfelejteni

A legfontosabb lecke, amit meg kell tanítanunk, az, hogy az olló egy eszköz, nem játék. Ezeket a szabályokat már az első alkalommal világosan és következetesen el kell magyarázni, és minden alkalommal emlékeztetni kell rájuk a gyermeket.
1. Csak papírt vágunk!
Ezt a szabályt nem lehet elégszer hangsúlyozni. Az olló nem való hajhoz, ruhához, asztalterítőhöz, vagy a kistestvér játékaihoz. Ha a gyermek megszegi ezt a szabályt, az ollót azonnal el kell venni tőle, és el kell magyarázni, miért történt ez. A következménynek azonnalinak és egyértelműnek kell lennie.
2. A helyes szállítás módja
Ha a gyermeknek át kell vinnie az ollót egyik helyről a másikra, meg kell tanulnia a biztonságos szállítási módot. Az ollót zárt állapotban, a hegyes (vagy tompa) végét lefelé tartva, a markolatot szorosan fogva kell vinni. Ha valakinek átadjuk, a markolatot kell felé nyújtani, hogy a másik személy biztonságosan meg tudja fogni a pengékhez való hozzáérés nélkül.
Soha ne engedjük, hogy a gyermek ollóval a kezében sétáljon, rohangáljon vagy táncoljon. A vágás kizárólag ülve, az asztalnál történhet.
3. A használat befejezése
Amikor a vágás befejeződött, az ollót azonnal vissza kell tenni a kijelölt helyére (pl. egy tolltartóba vagy dobozba). Soha ne hagyjuk az asztalon, vagy eldugva a párnák alatt.
4. A testre vonatkozó szabályok
Soha ne vágjunk magunk felé, és soha ne próbáljunk meg vágni, ha a másik kezünk a pengék közelében van. Ezt a szabályt a felnőttek is gyakran megszegik, ezért fontos, hogy mi magunk is példát mutassunk.
A helyes tartás elsajátítása: A hüvelykujj szabálya
A helyes ollófogás elsajátítása kulcsfontosságú. A rossz fogás gyorsan fáradáshoz, pontatlan vágáshoz és frusztrációhoz vezet. A leggyakoribb hiba, hogy a gyermek az ollót oldalra fordítja, vagy mindkét ujját egy lyukba dugja.
A „hüvelykujj fel!” technika
Az egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb módszer a helyes fogás tanítására a „hüvelykujj fel” (Thumb Up) szabály. A gyermeknek mindig úgy kell tartania az ollót, hogy a hüvelykujja a felső, kisebb lyukba kerüljön, és felfelé nézzen, mint egy „jó” jelzés. A középső ujját tegye az alsó, nagyobb lyukba, a mutatóujj pedig kívülről támassza meg az ollót, segítve a stabilizálást.
Gyakorlati tippek a fogáshoz:
- Színes pontok: Ragaszthatunk egy apró, színes matricát a hüvelykujj lyukra, hogy a gyermek vizuális emlékeztetőt kapjon, hova tegye a hüvelykujját.
- Rágógumi a könyökön: Ha a gyermek vágás közben kinyitja a könyökét, és az olló leesik az asztal síkjáról, mondjuk azt neki, hogy képzeljen el egy rágógumit a könyöke és a teste között. A könyöknek a test mellett kell maradnia.
- A csukló helyzete: A csuklónak egyenesen kell maradnia. Ha a gyermek túl erősen csavarja a csuklóját, az az olló helytelen pozícióját eredményezi.
A helyes tartás nem csak a vágás minőségét javítja, de erősíti a kéz kis izmait, amelyek a ceruza megfelelő tartásáért felelősek.
A vágástanítás módszertana: Lépésről lépésre a sikerig
A vágás tanítása egy progresszív folyamat, amelyet érdemes több, jól elkülönülő szakaszra bontani. Ne várjuk el, hogy a gyermek azonnal egyenes vonalakat vágjon. A türelem és a fokozatosság a kulcs.
1. szint: A csípegető vágás (Snipping)
A kezdeti szakaszban a cél az olló nyitás-zárás mozgásának elsajátítása és a kézizomzat megerősítése. Ehhez a legjobb, ha könnyen vágható, rövid, keskeny anyagokat használunk.
- Papírcsíkok: Vágjunk fel vastag kartonpapírt kb. 1 cm széles csíkokra. A gyermek feladata, hogy ezeket a csíkokat apró darabokra vágja, mintha „csípegetné” a papírt. Ekkor még nem kell vonalat követnie, csak a mozgásra koncentrál.
- Szalagok és fonalak: A papírnál is könnyebben vághatók a szalagok és a vastagabb fonalak. Ez nagyszerű sikerélményt nyújt, mivel a vágás kevesebb erőt igényel.
- Gyurma: A gyurma vágása műanyag ollóval szintén kiváló kezdeti gyakorlat, mivel a gyurma nem mozdul el, és a textúrája is eltérő.
Amikor a gyermek már képes 10-15 apró vágást végezni anélkül, hogy elfáradna, készen áll a következő szintre.
2. szint: Egyenes vonalak és rövid vágások
Ezen a szinten kezdődik a vizuális követés. A gyermeknek meg kell tanulnia, hogy az ollót a papírral párhuzamosan tartsa, és a pengék nyitását és zárását összehangolja a vonal haladásával.
Gyakorlatok:
- Rövid, vastag vonalak: Rajzoljunk vastag, egyenes vonalakat (filctollal vagy markerrel) egy vastag kartonra, maximum 5-7 cm hosszúságban. A vastag vonal vizuálisan jobban segít, és a karton stabilabb alapot ad.
- Befejező vágás: Készítsünk olyan rajzokat, ahol a vágás befejez egy képet (pl. a fű tetejét, a gyertya lángját). Ez motivációt ad, és segít megérteni a vágás célját.
Fontos, hogy ezen a szinten a segítő kéz szerepét is gyakoroljuk: a nem domináns kéznek fixen, de lazán kell tartania a papírt, és folyamatosan igazítania kell, ahogy a domináns kéz vág.
3. szint: Hosszú vonalak és ívek
Ez a szint igényli a legnagyobb kitartást és koordinációt. A hosszú, egyenes vágások megkövetelik a pengék folyamatos nyitását és zárását anélkül, hogy a gyermek teljesen kivenné az ollót a papírból. Az ívek vágásánál pedig a segítő kéznek folyamatosan forgatnia kell a papírt, míg a domináns kéz egyenletes vágást végez. Ez a kéz-független mozgás rendkívül fontos a későbbi íráshoz.
Gyakorlatok:
- Hullámok és cikk-cakkok: Kezdjük enyhe hullámvonalakkal, majd térjünk át a hegyes cikk-cakkokra. Ezek a formák nagyszerűen gyakoroltatják a papír folyamatos forgatását.
- Négyzetek és téglalapok: A szögletes formák vágása megköveteli a vágás megállítását, a papír 90 fokos elforgatását, és a vágás folytatását. Ez a technika kritikus fontosságú a geometriai formák felismeréséhez és kivágásához.
Hogyan kezeljük a frusztrációt és a hibákat?
Az ollóhasználat tanulása gyakran jár frusztrációval. A papír elszakad, a vonal ferde lesz, vagy a gyermek elfárad. A szülői reakció kulcsfontosságú. Soha ne kritizáljuk a vágás minőségét, helyette a folyamatot, a kitartást és az erőfeszítést dicsérjük.
A pozitív megerősítés ereje
Fókuszáljunk a pozitívumokra. Ha a gyermek sikeresen kivágott egy apró darabot, mondjuk: „Látom, milyen erősen tudod nyitni és zárni az ollót! Ez a mozdulat nagyon ügyes volt.” Kerüljük az olyan általános dicséreteket, mint a „ügyes vagy”, helyette specifikusan dicsérjük az elvégzett feladatot. Ez segít a gyermeknek megérteni, melyik mozdulat volt a helyes.
Ha a gyermek frusztrált, tartsunk rövid szünetet. Néha csak 5 perc pihenésre van szükség, hogy a kézizmok regenerálódjanak. Ha a hiba a rossz fogásból adódik, ne vegyük ki a kezéből az ollót, hanem finoman igazítsuk meg a hüvelykujját, és emlékeztessük a „hüvelykujj fel” szabályra.
A frusztráció kezelésének legjobb módja, ha visszalépünk egy szintet. Ha a gyermek nem boldogul a hullámvonalakkal, térjünk vissza a rövid, egyenes csíkokhoz, amíg újra meg nem erősödik a sikerélmény.
Különleges szempontok: A balkezes gyermek és az olló

A balkezesség nem akadály, de speciális megközelítést igényel, különösen az ollóhasználat terén. Körülbelül minden tizedik gyermek balkezes, és hajlamosak arra, hogy utánozzák a jobbkezes szülőt vagy pedagógust, ami helytelen technikát eredményezhet.
A balkezes olló szerepe
Ahogy már említettük, a balkezes olló pengeelrendezése biztosítja, hogy a gyermek lássa a vágás vonalát, és a pengék megfelelően illeszkedjenek. Ha a gyermek a jobbkezes ollót használja, és folyamatosan küzd a vágással, valószínűleg a rossz eszköz okozza a problémát, nem a készség hiánya.
Tanítási technika balkezeseknek
Bár a fogás alapvetően ugyanaz (hüvelykujj fel), a szülőnek vagy pedagógusnak a gyermekkel szemben kell ülnie, és tükröznie kell a mozdulatot, hogy a gyermek vizuálisan is helyesen lássa a technikát. Fontos, hogy a segítő kéz (jobb kéz) továbbra is a papírt tartsa és forgassa, míg a bal kéz végzi a vágást.
Környezet és felügyelet: A biztonságos alkotói sarok kialakítása
A biztonságos ollóhasználat szorosan összefügg a környezet kialakításával és a szülői felügyelet minőségével.
A dedikált vágósarok
A vágáshoz mindig egy stabil felületet, például egy asztalt vagy íróasztalt használjunk. A gyermek ülve vágjon, mindkét lába érje a földet (vagy használjunk lábtámaszt), hogy stabil legyen a testhelyzete. A vágáshoz szükséges papírok, ragasztók és az olló legyenek egy átlátható dobozban, de magas polcon tárolva, ahonnan a gyermek csak engedéllyel veheti le.
A felügyelet minősége
A kezdeti szakaszban a felügyeletnek aktívnak és folyamatosnak kell lennie. Ez nem azt jelenti, hogy a szülőnek végig a gyermek kezét kell fognia, hanem azt, hogy a szülőnek a közelben kell tartózkodnia, figyelnie kell a tevékenységet, és azonnal be kell avatkoznia, ha a gyermek elfelejti a biztonsági szabályokat. Ahogy a gyermek egyre magabiztosabbá válik (kb. 5-6 éves kortól), a felügyelet fokozatosan csökkenthető, de az ollót továbbra is csak a szülő tudtával használhatja.
SEO kulcsszó kiemelés: A biztonságos tárolás és az aktív felügyelet minimalizálja a háztartási balesetek kockázatát.
Az ollóhasználat túlmutat a papíron: Kreatív anyagok és textúrák
Amikor a gyermek már magabiztosan vág papírt, érdemes bevezetni más anyagokat is, amelyek különböző kihívásokat jelentenek a kézizmok és a koordináció számára. Ez nem csak változatosságot hoz, de segít a gyermeknek megérteni, hogy az olló különböző anyagokkal hogyan működik.
Vágási anyagok a fejlődési szintek szerint:
- Könnyen vághatók (Kezdő szint): Papírzacskó (vékony), szalma, fonal, tészta (főtt vagy nyers).
- Közepesen nehezek (Haladó szint): Karton (vékony), filcanyag (nem csúszós), szalagok, magazin lapok.
- Nehezen vághatók (Expert szint): Vastag karton, habszivacs, műbőr, hullámpapír.
A különböző anyagok vágása eltérő erőkifejtést és másfajta pengemozgást igényel. Például a fonal vágásához a pengéknek teljesen össze kell záródniuk, míg a vastag karton vágásához sokkal nagyobb kézerő szükséges. Ez a változatosság fejleszti a gyermek képességét, hogy adaptálja a mozgását a feladathoz.
A vágás mint terápia: Koncentráció és stresszoldás
A finommotoros tevékenységeknek jelentős pszichológiai és kognitív előnyei vannak. A vágás egy ritmikus, ismétlődő tevékenység, amely segíthet a gyermeknek a koncentrációban, és egyfajta meditatív állapotot idézhet elő.
Amikor a gyermek egy feladatra összpontosít, az agya kizárja a zavaró tényezőket. A vonal követése, a papír forgatása és az olló ritmikus nyitása-zárása mély koncentrációt igényel. Ez a fajta fókuszált figyelem különösen hasznos lehet a figyelemhiányos gyermekek számára, mivel lehetőséget teremt a nyugodt, strukturált tevékenységre.
Továbbá, az alkotás folyamata, amelynek része a vágás, erősíti az önbizalmat. Amikor a gyermek látja, hogy a kezei által kivágott darabokból valami új és szép jön létre (pl. egy kollázs vagy egy figura), az növeli az önértékelését és a kompetenciaérzetét.
Tíz kreatív gyakorlat a vágási készség fejlesztésére

A gyakorlásnak nem kell unalmasnak lennie. Íme tíz inspiráló, fokozatosan nehezedő feladat, amelyek segítenek a vágási készség finomításában és a kéz-szem koordináció javításában.
- Frizura vágás: Rajzoljunk emberi arcokat vastag papírra, de ne rajzoljunk hajat. A gyermek feladata, hogy vágjon csíkokat színes papírból, és ragassza fel az arcra, hogy frizurát készítsen. (Első szint: csípegetés)
- Szörny-etetés: Készítsünk egy kartondobozt, amelynek van egy nagy szája. A gyermek feladata, hogy apró papírdarabokat vágjon, és megetesse velük a szörnyet. (Első szint: nyit-zár mozgás)
- Pontösszekötő vágás: Rajzoljunk pontokat a papírra, és kérjük meg a gyermeket, hogy vágjon egyenes vonalat az egyik ponttól a másikig. (Második szint: precíziós vágás)
- Pizza szeletelés: Rajzoljunk nagy köröket, amelyeket „pizzának” nevezünk. Osszuk fel a pizzát cikkekre egyenes vonalakkal. A gyermek feladata, hogy a vonalak mentén vágja fel a pizzát. (Második szint: hosszú egyenes vonalak)
- Spirál vágás: Rajzoljunk egy spirált, és kérjük meg a gyermeket, hogy vágja körbe a spirál vonalát a közepéig. Ez kiválóan fejleszti a papír folyamatos forgatásának képességét. (Harmadik szint: ívek és forgatás)
- Képeslap szétszedés: Régi képeslapokat vagy magazinokat vágjunk fel különböző geometrikus formákra (négyzetek, háromszögek). A gyermek feladata, hogy a vágott vonalak mentén szedje szét a képet. (Harmadik szint: szögletes vágás)
- Origami előkészítés: Kérjük meg a gyermeket, hogy vágjon ki tökéletes négyzeteket a vágási vonalak mentén. Az origamihoz szükséges precíz vágás fejleszti a pontosságot. (Harmadik szint: precízió)
- Természet vágása: Használjunk leveleket vagy puha gallyakat. A gyermek ollóval vágja fel a leveleket apró darabokra, és készítsen belőlük kollázst. (Textúra gyakorlat)
- Mintavágás: Hajtogassunk össze papírt, és vágjunk apró háromszögeket vagy félköröket a hajtások mentén. Kinyitva gyönyörű szimmetrikus minták keletkeznek (pl. hópelyhek). (Komplex térlátás)
- Vágás ragasztószalaggal: Ragasztószalaggal rögzítsünk papírcsíkokat az asztal széléhez. A gyermeknek meg kell tanulnia vágni a papírt anélkül, hogy az olló beszorulna a ragasztószalagba. (Stabilizálás gyakorlása)
Mit tegyünk baleset esetén? Az azonnali reakció és a megelőzés
Bármennyire is körültekintőek vagyunk, előfordulhatnak kisebb balesetek. A szülői higgadtság és a megfelelő reakció kulcsfontosságú. A baleset utáni felnőtt reakció határozza meg, hogy a gyermek félni fog-e az ollótól, vagy megtanulja a hibájából.
Kisebb vágások kezelése
Ha a gyermek megvágja magát (ami gyermekollóval ritka, de előfordulhat), elsődleges a seb azonnali ellátása. Ezután fontos, hogy beszéljünk a balesetről, de büntetés nélkül.
Például: „Látom, megvágtad az ujjadat. Ez azért történt, mert túl gyorsan mozgattad az ollót. Emlékszel, mit mondtunk? Az ollóval csak ülve, lassan vághatunk. Most pihentetjük a kezedet, és legközelebb még jobban figyelünk.”
A cél nem az, hogy a gyermeket bűntudatossá tegyük, hanem az, hogy megértse a szabályok betartásának fontosságát. Néhány napos szünetet tarthatunk a vágásban, majd térjünk vissza, de előtte ismételjük át az alapvető biztonsági protokollt.
A megelőzés szerepe
A legjobb megelőzés a következetesség. Ha a szabályok lazák, a gyermek azt feltételezi, hogy az ollóhasználat is az. Ha szigorúan ragaszkodunk ahhoz, hogy az olló nem hagyhatja el az asztalt, és csak papírt vághatunk vele, a gyermek internalizálja ezeket a határokat.
Kulcsfontosságú megelőzési lépések:
- Mindig csak egy olló legyen kint az asztalon, ha a gyermek vág.
- Soha ne hagyjuk a gyermeket felügyelet nélkül, amíg nem töltötte be a hatodik életévét, és nem bizonyította, hogy megbízhatóan képes betartani a szabályokat.
- Rendszeresen ellenőrizzük az olló állapotát (pl. nem lötyög-e, nem túl életlen-e, ami indokolatlan erőkifejtést igényel).
Az ollóhasználat beépítése a mindennapi rutinba
Ahhoz, hogy az ollóhasználat készségszintűvé váljon, rendszeres gyakorlásra van szükség. Tegyük a vágást a mindennapi alkotói rutin részévé. Ez lehet egy rövid, 10-15 perces „vágási idő” a délutáni pihenő után, vagy a hétvégi kézműves foglalkozások alapja.
Használjuk az ollót praktikus célokra is: vágja ki a gyermek a saját nevét a magazinokból, segítsen kivágni a matricákat, vagy készítsen papírdíszeket a következő ünnepre. Ha a vágásnak van egy kézzelfogható célja és eredménye, az sokkal motiválóbb, mint a céltalan csípegetés.
A vágás megtanítása egy izgalmas utazás, amely a kreativitás, a finommotorika és az önállóság fejlődésének alapköve. A megfelelő eszközökkel, a szülői türelemmel és a vasfegyelemmel betartott biztonsági szabályokkal az ollóhasználat hamarosan a gyermek egyik kedvenc, önálló tevékenységévé válhat.